Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-30 / 24. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 30. Közélet 5 A. Nagy László a legújabb botrányról: a romák többsége valószínűleg nem tudja, mit jelent a sterilizáció „Kell egy bátor, becsületes nő” A héten „robbant” a romák sterilizálásának ügye (erről részleteket a témaoldalon olvashatnak), s többek felháborodását váltotta ki. Egy nappal a romák helyzetéről szóló jelentés hivatalos bemutatása előtt a szerzők találkozóra invitálták a parlament emberjogi bizottságát, pontosabban néhány honatyát, de csak A. Nagy László és egy képviselő asszisztense fogadta el a meghívást. A. Nagy Lászlóval, az emberjogi bizottság elnökével beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Az emberjogi bizottság foglalkozik majd a jelentéssel, de a képviselők gyér érdeklődése láttán és az eddigi társadalmi tapasztalatok alapján felmerül a kérdés: ha beigazolódik a sterilizálás gyanúja, a honatyák képesek lesznek-e az áldozatok mellé állni? A jelentés szerzői mintegy két hete megkerestek, hogy a parlament képviselőit szeretnék tájékoztatni a roma nők helyzetéről és az egészségügyben tapasztalható bánásmódról készült felmérés eredményeiről. Végiggondoltam, kit érdekelhet a téma - tizenöt képviselőt javasoltam -, őket hívták meg az említett találkozóra, melyre, sajnos, esak egy nappal az ügy kipattanása előtt került sor. Rajtam kívül Bauer Edit asszisztense jött még el, a képviselő asszony ugyanis külföldön tartózkodik. Talán más elfoglaltságuk volt a képviselőknek. Azt is nehezményezem, hogy a szerzők kevés időt hagytak arra, hogy megismerkedhessünk a jelentés tartalmával, és kész helyzet elé állították az állami szerveket, valamint a közvéleményt. Talán mert idáig roma ügyben alig tapasztalható pozitív változás, ezért most „sokkterápiához” folyamodtak, hátha ez cselekvésre ösztönzi az illetékeseket... Érthető a jelentéstevők magatartása, hiszen az elmúlt időszakban a szakmai közvélemény is elutasítóan viselkedett, és az esetleges áldozatokat sem akarták kellemetlen helyzetbe hozni. Ennek ellenére szerintem szerencsésebb lett volna, ha nagyobb bizalommal közeledtek » Rosszindulatú felvetés volt egy újságíró részéről, hogy valamilyen nemzetközi összeesküvésről van szó. « volna az illetékes állami vezetőkhöz és szervekhez. Az emberjogi bizottság tagjainak a többségéről tudom, milyen az álláspontjuk ebben a kérdésben, és ez alapján állíthatóm: indokolatlan volt a szerzők bizalmatlansága. Ismerem az egészségügyi miniszter nézeteit is, és a vele szembeni bizalmatlanság sem megalapozott. Meg kellett volna adni a lehetőséget, hogy a tárcavezető még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt megtehesse a megfe„Az érintett roma nők azért nem vállalnák a szereplést, mert félnek a következményektől." (Somogyi Tibor felvétele) lelő lépéseket. Ettől függetlenül a vizsgálat több síkon is megindult. Rudolf Zajac mindent elkövet annak érdekében, hogy utánajárjon a gyanúnak, két hét múlva várható eredmény. Az emberjogi miniszterelnök-helyettes is feljelentést tett, és a mi bizottságunkban is biztosan komoly vita várható a jelentésről, hiszen a téma és a vád nagyon súlyos. Ha igaz a vád, akkor alapvető emberi jogokat sértettek, és mindez az ország külpolitikai tekintélyének sem használ.. Azt viszont kizárta, hogy az utóbbi időben felhalmozódott ügyek - a titkosszolgálattal kapcsolatos gyanú, a lehallgatási ügy, a sterilizáció - több lenne véletlen egybeesésnél. Rosszindulatú felvetés volt egy újságíró részéről, hogy valamilyen nemzetközi összeesküvésről van szó, azaz hogy valaki megpróbál ártani az országnak, próbálja hátráltatni az integrációban. Ez abszurdum. A külföld figyelmeztetésétől függetlenül is rendet kell teremteni az országban. Az élet minden területén szembe kell nézni a káros jelenségekkel. Úgy vélem, sok hasonló probléma van még nálunk. A nők sterilizálása bonyolult kérdés, az élethez való alapvető emberi jogot sérti, és ennek tisztázása mindenkinek érdeke. Csáky Pál a jelentésírókat is feljelenti: ha beigazolódnak a vádak, akkor azért, mert a szerzők a sterilizációról nem értesítették a hatóságokat; ha pedig kiderül, hogy nem volt törvénytelen sterilizálás, akkor rémhírterjesztés miatt. Mi a véleménye arról, hogy az emberi jogokkal évek óta foglalkozó szervezetet akarják felelősségre vonni, mert rámutat egy negatív jelenségre? Érzékenyebben kellene ezt a kérdést kezelni. Egy hasonlattal élnék. Ha szociológiai felmérés készül az oktatásügy problémáiról, és ennek keretében kiderül, hogy a pedagógusok nem a megfelelő elveknek megfelelően járnak el, és a jelentéstevők néven nevezik az iskolát, illetve a pedagógust, kivizsgálják az ügyet. Ha nem igazolódik be a vád, indokoltnak tartanám, hogy a személyiségi jogok megsértése vagy rágalmazás miatt akár büntetőeljárás induljon. Viszont az olyan társadalomban, ahol nem adott a kutatás és a véleménynyilvánítás szabadsága, nem lesz olyan szakember, akinek lesz bátorsága feltárni a negatív jelenségeket, ami nem jó. Jelen pillanatban korainak tartom arról beszélni, hogy meg kell büntetni a jelentés szerzőit, akik egyébként szerintem tudatában vannak felelősségüknek és a következményeknek. A vizsgálat lefolytatása után esetleg valamelyik orvos vagy intézmény tehet feljelentést, de ezt mindenképpen az érintett felekre hagynám... A nyilvánosságra hozott dokumentum egyetlen érintett nevét sem közli. Ón szerint jó lenne, ha legalább egy nő vállalná a nyilvánosságot, akinek jó ügyvédre lesz szüksége. Értsem ezt úgy, hogy a parlamenti bizottság szükség esetén megpróbál ügyvédet találni, felkéri például Ján Hrubalát? Az egészségügyi miniszterrel megbeszéltük a lehetséges lépéseket, és egyetértettünk abban, hogy ha az érintett roma nők azért nem vállalnák a szereplést, mert félnek a következményektől vagy fenyegetve érzik magukat, akkor segíteni fogunk abban, hogy megfelelő ügyvédet és - ha kell - egyéb védelmet is kapjanak. Hrubala úr egy éve már szerepet vállalt hasonló ügyben, mely a mai napig nem zárult le. Rajta kívül több jó jogász van, nem az ügyvédekkel lesz probléma, hanem hogy az áldozat akár kellemetlenségek árán is merjen tanúskodni. Kellene egy olyan bátor, becsületes asszony, aki... ...akinek ügye precedens lesz... És bárhogyan végződik is a vizsgálat, vállalja a nyilvánossággal járó kellemetlenségeket. Ugyanakkor az egészségügynek is érdeke tisztáznia magát e vádak alól. Egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy az esetek többségében indokolt volt az orvosi beavatkozás, és a sterilizáció a szülő nő érdekében történt. Az egészségügyi dokumentáció is valószínűleg rendben van. Felmerül azonban egy általánosabb, mélyebb probléma: amikor sterilizálták a nőket, valószínűleg nem tudták, mihez adják a beleegyezésüket, vagy olyan helyzetben voltak - például a szülés pillanatában -, amikor képtelenek voltak megfelelő döntést hozni vagy felmérni a következményeket. Nemcsak á romákra jellemző, hogy az emberek keveset tudnak a saját jogaikról, az emberi szervezet működéséről... Bizonyos rétegek iskolázatlanságára, műveletlenségére gondol? Igen, és nemcsak a sterilizációról tájékozatlanok néhányan. Ez komoly figyelmeztetés nemcsak a szlovákiai társadalom, hanem más országok számára is. Hasonló dolog bármikor és bárhol - Magyar- országon, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában is - kipattanhat, mert ezek az országok ugyanazon a fejlődésen mentek keresztül: a romáknak és más szociálisan lesüllyedt csoportoknak ugyanaz a története. Annál súlyosabb a probléma, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, ami egyébként nem csak a volt szocialista országok „specialitása”. Dél- Amerikában az indián őslakosság\\ Nem elszigetelt jelenségről van szó, ami egyébként nem csak a volt szocialista országok „specialitása”. « gal és a társadalom peremére szorult csoportokkal szemben több országban is számos példa van sterilizálásra, illetve az egészségügyi intézményekben tapasztalható hátrányos megkülönböztetésre. Fontos, hogy orvosoljuk a problémát. Hogyan? Már az előző kormányzat elfogadott egy átfogó tervet a roma közösség problémáinak a megoldására. Eszerint például az orvosoknak, pedagógusoknak lehetnének asszisztenseik, azaz a roma közösségekben, telepeken lehetnének felelős személyek, akik megfelelő, egyebek mellett nemi felvilágosító munkát végeznének. A romák többsége nem azért szül sok gyereket, hogy szociális támogatást kapjon, hanem mert nem tud védekezni, sőt az alapvető egészségügyi szabályokat sem tartja be, bár sok esetben a hátrányos helyzetű roma közösségekben esély sincs az alapvető szociális szokások kialakulására. így fordulhat elő, hogy egy roma nő úgy vállalja a terhességet, hogy fogalma sincs róla: a két császármetszéssel való szülés után a harmadik szülés már életveszélyes lehet. És amikor ilyenkor megkérdezik tőle, akarja-e a sterilizációt, a szerencsétlen asszony nem tudja, döntése milyen következményekkel jár. Ezen változtatni kell, a romák és a szociálisan hátrányos helyzetű más polgárok helyzetét is orvosolni kell. Csáky Pál és Klára Orgovánová lemondását követelik Módosult a nemzet emlékezetéről szóló jogszabály Lépne a roma parlament ÖSSZEFOGLALÓNK Megnyíló titkos akták ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Klára Orgovánová romaügyi kormánybiztos lemondását kívánja elérni Szlovákia Roma Parlamentje, ha nem történik hatékony és pozitív változás a roma problémakör kezelésében, jelentette ki Ladislav Fizik, a szervezet elnöke. Fizik a belügyminiszter tanácsadójaként polgári bizottság létrehozását javasolja, mert szerinte a roma nők sterilizálásával kapcsolatos híreket csak a romák tudják gyorsan és objektiven ellenőrizni. Fizik elárulta: szervezete a kormány lépéseivel kapcsolatos elégedetlenségét úgy is ki akarja fejezni, hogy Csáky Pál miniszterelnök-helyettes lemondását követelő petíciós akciót szervez. „Csáky Pál visszautasítja ezt a kezdeményezést. A miniszterelnök-helyettes a sterilizációval kapcsolatos véleményét már kinyilvánította azzal, hogy a kormányhivatal illetékes dolgozóját utasította: tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen” - mondta lapunknak Miklósi Péter, Csáky szóvivője, (t, sza) Pozsony. Tegnap a kormány jóváhagyta a nemzet emlékezetéről szóló jogszabály módosító tervezetét. „Technikai jellegű változtatásokról van szó, ezenkívül enyhülnek azok a feltételek, melyek alapján ki lehet majd nevezni a hivatal vezetőségét” - nyilatkozta tegnap A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke. Közlése szerint a jelenlegi törvény értelmében ugyanis olyan személy nem lehet az intézmény munkatársa, aki 1989 előtt a Nemzeti Frontban tömörülő bármelyik szervezet tagja volt. „A javaslat szerint a megkötés csak a Nemzeti Front tisztségviselőire vonatkozna” - magyarázta A. Nagy László. A parlament emberjogi bizottságának elnöke szerint a képviselők márciusban jóváhagyhatják a módosítást, ugyanazon az ülésen megválaszthatják a hivatal igazgatótanácsának tagjait is, és az év második felében a polgárok már betekinthetnek a volt titkosszolgálati aktákba. (sz-a) RÖVIDEN Hogyan választunk képviselőket az EP-be? Pozsony. A kabinet jóváhagyta azokat a szabályokat, melyek alapján tizennégy szlovákiai képviselőt lehet majd választani az Európai Parlamentbe. Jelölteket csak politikai pártok és koalíciók állíthatnak, miután letétbe helyeztek 50 ezer koronát. Ha egy párt a választások során a leadott érvényes szavazatoknak még a két százalékát sem szerzi meg, az az 50 ezret nem kapja vissza. Voksolni csak Szlovákia területén lehet majd, és az ország egy választókerület lesz. Az európai parlamenti választásokról szóló jogszabály akkor lép hatályba, amikor Szlovákia az Európai Unió tagállamává válik. (TASR) Palkó kecskére bízta a káposztát? Pozsony. Furcsa fordulatot vett a Rusko-féle lehallgatási botrány kivizsgálása. Vladimír Palkó belügyminiszter a különösen súlyos bűn- cselekményekkel foglalkozó osztályra bízta az esetet, jóllehet az eddigi nyomozók szerint a gyanúsítottak között van az említett osztály vezetője, Jozef Sátek is. A tárcavezető csak mosolyog ezen, Sátek pedig nem volt hajlandó nyilatkozni, (ú) Kevesebben kérnek menedékjogot Prága. Csökkent a Csehországban menedékjogot kérők száma - közölte a prágai belügyi tárca. 2001-ben még Í8 082 kérvényt kaptak, tavaly már csak 8480-at, ez 53 százalékos Visszaesést jelent. Növekedett viszont a szlovákiai igénylők száma: tavaly 891 kérvényt nyújtottak be szlovák állampolgárok. (TASR) Elhunyt Jaromír Obzina volt belügyminiszter Prága. Hetvenhárom éves korában elhunyt Jaromír Obzina egykori csehszlovák kommunista belügyminiszter, aki egyike volt azoknak a cseh politikusoknak, akik a rendszerváltás után bíróság elé kerültek. Obzina pénteken halt meg a prágai katonai kórházban, az utóbbi években rákban szenvedett. 1973 és 1983 között szövetségi belügyminiszter, majd 1989-ig miniszterelnök-helyettes volt. 2001-ben bírósági pert indítottak ellene. Azzal vádolták, hogy a hetvenes és nyolcvanas években megfélemlítette az akkori ellenzékieket és megpróbálta elérni, hogy Nyugatra távozzanak, (-kés) Támogatják a magyar álláspontot a szocialisták Ma szavaznak az ET-ben ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Budapest. Az Európa Tanács legnagyobb padamenti frakciója, a szocialisták tegnap támogatásukról biztosították azt a magyar álláspontot, hogy az ET következő, áprilisi ülésszakán még ne tűzzék napirendre a kedvezménytörvényről szóló, a magyar jogszabályt bíráló Jürgens-jelentést. A szocialista frakció ülésén a román küldöttséget kivéve minden felszólaló támogatta a magyar javaslatot, amelyet Hegyi Gyula képviselő terjesztett elő. A frakció vezetője, a brit Terry Davies arra is felhívta a holland jelentéstevő, Erik Jürgens figyelmét, hogy az áprilisi magyarországi népszavazási kampány időszaka kedvezőtlen időpont lenne a jelentés megvitatására. Az ET a demokratikus intézmény- rendszer működésével, az emberi jogok tiszteletben tartásával foglalkozó nemzetközi szervezet, amelynek egyik döntéshozó szerve az évente négyszer ülésező parlamenti közgyűlés. Ez utóbbi testület jogi bizottsága kedden szavazott arról, hogy - a magyar ellenvetések dacára - a következő, tavaszi ülésszakon napirendre tűzik a kedvezménytörvényt bíráló Jürgens-jelentést. A végleges döntés a jogi bizottság mai ülésén születik meg, s úgy tűnik: a szocialista frakció támogatásával már lehetséges a napirendre tűzés elhalasztása. Egyébként kedden a 17 magyar megjegyzés közül tizenhatot beépítettek a Jürgens-jelentésbe. Ennek ellenére az ET magyar küldöttségének tagjai kedvezőtlennek ítélték a Jürgens-jelentést. Kelemen András (MDF) elmondta: mivel a ET jogi bizottságának tagjai a román és szlovák állásponttal azonosultak, a helyzetet tisztázó javaslat helyett a nemzetek közötti ellentéteket gerjesztő megoldás született. Tabajdi Csaba (MSZP), a delegáció vezetője sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar küldöttségnek 1991 óta először magyarázkodnia kellett. Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő tegnapi tájékoztatóján a kedvezménytörvényről szólva úgy fogalmazott, a jogszabály módosítása során megőrzik a törvény eredeti célját. Kiemelte, hogy a törvény módosítása a kedvezmények bővítését jelenti. Előzőleg Csapody Miklós, az MDF képviselője azt mondta, elfogadhatatlan a kedvezménytörvény olyan módosítása, amelyet a kormány a Verheugen- levél szempontjainak figyelembe vételével dolgozott ki. (MTI, Origó) A 3. tanács úgy határozott, hogy nem elfogult a 2. tanács Vaj on ki őrzi az őrzőket? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Ezt a költői kérdést tette fel tegnapi sajtótájékoztatóján Peter Brnák, a Bírói Tanács tagja, aki a Kohut-ügyben képviseli a testületet az alkotmánybíróság előtt. Brnák elfogultság miatt tiltakozást nyújtott be a taláros testület 2. tanácsa ellen. Az nemrég úgy döntött, az államfő nem nevezheti ki Stefan Harabint, a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Ezzel helyt adott az ellenjelölt, Sergej Kohut panaszának, áld azt kifogásolta, Harabin saját magáról is szavazhatott a Bírói Tanácsban, amikor viszont Kohutról szavaztak, ő nem voksolhatott. Brnák szerint a döntés szokatlanul rövid idő alatt, ha úgy tetszik kutyafuttában született, kizárólag a panaszos által benyújtott dokumentumokat megvizsgálva és anélkül, hogy tisztázták volna, Kohut jogosan léphet-e fel panaszosként az ügyben. Tibor Safárik volt alkotmánybíró, aki Harabin ügyvédjeként betekintett az iratokba, azt állítja, a dokumentumokkal utólag manipuláltak. Átírták a dátumokat, az iktatási számokat, és több olyan irat is szerepel a dossziéban, amelyet gyaníthatóan utólag csatoltak az anyaghoz. Kohut beadványában arra kérte a taláros testületet, hozzon előzetes intézkedést, ám az említett tanács a javaslattal ellentétben döntött, ami jogellenesnek számít. Ráadásul az előzetes intézkedés nyilvánosságra hozatalakor a határozat már régóta az államfő asztalán pihent, vagyis az ügy tárgytalan volt. Brnák és Safárik olyan zavaró „apróságra” is felfigyelt, hogy az alkotmánybíróság elnöke január 15-én délelőtt 10 órakor küldött faxot Rudolf Schuster irodájába, melyben a Bírói Tanács határozatát kérte az elnöktől. A kért határozat viszont -'ár 9 óra után megérkezett Kassára, azaz előbb, mint maga a kérés. Peter Brnák pártpolitikát sejt a dolog mögött, szerinte nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó, a kormánynak az ellenzéki Harabin személye ellen van kifogása. Az alkotmánybíróság 3. tanácsa tegnapi zárt ülésén végül úgy döntött, hogy nem tekinthető elfogultnak a 2. tanács, (juk)
