Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-28 / 22. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 28. Emlékezés a Holokausztra Varsó. A dél-lengyelországi Oswiedmben (Auschwitz) és Brzezinkában (Birkenau) tegnap ünnepélyesen megemlékeztek az egykori auschwitz- birkenaui hitlerista halál- és munkatábor felszabadulásának 58. évfordulójáról. Sevah Weiss, Izrael lengyelországi nagykövete átadta az auschwitzi emlékmúzeumnak azt a pecsétgyűrűt, melyet egy francia zsidó auschwitzi fogoly, ékszerész készített a táborban. Frandszek Piper, az auschwitzi múzeum történésze szerint 1940-45 között legkevesebb 1,3 millió embert hurcoltak ide, túlnyomórészt zsidókat, egész Európából kb. 1,1 milliót. (MTI) Menekülés Észak-Koreából Szöul. Észak-koreai menekültek újabb csoportja érkezett tegnap Szöulba, miután a kínai hatóságok engedélyével elhagyhatták Dél-Korea pekingi nagykövetségét. A 28 menekült, köztük 19 nő, még október-november folyamán szökött be Szöul pekingi külképviseletére. A menekültek Manila érintésével érkeztek repülővel Dél-Koreába. Peking ugyanis a követségekre bejutó szökevények kiengedéséről létrejött alkuknál kiköti, hogy csak egy harmadik ország érintésével utazhatnak Dél- Koreába. (MTI) Megindulhat a közlekedés Szöul. Komoly engedményt tett Phenjan az északi és déli országrész vasúti és közúti hálózatának összekapcsolásáról folyó tárgyalásokon, elismerve az amerikai ENSZ-parancsnok- ság fennhatóságát a világszervezet lobogója alatt ellenőrzött demilitarizált övezet déli felében. A szöuli védelmi minisztérium tegnap számolt be a határövezetben folytatott kétoldalú tárgyalásokon elért eredményről. E technikai vita lezárásával akár már február végén megindulhat a vasúti és közúti közlekedés a két országrész között. Két határátkelőt már tavaly meg akartak nyitni, de az északiak mindeddig nem ismerték el az amerikaiak jogát a demilitarizált övezetben kiépülő folyosók déli részének ellenőrzésére. (MTI) Nadzsi Szabri az al-Kaidáról Bagdad. Washington vádjaival ellentétben Iraknak nincs semmilyen kapcsolata az al- Kaida terrorszervezettel - mondta tegnap Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter. Colin Powell amerikai külügyminiszter és más amerikai tisztviselők Irakot vádoló kijelentéseivel kapcsolatban azt hangoztatta: ezeknek a hazugságoknak az a céljuk, hogy elleplezzék az Egyesült Államok valódi szándékait. „Amerika ellenőrzése alá akarja vonni az iraki olajmezőket, és meg akarja őrizni izraeli érdekeltségeit” - tette hozzá. (MTI) Szabri az állította, hogy Irak teljes mértékben együttműködött az ENSZ fegyverellenőreivel (Reuters) Merényletektől tartanak Jeruzsálemben, a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezetek bosszúra készülhetnek a gázai áldozatok miatt Jobboldali győzelmet várnak Izraelben Sáron kemény politikáját várhatóan megjutalmazzák a választók. Sokan Micnát okolják a Munkapárt mélyrepülése miatt. (Reuters-felvételek) Jeruzsálem. Biztosan nyer a mai izraeli parlamenti választásokon a jobboldali Likud tömb. Ezt jósolják a tegnap közzétett, legutóbbi közvélemény-kutatás adatai. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Ariel Sáron miniszterelnök vezette Likud tömb a kneszet 120 mandátumából 33-at szerezhet az eddigi 19-cel szemben. Az Izraeli Munkapárt 18-19 helyre számíthat, a legkevesebbre az 1949-es első választások óta. Jelentősen megerősödhet a középutas Sinui Centrumpárt, amelynek a jelenlegi hattal szemben akár 16 mandátuma is lehet. A Szefárdok Tora Őrzői (Sasz) nevű ultraortodox párt az eddigi tizenhét mandátumával szemben csak 11-et szerezhet. Mindebből az is biztos, hogy a Likud egyedül nem tud majd kormányt alakítani. A két nagy rivális párt vezetői vasárnap este befejezték választási kampányukat. Ariel Sáron közölte, hogy győzelme esetén megpróbál minél szélesebb alapú kormányt létrehozni. Megismételte: ha Izrael biztonságáról van szó, nem hajlandó kompromisszumra. Ellenlábasa, a munkapárti Am- ram Micna azokat biztatta pártjának támogatására, „akik még reménykednek, és hiszik, hogy van kivezető út a reményvesztettségből”. Micna korábban elutasította az újbóli nagykoalíció lehetőségét a Likud és a Munkapárt között. Közben újabb merényletek veszélyére figyelmeztette az izraeli katonai hírszerzés a katonaságot és a rendőrséget. A merényletekre főként ma, a választások napján lehet számítani - vélik a biztonsági szervek, mondván, így akarják a palesztin ellenálló szervezetek megzavarni, illetve az utolsó órákban is befolyásolni a választási eredményeket. Ugyanakkor számítani lehet arra is, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezetek bosszúakcióra készülnek több mint tucatnyi társuk vasárnap hajnali halála miatt. Egyébként tegnap 14-re nőtt a vasárnapi harcok palesztin halálos áldozatainak száma. Az izraeli hadsereg vasárnap hajnalban az elmúlt tíz év legnagyobb hadműveletét hajtotta végre a Gázai övezetben, amikor annak fővárosában, Gázában egy tucatnyi fegyvergyárat rombolt le. E gyárak védelmében a palesztinok fegyverrel fogadták az izraeli katonákat, s az így kialakult tűzharcban vesztette életét 13 palesztin, sokan pedig megsérültek, egyikük tegnap halt meg. Hogy megakadályozzák a palesztin merényleteket, az izraeli katonaság már vasárnap lezárta a palesztin területekről Izraelbe vezető átjárókat, a palesztin városok többségében kijárási tilalmat rendelt el, a két terület közötti jelképes határokra pedig közel 30 ezer katonát vezényelt ki. A katonaságnál és a rendőrségnél csak a betegek nem állnak szolgálatban, még az irodai dolgozókat is az utcákra rendelték. Elbocsátottak az izraeli hírszerzéstől egy tisztet, aki lelkiismereti okokra hivatkozva megakadályozott egy palesztin célpont elleni támadást. Mint katonai források a Maarív című lapot tájékoztatták, a hadnagy, akinek kilétét nem fedték fel, azzal akadályozta meg az öngyilkos merényletre válaszul szánt izraeli csapást, hogy nem továbbította felettesei parancsát. Az izraeli hadsereg január elején hajtotta volna végre a támadást a palesztinok ellen. A tiszt arra hivatkozott, hogy a tervezett légicsapás ártatlan emberek, polgári személyek halálát okozta volna. A hírszerzéstől néhány nappal az eset után, felsőbb parancsra távolították el. A hebroni műszaki egyetem zárva tartását három héttel, a hebroni egyetemét pedig hat hónappal hosszabbították meg tegnap az izraeli hatóságok. A két oktatási intézményt, amelyeknek csaknem hétezer hallgatója van, eredetileg január 15-én zárták be, az izraeli katonák és a zsidó telepesek elleni támadások megtorlásaként. Húszezer amerikai katona használhatná felvonulási terepként Törökországot Komoly figyelmeztetéseket kaptak a titkosszolgálatok Megszületett a közös uniós álláspont Csehországot fenyegetik MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Ankara/Washington/ London. Az EU-tagországok tegnap elvi egyetértésre jutottak abban, hogy az ENSZ-nek folytatnia kellene iraki fegyverzetellenőrzéseit, de a hosszabbítás időtartamáról nem foglaltak állást. Brüsszeli tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek felszólították Bagdadot, hogy „teljes mértékben és aktívan működjön együtt a vüágszervezet ellenőreivel”, s adja át nekik a nemzetközi közösség által fölvetett kérdésekkel kapcsolatos valamennyi további információt. A tizenötök állásfoglalása a lényeget tekintve megegyezik azzal, amelyről az ENSZ BT-ben jelenleg képviselt négy tagország - Franciaország, Németország, Nagy- Britannia és Spanyolország - az ülés kezdete előtt tartott különtalálkozó- ján jutott egyetértésre. Nyilatkozatukban a miniszterek emlékeztettek arra, hogy a BT 1441. számú határozata szerint az iraki kormánynak ez az utolsó lehetősége arra, hogy együttműködjön a válság békés rendezésében. Üdvözölték egyúttal az ellenőrök Hans Blix vezette csoportjának azt a szándékát, hogy folytatni kívánja és intenzívebbé akaija tenni az ellenőrzéseket. Az állásfoglalás közvedenül nem tér ki arra, hogy az Irak elleni esetleges fegyveres beavatkozáshoz a tizenötök szerint szükség lenne-e egy újabb BT-hatá- rozatra is. Tátik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes a Channel 4 brit tv-csatomán igennel válaszolt arra kérdésre, vajon Bagdad vállalna-e kötelezettséget arra, hogy háborús konfliktus esetén elsőként nem vet be vegyi és biológiai fegyvert. Ezt azzal indokolta, hogy országának nincsenek is ilyen fegyverei. Cáfolta, hogy Sza- úd-Arábia javasolta volna a bagdadi kormányzat tagjainak száműzetésbe vonulását, majd leszögezte: az iraki vezetők nem kértek menedékjogot és nem is fontolgatják a száműzetésbe vonulást. Ankara és Washington elvi megegyezésre jutott, amely szerint az Irak elleni katonai támadás esetén 20 ezer amerikai katona Törökországot használhatná felvonulási terepként az Észak-Irak felé irányuló hadművelethez. Ezt tegnap jelentette a török televízió. Az állítólagos megegyezést még jóvá kell hagynia a parlamentnek, amely azonban tegnap délutánig nem tűzte napirendre a kérdés megvitatását. Az NTV török televízió azt is tudni véli, hogy az amerikai csapatok legfeljebb 135 napon át tartózkodhatnának török területen. Az egyezmény, amelynek érvénye egy évi időtartamra terjed ki, biztosítja, hogy az amerikai csapatok szabadon átlépjék az iraki-török határt bármikor, bármely irányban. Ezen kívül azonban hosszabb ideig igénybe vehetné Törökország területét egy további 5000 főből álló, az Irakba vezényelt csapatok logisztikai feladatait végző katonai egység. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Prága. A cseh polgári hírszerzés és a katonai felderítés is olyan információkat kapott a szövetséges államok titkosszolgálataitól, hogy Csehországot terrorista támadás veszélye fenyegeti. Ezt Frantisek Bublan, a polgári hírszerzés, illetve Josef Proks, a katonai felderítés vezetője erősítette meg a Mladá fronta DnesNOL-HÍR Bukarest. A hét végén tartja kongresszusát az RMDSZ. A kongresszusi felkészülés jegyében tanácskozott Kolozsváron az RMDSZ egyházi és közéleti személyiségeit tömörítő tanácsa, a SZÉT a „visszaszerzett szülőföld” megtartásának lehetőségéről és az erdélyi fiatalok Magyarországra vándorlásának megállításáról. Markó Béla szövetségi elnök a státustörvény által biztosított kedvezmények megtartása mellett foglalt állást, egyesek pedig Bársony András magyar külügyi államtitkárt bírálták. Markó szerint az RMDSZ heben tegnap közölt nyilatkozatban. „Ezek az információk valamivel komolyabbak, mint azok a figyelmeztetések, amelyeket korábban kaptunk” - mondta Bublan. Nem zárható ki, hogy ezek a terrorista csoportok kapcsolatban állnak az al- Kaidával. A lap szerint a támadások stratégiai fontosságú objektumok, hidak, autóbusz állomások ellen irányulnának. (-kés) lyes utat választott, amikor 1996-ban belépett a kormánykoalícióba, és amikor 2000-ben a kormány támogatása mellett döntött. Hangsúlyozta: a kongresszus elé kerülő alapszabályzat-módosítások további nyitást jelentenek. A dokumentumnak egyszerre kell választ adnia arra, hogy a szülőföld „visszaszerzését” az erdélyi magyarság hogyan folytatja, illetve a „visszaszerzett szülőföldet” hogyan tartja meg. Az ülésen több pedagógus kifogásolta a határon túli magyar diákoknak Budapest által kilátásba helyezett ösztöndíjakat, s azokat az anyaországi agyelszívás újabb jeleként értékelte. 3000 eltűnt irakit keres az FBI Washington. Az FBI az USA területén háromezer eltűnt iraki állampolgár után kezdett nyomozást. A The Washington Post szerint olyan irakiakról van szó, akik Amerikába érkeztek látogatásra, de vizumuk lejárta után nyomuk veszett az országban. Az amerikai hatóságok arról akarnak meggyőződni, hogy nem jelentenek-e veszélyt az USA biztonságára. A nyomozás során mintegy 50 ezer irakit kérdeznek ki, akik az utóbbi tíz évben érkeztek az Egyesült Államokba. (MTI) Markó Béla szerint meg kell tartani a kedvezményeket Elvándorló fiatalok Orbán Viktor kijelentette: Magyarország egy független állam, és jó lenne, ha ezt Verheugen úr meg az Európai Unió is észrevenné Februárra tervezi a Máért összehívását a magyar kormány ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor szívesen elvégezné a Fidesz jelentős átépítéséhez vezető munkát, ha a párt elszánja magát arra, hogy egy magyar méretekben mérve is közepes erősségű, taglétszámú és szervezettségű pártból valódi néppárttá alakuljon át. A volt kormányfő erről a Duna Televízióban beszélt. Orbán arra biztatta a Fidesz minden tagját, hogy szánják el magukat a párt átalakítására, véleménye szerint a valódi néppárt nagyon sok új tagot, új működést, „egészen más vüágot” jelent. „De ha csak arról van szó, a mostani Fideszt kell valakinek vezetni, akkor semmi szükség arra, hogy ezt éppen én tegyem meg” - mondta. Orbán Viktor szerint mindaz, ami a kedvezménytörvény parlamenti megszavazása óta történt, megöli azt a reményt, hogy - a pártok világról alkotott különböző felfogásától függedenül - egyes nemzeti kérdésekben mégiscsak lehet megállapodást kötni. Kifejtette: nagyon nehéz sértődést nem okozó, de kellően pontos magyar szavakat találni arra a levélre, amelyet Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa írt a kedvezménytörvény új szövegtervezetéről Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Kultúrországban, egy olyan kontinensen, ahol az államok függetlensége, egymás tiszteletben tartása a vezérlő elv, ilyen leveleket nem lehet írni. „Magyarország egy független állam, és jó lenne, ha ezt Verheugen úr is meg az Európai Unió is észrevenné.” Orbán kijelentette: mi nem betagozódni akarunk az EU- ba, hanem független államként akarunk ott élni. „Ha valaki azt gondolja, hogy leveleket írogathat Brüsszelből nekünk, és elmondhatja, egyébként mindenfajta felhatalmazást nélkülözve, hogy szerinte egyes magyar törvényeket hogyan kell módosítani, akkor rendkívüli mértékben téved, mert ezt a magyar nép többet már nem nyeli le.” Mint mondta, ezt lenyeltük több mint 40 évig Moszkvától, de Brüsszeltől nem fogjuk elfogadni. Rámutatott arra: ha Brüsszel úgy találja, hogy valamely magyar jogszabály ellentétes az EU bármelyik belső szabályával, akkor ezt a kérdést meg kell vitatnunk, és ha nem tudunk megegyezni, akkor Brüsszel bírósági eljárásban próbálhatja meg érvényesíteni akaratát. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: a kormány még februárban össze szeretné hívni a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) a kedvezménytörvény módosított szövegtervezetének megvitatására. A módosítás tervezetét előkészítő munka azon alapelvek alapján folyik, amelyeket a kormány tavaly december 27-i ülésén elfogadott. A HTMH vezetője elmondta: a tervezetről egyeztetnek a szomszédos országokkal, azt követően pedig az azokban működő legitim magyar szervezetekkel, s a Máért összehívása e folyamat csúcspontja lesz. (MNO, MTI) Nem változott az EB álláspontja Brüsszel. Az Európai Bizottság változatlanul azon az állásponton van, hogy a kedvezménytörvény végrehajtásának a szomszédos országok egyetértésével kell történnie. Ezt Günter Verheugen mondta tegnap. Jean-Christophe Füori Orbán Viktor kijelentéseire reagált. „Az utóbbi négy évben volt időnk arra, hogy hozzászokjunk Orbán úr rendkívül élénk stílusához” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a kijelentések tartalmát semmilyen formában nem kívánja kommentálni. (MTI)
