Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-24 / 19. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 24. Interjú - közélet 5 Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter elégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket tárcája az első száz napon ért el Többet is elvégezhetett volna az agrártárca előző vezetése Simon Zsolt sikeresnek tart­ja a mezőgazdaságra vonat­kozó EU-csatlakozási tárgya­lások eredményét. Annak el­lenére is, hogy hivatalba lé­pése után számos hiányossá­got vélt felfedezni a minisz­térium irányításában, ame­lyek szavai szerint jelentő­sen gátolták a jobb tárgyalá­si pozíció elérését. A minisz­ter emellett a tárca első száz napját is értékelte. GÁGYOR ALlZ Ön kijelentette, hogy Szlovákia többet is kiharcolhatott volna, és az egyik legsúlyosabb hiá­nyosságnak a tárca szakosztá­lyai közti koordináció hiányát nevezte meg, mert elődje az utolsó évben már nem az agrár­tárca irányításával foglalkozott. Amit Brüsszelben elértünk, az az adott helyzetben maximum volt. A legnagyobb eredménynek azt tar­tom, hogy sikerült megemelni a tej, a birkák és a kecskék valamint az izocukor, tehát a kukoricából nyert édesítőszer termelési kere­tét, és azt, hogy Brüsszel 90 millió euróval növelte a szlovákiai vidék- fejlesztésre szánt tételt. Nagyon fontosnak tartom az adminisztra­tív információs rendszer (IACS) kiépítésére vonatkozó döntést is, ami előfeltétele annak, hogy Szlo­vákia az EU-csatlakozás után meg­kaphassa és felhasználhassa a neki előirányozott uniós pénzeket. Si­kerként értékelem a Németh Imre magyar agrárminiszterrel folyta­tott tárgyalást és megállapodást a tokaji borvidékről, hiszen eddig egyeden hivatalos dokumentum sem létezett, amelyben Magyaror­szág elismerte volna e borvidék­nek a kiterjedését Szlovákia terü­letére. Három község besorolását » Ha más ágazat annyi pénzt kapott volna, mint a sertéste­nyésztés, ma lényege­sen jobb helyzetben . . lennénk. \> a magyar fél nem vitatja, ez a mi adataink szerint 571 hektár szőlőt jelent. További négy községről, il­letve 337 hektárról szakbizottság dönt. Én bizakodom, annál is in­kább, mert a szlovák tokaji borvi­dékről szóló jogszabályok szigo­rúbbak a magyarnál. Ezért remé­lem, hogy ezt a kérdést 2-3 hóna­pon belül lezárjuk. A két ország azonban a tokaji Brüsszel 90 millió euróval növelte a szlovákiai vidékfejlesztésre szánt tételt (Somogyi Tibor felvétele) borvidéknek, mint kulturális örökségnek a kibővítéséről, elis­meréséről is tárgyal. Ez nálunk milyen területet ölelne fel? Szlovákújhely, Szőlőske és Kis- toronya 3200 hektárt tesz ki. Ezek a községek képeznék az alapot, a vonzáskörzet pedig megközelítő­leg 14 ezer hektárt jelentene. Egyébként magyar oldalon a kultu­rális örökséghez 9 község tartozna, miközben tokaji bor előállításával 27 községben foglalkoznak. December derekán ígéretet tett a sertéstenyésztőknek, hogy megvizsgálja, milyen központi intézkedésekkel lehetne mérsé­kelni a hónapok óta tartó sertés­hús-értékesítési feszültséget. Az intervenciós agrárügynökség (IPA) kevés szabad pénzforrással rendelkezik. Az ügynökségnek 234 millió koronája hiányzik ah­hoz, hogy kötelezettségeinek ma­radéktalanul eleget tehessen. Vi­szont több mint 800 millió koroná­ja áruban fekszik, amelyet a ter­melők nem térítettek meg. Már vizsgáljuk a behajthatóság módját. Havonta több mint 500 ezer koro­nát költ az IPA, illetve a minisztéri­um annak a gabonakészletnek a tárolására, amelyet a 2000/2001- es szárazság idején importáltunk, ám amelyet a termelők nem vettek át. Szlovákiában tavaly 170,5 ezer tonna sertést vásároltak fel, míg az egy főre eső fogyasztás 30,6 kilót tesz ki. Az összmennyiségből a be­hozatal - ez főleg Csehországból származott - 17,7 ezer tonnát tett ki, ugyanakkor a WTO által meg­állapított nemzetközi behozatali keretünk 19 ezer tonnát tesz ki. Tehát a WTO-kvótát nem értük el. Az is igaz, hogy a sertésfelvásárlá­si árak az elmúlt időszakban zu­hantak. Ugyanakkor a szlovákiai sertéstenyésztőknek jelentősen ja­vítaniuk kell a termelékenységen, hogy az EU-csatlakozás után ver­senyképesek maradjanak. Tavaly csaknem 91 ezer darab sertéssel többet kínáltak felvásárlásra, mint egy évvel korábban, ami nagyrészt a 48 koronában meghatározott minimális garantált felvásárlási árnak tudható be, miközben a vi­lágpiaci átlagár 37-45 korona kö­zött ingadozik. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet ugyan 47 koronában határozta meg az 1 kg sertéshús előállítási költségeit, ám lényege­sen gyengébb mutatókból indult ki. Amíg például Csehországban a leválasztott kismalacok száma át­lagosan 19-20 darabot tesz ki, ad­dig nálunk csak 15,6, illetve tavaly már 17 darabot tett ki. Viszont az elhullás 10 százalékos, amíg Cse­hországban csak 4-5 százalékos, az 1 kg hús előállításához nálunk 3,7 kg sertéstakarmány kell, a cseh gazdáknak csak 3,3 kiló. Az EU-országokban még ennél is jobb eredményeket érnek el. Sok termelő szerint az ágazat tá­mogatásával növelhető lenne a versenyképesség... Ha más ágazat annyi pénzt kapott volna és annyi figyelemben része­sül, mint a sertéstenyésztés, akkor ma lényegesen jobb helyzetben lennénk. Nem lehet tartósan tá­mogatni egy területet, amely azt nem tudja gazdaságosan felhasz­nálni. Nézetem szerint eléggé sok \\ A sertéstenyésztők * és a húsfeldolgozók hetek óta nem tudnak megegyezni abban, hogy mennyi is a többlet . , a hazai piacon. > > pénzt fordítottunk sertéstenyész­tési technológiákra, miközben a pénzforrások hatékony felhaszná­lására nem fektettünk hangsúlyt. Bármilyen jó technológiánk van, ez nem elég, ha például nem szen­telünk kellő figyelmet az állatok gondozására, etetésére, tehát olyan területekre, amelyek anyagi­lag nem annyira megterhelők, ugyanakkor a végeredmény szem­pontjából nagyon fontosak. Isme­rek olyan sertéstenyésztőket, akik nem új épületekben nevelik az ál­lományt, mégis csúcseredménye­ket érnek el. Intervenciós felvásárlás vagy az export támogatása nem jön szá­mításba? Sajnálatos, hogy a sertéstenyész­tők és a húsfeldolgozók hetek óta nem tudnak megegyezni abban, hogy mennyi is a többlet a hazai piacon. A mi becsléseink szerint a túlkínálat talán 5 ezer tonnára rúg. Remélem e héten már közös nevezőre jutnak az érdekeltek és dönthetünk arról, hogy támogat- juk-e például a húskonzervek ex­portját vagy más eszközöket vá­lasztunk. Lehallgató-készülékeket az interneten és hirdetésekben is kínálnak, megvásárlásuk nem számít bűncselekménynek Már ezerötszáz koronáért is kapni poloskát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem törvényellenes le­hallgató készüléket vásárolni, és ha csak jó ismerősünket, szomszé­dunkat, rokonainkat akatjuk le­hallgatni - akik tudnak a dologról és nincs ellene kifogásuk - a készü­lék használatáért sem vonhatnak minket felelősségre. 1500 koroná­ért már beszerezhetünk egysze­rűbb poloskát, a komolyabb, profi berendezések ára azonban hatje­gyű szám. Ha nem értünk a készü­lékhez, meg is bízhatunk valakit a lehallgatással, de ez sem olcsó mu­latság: Bugár Béla értesülései sze­rint az ilyesmi az elmúlt időszak­ban 300-500 ezer koronába került. A Magyar Koalíció Pártja elnöke szerint ezért, még ha sikerül is szi­gorítani a lehallgatások feltételeit, az csak a bíróság által engedélye­zettekre vonatkozna, az illegális le­hallgatásokat esetleg a kiszabható büntetés szigorításával lehetne megelőzni. De mivel jó üzletről van szó, kérdéses, milyen bünte­tésnek lenne megelőző hatása. A koalíciós partnerek a héten min­denesetre nem vetették el az ANO felvetését, mely szerint a parlament elfogadhatná a lehallgatásokról szóló törvényt. „Tavaly tavasz táján már a képviselők jóváhagytak egy hasonló jogszabályt, melyet a bal­oldal és a titkosszolgálat vezetőjé­nek kérésére az államfő nem írt alá, és csak egy-két szavazaton mú­lott, hogy a parlament még egyszer elfogadja a tervezetet. Ez a törvény szigoríthatta volna a legális lehall­gatásokkal összefüggő feladatokat, például csak ugyanazon a bírósá­gon lehetne a lehallgatásokat kér­ni, erről nemcsak a titkosszolgálat, hanem a bíróság is külön nyilván­tartást vezetne, és utólag lehetne ellenőrizni, ki mindenki lehallgatá­sát kérték” - magyarázta lapunk­nak Bugár, aki szerint még e tör­vény elfogadása esetén sem lesz könnyű leleplezni és felszámolni az illegális lehallgatásokat. Ezzel Daniel Lipsic igazságügyi mi­niszter is egyetért. „Nem tartom jó ötletnek korlátozni a legális lehall­gatásokat, mert az nehezítené a szervezett bűnözés, a korrupció és a súlyos bűncselekmények elleni har­cot” - mondta érdeklődésünkre a Az illegális lehallgatá­sért csupán két év szabadságvesztés jár. tárcavezető. Robert Kalinák, a vé­delmi bizottság elnöke szerint létez­nek cégek, melyek törvényellene­sen használják a lehallgató készülé­keket, és megerősítette: időről időre felbukkannak a névtelen árusoktól származó, poloskákat kínáló hirde­tések, melyeknek szerinte a rendőr­ség több figyelmet szentelhetne. Jaroslav Sahul rendőrségi szóvivő RÖVIDEN Schuster: a sajtó olyan, mint a nő Pozsony. - A sajtó olyan, mint a nő, nehéz vele élni, de nélküle nem le­het mondta tegnap Rudolf Schuster. A köztársasági elnök újévi fogadá­son látta vendégül a sajtó képviselőit. Elmondta, a médiának is komoly része van abban, hogy az ország a NATO és az EU ajtaja előtt áll, s fel­kérte az újságírókat, népszerűsítsék ők is az EU-népszavazást. (SITA) Litván EU-népszavazás május 11-én Vilnius. A litván parlament csaknem egyhangúlag fogadta el, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazását idén május 11-én tartsák meg. Véglegesen februárban dönt az időpontról, de ez a mostani eredmény ismeretében gyakorlatilag formaság lesz. „Ez a dá­tum teljes egészében megfelel, mivel a többi tagjelölt ország is többé- kevésbé ugyanebben az időpontban tartja az EU-csatlakozással kap­csolatos népszavazást” - jelentette ki Algirdas Brazauskas miniszterel­nök. Egy decemberi felmérés szerint a litvánok 68 százaléka támogat­ja az EU-csatlakozást, 18 százalék ellenzi. (MTI) Kubai disszidens Szlovákiában Pozsony. Pavol Hrusovsky tegnap fogadta Oswald Payát, a leghíre­sebb kubai disszidenst. A Nobel-békedíjra is jelölt Paya a szlovákiai változásokat a kubaiak számára példaértékűnek nevezte. Kubában mintegy háromszáz politikai fogoly van, de több ezer embert zaklat­nak a rendszer különböző szervei politikai nézeteik miatt. Tavaly de­cemberben Paya az Európa Parlament békedíját is megkapta. (TASR) Dubovcová Lipsic csapatában Pozsony. Készül a büntető törvénykönyv módosítása, dolgoznak a polgári perrendtartás módosító tervezetén és megreformálják a bí­róságokat, azaz sürgetik a bírói menedzsment bevezetését minden­hol - összegezte első száz napját Daniel Lipsic. Az igazságügyi mi­niszter szerint az első három hónap alatt sikerült feltérképeznie a terepet és elkezdődött a beharangozott reformok megvalósítása, amihez - állítja - kiváló csapatot sikerült felállítania. Lipsic legköze­lebbi munkatársai közé tartozik például Jana Dubovcová beszterce­bányai bírónő, aki először alkalmazta a bírói menedzsmentet és korrupcióellenes intézkedéseiről ismert, (sza) Stefan Harabin bírócserét kér Kassa. Stefan Harabin több pontban is megtámadta azt az Alkot­mánybíróságon lévő beadványt, melyben Sergej Kohut az ő kineve­zését akarja megsemmisíttetni. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint korábbi ellenjelöltje beadványa nem volt jogos, ezért az Alkotmány- bíróságnak nem kellett volna elfogadni. Nem ért egyet a bíróság azon döntésével sem, hogy egyelőre leblokkolták az ő kinevezését. Egyebek mellett ezért is arra kéri a bíróság elnökét, cserélje ki az ő ügyét tárgyaló bírákat, mert szerinte részrehajlók. (TASR) Többmilliós támogatás a főiskolának Pozsony. Japán 14,4 millió koronás támogatásban részesíti a pozso­nyi Iparművészeti Főiskolát. A pénzt audiovizuális eszközök vásárlá­sára kell költenie a főiskolának. Japán az elmúlt években több szlo­vákiai oktatási és kulturális intézményt is támogatott, egyebek mel­let a poszsonyi Commenius Egyetemet, a Szlovák Nemzeti Színhá­zat, az Egyetemi Könyvtárat. (SITA) Először veszteséges a McDonald's Washington. Az amerikai McDonald’s gyorsétterem-lánc történeté­ben először számolt be negyedéves veszteségről a decemberrel végző­dött három hónapban, így további étterem-bezárásokat jelentett be. A társaság nettó vesztesége 343,8 millió dollár. A McDonald’s novem­berben bejelentette, hogy bezárja 175 - főként Európában és Ázsiában működő - éttermét, a bezárások várható költsége 435 millió dollár. A társaság tegnap további 517 étterem bezárásáról is döntött, (origo) A SIS cáfolja a kanadai hírügynökség értesülését Nem szállítunk Iraknak leszögezte: a rendőrség nem korlá­tozhatja a hirdetőket, a lehallgató készülékek árulása nem bűncselek­mény. Vannak tárgyak, melyek adásvétele nem ütközik törvények­be. Ha kést veszünk, sem zárnak senkit börtönbe, csak ha embertár­saik életét veszélyeztetik vele, muta­tott rá Peter Kresák alkotmányjog­ász. ,JJa a hirdetés úgy van megfo­galmazva, hogy bűncselekmény el­követésére biztatja a polgárokat, az már bűncselekménynek minősíthe­tő” - mondta az Új Szónak Lipsic, aki ugyanakkor elismerte: poloskát eladni és venni nem bűn, viszont aki üyesmit vásárol, az szerinte használ­ni is fogja. A tárcavezető hajlandó arról tárgyalni, hogyan lehetne szi­gorítani az adásvétel feltételeit, de idáig ezt senki nem javasolta, aho­gyan azt sem, hogy ne csak két évig teijedő szabadságvesztés vagy pénzbírság, hanem ennél lényege­sen nagyobb büntetés játjon az ille­gális lehallgatásért, (s, sza) TASR-HIR Pozsony. A szlovák titkosszolgálat nem tartja valószínűnek, hogy szlovákiai cégek tankalkatrészek szállításáról egyeztek volna meg Irakkal. A hírt nemrég egy kanadai székhelyű, Közel-Kelettel foglalko­zó hírügynökség hozta. E szerint orosz gyártmányú T-72-es tankok alkatrészeiről és közelebbről nem pontosított rakétakilövő egységek szállításáról szólt volna az üzlet. Mivel Irak fegyverembargó alatt van, a SIS szerint, ha valaki egyál­talán szállítani akart nekik, csak il­legális üzlet keretén belül tehetné meg. A titkosszolgálat korábban már többször figyelmeztetett hasonló kétes üzletekre, amikor szlovákiai cégek akartak egy közvetítő orszá­gon keresztül háborús övezetbe fegyvert szállítani. Általában itt is orosz gyártmányú fegyverekről volt szó. Folyamatban lévő ügyek­ről a SIS nem szokott tájékoztatni, de jelezték, tudomásuk szerint je­lenleg Szlovákiában egy fegyverrel kereskedő cég sem üzletel Irakkal. A csökkenést az iraki helyzet idézte elő A lakosság 46 százaléka híve a NATO-tagságnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A legújabb felmérések szerint a lakosság 48 százaléka nem támogatja az ország NATO- csatlakozását. A belépés mellett 46 százalék van, ami 11 százalékkal kevesebb, mint tavaly márciusban. A Statisztikai Hivatal által készí­tett felmérés azt is vizsgálta, mennyire vagyunk elégedettek a NATO meghívóval. A szervezet döntésével a megkérdezettek 49 százaléka elégedett, 35 nem ért vele egyet. Ivan Simko védelmi mi­niszter szerint nem kell túlságosan megijedni a támogatás csökkené­sétől, hiszen ezt az Irakkal kapcso­latos feszült nemzetközi helyzet okozza. Jelezte, hasonló volt a helyzet a NATO koszovói reagálá­sakor is.- Nekünk ezek az adatok azt jelen­tik, hogy még nagyobb vehemen­ciával kell hirdetni a NATO csatla­kozás szükségességét - mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents