Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-23 / 18. szám, csütörtök
TÉMA: A MUNKATÖRVÉNYKÖNYV MÓDOSÍTÁSA ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 23 Az érdekvédelmiek szent tehénként kezelik a törvénykönyvet: szerintük úgy jó, ahogy van, nincs szükség módosítására Sztrájkra készül a szakszervezet Újabb jelentős módosítás vár a tavaly áprilisban életbe lépett munkatörvénykönyvre. A munka-, szociális és családügyi minisztérium által elkészített tervezet mintegy 180 helyen változtatna a munkajogi kódexen. LAJOS P. JÁNOS Eudovít Kaník, a tárca vezetője a munkaerőpiac rugalmatlanságával indokolja a változtatások fontosságát, ami akadályozza új munkahelyek létrehozását, ezáltal a munka- nélküliség csökkentését. A tervezet a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) heves ellenállását váltotta ki, szerintük a módosítás teljesen megváltoztatja a munkajogi szabályozást, az alkalmazottak 19. századi viszonyoknak megfelelő védelmét vezeti be a szlovákiai jogrendbe. A bírálat másik oka saját jogaik védelme: szerintük ugyanis csorbulnak az alkalmazottak kollektív jogai, a szakszervezetek veszítenek eddigi hatásköreikből. A javaslat részben azonos feltételeket teremt az alkalmazotti tanácsok és a szakszervezetek működéséhez, az eddigi szabályozással ellentétben a tanácsok nem szűnnek meg automatikusan a szakszervezet létrejöttével, a két érdekvédelmi szervezet párhuzamosan egymás mellett működhet. Megmarad azonban egy jelentős, kizárólagos jogkörük: a kollektív szerző-dést továbbra is csak ók írhatják alá. A módosítás több ponton liberalizálja a munkaerőpiacot: csökkenti a minimális szabályozást, bővíti a munkaadó és a munkavállaló közötti megegyezés terét, nagyobb szerepet ad a munka- szerződésnek. Ezzel a szabályozással - paradox módon - erősödik a szakszervezetek szerepe is, hiszen a é' .....'.Hffifc'l' P<)Kj!iNY* JA HRbC?’,r” "'Y* Saktor a minisztérium előtt. Világba kiáltja bánatát. (TASR-felvétel) kollektív szerződés az az eszköz, mely segítheti a munka- és bérfeltételek javítását a minimális, törvényben meghatározott feltételeken túl. Nagyobb jelentősége lesz a meghatározott időre szóló munkaszerződésnek, melynek felső határát a módosítás háromról öt évre tolja ki. A minisztérium szerint ez az európai gyakorlatnak megfelelő szabályozás, és ha azt akarjuk, hogy megtelepedjenek nálunk a külföldi befektetők, olyan feltételeket kell számukra teremteni, amilyent otthon megszoktak. A szakszervezetek szent tehénként kezelik a törvény- könyvet: szerintük úgy jó, ahogy van, nincs szükség a módosítására. Egyedül a mindenki számára érvényes, évi 5 hetes szabadság bevezetését tartják előrelépésnek, a többi módosítást elvetik. A minisztérium és a KOZ optikája közti különbséget mutatja a hat hónapos próbaidő bevezetése: a szakszervezetek szerint rossz, mert három helyett hat hónapig tartja bizonytalanságban az alkalmazottat. A minisztérium állítja, hogy jó az alkalmazottnak is, mert ha elbocsátják is a próbaidő leteltével - mivel már hat hónapig dolgozott -, jogosult lesz a munkanélkülisegélyre, ami magasabb, mint a szociális. A KOZ és az egyes ágazati szakszervezetek már lassan két hete bírják a szociális minisztérium előtti napi demonstrációt, közben azonban folynak a tárgyalások. A folyamat esedékes állomása az érdekegyeztető tanács holnapi ülése, melynek egyetlen témája a munkatörvénykönyv módosítása. Eudovít Karuk egyelőre a kormány jóváhagyása nélkül viszi a tervezetét, de bízhat a harmadik oldal, a munkaadók támogatásában. Ivan Saktor, a KOZ elnöke nem zárja ki az általános sztrájk megszervezését, ha a tárgyalások nem lesznek sikeresek, amire Szlovákiában nem volt példa 1989 novembere óta. Ha a célját nem érné is el, annyit mindenképpen megmutatna, mekkora a szak- szervezetek befolyása Szlovákiában. A most elkészült tervezet teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Munkaszervezet legutóbbi ajánlásainak Módosítani kéne a módosítás módosítását ÖSSZEFOGLALÓ Egyelőre a koalíciós pártok egyetértenek a munkatörvénykönyv módosításban, bár még nem kellett mindegyiküknek véleményt nyilvánítania róla. A kódex módosítását azonban az egyes ágazatok alkalmazottainak - színészek, egészségügyi, mező- gazdasági dolgozók - ellenállása indokolja, akiknek az akkor életbe lépett módosítás miatt szinte lehetetlenné vált a munkavégzés. A szak- szervezetek jelenlegi és várható ellenállása miatt azonban várható, hogy a módosítást nem fogadják el zökkenőmentesen. Iveta Radicová, a MESA 10 szociális elemzője szerint azonban a módosításra azért is szükség van, mert a tavasszal elfogadott törvény szinte 80 százalékban az 1965-ben született szabályozás másolata. „Ezért a törvény nehezen felelhetett meg az EU-normák- nak és az azóta megváltozott feltételeknek. A most elkészült módosítás teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Munkaszervezet (ILO) legutóbbi ajánlásainak, beleértve a szak- szervezetek és az alkalmazotti tanácsok jogállását is. Tény, hogy hiányoznak belőle bizonyos biztosítékok, ellenőrzési mechanizmusok, a tervezet szerint nem megfelelő a munkaadók ellenőrzése. Például, ha egy vállalkozó támogatást kap a munkaügyi hivataltól új munkahelyek kialakítására, majd ezt az állást idővel megszünteti, szankcionálni kell őt, mivel csak így lehet megakadályozni az állami támogatásokkal való visszaélést. Viszont a módosítás még mindig előkészületi fázisban van, még van lehetőség a módosítására” - véli Radicová. A minisztérium szerint a munkatörvénykönyv egyik feladata a feketemunka megakadályozása is. E célból nemcsak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is ellenőrizni kell. Ez eddig nem volt megfelelő, az erre hivatott állami intézményekről, például a Nemzeti Munkafelügyelőségről alig lehetett hallani. A szakszervezetek ellenállása is több okra vezethető vissza: egyrészt a módosítás - az új munkahelyek teremtése érdekében - csökkenti az alkalmazottak eddig megszokott járulékait, illetve a szak- szervezet és a munkaadó megegyezésétől teszi azokat függővé. Radicová szerint itt mutatkozik meg az, hogy a szakszervezetek nem képesek ellátni feladataikat: „Úgy gondolom, hogy a szakszervezetek alszanak a babérjaikon. 1990-ben, amikor a forradalmi szakszervezet (ROH) átalakult a mai szövetséggé, megegyeztek az akkori kormánnyal, hogyan viselkednek az állami vállalatok privatizációja során. A privatizáció lezajlott, a szakszervezeteknek már régen az egyes vállalatok szintjén kellene dolgozniuk, de ők meg mindig a régi módon dolgoznak, üdüléseket szerveznek, mint az ROH. Nem alakultak át, kevés munkahelyen működnek kompetensen. A munkavállalók jogosan félnek azokban a régiókban, amelyekben magas a munkanélküliség aránya, nem mernek szót emelni a munkaadók ellen, mert elveszíthetik állásukat. A szakszervezetnek éppen ettől kellene őket megvédeni. A szak- szervezetek miért nézték tédenül az áron alul eladott vállalatok kirablását, a munkaszerződések vagy például a minimálbérről szóló rendelkezések megszegését. Teszik mindezt akkor, amikor szerintük olyan jó munkatörvénykönyvünk van. Miért nem használják ki a helyzetet?” - kérdezi a Comenius Egyetem docense. A törvény jövője sokban függ a koalíciós pártok támogatásától, a szakszervezetek beharangozott országos akciói bizonyos pártokban kétségeket ébreszthetnek a törvény módosításával kapcsolatban. Általános sztrájktól azonban a szakértő szerint nem kell tartanunk. „Szlovákiában nincs hagyománya az általános sztrájknak, az utolsó 1989 novemberében volt. Ezzel az eszközzel a jelenleg érvényes törvények szerint csak pontosan meghatározott helyzetekben lehet élni. A szlovákiai munkaerőpiac különben is túlszabályozott. A kollektív egyezmény és az érdekegyeztető tanács Európa országaiban nem elteijedt intézmény. A szakszervezetek az érdekegyeztető tanácson keresztül már 12 éve részt vesznek a hatalom gyakorlásában, alakítják az ország arculatát - most például tiltakozhatnak a munkatörvénykönyv módosítása ellen -, viszont nem vagyok biztos benne, hogy azok, akiket képviselnek, tisztában vannak vele, miről szól a mostani vita. Amíg nem lesz szélesebb kampány a médiában, korai arról beszélni, hogy az alkalmazottak a szakszervezeti vezetők mögé állnak- e. Attól tartok, hogy a lakosság azt váija el a munkatörvénykönyvtől, amit az nem tud szavatolni: a fizetéseik emelkedését”. A módosításra Radicová szerint mindenképpen szükség van, viszont a törvényelőkészítési folyamattal párhuzamosan jobban kell tájékoztatni a lakosságot. Talárt egy kicsit elaludt a szaktárca, túl nagy teret hagyott a szakszervezeteknek, így az utóbbi időben úgy tűnhet, hogy ők váltak a lakosság szószólójává. Pedig az elkészített módosítás megfelel az európai normáknak is. „Az áprilisban elfogadott munkatörvénykönyvvel szemben az egyik legnagyobb kifogás éppen az volt, hogy túl ment az európai követelményeken. Például egyetlen uniós szabályozás sem tartalmaz olyan megszorításokat a túlórákkal vagy a rugalmasabb munkavégzés más formáival szemben, mint amit beépítettek az érvényes törvénybe. A szakszervezetek arra építettek az előző módosítás során, hogyha korlátozzák a pluszmunka végzését, a munkaadók kénytelenek lesznek új munkahelyeket létrehozni. De ez alapvető hiba volt. így csak részmunkaidős állások keletkeztek, ami Szlovákiában nem elég egy család fenntartásához. Egyetlen következménye volt ennek: azok a családok, amelyekben a család- fenntartó a teljes állás mellett meg részmunkaidőben is dolgozott, elvesztették a kiegészítő pénzforrásukat” - állítja az elemző. Véleménye szerint a tavasszal elfogadott és a jelenlegi módosítás két extrém szélsőséget jelent: az egyik a szélsőbal, a másik a szélsőjobb. Az első azért rossz, mert korlátozza az új munkahelyek létrehozását, túlszabályozza a munkaerőpiacot, a másik viszont túl nagy teret ró a munkaadókra, túl sok jogot ad a kezükbe, bízva abban, hogy nem élnek vissza vele. „A törvénynek csak a minimális standardot szabad tartalmaznia, ha ennél többre törekszik, akkor vagy az egyik, vagy a másik pólus irányába megy el. A módosításon én még változtamék mielőtt a parlament elé kerül” - mondja Iveta Radicová. (lpj) A SZAKSZERVEZETEK LEGFŐBB KIFOGÁSAI:- csökkenti az alkalmazottak védelmét, megkönnyíti az elbocsátásokat- megkönnyíti a tömeges elbocsátásokat- megszünteti a három hónapos felmondási időt- csökkenti a testi fogyatékosok munkahelyi védelmét- a munkaadónak nem kell majd új munkahelyet biztosítania azon alkalmazottjai számára, akik munkavégzésből kifolyólag betegedtek meg- megszünteti a munka igényessége szerint meghatározott minimálbért- megszünteti a törvény által járó lelépőt és a végkielégítést- megszünteti a szakszervezetek ellenőrzési jogát a munkahelyi biztonsági előírások betartására vonatkozóan- megszünteti a kiegészítő szabadság lehetőségét- ellentétben áll az alkotmány 36. és 37. cikkelyével forrás: koz sr a módosítástervezet főbb pontjai: A próbaidő maximális ideje 3 hónapról 6 hónapra nő. A határozott időre szóló munka- szerződés felső határa az eddigi három év helyett 5 évre változik. Lehetőség van ismételt szerződéskötésre a felek között. A nyugdíjasok az új szabályozás szerint párhuzamosan a nyugdíjuk folyósításával is vállalhatnak munkát. Az átszervezési okokból megszüntetett munkahelyek esetében a minimális felmondási idő háromról két hónapra csökken. Azonnali felmondással lehet elbocsátani azt a dolgozót, akit jogerősen elítélnek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt. Ez érvényes a feltételes börtön- büntetésre ítéltekre is. Lehetővé válik annak az alkalmazottnak a helyettesítése, aki ellen a munkahelyhez kapcsolódó bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás. A helyettesítés idejére a fizetése fele jár az alkalmazottnak. Ha az eljárás eredménytelen joga lesz a fizetése teljes összegére. Lehetővé válik a házastársak egymás általi alkalmazása. A módosítás 400 óra éves túlórát engedélyez, a heti átlagos túlórák száma négy hónapot figyelembe véve csak kivételes esetben haladhatja meg a 48 órát. 150 órát az alkalmazott beleegyezése nélkül, újabb 250-et azonban már csak a beleegyezésével rendelhet el a munkaadó. Egyszerűsödik a felmondás abban az esetben, ha az alkalmazott nem felel meg a munkahelyi követelményeknek, nem lesz szükség írásbeli figyelmeztetésre. Könnyebb lesz felmondani annak a dolgozónak is, aki megszegi a munkahelyi rendszabályokat, a munkaadónak ezentúl nem kell bizonyítania a rendszeres kihágást. A húsz alkalmazottnál kevesebb dolgozót foglalkoztató munkaadónak nem kell vezetnie nyilvántartást a munkavégzés időtartamáról. Megszűnik a kedvezményes feltételekkel járó időszakos munka lehetősége az egyetemisták számára. Kimarad ugyanis a törvényből ennek szabályozása, mivel ez diszkriminatív volt a többi állampolgárral szemben. A szakszervezetekkel párhuzamosan alkalmazotti tanácsok is működhetnek a munkahelyeken, az eddigi szabályozás szerint az alkalmazotti tanács automatikusan megszűnik, ha létrejön a szakszervezet. Alkalmazotti tanácsot ott lehet létrehozni, ahol legalább 50 alkalmazott dolgozik, a kevesebb dolgozót foglalkoztató munkahelyen alkalmazotti bizalmi képviselheti a dolgozók érdekeit. Megszűnik a hatfokozatú minimálbér, mely a munka igényességének megfelelően határozta meg a fizetés alsó határát. Lásd táblázatunkat! A megszüntetésre ítélt minimálbér-táblázat (a javaslat csak az alapminimálbért hagyja meg) Fokozat A jelenleg érvényes minimálbér munkaköri leírás 1 5570 segédmunka, alapiskolai végzettség 2 6684 szakmunka, érettségi nélkül 3 7798 önálló munkavégzés, érettségi szükséges 4 8912 önálló szellemi munka, felsőfokú végzettség, baccalaureátusi szint 5 10 026 önálló, alkotó munka, felsőfokú végzettség, magiszteri szint 6 11 140 magas felelősség, önálló munkavégzés, legalább doktorandusai (PhD) végzettség A munkaügyi minisztérium kiáll a módosítás mellett Nem korlátoz a tervezet ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A minisztérium állásfoglalása szerint a módosítás nem csökkenti az alkalmazottak eddigi jogait, csak a szociális partnerek megegyezésén múlik, milyen plusz jogokhoz, támogatásokhoz juthatnak a dolgozók. A jobb bérviszonyokat, a kedvezőbb munkafeltételeket a kollektív szerződés állapíthatja meg. Ez tartalmazhatja a lelépő összegét, a betegállomány időtartamát. Ezzel nő a munkavállalók képviselőinek hatásköre, feladatuk súlya. A módosítás mindenki számára egységes 5 hét szabadságot biztosít. A módosítás a szerződéskötés szerepét erősíti a munkajog területén. Egyedül a szerződő feleken múlik, hogy megegyeznek-e próbaidőben, és ha igen, hány hónapban szabják meg a hosszát. A módosítás figyelembe veszi a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal észrevételét, mely szerint olyan munkahelyeken, ahol betanításra van szükség, a három hónapos próbaidő rövidnek bizonyulhat. Nem igaz a szakszervezetek állítása, mely szerint a módosítás lehetővé teszi az indoklás nélküli felmondást a határozatlan időre kötött munkaszerződések esetében. A határozott időre szóló szerződések esetében az idő előtt elbocsátott alkalmazottnak az átlagbére arra az időre jár, amíg a szerződés szólt. Ez a megoldás a kor követelménye - állítja a minisztérium. A tömeges elbocsátások esetében megmarad a jelenlegi szabályozás. A módosítás ugyan két hónapban határozza meg a minimális felmondási időt, a munkaadó és a szakszervezetek azonban a kollektív szerződésben ezt meghosszabbíthatják. A módosítás nem rontja a munka- biztonságot. A biztonsági előírások betartását az állam vállalja magára, a munkafelügyelőség látja el. Az alkalmazottak képviselőinek továbbra is megmarad az általános ellenőrzés joga, a módosítás csak megszünteti az állam által fizetett, felesleges kettős ellenőrzést. A módosítás nem csökkenti a szakszervezetek jogait, joguk lesz kollektív szerződést kötni, megmaradnak ellenőrzési hatásköreik. Ha az adott munkahelyen alkalmazotti tanács is működik, a szakszervezeteknek megmarad a kizárólagos joguk a kollektív szerződés megkötésére és megmarad a joguk a vállalat irányítására vonatkozó információkra is. A bérezés feltételeit csak akkor szabhatja meg a munkaadó a munkahelyi rendtartásban, ha azt nem tartalmazza a kollektív szerződés. A munkahelyi rendtartást csak az alkalmazottak képviselőjének beleegyezésével adhatja ki a munkaadó. A munkatörvénykönyv módosítástervezete nem ellentétes az alkotmánnyal. (lpj)
