Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-22 / 17. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 22. Gazdaság és fogyasztók 9 Rossz szerződés esetén az új részvénytársaságok és az önkormányzatok a külföldi vállalatok céltábláivá válhatnak Mégsem vásárolja fel egy svájci bank az OTP Bankot Vízmű önkormányzati kézben Mielőtt a vízműveket magánkézbe adjuk, jó, ha előtte tiszta vizet öntünk a pohárba. Vagyis előre kell jelezni, hogy a külföldi tulajdonosnak tilos le­ányvállalatán keresztül üzemeltetni a céget. (Képarchívum) Pozsony. Javában folyik a víz­művek transzformációja. A tetemes vagyon önkormány­zati kézbe történő adása és a vízügyi társaságok létrehozá­sa azonban számos veszély- forrást foglal magában. AGÁRDY GÁBOR A Közép-szlovákiai Vízügyi Társaság tavalyi bejegyzése után a napokban jegyezték be a cégbíróságon a Po­zsonyi, Nagyszombati és a Nyugat­szlovákiai Vízügyi Társaságot. Ezzel is folytatódik az állami vagyon átru­házása - részvények formájában - a községi önkormányzatokra. Azon­ban az újonnan megalakult rész­vénytársaságok és az önkormányza­tok könnyen a külföldi magánválla­latok céltábláivá válhatnak, ame­lyek ,jó pénzért” felajánlják, hogy majd üzemeltetik a részvénytársa­ság vagyonát, tehát biztosítják az ivóvíz kitermelését és elosztását, va­lamint a szennyvíz csatornázását és tisztítását. Az csak a véletlen műve, hogy minderre pár héttel az önkor­mányzati választások után került sor, s polgármestereink még nem nagyon ismerik a vízügyi transzfor­máció hátterét, főleg azok, akiket most választottak meg először. Felkészületlen önkormányzatok Az előző kormány vízügyekért fe­lelős minisztere, Pavel Koncos, nem nagyon törte magát, hogy az önkormányzatokat felkészítse a transzformációra, és nem is érde­kelte őt, hogy ezek hogyan fog­nak megbirkózni az új feladatok­kal. Az alkotmány értelmében ed­dig is az önkormányzatok voltak hivatottak biztosítani a lakosság vízellátását. A transzformáció után ez halmozottan igaz lesz, hi­szen a stratégiai feladatokról a részvénytársaságok közgyűlései fognak szavazással dönteni. Dön­teni úgy, hogy egyes községek­nek, faluknak lesz például 1,1% vagy 0,08% részvényhányaduk, jobb esetben talán 5-8%-os része­sedésük. Ez a döntési mechaniz­mus a nagyvárosoknak kedvez, mégpedig azért, mert megegye­zés esetén pár nagyobb város és község uralhatja a vízügyi rész­vénytársaság döntéseit. Azokon a területeken, ahol kevés a nagyvá­ros, ez a veszély nem fenyeget és arra kényszeríti a polgármestere­ket, hogy megegyezzenek. Egyez­ség nélkül ugyanis senki sem tud­ja megvalósítani az elképzeléseit. Nagyobb a probléma Pozsonyban, ahol a nagyszombati és a pöstyéni régió kiválásával (ott a legolcsóbb az ivóvíz köbmétere Szlovákiában) a főváros többséget szerzett a Po­zsonyi Vízügyi Társaságban a ma­lackai, bazini és szenei járásokkal szemben. Az ilyen döntéshozatali mechanizmust csak a részvénytár­saság alapszabályzatában lehet majd korrigálni, hogy a három já­rás ne csak bólogató János legyen a közgyűléseken. Ezt meg lehet olda­ni úgy, hogy a fontos döntésekhez háromotödös, vagy 75%-os többsé­gi szavazat kelljen. Nem mind arany, ami külföldi A médiumokban gyakran reklá­mozzák a külföldi üzemeltető társa­ságokat. Nem titok, hogy az orszá­got már évek óta járják az üzemelte­tésben érdekelt magánvállalatok képviselői és fűt-fát, nagyszabású fejlesztéseket ígérgetnek nagy ha­szon fejében. Egyet azonban le kell szögezni: amíg a víz ára nem fogja tükrözni a reális költségeket, addig nem lehet a szlovákiai vízügyben haszonról beszélni, főleg az elavult struktúrák és szabályozott vízár mellett. Arról pedig mindig elfelej­tenek szót ejteni, hogy többségüket már kinézik Európából, mert na­gyon sokszor csak negatív előjellel lehet róluk beszélni. Figyelve a tő­lünk nyugatabbra lévő országok Az alkotmány szerint az önkormányzat biztosítja a lakosság vízellátását. vízszolgáltatási mechanizmusát, megállapíthatjuk, hogy sok a nega­tív példa, de sok követendő, pozitív irányzat is található. A negatívak közé tartoznak a már ismert séma szerint működő üzemeltetők: az ön- kormányzati rt. és a külföldi üze­meltető közös részvénytársaságot hoz létre úgy, hogy a többségi tulaj­donos mindig a leendő külföldi üze­meltető legyen, mondván, ő hozza a beruházandó tőkét. A külföldi ma­gáncég azonnal létrehozza saját jo- galanyiságú leányvállalatát, amely- lyel exkluzív szerződést köt, tehát a vállalat egész tevékenysége a leány- vállalaton keresztül bonyolódik ­természetesen a számlázás a közös részvénytársaság felé a megszokott­nál sokkal magasabb árakon törté­nik. Ezt hívhatjuk haszonleszívás­nak, ami nem más, mint a közös vállalat hasznának átömlesztése a leányvállalatba. Majd ezután a kö­zös részvénytársaság törvény­szerűen nagy veszteséget mutat ki, amit tőkerészesedésük arányában térítenek meg. A külföldi magáncég ezt a pénzt leveszi a leányvállalat hasznából, az önkormányzati cég pedig kiveszi a saját (illetve polgá­rai) zsebéből, megemelt vízdíj vagy adó formájában. Es ez így megy to­vább, míg tönkre nem mennek a gé­pek és technológiai berendezések, ki nem lyukadnak a föld alatti veze­tékek. Akkor az üzemeltető rendre lelép, szerződést bont, stb. Időköz­ben vannak ugyan beruházások, igaz emelt kamatért, hiszen a pénzt a külföldi magáncégek is majdnem mindig bankkölcsönből fedezik. A közös részvénytársaság tiszta hasz­na pedig minden látványosság nél­kül kisétál az országból. A második hasznuk pedig otthon várja őket - adócsökkentések a külföldre kihe­lyezett tőke fejében. Mi a követendő példa? Az egyik legjobb megoldás az, ha a vízmű az önkormányzati részvény- társaság kezelésében marad, racio­nalizálják belső működését - össze­vonják az adminisztrációt, csökken­tik, vagy teljesen megszüntetik a túl­foglalkoztatottságot, leépítik a fiók­üzemek igazgatóságait stb. Mély elemzés után a közgyűléssel meg­szavaztatják az üzemeltetési és fej­lesztési tervet, amire vagyonuk fejé­ben felveszik a hosszúlejáratú köl­csönöket. Szigorúan ügyelnek arra, hogy minimalizálják a költségeket és a tisztességes és szükséges hasz­non túl fölöslegesen ne terheljék polgáraikat (az égig érő igazgató-ta­nácsi, vagy felügyelő-tanácsi tiszte­letdíjakkal sem) I Nekünk is vannak szakembereink, akik legalább olyan jól értenek a szakmához, mint a kül­földiek. A volt szocialista blokk or­szágaiban a volt állami vízművek­nek az önkormányzati vízművekben helyet kapó dolgozóival - elfogad­ható és indokolt vízárak mellett - magas üzemeltetési színvonalat ér­nek el, kihasználva a modem tech­nikai és technológiai eszközöket, a korszerű gépeket, szivattyúkat, frekvenciaváltókat, számítástechni­kai, informatikai, távközlési és mé­réstechnikai berendezéseket. Nagyvonalú fogyasztói hitellel rukkolt elő a Citibank Nem igénylik a kezest ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az eddig döntően a válla­lati szférát kiszolgáló Citibank Slo­vakia lakossági szolgáltatásokkal bővítette profilját - mondta Tirad Mahmoud, a bank vezérigazgatója. Az utóbbi időszakban fogyasztói hi­tellel rukkolt elő, emellett a pozso­nyi, besztercebányai és kassai fiók­kal rendelkező pénzintézet a fővá­rosban megnyitja első, lakossági pénzügyi termékeket nyújtó köz­pontját is. Januártól a fogyasztói hi­telek nyújtásának feltételeit tovább javították. Az az ügyfél, akinek havi nettó jövedelme meghaladja a 10 ezer koronát, az eddigi 30 ezer 600 ezer korona közötti hitelskála he­lyett már 30 és 950 ezer korona kö­zötti kínálatból választhat. A Citi­bank szerint nálunk egyelőre pél­dátlan a 950 ezer koronás felső ha­tár. Ráadásul a 6 és 60 hónap kö­zötti törlesztéssel járó hitelhez nem kell a bankban folyószámlát nyitni és nem kell kezes sem, cserében vi­szont a kamat nagysága meghalad­ja a 20%-ot. A Citibank a New York- i székhelyű, a világ legnagyobb pénzügyi csoportjának számító Ci­tigroup része, (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha Szlovákia iparfej­lesztésében csak a külső kereslet­re támaszkodik, az a hazai gazda­ság gyors lemaradásához vezet­het - állítja Peter Mihók, a Szlo­vák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) vezetője. A kamara által szervezett, a hazai gazdaság idei kilátásait elemző tegnapi szemináriumon Mihók el­mondta: az a reformország, amely képtelen fejleszteni saját tudásalapú gazdaságát, rendkívül gyorsan a nyugati országok sze­relőcsarnokává válik. Az SOPK fi­gyelmeztet, hogy a jelenlegi álla­mi költségvetés is elsősorban a külső tényezők alakulásához köti a hazai gazdaság növekedését, egyelőre azonban még mindig van elég tartalékunk ahhoz, hogy áthidaljuk az ezzel járó veszélye­ket. Szlovákiára is érvényes az Európai Bizottság figyelmezteté­se, hogy az egyes országok na­gyobb pénzösszegeket fordítsa­nak a tudomány és oktatás fej­lesztésére. Ellenkező esetben Szlovákia könnyen elvesztheti ezt az előnyét, (s, t) Az állami, speciális helyzetű Eximbank forrásaival tavaly mintegy 50 milliárd korona értékű kivitelt támogatott Passzív az agrárszféra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovákia külkereske­delmét kedvezményes banki szol­gáltatásokkal és biztosítással segítő állami Eximbank 2002-ben az or­szág 650-655 milliárd koronára rú­gó kiviteléből 50 milliárdnyit támo­gatott, ami a teljes export 7,5 száza­lékának felel meg - mondta Ludo- mír Slahor, az intézmény elnöke. Ez jelentős előrelépés, mivel egy évvel korábban mindössze 36,3 milliárd koronát kitevő kivitelnél nyújtott se­gítő kezet. A pénzintézet 5 éves működése során eddig összesen 140 milliárd korona volumenű export piacra jutasását támogatta. Az Eximbank 2002-es adózás utáni nyeresége 241 millió koronát tesz ki. Az intézmény tavaly 330 millió ko­ronával emelte alaptőkéjét, amely elérte a 3 milliárdot. Eudomír Sla­hor szerint a mezőgazdaságban vál­lalkozók kevéssé használják ki szol­gáltatásaikat, pedig az agrárexport terén is tudnának segíteni. Tavaly az Eximbank egyszer szorult külföldi pénznem felvételére, a 220 millió korona értékű, euróbán kapott tőké­vel a komáromi hajógyár folyamatos termelését segítették, (shz) Az Eximbank támogatásának növekedése Az adatok millió koronában értendők, s azt fejezik ki, 1998 és 2002 között mekkora volumenű kivitelt támogatott a bank (Forrás: Eximbank) Nem jár szavazati jog ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Piaci információk szerint a svájci UBS bank állhat a múlt hét végi napi 5 milliárd forintot megha­ladó OTP-részvényvásárlások mö­gött. A részvények külföldi felvásár­lását az OTP alapszabálya lehetővé teszi - írja a Magyar Hírlap. Az OTP a közelmúltban együttműködést kö­tött az UBS-szel, így már csak ezért is valószínű az UBS érdeklődése - vélik a szakértők. A svájci pénzinté­zet komoly szándékát jelzi, hogy a múlt hét végén jelentősen megug­rott az OTP-papírok forgalma a Bu­dapesti Értéktőzsdén. Az OTP alap­szabálya egyébként lehetővé teszi, hogy egy kézbe nagyobb részvény- pakett kerüljön, azonban ezzel nem járhat szavazati jog. A külföldi rész­vényesek így bármekkora tulajdon­nal rendelkezhetnek a pénzintézet­ben, de együttesen a közvetlen és közvetett szavazati joguk nem lehet nagyobb az összes szavazati jog 50%-ánál, egyenként pedig legfel­jebb 5%-os szavazati joggal bírhat­nak. Az OTP legnagyobb tulajdono­sa 5,5%-nyi részvénycsomaggal ma­ga a bank, a legnagyobb külföldi részvényes pedig 5,04%-kal a Capi­tal International alapkezelő. Az el­múlt évben a bank mintegy 80%-a volt külföldi tulajdonban. Sza­kértők szerint a világ egyik legna­gyobb tőkeerejű pénzintézetének számító UBS érdeklődése azért is érdekes, mert svájci bank még nem szerzett jelentős tulajdont a magyar bankrendszerben. A UBS szóvivője nem kommentálta a felvásárlásról szóló értesüléseket, azonban az OTP Bank illetékese teljességgel légből kapottnak minősítette a pletykát. A félreértésre az adhatott okot, hogy a UBS befektetési bank­ja, a UBS Warburg az 1995-ös beve­zetés óta igen aktív szereplője az OTP-piacoknak. (O-O, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Személyi változások az SPP vezetésében Pozsony. Hamarosan újabb sze­mélyi változások várhatók a Szlo­vák Gázműveknél (SPP), a va­gyonalap ugyanis tegnap jóvá­hagyta a cég rendkívüli közgyűlé­sének összehívását. Ha a vállalat igazgatótanácsát-felkérik a közgyűlés megrendezésére, azt annak 30 napon belül kell össze­hívnia. A közgyűlés várhatóan a vállalat igazgató- és felügyelőta­nácsának azon tagjait hívja vissza, akiket még az előző kor­mányjavasolt. Legutóbb tavaly júliusban került sor személyi vál­tozásokra a cégnél. (SITA) Pellengéren a franciák és németek Brüsszel. Az euróövezet 12 pénz­ügyminiszterének tegnapi ülésén megállapodás jött létre arról, hogy Németországgal szemben eljárás induljon túlméretezett ál­lamháztartási deficitje miatt, Franciaország pedig figyelmezte­tést kapjon, amiért nem a kellő elszántsággal halad a költségve­tési egyensúly felé. A német ál­lamháztartás hiánya tavaly elér­te a hazai össztermék 3,75%-át, holott az eurózóna pénzügyi egyensúlyának őrzésére hivatott stabilitási paktum legfeljebb 3%- ot enged meg. (MTI) Rendkívüli biztonság lesz Davosban Davos. Példátlan biztonsági in­tézkedésekkel készülnek Svájc­ban a holnap kezdődő davosi Vi­lággazdasági Fórumra. Az egész országból több száz rendőrt von­nak össze az alpesi síparadicsom­nak számító üdülőhelyen, s ezen kívül mintegy 300 biztonsági őr, 1500 katona és a határőrség több egysége, összesen több mint 3000 fő vigyáz majd a vendégek­re. A Világgazdasági Fórum (VF) a Föld ezer leghatalmasabb válla­latát képviseli. A VF minden év­ben találkozót szervez cégve­zetők, politikusok és vezető mé­diaszemélyiségek számára. Az idei fórum témája a bizalomépí­tés lesz, mégpedig azért, mert a gazdasági és politikai elit vüág- szerte rossz népszerűségi muta­tókkal rendelkezik. (MTI) Két tervezet a nagyprivatizációról Pozsony. A gazdasági tárca a nagyprivatizáció jövőjével kap­csolatban az elkövetkező két hó­napban két tervezetet készít, amelyet nyilvános vitára bocsát - nyilatkozta Robert Nemcsics gaz­dasági miniszter a köztársasági elnökkel folytatott tegnapi meg­beszéléseit követően. Az első vál­tozat szerint a stratégiai vállatok egyelőre állami tulajdonban lévő 51%-os tulajdonrészét is eladnák a befektetőknek. A másik változat szerint a többségi részvénycso­magok az állam tulajdonában maradnának. Ez esetben az állam a vállalatokból kifizetett osztalé­kon profitálna. (SITA) Egyre kedveltebb fogyasztói hitelek Pozsony. A Szlovák Takarék- pénztár tavaly 29 ezer fogyasztói hitelt folyósított, 2,3 milliárd ko­rona értékben. Kamadába jelen­leg 9,8%-os a célirányos hitel és 11,8%-os a felhasználás módját nem pontosító hiteleknél. Az Ál­talános Hitelbank ez utóbbi ese­tében 11,85-17,05%-os kamatot számít fel. A VÚB tavaly 14,2 ezer fogyasztói hitelt nyújtott. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,707 Lengyel zloty 10,257 Angol font 62,937 Magyar forint (100) 17,079 Cseh korona 1,338 Svéd korona 4,542 Dán korona 5,611 Szlovén tollár (100) 18,069 Japán ien (100) 32,949 Sváici frank 28,538 Kanadai dollár 25,477 USA-dollár 39,178 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,40-42,70 37.78-40,18 1,30-1,36 15.83-17.83 OTP Bank 40,46-42,58 37.89-39.99 1,30-1,36 16.21-17.45 Postabank 40,56-42,86 37.82-40,54 1,31-1,37 15,10-18.70 Szí. Takarékpénztár 40,45-42,42 37.89-39,84 1,29-1,37 16,05-17.56 Tatra banka 40,47-42,63 38.00-40,02 1,30-1,36 16,13-17.45 UniBanka 40,47-42,55 37.98-39.93 1,30-1,36 15,13-18.44 Általános Hitelbank 40,79-42,96 38,32-40,35 1,30-1,37 16,14-18,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az ipar terén nem hagyatkozhatunk csak a külső keresletre Több pénzt fejlesztésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents