Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-21 / 16. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 21. TÉMA: AZ ABORTUSZ A kereszténydemokrata politikusok tizenkét éve szorgalmazzák a liberális szlovákiai abortusztörvény betiltását Évszázados dilemma: ki szólhat bele az édesanya döntésébe? A legutóbbi népszámlálás­kor a szlovákiai lakosság 80 százaléka vallotta magát vallásosnak. Kár hangsú­lyozni, hogy a strigulát hú­zóknak csak egy része él a hit törvényei szerint. PÉTERFI SZONYA Igaz viszont, jóval többen betartják a mai napig felülmúlhatatlan etikai kódexet, a tízparancsolat által előírtakat, de talán mégsem azért, mert szimpatizálnak a Keresztény- demokrata Mozgalommal (KDH). A parlamenti választások világosan megmutatták, hogy a szlovákiai né­pesség csupán 8,2 százaléka azono­sul a KDH politikai célkitűzéseivel. Ennek ellenére a mozgalom élén ál­lók mindenáron azon vannak, hogy az élet-halálról alkotott elképzelé­seiket ráerőszakolják a többségre. A liberális szlovákiai abortusztör­vényt a rendszerváltás óta kifogá­solják, az 1992. évi választások csúf kudarcát az elemzők annak tudják be, hogy Alojz Rakús akkori egész­ségügyi miniszter rosszkor rukkolt elő a törvénymódosítási szándék­kal, s a választók megijedtek. Jelen­leg az alkotmánybíróságnál keresik „igazukat”, ugyanis a törvény al­kotmányellenességére hívják fel a figyelmet. - Kezdeményezésük nem lepi meg a liberális törvény hí­veit, ellenzik viszont, hogy a szigo­rúan szakmai kérdésről esetleg po­litikusok vitázzanak. Dr. Michal Kliment a Családtervezési Társaság nevében érthetetlennek tartja a kérdés ilyen jellegű felvetését. ­Szlovákiában jelentősen csökkent a művi terhesség-megszakítások szá­ma, európai viszonylatban Hollan­dia után a második helyen állunk. A lengyelországi példa, ahol tilos a magzatelhajtás, igazán nem követ­hető, a szerencsétlen nők a kör­nyező országok kórházaiban vetet­nek véget a nem kívánt terhesség­nek. Kérdéses, hogy az alkotmány­bírák képesek lesznek-e eldönteni az évszázadok óta tartó dilemmát: a megtermékenyített petesejt em­beri lénye-e vagy sem? Az emberi jogok európai konvenciója szerint a pete nem emberi lény, a korai ter­hesség-megszakítás során tehát nem fejlett egyént távolítanak el az anya szervezetéből, a döntés jogá­tól a nő nem fosztható meg - hang­súlyozta. Az orvos rámutatott arra is, hogy számos hazai kórházban, a szabad orvos és kórházválasztás elvét sért­ve, ám lelknsmereti okokra, illetve a vatikáni szerződésre hivatkozva nem végeznek ilyen beavatkozást. Az időhúzás ugyan megnehezíti, de rendszerint nem változtatja meg a nők elhatározását. Véleménye sze­rint az abortuszok száma tovább csökkenhetne, ha az egészségügyi tárca hozzájárulna a fogamzásgát­ló szerek költségéhez, az oktatá­sügy pedig odafigyelne a fiatalok szexuális nevelésére. Tudni kellene - magyarázta -, hogy a művi ter­hesség-megszakítást kérők jelentős többsége nem hajadon, gyermekte­len, felelőtlen fiatal. Családos, két­gyermekes anyákról van szó, aki rendszerint szociális kényszerből nem vállalják a gyermekáldást. Csökkenőben az abortuszok száma 1989 és 1999 között 60 százalékkal csökkent a művi terhesség­megszakítások száma. Míg a rendszerváltás évében évente 50 ezer abortuszra került sor, jelenleg kb.18 ezren kérik terhességük megszakítását. A tavalyi felmérés szerint a megkérdezettek 13 százaléka ( 60 éven felüliek) ért egyet a művi terhesség-megszakítások tilalmá­val, 65 százalékuk viszont úgy vélekedik: a döntés joga a nőt illeti. GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK Mi az abortusz? 1. vetélés, a terhesség megszaka­dása, mielőtt a magzat életképes­sé válna 2. a terhesség mesterséges meg­szakítása Abortuszt alkalmaznak:- ha a terhesség az anya életét veszélyezteti- ha a terhesség az anya egészsé­gét veszélyezteti- ha a magzatnak genetikai ill. egyéb károsodása van- ha a terhesség bűncselekmény (erőszak, vérfertőzés következ­ménye)- ha az anya súlyos válsághely­zetben van (anyagi helyzet, csalá­di állapot stb.). Etikai dilemmák: Mikor kezdődik az emberi élet? Mikortól tekinthető embernek a magzat? Milyen jogok illetik meg a magza­tot? Milyen jogok illetik meg az anyát (személyiségi, önrendelkezés, társadalmi életben való részvételi jog? Milyen jogok illetik meg az apát? Lehetséges testi szövődmények: fertőzés terhességi szövetek visszamara­dása a méhüregben vérzés méhnyak elégtelenség méh átfúródása méhnyak elzáródása terhesség továbbviselése Sebészi módszerek: Az alkalmazott sebészeti módsze­rek a terhesség előrehaladottsá­gától függnek, korai terhességnél, a várt menst­ruáció elmaradása után 1 héten belül az ún. aspirációt lehet alkal­mazni; a 12. terhességi hétig: vákuumos terhességmegszakítás vagy ha­gyományos méhszájtágítás és méhküret; 13-18. terhességi hét között: méhszájtágítás és prosztaglan- din. Korai terhesség- megszakítás: minél korábban történik, annál kevesebb szövődménnyel kell számolni. Lelki és viselkedésbeli következmények:- hangulati hullámzások- váratlan sírógörcsök- levertség- dühkitörések (irritáltság, cini- kusság, stb.)- depresszió- bizalmadanság- kommunikációs problémák- álmatlanság (lidércnyomások­tól való félelem)- az érzések elnyomása, érzéket­lenség- elszigeteltség- lidércnyomások- bűntudat (biológiai, egziszten­ciális, lelki, stb.)- kényszercselekvések- büntetéstől való félelem- önértékelés zavar- a női identitás sérülése- a gyermek halálát követő gyász (az anya és a magzat szoros bio­lógiai és lelki kötődéséből kifo­lyólag)- évfordulós reakciók (pl. alhasi fájdalmak megjelenése az abor­tusz egyéves évfordulóján, vagy gyász, düh kerül felszínre, ami­kor a gyermek megszületett vol­na)- az emlékek elnyomása, vissza­szorítása- a teljesség- érzet hiánya- a szülő- szereptől való félelem- problémák a gyermekhez való viszonyulásban A népesség 63 százaléka él olyan államban, ahol a terhesség-megszakítás szociális, etikai és más okból is megengedett Abortusztörvények világszerte ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A magzat státuszának meghatáro­zására a legfontosabb lépések az Európai Parlamentben történtek. Az Európai Parlament történelmi határozatot hozott, mely egybeesik az Európa Tanács döntésével. A ha­tározatok egyértelműen elutasít­ják az embriókkal végzett kísérle­teket és kimondják: „Az emberi életvédelem szükséges a megter­mékenyítéstől kezdve”. Az embrió jogai között első helyen említi az élethez való jogot, a családhoz, a genetikai identitáshoz való jogot, és az „emberi személy védelméhez való jogot”. Valamennyi ország al­kotmánya tulajdonképpen védi a méhmagzatot, a jogalkotás és joggyakorlat azonban világszerte igen változatos képet mutat. Spanyolország. A katolikus egy­ház és az orvosi szervezetek erős ellenállása miatt csak 1985. április 11-én fogadta el az alkotmánybíró­ság azt a határozatot, melynek ér­telmében szűk körben (orvosi, ge­netikai, etikai indikációval) lehet­séges az abortusz. Finnország. Az ország törvényke­zése indikációs modellt követ. Megengedhető az abortusz az anya életveszélye és egészségkáro­sodása, bűncselekmény, súlyos ge­netikai károsodás, valamint bizo­nyos szociális illetve életkori indi­káció esetén is. Írország. Nagyon szigorú a törvé­nyi szabályozás. Csak az anya élet­veszélye, valamint súlyos egész­ségkárosodása esetén engedélye­zik a terhesség megszakítását. USA. Az 1989-es Webster döntés - a korábbi teljesen liberális szabá­lyozás után - az egyes államok sza­bad döntésére bízta a kérdést. Több állam megszüntette a tri- meszterek szerinti felosztást (Ohio, Minnesota). Louisiana és Pennsylvania 1991 óta kizárólag az anya életveszélye esetén enged­élyezi a terhesség-megszakítást. A legtöbb államban azonban az élet- képességi határ előtt még mindig a nők jogának tekintik az abortuszt. Az USA-ban igen erős „pro life” és „pro choice” mozgalom működik. Anglia. A korábbi teljesen tiltó törvé­nyek után az 1967-es „Abortion Act” orvosi indikációval engedélyezte az abortuszt, ennek határait azonban tágan vonták meg. (Anya életveszé­lye, egészségkárosodása, magzat fo­gyatékossága) . A mai angol jog nagy jelentőséget tulajdonít a méhen kí­vüli életképességnek, ami a törvény szerint a terhesség 24. hete. Ezen időpont előtt a nők alkotmányos jo­gának tekinti a kérdés eldöntését. Svédország, Dánia, Norvégia, Görögország törvényei az első tri- meszterben a nők alkotmányos jo­gának tekintik a terhesség-megsza­kításról való döntést. Kínában, Japánban, Észak-Kore- ában, tehát azokban az országok­ban, ahol a túlnépesedés veszélye áll fenn, a terhesség művi megsza­kítását a születésszabályozás egyik fontos eszközének ismerik el. A népesség 63%-a él olyan állam­ban, ahol a terhességszakítás egészségügyi indikáción kívül szo­ciális, etikai és egyéb okból is me­gengedett. Tehát általánosságban elmondó, hogy a kis népek a szigo­rú szabályozást, míg a nagy népes­ségű országok a szabad modellt követik inkább. (Illusztráció) Itt lesz a nyerő számlaszámú OTP BANKA SLOVENSKO a legjobb húzás ÍÖ9SMJ® Most ny isson az OTP Bankban kedvező kamatozású futamidős betétszámlát. Tíz héten át tartó nyereményjátékunk résztvevője lesz, amelyben hetente kisorsolunk egy-egy Skoda Octaviét vagy Superb személygépkocsit, Ésótyert úgy növelheti, hogy ahányszor megsokszorozza az alapbetétét (20 000 Sk) vagy a futamidőt (min. 90 nap), az Őrt számlaszáma fíéténté annyiszor korúi be a sorsolásba. Addig marad játékban, amíg nyer. illetve, amíg a játék tart. ttmoz-fr. r# 2003.02.24 'Oast* 2003,03.03. 2003.03:10. 2003.03:24. Bővebb tájékoztatás: www.otpbanka.sk 2003.04.14. UP 869 Ő már döntött (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents