Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-21 / 16. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 21. 3 Riport A méhészek télvíz idején többet dolgoznak, mint a szezonnak tekintett nyárban, mivel ilyenkor kell megjavítani az üresen maradt kaptárfiókokat és a szükséges tartozékokat A méhek télen is élnek A méhészeket mindig nyu­godt, kiegyensúlyozott, féle­lemmentes embereknek hit­tem, olyanoknak, akiknek a tudatáig nem jut el a mostani világ mindennapos stressze. Nem esnek pánikba, ha méh­raj veszi körül őket, megfon­tolt, szertartásos mozdula­tokkal végzik a dolgukat. SOÓKY LÁSZLÓ A szélirányos, szélső kaptáron pipá­ló füstölő akárha egyházi szertartás­sá nemesítené ezt a tevékenységet, mely mentes a gépek zajától, min­den harsányságtól. A kép idilli, a szervezettség és az alázat dramatur­giája, körben pompázó rétek, lige­tek, s virágillat. Most viszont húsz fokos hideg van, tomboló hóvihar. Mit csinálnak ilyenkor a méhek és mit csinál a méhész? Lancz József nyugalmazott iskolai igazgatót a garázsban találom meg, ahol a kicsi gyalupadon foglalatos­kodik, a méhkaptár kereteit Oszto­gatja, javítja, fertőtleníti. Elmondta, jelenleg negyven méhcsaládot gon­doz, kaptáijai most is kint vannak a falutól mintegy két kilométerre lévő Berekben, egy kis liget alján. A mé- heket ősszel be kell teleltetni megfe­lelő mennyiségű élelemmel, mely méhcsaládonként általában 10-15 kg élelmet jelent, ami az eredetileg bent maradt méz kiegészítéséhez szükséges. A kiegészítő táplálék a család nagyságának és életképessé­gének a függvénye is. Azon kaptá­rokban, ahol a méhcsalád több lépet takar, meg kell emelni a téli táplá­lékmennyiséget is. A lépekben összehordott 10-15 cm széles méz­koszorú alatti üres sejtekben alakul ki a méhfürt. Az üres sejteket a mé­hek teste tölü ki és csak akkora felü­letet takarnak a mézes sejtből, amekkorát melegen tartva biztosíta­ni tudják a folyamatos táplálkozást. Korábban elterjedt az a nézet, hogy a méhek téli álmot alusznak, der­medt állapotban várják a meleget, ma már minden méhész tudja, hogy a méhek télen fűtenek, s anyagcse­réjük melléktermékeként jelentős hőmennyiséget termelnek. Szár­nyuk és toruk rezegtetésével elérik, hogy a telelőfürt belső magjában, ahol az anya van, a hőmérséklet a kinti időjárástól függetlenül állan­dóan 28-32 fok körül mozog, a fürt külső rétegében sem csökken 6-8 Celsius-fok alá. A táplálék bebiztosítása mellett na­gyon fontos a méhek téli nyugal­mának a biztosítása, elsősorban at­tól kell megóvni a kaptárokat, hogy valamilyen módon egér jus­son a beltérbe, mert állandó rágá­sával, mozgásával felkavarja a méhcsaládot, amely akár a család teljes pusztulásához is vezethet. A méhész elmondta, hogy a méhek maguk is védekeznek az idegen be­hatoló ellen. Volt rá példa, hogy egér került a kaptárba, amit a mé­hek megöltek, majd a kiszáradt testét propolisszal mumifikálták. A röpnyílások leszűkítése mellett ügyelni kell arra is, hogy a faágak ne érjenek a kaptár tetejéhez, vagy oldalához, mert szeles időben a ko­pogás, a dörzsölődés is zavarja a méhek nyugalmát. A kaptárok olyan mértékben szige­teltek, hogy a tájainkon szokásos hőmérséklet esetén is kelőképpen megvédik a méheket. A méheket a fürtön belül két alapvető ösztön mozgatja, mégpedig az anya életkö­rülményeinek a biztosítása, vala­mint a még ennél is erősebb, az üres léphez való ragaszkodás. Az anyát körülvevő méhek állandó torrezgés­sel biztosítják a fürtön belüli hőmér­sékletet, egyéb mozgásuk abban merül ki, hogy ha egy felületen el­fogy a táplálék, az egész fürt tovább húzódik. A hőmérséklet megfelelő szinten való tartásához a méhész úgy segít a méheknek, hogy leszűkí­ti az életterüket, így csak azt a részt kell „fűteniük”, ahol éppen tartóz­kodnak. A méhészeknek, akár az udvarban, akár a határban telelnek a kaptárok, anélkül, hogy megbontanák azokat, ellenőrizni kell a méheket. A kaptár nyílásán betolt gumicső segítségével meg lehet hallgatni őket. Ha a zson­gásuk nyugodt, egyenletes, nincs semmi baj, ha viszont a zúgásuk ide­ges, nyilván valamilyen rendellenes­ség történt a kaptáron belül. Ilyen esetben valamilyen meleg helyen meg lehet nyitni a kaptárt, esetleg megszüntetni a problémát, de az ilyen téli megzavarás rendszerint a család pusztulásához vezet. Havazá­sok idején a röpdeszkáról nem kell eltávolítani a havat, mert rajta ke­resztül is szükséges mennyiségű le­vegő jut a kaptár belsejébe, ugyan­akkor a hó még meg is tisztítja a be­áramló levegőt. Lancz József szerint a méhészek tél idején többet dolgoznak, mint a szezonnak tekintett nyárban, mivel ilyenkor kell megjavítani az üresen maradt kaptárfiókokat és a szüksé­ges tartozékokat. Elmondta, min­den kaptár több fiókból áll, ilyen­kor viszont csak egy fiókban telelte­tik a méheket, a második, vagy har­madik fiókot télvíz idején lehet rendbe rakni, fertőtleníteni, átfes­teni, ami azért szükséges, hogy a kaptárban áttelelő esetleges kóro­kozók elpusztuljanak. Közülük is legveszélyesebbek az atkák, ame­lyek a méhek testnedveit szíva te­lelnek át. Az atkátlanítást még a be- teleltetés kezdetén kell elvégezni, andre az egyes méhészek más és más módszert alkalmaznak. Lancz József erre a célra egy Avartin nevű füstölőszert használ, amelynek ha­tására az atkák lehullanak a méhek testéről. A füst a méhekre nézve vi­szont ártalmatlan. Az atkátlanítás idejére a kaptárok padlózatára kar­tonpapírt helyez, amelyet a féregte- lenítés után kivesz a kaptárból, megszámolja az elpusztult atkákat és ha szükségesnek látja, egy héten belül megismétli a műveletet. Az áttelelő méhek 10-12 fokos le­vegőhőmérsékletben kezdik el az első kirepüléseiket a kaptárból. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a mé­hész velük legyen, mert a kirepülés aktivitásából megállapíthatja, ho­gyan telelt át és milyen erősségű maradt a család. Az első kirepülések idején minden családról külön fel­jegyzést készít, mely tartalmazza, mikor, milyen körülmények között történt meg a kirepülés, valamint azt is, milyen volt a repülés dinami­kája. Kaptárbontást ilyenkor még abban az esetben sem eszközöl, ha az első kirepülés megfigyelése eset­leg negatív tapasztalásokat hozna, mert ezáltal megzavarná a méhek életritmusát, és ha az első kirepülés után az időjárás hidegebbre fordul­na - mint ahogy az periodikus rend­szerességgel előfordul -, a megza­vart méhcsalád akár el is pusztulhat. Érdekességként említi meg, hogy a tavasz jelentkezése miképpen nyil­vánul meg szinte egy időben a ma­dár- és rovarvüágban. Tapasztalatai szerint, az időjárástól függetlenül a nálunk áttelelő éneklő madarak ja­nuár végén, elejével félénken, majd egyre erőteljesebben kezdik hallatni a hangjukat. Ugyanebben az időben a méhcsaládon belül is megkezdi petézését az anyaméh, ami a mé­hész véleménye szerint azzal ma­gyarázható, hogy minden élő szer­vezetben működik egy belső óra, amely jelzi az évszak előrehaladását még akkor is, ha a környezeten ural­kodó időjárási viszonyok abban az időben éppen nem erre utalnak. Ez a gyakorlatban vélhetően azt jelenti, hogy az élőlények életritmusában a biológiai tavasz megelőzi a meteo­rológiai tavaszt. Lancz József azt is elmondta, bár a méhészek regionális szervezetekbe tömörülnek és a méheknek köszön­hetően többirányú hasznot is hajta­nak a társadalom számára, az állam részéről nagyon gyér megbecsülést és támogatást kapnak. A rendszer- változás óta eltelt tizenhárom év fo­lyamán 2002-ben nyújtott az állam először olyan méretű anyagi támo­gatást, amely egy méhcsaládra vetít­ve az átteleltetéshez szükséges cu­kormennyiség mintegy négyötödét betakarja. A központi állami és ér­dekvédelmi szervezeteknek végre tudatosítaniuk kellene, hogy a mé­hek által létrehozott értéknek mind­össze 10%-a jut a méhészeknek, amiből csak nagyon nehezen lehet fenntartani a méhészeteket. A mé­hészeket sújtó mostoha bánásmód eredménye az, hogy Szlovákiában jelenleg több tízezer méhcsaláddal van kevesebb, mint 1990-ben volt. Az ógyallai központtal működő ré­gióban jelenleg mintegy száz mé­hész tevékenykedik, s mindegyikük munkájának eredményessége alap­vetően időjárásfüggő. Köztudott, hogy ha a májusi fagyok elviszik az akácvirágot, a helyhez kötött, tehát nem vándor méhészek által perge­tett méz minősége az adott évben sokat veszített az értékéből és na­gyobb ráfordítást igényelnek a mé­hek is. Az állam ezt a tényezőt a vállalkozási kockázatok kategóriá­jába sorolja be, ugyanakkor a leg­több méhész ezt a tevékenységet jö­vedelem, vagy nyugdíj-kiegészítés­ként végzi, tehát nem főállásban. A mezőgazdasági minisztériumnak ki kellene dolgoznia azt a rugalmas támogatási rendszert, amely bősé­ges és ínséges esztendőkben is megnyugtatóan rendezné a méhé­szek ideálisnak egyáltalán nem mondható helyzetét. A méhesben, a kaptárok tetején most szikrázik a hó, nem hallatszik ki a fürtben telelő méhek monoton zsongása. A méhes melletti égerfán doboló harkály jelenléte viszont ar­ra utal, hogy megállíthatatlanul kö­zeleg a tavasz. A mostani idő, mint minden földi élőlény életében, a ké­szülődés, a túlélés időszaka, s nincs ez másként a méheknél sem. Ha ál­modnak, pár hétig még álmodhas­sanak jó illatú virágos mezőt, s ne érje őket sokk, ha tavaszi első kire­pülésük idején megtapasztalják a környező valóságot. Lancz József kaptárt javít (Somogyi Tibor felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORÚS, KÖDÖS IDŐ, -1 ÉS 3 FOK A Nap kel 07.35-kor - nyugszik 16.32-kor A Hold kel 20.12-kor - nyugszik 9.38-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 190, apad; Komárom: 275, apad; Párkány: 205, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Többnyire borús lesz az égbolt, gyakori ködkép­ződéssel, helyen­ként gyenge ha­vazásra, havas esőre is számíthatunk. A legma­gasabb nappali hőmérséklet -1 és 3 fok között alakul, de ha kisüt a nap, akár 4 fok is lehet. Déli, dél­keleti irányú szél 3 és 6 m/s kö­zötti sebességgel. Éjszaka marad a felhős égbolt, -1 és -5 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap esőre, havas esőre számít­hatunk, a legmagasabb nappali hőmérséklet, valamivel melegebb lesz, 1 és 5 fok közötti értékekkel, északon enyhe fagy. Általában romlik az időjárásra ér­zékenyek állapo­ta. A légúti meg­betegedésekkel küzdőknél gyako­ribbá válhatnak az asztmás roha­mok. Romlik a szellemi és a fizikai teljesítőképesség, megrövidül a re­akcióidő. Az alacsonyabb vérnyo- másúak esetében intenzívebbé vá­lik a fejfájás, a szív- és érrendszeri betegségek hatásai is erősödnek. Ma a reumások sem számíthatnak javulásra. A közlekedésnél legyünk elővigyázatosak, a betegek min­denképpen tartsák be az orvosi előírásokat! Holnap további rom­lásra számíthatunk. Holnap i>f 2 Q T fí 1 | ♦ Eminem nem akar több filmben szerepelni ♦ 8 nő ♦ Mozi-és Színházműsor, január 23-29. Hallgatózik a méhész. Nyugodtan zsongnak, vagy idegesen zúgnak?

Next

/
Thumbnails
Contents