Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-20 / 15. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 20. Közélet 5 Pischinger Géza, Érsekújvár polgármestere nem a személycseréket tartja a legfontosabb teendőnek Állítólag a választók háromnegyede támogatná az ötletet A csapatmunka híve vagyok Tizenkét év után történt őr­ségváltás Érsekújvárott, a 42262 lakosú járási székhe­lyen, ahol a lakosság 27,5 szá­zaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek. A korábbi polgármestert, Csanda Endrét ellenjelöltje, Pischinger Géza váltotta fel a város élén, akit az itt élők az ipari iskola igaz­gatójaként ismertek több mint egy évtizeden át. SZÁZ ILDIKÓ Milyen változások várhatók a vá­rosi hivatal működésében? A városi hivatal vezetésében tör­téntek ugyan változások, de nem a személycseréket tartom a legfonto­sabbnak, ahogy ezt már említettem is a választások idején. Nem a váro­si hivatal alkalmazottaitól kívánok búcsút venni, hiszen jelentős isme­retekkel, illetve tapasztalatokkal rendelkeznek, melyek nem vesz­hetnek kárba. Olyan munkatársak­kal szeretnék együttműködni, akik hajlandók elfogadni, hogy én a mi­nőségi csapatmunka híve vagyok, amihez eddig nem voltak hozzá­szokva. Örömmel tapasztalom, hogy kollégáim kezdik felismerni a közös munka fontosságát, és jól alakul az együttműködésünk. Hogyan kívánja folytami az elődje által megkezdett munkát, hogy a város gazdasági fejlődése SS Kollégáim kezdik r felismerni a közös munka fontosságát, és jól alakul az együtt- .. működésünk. \\ a lehető legrövidebb időn belül érezhetővé váljon? A város idei költségvetését az előző vezetés már jóváhagyta, ami egyálta­lán nem okoz gondot. Azt azonban elárulhatom, hogy átcsoportosítjuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszkö­zöket. Szeretnénk folyamatosan fe­lülbírálni azokat az elképzeléseket, Pischinger Géza: „Szerencsére akad jó néhány reményteljes vállalkozás a városban" (Képarchívum) zunk, hogy a feltörekvő vállalatok és cégek vezetőségével korrekt és tartós kapcsolatot létesítsünk. Sze­rencsére akad jó néhány remény- teljes vállalkozás a városban. Ab­ban bízom, hogy idővel komoly munkáltatóvá válnak, és a további együttműködésünk eredménye­képpen új munkahelyek teremté­sére is sor kerül. A környék községeiben a polgár- mestereknek komoly fejfájást okoz, hogy egyes hivatali hatás­köröket megfelelő módon tudja­nak ellátni helyi viszonyok kö­zött. A tardoskeddi, szímői, udvardi polgármesterek szerint a megoldást a közös hivatal mi­előbbi létrehozása eredményez­hetné. Hol tartanak ez ügyben a tárgyalások? Az Érsekújvár vonzáskörében talál­ható községek január elején úgy döntöttek, hogy közös hivatalt hoz­nak létre, hiszen egyes községek számára megoldhatatlan az építke­zési engedélyekkel kapcsolatos hi­vatali ügyek intézése. Pozitívan fo­gadtam a kezdeményezést, hogy alakítsunk egy közös hivatalt, még amelyek a városunk számára nem voltak igazán előnyösek. Olyan szak­emberekkel dolgozom e téren, akik­kel minden bizonnyal sikerülni fog helyesen, a város érdekeit és adottsá­gait figyelembe véve, megfelelő mó­don gazdálkodnunk. Ami a nagyobb beruházásokat illeti, elmondhatom, hogy jelenleg is napirenden van az új lakások építésének kérdése. A lakás­építés égjük fejezete ezzel az idő­szakkal lezárult. Mi azonban további bérlakások építését, illetve átadását tervezzük a jövőben. Számos érsekújvári lakosban a beruházások kapcsán felmerül egy kérdés: Mi lesz a sorsa az Ön elődje által, a képviselőtes­tület tudta nélkül a Heineken céggel kötött tíz éves kölcsönös együttműködési szerződésnek? Csaknem kétezren petícióban tiltakoztak, amikor a Szenthá­romság-szobor és a teplom közé az elmúlt év őszén felhúzták a sörsátrat... A Heinekennel kötött együttműkö­déssel kapcsolatban megjegyez­ném, hogy már elolvastam a szer­ződést. Annyit már most elárulha­tok, hogy a lakosoknak nem kell tartaniuk attól, hogy ehhez hason­ló létesítmény újra felépül a város főterének bármelyik részén is. Jó­magam is e létesítmény ellen vol­tam. Az említett szerződés ügyét meg fogjuk oldani, de ennél többet még nem mondhatok. A választások során utalt rá, hogy jó kapcsolatai vannak a város vállalkozóival, és remél­hetően alkalom nyílik majd új munkalehetőségek teremtésé­re. Várható e téren valamiféle előrelépés? Csaknem egy évtizede megszűntek a város legjelentősebb üzemei, vál­lalatai. Egy részük a külföldi befek­tetések jóvoltából újra erőre ka­pott, és munkalehetőségeket nyújt az itt élők, illetve a városba utazók számára. Jelenleg azon dolgo­Ami a nagyobb " beruházásokat illeti, jelenleg is napirenden van az új lakások építésé- . . nek kérdése. \\ ha ez a város szempontjából meg­nehezíti is a dolgot. Egy hete volt az első találkozónk. Azoknak a közsé­geknek a vezetőit hívtam meg, akik nyitottak e hivatal létrehozása iránt, mert ezt egyetlen községveze­tő számára sem tehetjük kötelező­vé. Ingyen és bérmentve a hivatal rendelkezésére bocsátunk helyisé­geket, továbbá biztosítjuk azok mű­ködését. Sajnos, gondjaink is van­nak. A fenntartással járó költségek­hez az állam hozzájárul, de nem számol a hivatal technikai felszere­lésével. Ezeket a kiadásokat el kell osztanunk egymás között. A járási hivatal két alkalmas munkaerőt bo­csát a rendelkezésünkre. Ján Slota bevezetné a halálbüntetést SITA-HÍR Pozsony. Brutális gyilkosságok és ismételt súlyos bűncselekmények elkövetése esetén továbbra is a ha­lálbüntetés bevezetését szorgal­mazza a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) elnöke. Ján Slota úgy véli, a legsúlyosabb büntetést csak akkor kellene alkalmazni, hogy egyértelműen bizonyítható a bű­nösség. Szerinte ebben az esetben nem megfelelő az az érv, hogy té­ves döntés születik a bíróságon, vagy a rendőrök erőszakkal húzzák ki az elítélendőből a vallomást. Slota meggyőződése, hogy ha nép­szavazást tartanánk a halálbünte­tés ismételt bevezetéséről, a vá­lasztók háromnegyede támogatná a legsúlyosabb büntetés alkalma­zását. A zsolnai polgármester sze­rint jelenleg nem büntetik kellő­képpen a bűnözőket, s ezt a helyze­tet csak az előrehozott választás és a kormányváltás oldhatná meg. Rudolf Schuster államfő elégedett a kormánnyal Nincs szükség a száz nap türelemi időre SITA-HÍR Pozsony. Rudolf Schuster államfő már a kormány kinevezésekor úgy vélte, ennek a kabinetnek nincs szüksége a száz napra. „Ezt maga a kormány is bebizonyította a refor­mok gyors végrehajtásával” - véli Ján Füle, az államfő szóvivője. Ez­zel kapcsolatban az elnök többször felszólította a kormányt, hogy hatá­rozott legyen, de vegye figyelembe az intézkedések hatását az életszín­vonalra is. A 100 nap legnagyobb eredményének Schuster azt tartja, hogy jók a kapcsolatai a miniszte­rekkel, s megváltozott a kormány­pártok és az ellenzék közti viszony. Szerinte ez egy új politikai kultúra kialakulásának az előszele lehet. Hozzátette: a választási eredmé­nyek lehetővé tették a korábbi poli­tika folytatását, ami szintén pozití­van értékelhető. Az elnök elvárja, hogy a kormánytagok konkrét lépé­sekkel ösztönözzék a polgárokat, hogy vegyenek részt az európai uniós csatlakozásról szóló népsza­vazáson, s csak olyan intézkedések bevezetésével terheljék a polgáro­kat, amelyek még méltóságossá te­szik életüket. Az elnöki pár őrzői egymáséi lettek Testőrök házassága TASR-HlR Pozsony. Bár nem mindenki kí­vánja az államfőnek és feleségének a legjobbakat, Petra és Marián, az elnöki pár testőrei biztosan csak a legszebb emlékeiket tartják meg Rudolf Schusterről és feleségéről, Irenáról. Petra ugyanis az elnök fe­leségének testőre, Marián pedig az államfőt őrzi. Az elnöki palotában ismerkedtek meg, szombaton pe­dig örök hűséget fogadtak egymás­nak a pozsonyi nagy evangélikus templomban. Bár az államfő és fe­lesége örül a frigynek, nem vettek részt a szertartáson. Ján Füle szó­vivő pedig nem volt hajlandó el­árulni, hogy az elnök és házastársa mit vett az ifjú párnak, mondván, a meglepetés csak így maradhat meglepetés. Dzurinda és Palkó csak holnap nyilatkozik Nem esik szét a koalíció HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mikulás Dzurinda kor­mányfő és Vladimír Palkó belügymi­niszter szóvivőik útján üzenték meg, hogy nem hajlandók nyilatkozni az ellenük felhozott vádakra, mert ez a téma a koalíciós tanács hatáskörébe tartozik. Mindketten a holnapi tárgyalás után kommentálják csak az eseményeket. Bugár Béla, a Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint „nem volt a legmegfelelőbb” Rusko kijelentése, a küépéssel való fenyegetőzést pedig szerinte negatí­van értékeli a külföld. Nagyon saj­nálná, ha nem sikerülne az ellenté­teket feloldani, és az ANO küépne a koalícióból, ám az MKP csak a libe­rális pártvezér holnapi meghallgatá­sa után alakítja ki végső álláspontját az üggyel kapcsolatban. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hasonlóan vélekedik, ám szerinte az ügy miatt meg kellene változtatni a SIS-ről és a rendőrségről szóló jogszabályokat. Pavol Hrusovsky (KDH) házelnök szerint félreértés történt a kormány­koalícióban, ezért felszólította a parlament védelmi, valamint a tit­kosszolgálatokat felügyelő bizott­ságát, hogy vizsgálják meg a történ­teket, s ha bebizonyosodik a gyanú, vonják le a következtetéseket. Mi­roslav Kusy politológus szerint a je­lenlegi ellentétek miatt nem fog szétesni a kormánykoalíció, bár megrázza a koalíciót. A lényeg az, hogy levonják a megfelelő követ­keztetéseket belőle, véli a politoló­gus, szerinte hiányzik a koah'cióból az egymás iránti bizalom, ehelyett a gyanúsítgatás és a ködösítés ural­kodik. Ha sikerül megoldani a je­lenlegi problémákat, tisztábbak lesznek a jövőben a viszonyok a ko­alíción belül. Meggyőző-dése, hogy az ellentéteket nem a sajtón keresz­tül kellene feloldani, bár hozzátet­te: Szlovákiában ez szokássá vált. Szerinte, ha valamelyik koalíciós partner ellenzéki szavazatokkal kalkulál, a tűzzel játszik, még ha Vojtech Tkác és a mögötte álló HZDS-es képviselők ezt szeretnék elérni is. (SITA, TASR) Szlovákiában a legkisebb Visegrádi minimálbérek Budapest/Pozsony. Többen is úgy vélték a napokban, hogy az új fran­cia autógyár azért kerül Nagyszom­batba, mert Szlovákiában alacsony­abbak a minimálbérek. 2002 janu- áijában a havonkénti 50 ezer forin­tos magyarországi minimálbér 210 eurónak felel meg. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt. A viseg­rádi országok közül a magyarorszá­ginál alacsonyabb, 153 eurós ha­vonkénti minimálbért volt kötelező fizetni Csehországban, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelor­szági legkisebb bér. Az európai uni­ós tagországok minimálbérei lénye­gesen magasabbak ezeknél a mér­tékeknél. így például Portugáliá­ban, Görögországban és Spanyolor­szágban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak. Ezekben az országokban 2002 ja­nuárjában 406, 473, illetve 516 eu­ró volt a legkisebb bér. (MTI) Csáky kritikája Kukán jelölése beetetés Pozsony. Kritikusan tekint a kormány első száz napjára Csáky Pál. A szlovák miniszterelnök-helyettes szerint még az sem biztos, hogy kibírja a koalíció a négy évet. Közvetve bírálta a kormány­főt is, ugyanis szerinte bár professzio­nálisan kezdett a koalíció, túl gyorsan jelentkeztek a nehézségek és az ellen­tétek, s most hiányzik „egy jó karveze­tő”. Csáky megkérdőjelezte Eduard Kukán államfővé való jelölésének ko­molyságát is. Szerinte a külügymi­nisztert az SDKÚ csak a bírálók beetetésére használja, hogy aztán egy komolyabb jelölttel álljon elő. A bejelentést nem tartja korrektnek. ,Azt hiszem, Kukant valaki föl akarja áldozni, hogy aztán valaki föláldoz­hassa magát az ügy érdekében” - vé­li Csáky. Bármüyen közös koalíciós jelöltről tárgyalni kellene, nem kon­zultációk nélkül bejelentem, ki a je­lölt, „s kegyesen közölni, hogy lehet csatlakozni”, mondta. Meggyőződé­se, hogy Kukán az MKP támogatását nem tudná megszerezni. (SITA) Halmai Gábor magyarországi alkotmányjogász Somorján tartott előadást A vélemény szabadsága alig korlátozható ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Somorja. A közszereplőnek többet kell elviselnie, mint az átlagember­nek- mondta Halmai Gábor magyar- országi alkotmányjogász, a Soros Alapítvány elnöke és a Fundamen­tum emberi jogi folyóirat főszer­kesztője a Fórum Klubban pénteken a szólás-, illetve a sajtószabadság ha­tárairól tartott előadásában. A ma­gyarországi állapotokat jellemezve elmondta, ott a küencvenes évek ele­jén a liberális felfogás gyökeredzett meg. Ez azt jelenti, hogy a vélemény szabadsága legfeljebb csekély mér­tékben korlátozható. A megnyilvánu­lások esetén azok következményeit és kevésbé a tartalmát veszik elsősor­ban figyelembe. Ha üyen következ­mények nincsenek, akkor a véle­ménynyilvánítás az egyén szabadsá­ga, akkor is, ha az másoknak nem tet­szik. Különösen érvényes ez a politi­kusokra, akiknek szerinte egy egy­szerű polgárnál többet kell elviselni­ük. Ők ugyanis közszereplők, így a bí­rálatuk általában közügyeket is érint. Ez akkor is így van, ha esetíeg a bírá­lat a szokásosnál keményebb szava­kat tartalmaz. Példaként a jelenlegi magyar kormányfő lehazaárulózását hozta fel, ami miatt szerinte nem sza­badna vádat emelni. A véleménynyü- vánítás ilyen fokú szabadságát az el­múlt évtizedben több alkotmánybíró­sági határozat is megerősítette. Hal­mai szerint az EU országokban ennél szigorúbb a szabályozás, ez a csatla­kozás idején lesz aktuális. A sajtósza­badsággal kapcsolatban Halmai el­mondta, hogy az újságszerkesztést nem tekinti faliújságszerkesztésnek, így egy szerkesztőnek nem kötelessé­ge mindent megjelentetni. A közszol- gálatiság az elektronikus médiákban viszont ott kezdődik, amikor véget ér a politikai beavatkozás, (tuba) Bolhapiaccá alakult át szombaton a Kassa melletti csécsi kastély. A sor­rendben már harmincadik régiségvásáron már a tízezredik látogatót kö­szöntötték. (TASR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents