Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-17 / 13. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 17. Tudomány A szívroham kockázatát csökkenti, ha hetente háromszor-négyszer szeszesitalt fogyasztunk Spanyolország uniós segélyekért is folyamodott Alkohollal az egészséges szívért Nagymértékben csökkenti a szívroham kockázatát, ha valaki hetente háromszor- négyszer alkoholt fogyaszt, derült ki egy hosszú távú felmérésből. Az orvosok az egyéb káros hatások miatt mégsem javasolják a kocsmában végzett egészségmegőrző tréninget. INDEX-ÖSSZEFOGLALÓ A 12 éven át folyó vizsgálat eredményei szerint a szívroham kockázatának mérséklésében az ivás gyakorisága nagyobb szerepet játszik, mint a mennyiség, az ital fajtája, vagy az, hogy evés közben fogyasztották-e azt, írta a New Scientist. Hogy a gyakoriság a kulcstényező, meglepetésként hatott, mondta Kenneth Mukamal, a bostoni Beth Israel Nővér kórház munkatársa, a vizsgálat vezetője. A vizsgálat eredményeit a The New England Journal of Medicine-ben publikálták. Higítja a vért A vizsgálatban 40 ezer, negyven és hetven év közötti egészségügyi dolgozó vett részt. Az eredmények szerint azoknál a férfiaknál, akik háromszor vagy négyszer fogyasztottak alkoholt egy héten, 32 százalékkal csökkent a szívroham kockázata azokhoz viszonyítva, akik nem ittak minden héten. Azoknál, akik hetente egyszer-kétszer fogyasztottak alkoholt, 16 százalékkal csökkent a kockázat. A kutatók szerint egy fél pohár ital ebből a szempontból ugyanannyira hatásos volt, mint kettő. Mukamal úgy gondolja, hogy az alkohol higítja a vért, így véd a szívroham ellen. Azért fontos a gyakori fogyasztás, mert az alkohol a szervezetben viszonylag gyorsan lebomlik, és a vörös vérsejtekre gyakorolt hatása is rövid lefolyású. A kutató elképzelését alátámasztják egyes korábbi eredmények, melyek szerint azoknak, akik rendelkeznek egy anyagcserét lassító génnel, sokkal inkább javára válik a mértékletes alkohol- fogyasztás. Mégsem jó inni Mindezek ellenére az orvosok az alkohol egyéb - például a májra vagy az agysejtekre kifejtett - káros hatásai miatt mégsem biztatnak arra senkit, hogy egészségügyi célból azonnal ugorjon le a sarki kocsmába. Mukamal hangsúlyozta azt is, hogy az eredményekből nem következik, hogy a rendszeres ivók tovább élnek, csupán kevésbé hajlamosak a szívrohamra. Hozzátette, hogy az eredményeket nem lehet szükségszerűen a nőkre is vonatkoztatni. „Nem bátorítjuk az embereket, hogy kezdjenek inni a szívroham megelőzése céljából. Vannak más lehetőségek is, melyek nem járnak együtt az alkoholra jellemző kockázatokkal” - mondta Claude Lenfant, az amerikai szív-, tüdő-, és vérkutató intézet (National Heart, Lung and Blood Institute) munkatársa. Ezek közé tartozik a koleszterinszint és a vérnyomás csökkentése, a megfelelő testsúly tartása, a testmozgás és a dohányzásról való leszokás. Egymilliárd euróba kerül az olaj feltisztítása MTI-HÍR Madrid. Legalább egymilliárd eurójába kerül a spanyol kormánynak az észak-spanyolországi partoknál levő olajszennyeződés feltisztítása, közölték szerdán Madridban. Ugyanakkor a pénzügyminiszter jelezte, hogy nem szabnak határt a természeti környezet helyreállítási költségeinek. „Az egymilliárd euró csak az előzetes becslés, amely még nőhet” - jelentett ki a spanyol pénzügyminiszter, Cristobal Montoro egy parlamenti bizottság előtt. Montoro szavai szerint mintegy 500 millió euróba kerül a tenger, 350 millióba a partvidék megtisztítása, 75 millió euró egy helyi nemzeti park helyreállítása és további 75 millió egyéb munkálatok költsége lesz. A munka nagy részét önkéntesek és katonák végzik. Montoro, aki az ország történetének egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófájaként jellemezte a történteket, az Európai Bizottság elnökénél uniós segélyekért is folyamodott. A Prestige olajtanker, amely 77 ezer tonna üzemanyagot szállított, november 19-én tört ketté és süly- lyedt el, több száz kilométeres olajfoltot hagyva a spanyol és francia partok mentén. A spanyol kormány adócsökkentést és külön támogatásokat ígért azoknak, akiket érint az olajszennyeződés. A katasztrófa halászati üzemek bezárásával fenyeget és szakértők szerint a spanyolországi turizmust is visz- szavetheti. Ő túlélte a katasztrófát Az új amerikai tudományos elmélet vitákat válthat ki az utolsó jégkorszak hirtelen klímaváltozásaival kapcsolatban A Golf-áramlat trónfosztása? NÉPSZABADSÁG Az iskolában úgy tanultuk, s manapság is így tanítják, hogy Nyugat-Eu- rópa enyhe teleit a Golf-áramlat melegítő hatásának köszönheti. Ezt az elképzelést először Matthew Maury neves amerikai oceanográfus fogalmazta meg 1855-ben. Az vitathatatlan tény, hogy míg mondjuk Angliában és a Skandináv- félsziget nyugati peremén a hideg évszakban is enyhe klímát élveznek az ott lakók, ugyanazon a szélességen, az Atlanti-óceán túlsó oldalán, a Labrador-félszigeten zord telek uralkodnak. Egy amerikai kutató- csoport azonban nemrégiben azzal a hipotézissel állt elő, hogy a hő- mérsékleti anomália oka nem elsősorban a Golf-áramlat. Az Európa irányába fújó nyugati szelek hőt vesznek fel az Atlanti-óceán északi vizeiből, mely sokkal több hőt tárol a nyárról, mint az észak-amerikai kontinens belseje. Ez a többlethő teszi Nyugat-Európát óceáni éghajlatúvá, szemben a szélsőségesebben kontinentális Észak-Amerikával. A Golf-áramlat, mely a legvége annak az óceáni szállítószalagnak, mely meleget hoz a déli féltekéről, ugyancsak hőt ad át a nyugatias szeleknek, végső során Európának is. Ezek a szelek azonban valójában nem nyugatiak. Észak-Amerika keleti partvidékére a hideg szelek északról érkeznek, ezzel fokozzák az ottani klíma kontinentális jellegét. Ezzel szemben az atlanti szelek a melegebb déli irányból érkeznek, mielőtt elérik Európát. Mindezek együtt a Brit-szigetek telét 15 fokkal melegebbé teszik, mint amennyi Labradoré. Ám hogy mennyit segít be ebbe a Golf-áramlat, mostanáig nem tudták. Richard Seager és munkatársai az elmúlt fél évszázad meteorológiai megfigyeléseit, adatait annak kiszámítására próbálták fölhasználni, hogy a világ szelei hogyan terjesztik szét a hőt a bolygón. Számításaik szerint a felvett hő 80 százaléka a nyáron felmelegedő óceánból felvett hőt szállító szelektől származik, és sokkal kevésbé a Golf-áramlatból. Két modellt futtattak le, a lehető legteljesebb klíma- rendszerekkel, aztán mindkét modellből kiemelték az összes óceáni hőszállító tényezőt, és az eredményt összevetették a teljes változatokkal. A Golf-áramlat hőszállítása döntő fontosságú volt Skandinávia melegítésében és az észak-atlanti térség jégmentesen tartásában. Azt tapasztalták, hogy a Kordillerák nélkül Észak-Amerika keleti partvidéke 6 fokkal melegebb, Európa viszont 3 fokkal hidegebb lenne. Mindez azt is jelenti, hogy a Golf-áramlat az anomáliában kisebb szerepet játszik a korábban véltnél. Ha ez a feltevés igaz, vitákat válthat ki, mert Wallace Broecker geokémikus, aki az óceáni szállítószalag elvét lefektette, az utolsó jégkorszak hirtelen klímaváltozásait elsősorban a Golfáramlat hirtelen hőmérséklet-csökkenésével magyarázza. Szerinte a Golf-áramlat hővesztesége mindent lehűtött, többek között a déli félteke nagy kiterjedésű területeit is. Több klimatológus szerint modellje kissé leegyszerűsíti a dolgokat. Broecker maga is érzi, hogy elmélete nem minden ponton helytálló, de továbbra is meg van győződve arról, hogy a gyors klímaváltozás mozgatórugója, bár nem kizárólagos hajtóereje, az Észak- Atlanti térségben van. Az európai, amerikai és japán nők körülbelül egyharmada rendszeresen festi a haját Hólyagrákot okozhatnak a hajfestékek ORIGO Azoknál a nőknél, akik rendszeresen és évekig használnak hajfestéket, 2,1-szeresére emelkedik a húgyhólyagrák kialakulásának kockázata - állítja Európa legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezete. A European Consumers’ Organization korábban már írásban fordult az európai döntéshozók felé, hogy megfelelő módon hívják fel a figyelmet a hajfestékek használata és a hólyagrák kialakulásának megnövekedett kockázata közötti, véleményük szerint valóban fennálló összefüggésre. Az európai, amerikai és japán nők körülbelül egyharmada rendszeresen használ hajfestéket, s ez az arány a fiatalok körében egyre emelkedik. Jim Murray, a szervezet igazgatója a The Wall Street Journal c. lapnak elmondta: mivel a döntéshozók részéről „igen lassú” válaszreakciót tapasztaltak, úgy döntöttek, hogy véleményükkel kiállnak a nagy- özönség elé. A hivatalos EU-álláspont és az ipari szektor képviselői szerint ugyanakkor nincsenek perdöntő bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy bármely jelenleg forgalomban lévő hajfesték veszélyes lenne. Per Haugaard, az Európai Bizottság szóvivője elmondta: az EU éppen most vezet be szigorításokat a hajfestékekkel kapcsolatban - például a korábbinál egyértelműbben kell feltüntetni a bennük lévő, esetleg allergiát kiváltó anyagokat. „Ha meggyőződünk bármilyen kockázatról, haladéktalanul szabályozó intézkedéseket fogunk bevezetni” - mondta. Ez arra utal, hogy a bizottság számára nem elég meggyőző az az eredmény, amelyre a fogyasztóvédelmi szervezet hivatkozik. A University of Southern California kutatói egy 1514 személyre kiterjedő vizsgálat alapján állítják, hogy a hajfestékek használata megnöveli a hólyagrák kialakulásának kockázatát. Az eredmények szerint azok a nők, akik rendszeresen (havonta legalább egy alkalommal) és egy évig vagy hosszabb ideig használnak hajfestékeket, 2,1-szer nagyobb kockázatot vállalnak e szempontból azokhoz képest, akik nem használnak ilyen szereket. Az amerikai kozmetikai cégek szövetsége közben a saját véleményét ismételgeti, mely szerint a hajfestékek igen komolyan bevizsgált és biztonsági szempontból jól dokumentált termékek. A csoport az American Cancer Society és a Harvard University tanulmányaira hivatkozik, amelyekbe több százezer nőt vontak be, és nem volt kimutatható megnövekedett egészségügyi kockázat a hajfestékekkel kapcsolatban. Lassabban gyarapszik az óriásvárosok lakossága Megálltak a növésben ORIGO-HÍR Ahelyett, hogy tovább duzzadnak, az óriásvárosok minden jel szerint folyamatosan veszítenek lakosságukból. Az elmúlt két évtized becslései alapján alkotott aggasztó kép szerint az óriásvárosok lélekszáma tovább nőtt volna. 1984-ben még úgy vélték, Sao Paulo népességszáma 2000-re elérheti a 24 milliót. Ezzel szemben e szám ma „csak” 18 millió. Mexikóváros lakosságának ugyanezen idő alatt 16 millióról 26 millióra kellett volna nőnie, de csak 2 millióval gyarapodott. Hasonló a helyzet Kalkutta és Buenos Aires esetében is. A világ tíz legnagyobb városa közül csupán Tokió lakossága növekedett erősebben a vártnál, de csak azért, mert kitolták a város határait és több elővárost is beolvasztottak. Sanghaj, Peking és Szöul lakossága pedig egyenesen csökkent. Ugyancsak megállt a nigériai Lagos gyors növekedése is. Szakértők szerint az óriásvárosok növekedésének fő gátja részben a fejlődő országok gazdasági növekedésének lanyhulása, valamint a nagyvárosok nyújtotta rossz és romló életkörülmények. A felhőkarcolók sem nőnek az égig (Képarchívum) Eddig 1,7 millió fajt azonosítottak bolygónkon Megszámolják a világot KORRIDOR/BBC A Texasi Egyetem professzora, David Hillis szerint elérkezett az idő arra, hogy megszámláljuk, tulajdonképpen mennyi faj él ma a Föld bolygón. Erre vonatkozóan ugyanis csak becslések ismertek, és számos aktuális, vagy éppen csak tudományos jelentőségű eseményt, vitát tekintve igen fontos volna a valós adatokat megismerni. Hillis professzor úgy véli, hogy a modern technológiák, elsősorban az Internet és a DNS-vizsgálatok segítségével egy ilyen felmérés ma már sikeresen kivitelezhető. Eddig kb. 1,7 millió fajt azonosítottak bolygónkon, a becslések szerint pedig a teljes kép 10, de akár 100 milliónyi fajt jelenthet. A kulcs a világraszóló rendszerezéshez az internet-technológia kiaknázása a modern DNS-szekven- ciális elemzése terén. A kutatók a minták összehasonlítási folyamatának meggyorsítására létrehoznak a világhálón egy az eddigi ismert fajok adatait tartalmazó adatbázist. Becsléseik szerint 25 év kell a mai technikai eljárásokat használva ahhoz, hogy minden eddig ismeretlen fajt azonosítsanak a Földön. Csak egy pohárkával egészséges! (Képarchívum) Veszélyes szépség (Képarchívum)
