Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-16 / 12. szám, csütörtök
6 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 16. Kereste, kutatta az igazságot a ferdítőkkel és történelemhamisítókkal szemben, tanulmányozta a jogszabályokat Isten veled, kedves barátom! SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Alice Csodaországban 14 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csibe 17 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Mindent a nőkről 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: János vitéz 14 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Halj meg máskor! (amerikai) 15.30, 18, 20.30 TATRA: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 16.30, 20 AU PARK - PALACE: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 14,15,16, 17.30,18.30,19.30,21,22.55 Reszkess, Amerika! (francia) 14.15,16.15 Vidocq (francia) 18.15,20.25,22,22.35 Halj meg máskor! (angol-amerikai) 14.30,17.15,20,22.40 Mindenütt nő (amerikai) 14.10,16.30 Szeretni bolondulásig (francia) 18.40 sárkány csókja (amerikai-francia) 18.50, 21.05 Bombaüzlet (amerikai) 15.45, 17.45, 19.45, 21.45 Kém- kölykök 2: Az elveszett álmok szigete (amerikai) 14.20,16.30 Szörnyek keringője (amerikai) 18.40, 21.20 A guru (amerikai) 15.30, 17.30, 19.30, 21.30 Erazmus, avagy barátok (francia-spanyol) 18.05, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: Á Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi- amerikai) 14.30,16.30,18, 20, 21.30 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10,15.40, 16.10, 17.20,19.20 Halj meg máskor! (angolamerikai) 14.05, 16.50, 19.30, 22.10 Bombaüzlet (amerikai) 14.50, 16.40,18.30,20.20,22.15 Szeretni bolondulásig (francia) 22 Kémköly- kök 2: Az elveszett álmok szigete (amerikai) 15.30, 17.35 Reszkess, Amerika! (francia) 20.30,22.30 Vidocq (francia) 18.50,21 KASSA TATRA: Szörnyek keringője (amerikai) 16.30,19 CAPITOL: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 16,19.30 ÚSMEV: Halj meg máskor! (amerikai) 16,18.15, 20.30 DEL-SZLOVAKIA KOMÁROM - TATRA: Vidocq (francia) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Reszkess, Amerika! (francia) 17,19.30 KOVÁK: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 19.30 IPOLYSÁG - VMK: Ütközéspont (amerikai) 18 LÉVA - JUNIOR: Harry csak jót akar (francia) 16.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Halj meg máskor! (angol-amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Ali G Indahouse (amerikai) 17.45, 20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 14, 17.15, 20.30 Halj meg máskor! (angolamerikai) 15,17.30,20 Hangyák a gatyában 2. (német) 16.15,20.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.30, 17.30, 20.30 Kémkölykök 2: Az elveszett álmok szigete (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15 A kincses bolygó (amerikai) 13.15, 15.15Mindenütt nő (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A szállító (francia) 14.15, 18.15 Szétcsúszva (amerikai-angol) 20 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 13.15,15.30,17.45 A tökös, a török, az őr meg a nő (francia-angol) 17.15,19.45 A vörös sárkány (amerikai) 20 Kinek az érdeke? írásom elején szeretném leszögezni: nem egy konkrét személy „érveire” keresek ellenérveket, nem csak egy bizonyos újságcikkre válaszolok, hanem arra a jelenségre reagálok, ami az utóbbi időben a szlovákiai magyar egyetem tervezett megvalósítása kapcsán kialakult. Azokkal szeretnék vitába szállni, akik kétségbe vonják a Szlovákiában (Komáromban?) létrehozandó felsőoktatási intézmény létjogosultságát. Olvasva, hallgatva véleményüket előbb csak csodálkoztam, most azonban már megdöbbenve, felháborodva teszem fel a kérdést: Kit, illetve mit szolgál az a félreértésektől nem mentes vita, ami a szlovákiai magyar egyetem létrehozása kapcsán folyik a sajtóban. Az intézmény ellenzői (vagy ha úgy tetszik - az aggódók) részéről ilyen és hasonló kérdések, állítások fogalmazódnak meg: az MKP nem tárgyalt a magyar egyetemi oktatókkal, szakemberekkel; anakronizmus a 21. században egy etnikai alapon működő (magyar nyelven oktató) egyetem létrehozása; a tisztán magyar nyelven folyó egyetemi oktatás nyelvi elszigetelődéshez vezet; a magyar egyetem veszélyeztetheti a Nyitrai Konstantin Egyetem és a Komens- ky Egyetem keretében megvalósuló magyar nyelvű képzést; kevés (lesz) a magyar hallgató a felsőoktatási intézményekben; az MKP nem győzte meg szlovák partnereit a szlovákiai magyar egyetem szükségességéről stb. Az ilyen állítások azt a meggyőződést válthatják ki az Új Szó olvasóiban, mintha a szlovákiai magyarság, vagy ha úgy tetszik a szlovákiai magyar értelmiség két, egymással szembenálló táborra szakadt volna. Az egyik oldalon az MKP politikusai, akik valamiféle - kizárólag politikai - megfontolásból úgymond kikényszerítik a szlovákiai magyar egyetem megvalósítását, a másik oldalon a „szakma” képviselői állnak, akiket állítólag senki nem kérdez, s akik nem tartják egyértelműen jó megoldásnak .az MKP által képviselt célt. Oly sokszor megfogalmazták, leírták már, miszerint az anyanyelven szerzett tudás pótolhatatlan, a nemzeti kisebbségeknek joguk van az anyanyelvű oktatáshoz, nemzetközi dokumentumok garantálják ezt a jogot, stb., hogy ezzel a kérdéssel most nem kívánok foglalkozni; csak szeretném emlékeztetni az olvasókat néhány tényre, mely egyben válasz is a kétkedők által emlegetett problémákra: 1. Az 1989-es változások után azonnal felmerült az önálló magyar egyetem létrehozásának kérdése, mivel főleg a magyar pedagógusképzés az ezt megelőző években szinte teljesen elsorvadt, s a pedagógushiány anyanyelven oktató iskoláinkban már tarthatatlan méreteket öltött. Mint ismeretes, sem az egyetem, sem a magyar kar létrehozásának terve nem valósult meg, s a Nemzetiségi Kultúrák Kara, melyet 1993-ban hagytak jóvá, semmiféle megoldást nem jelentett. A szlovákiai magyar pártok, illetvw mozgalmak már akkor megállapodtak néhány téMa temetik Gyönyör Józsefet. A Magyar Távirati Iroda országgá-világgá röpítette a haláláról szóló hírt. így az egész magyar nyelvterület értesült arról, hogy az egegi házra nagy és gyászos csend borult, a falura is, a síremlékre is, amely zarándokhely lesz majd a jövőben. MÁCS JÓZSEF A*stószi temetőben nyugvó Fábry Zoltán után Egeg is tündöklő csillagként kerül fel nemzeti kisebbségi életünk szellemi égboltjára. Gyönyör József nevével, rendkívül értékes munkásságával, amely életünk több mint nyolcvan keserves esztendejét foglalja magában. Elég idéznem „Közel a jog asztalához” című okító könyvének szerzői előszavából a következő sorokat, hogy teljességgel értsük gondolkozásának mozgatórugóját. „Gyermekfejjel sokáig nem tudtam felfogni mindazt, ami 1918-ban történt; nehéz volt belenyugodni abba, hogy szigorúan őrzött határok választottak el egymástól községeket, házakat, családokat, embereket olyan vidéken, olyan tájakon, ahol ilyesmire az elmúlt évszázadok folyamán még rémálmában sem gondolt az ember; a békeszerződéssel megállapított határok kettészakították számtalan magyar szülőföldjét, melynek bizonyos területrésze egy új államalakulat, Csehszlovákia részévé vált.” Egész életét annak szentelte, hogy megértse és másokkal, a nemzeti kisebbségi sorsban sínylődőkkel is megértesse, mi is történt velünk, magyarokkal? Kereste, kutatta az igazságot a ferdítőkkel és történelemhamisítókkal szemben, tanulmányozta a forrásmunkákat, jogszabályokat és nemzetközi szerződéseket, nem utolsósorban a történelmet. Volt szerencsém néhányszor megfordulni egegi családi házában, ahol nyugdíjas éveit, hónapjait, napjait húgával, Lenkével élte egy fedél alatt. Vonzó személyiség volt már akkor is, amikor még nem ismertem, „csak” az írásaiból. Hatvannyolcban nyűgözött le a sorskérdéseinket mélyen ismerő publicisztikájával, amely bátrabb és szókimondóbb volt valamennyiünkénél. Sokan nem ismertük őt addig, nem is tudtuk róla, VISSZHANG zisben, ezekből idézem a következőket: „A végső és teljes megoldást az önálló magyar felsőoktatási intézmény biztosíthatja, ezért a szlovákiai magyar politikai szubjektumok a továbbiakban is szorgalmazzák egy ilyen jellegű tanintézet létrehozását. Mindaddig, amíg- az önálló magyar felsőoktatási intézmény létre nem jön, a magyar pedagógusképzést Nyitrán, egyetlen kar keretében kell teljes mértékben biztosítani.” Az idézett tézisek alapját képezték a szlovákiai magyar pártok, mozgalmak oktatáspolitikai programját, s az önálló magyar egyetem létrehozásának igénye az MKP programjában is szerepel, tehát a politikai akarat e kérdésben töretlen. 2. Ami a „szakma“ nézetét illeti, szükségtelen hangsúlyozni, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kezdettől fogva prioritásként kezelte ezt a kérdést, programjában egyértelműen megfogalmazta az anyanyelven történő oktatás - nevelés fontosságát, s az együttműködést e téren a magyar politikai képviselettel. Hasonlóképp viszonyult az igényben pl. a CSEMADOK is. A közös akarat megnyilvánulása pl. az 1993. június 23-án az ún. Nyitrai Fórumon elfogadott felhívás is. Részlet: „A magyar politikai pártok, a pedagógus-közvélemény és az érintett diákok csak olyan megoldást tartanak elfogadhatónak (a pedagógusképzést illetően - megj.), mely alapját képezheti egy jövőbeli önálló magyar felsőoktatási intézménynek”. 1920-2003 hogy Korponán, majd Besztercebányán dolgozik a járási, illetve kerületi nemzeti bizottság hivatalában. Azt meg hírből sem hallottuk, hogy ennek az egy csapásra kitűnő közírónak milyenek a kötődései szülőföldjéhez, Szalatnyához, ahol született, Egeghez, ahol nagyon fegyelmezetten készült a halálára. Áz is később vált számunkra nyilvánvalóvá, hogy Ipolyságon érettségizett, a budapesti tudomány- egyetemen jogot tanult, majd katonai szolgálatot teljesített, s a szovjet fogságba esés után az éhezéssel is megismerkedett. Sok mindent nem tudtunk róla (legalábbis én), azért volt a jelentkezése olyan váratlan és hirtelen, mint derült égből a villámcsapás. Gyönyör József írásaival voltak tele ’68-’69-ben a szlovákiai magyar lapok, az Irodalmi Szemlét is beleértve. Egyből testvérnek, harcostársnak fogadtuk el őt, pedig még nem is találkoztunk vele. Nem lehet tehát a véletlen játékának tekinteni, hogy amikor megalakult a Szlovák Szövetségi Köztársaság, kebelében a kormány Nemzetiségi Titkárságával, az egyetlen magyar tárca nélküli miniszter, Dobos László, őt is a Nemzeti Titkárság állományába emelte, s lett annak egyik legfelkészültebb tagja. Szomorúan írom most le, hogy a A felhívást aláírta a négy magyar párt elnöke, a két magyar frakció vezetője, valamint a CSEMADOK és az SZMPSZ elnöke. A fórumon részt vettek természetesen a főiskolai tanárok is. Hasonlóképp egységesen követelték az 1995-ben Komáromban megrendezett Művelődésügyi Nagygyűlés résztvevői „a teljes szerkezetű magyar nyelvű oktatásra való törvényes jog biztosítását az óvodától az egyetemig.“ Ezt a követelést mind az MKP, mind a szakmai és kulturális szervezetek ( SZMPSZ, CSEMADOK, SZMSZSZ stb.) következetesen képviselték és képviselik ma is. 3. Az MKP fontos testületé a Szigeti László államtitkár által vezetett Oktatási Tanács, melynek feladata megvitatni a szlovákiai magyar tanintézményeket érintő problémákat, a jogszabályokat, a párt oktatási programját stb. Tagjai a párt oktatáspolitikai szakemberei, az SZMPSZ képviselői, s magyar egyetemi oktatók is. A szlovákiai magyar egyetem és a nyitrai Konstantin Egyetem keretében tervezett Magyar Kar kérdésével ezenkívül a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum, a Czabán Napok keretében az SZMPSZ és néhány regionális konferencia is foglalkozott. Azt állítani tehát, hogy az MKP nem folytat egyeztetést, vitát az oktatási szakemberekkel, enyhén szólva furcsa, hiszen ezeken a rendezvényeken felkért előadóként részt vettek mind az MKP oktatás- politikai, mind a szakmai szervezetek képviselői. 4. A szlovákiai magyar egyetem oktatási nyelve természetesen a ma(Képarchívum) rendcsinálás éveiben egyre hátrább szorult, fontos munkahelyén állandóan kiállt a rúdja, folyton útilaput akartak kötni a talpára, így a nyugdíjkor elérése örömöt jelentett számára, afféle felszabadulást, hogy most már az ellenségei bottal üthetik a nyomát. Elvonult Egegre a lelkén ütött fájdalmas sebekkel, s megtáltosodott a munkában. Sorra jelentette meg értékes könyveit, s még cikkezett is az Új Szóban és a Szabad Újságban. De nem értette meg, hogy a munkájáért csak alamizsnát adnak, vagy csak hézagosán fizetnek vagy egyáltalán nem fizetnek. Ezt másodharmadnaponként elpanaszolta nekem, amikor az 1990-es évek vége felé Gyügy-fürdőn voltam a feleségemmel, s gyakran ellátogattunk a közeli Egegre Gyönyör Jóskáék- hoz. Feleségem és Lenke a konyhában beszélgettek, mi dolgozószobájában, jegyzetei, kéziratai, megjelent könyvei közelségében cseréltünk gondolatot. Ő beszélt, én jobbára hallgattam. Dőlt belőle a panaszos szó. Hogy róla és könyveiről a nagyérdeműek elfeledkeztek, és a feledékenységükkel és az iránta tanúsított közönyükkel már életében elfelejtették őt. Mások odafigyelést, sajtóméltatást kaptak, ő semmit. Másoknak kitüntetést kitüntetés után adományoztak, Gyögyar nyelv, bizonyos tantárgyak pedig angolul, szlovákul, esetleg más nyelven is oktathatók. Ugyanakkor - s ezt is már számtalanszor megállapítottuk - a magyar pedagógusoknak anyanyelvükön kell felkészülniük hivatásukra. A magyar diákok a középiskolai érettségi vizsgáig folyamatosan tanulják a szlovák nyelvet (valamint további idegen nyelvet is), a továbbiakban nyelvtudásukat az egyetemen tökéletesíthetik, tehát nyelvi bezárkó- zottságról szó sem lehet. 5. Politikai partnereink már nem utasítják el mereven a magyar felsőoktatási intézmény létrehozását, hiszen ez a kormányprogram részévé vált. Ha azt akarjuk, hogy a szlovák közvélemény is megértse és elfogadja ennek jogosságát és fontosságát, nem egymással kellene mondvacsinált (vagy akár valódi) problémák miatt viaskodnunk, hanem megfelelő fórumokon - akár a szlovák sajtóban - kellene a magyar egyetemről, mint bármilyen más felsőoktatási intézményről beszélnünk. így könnyebben meggyőzhetnénk a szlovák szakmai közvéleményt igazunkról, s arról, hogy a magyar egyetem nem jelent veszélyt Szlovákia számára. Végül talán másoktól is példát vehetünk. Mindenütt, ahol kisebbségi helyzetben élnek a magyarok (és nem csak a magyarok), elsőrendű feladatként kezelik a teljes anyanyelvű oktatási-intézményrendszer kiépítését, beleértve a felsőoktatást is (Erdély, Kárpátalja stb.) Dolník Erzsébet, az MKP parlamenti képviselője. nyör Józsefnek a Szlovák Köztársaság Ezüst-plakettjén és az egyetlen szerény nívódíjon kívül elismerő szót sem. - Jóska, mivel érdemeltem ki ezt a mellőzést? - kérdezte tőlem számtalanszor, míg Gyü- gyön tartózkodtunk s egegi látogatói voltunk. Vigasztaltam, hogy ami késik, nem múlik. Nem vette komolyan. Meg már nem is látta értelmét a körülötte föltámadó visszhangnak. Neki már nem kellett semmi. Amit vele kapcsolatban elmulasztottak, azt már nem lehet jóvátenni. Ehhez tartotta is magát. Mikor már reménytelenül nem látszottak jelei a kisebbségi intézmények részéről jövő kezdeményező készségnek, hogy Gyönyör József munkássága méltó elismerésben részesüljön, Kiss József történész személyi javaslattal fordult Glatz Ferenchez, a Magyar Tüdományos Akadémia korábbi elnökéhez. A megkeseredett Gyönyör József a tekintélyes kitüntetés hírét, a 350 ezer forinttal járó Kemény Zsig- mond-díjat, megilletődve és meglepődve fogadta ugyan, de nem vette át. Aznap este felhívott telefonon, és ezt közölte is velem. - Jóska, fogadd el - kérleltem őt. - Ha a pénzre nincs is nagy szükséged, odaajándékozod valamelyik Ipoly-menti magyar iskolának... Nem tudtam meggyőzni. Most, hogy véglegesen eltávozik közülünk, és „könnyben úszik két szemem pillája”, és hogy ha fájdalmasan és lelki tusakodás közepette arra gondolok, hogy a múltunkat és magyar szellemiségünket az írásaiban megjelenítő Gyönyör József nincs többé, összeszorul a torkom és sajog a lelkem, miközben arra is gondolok, hogy ami nem adatott meg halála előtt (a könyveivel egyértelműen kiérdemelt hírnév!), az megadatik a halála után, a Gyönyör József sírjánál megálló diák- és felnőtt csoportok sűrű megjelenése révén. Hírlik már az is, hogy fiatal szlovák történész kutatók rendkívüli érdeklődést tanúsítanak Gyönyör József értékes, alapos, nagy gonddal és felkészültséggel megírt beadványai iránt, amelyek a somorjai Fórum Intézet gyűjteményében találhatók. Addig is, drága halottunk, míg feljő a napod, s erre talán nem is kell sokáig várnunk, bocsáss meg azoknak, akik a közönyükkel vagy a nemtörődömségükkel vétettek ellened. És nyugodj békében! BEÍRATÁSOK Komárom ♦ A komáromi Béke utcai, az Eötvös utcai és a Munka utcai alapiskolában ma és holnap 12-től 17 óráig lesz a beíratás a 2003/ 2004- es tanév első évfolyamába. Az iskolaigazgatók kérik a szülőket, hogy személyazonossági igazolványukat, valamint gyermekük születési anyakönyvi kivonatát vigyék magukkal. Párkány ♦ A párkányi Ady Endre Alapiskola értesíti a szülőket, hogy az elsősök behatása január 31-én 8 és 17 óra, valamint február 1-jén 8 és 14 óra között lesz az iskola főépületében. A behatással egy időben péntek délután és szombat délelőtt az iskola Kuckó Bábcsoportja bábműsorral várja az óvodásokat. Rozsnyó ♦ A Rozsnyói Református Egyházi Alapiskola igazgatósága behatást hirdet az iskola 1. osztályába. Időpont: február 14-éig naponta az iskola igazgatóságán. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. Szepsi ♦ A Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium értesíti a tisztelt szülőket, hogy a beiratkozás az 1. osztályba a 2003/2004-es tanévre 2003. január 15-től február 14-ig tart. Az ünnepélyes beiratkozás 2003. január 19-én 15 órakor lesz az iskolában.
