Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-15 / 11. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 15. Nagyszünet Ha anya vagy apa nem vesz rólam tudomást, annál még az is jobb, ha veszekszik vagy megbüntet Azt csinálok, amit én akarok? Ha a szülő keze könnyen eljár, és repül a pofon az elöl hagyott játékokért ugyanúgy, mint a rossz osztályzatért, a gyerek is gátlástalanabbá üt majd meg másokat (Képarchívum) Ha az edényből éppen kifutni készül a tej, nem az a legjobb módszer, ha fedőt tennünk rá. Jobban járunk, ha a tűzhely lángját tesszük takarékra. Ugyanígy, ha sikerül megérte­nünk, hogy éppen miért rosz- szalkodik egy gyerek, megfe­lelőbb eszközt találhatunk ar­ra, hogy a nem kívánt viselke­dés megszűnjön. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLiTÁS A gyerek sohasem rosszalkodik ok nélkül. Ha nincs'tisztában vele, hogy amit tesz, az tilos, vagy ha véletlenül csinál butaságot, az természetesen nem számít rosszaságnak. A legtöb­ben - nagyon helyesen - csak azt te­kintjük rosszalkodásnak, amikor va­laki szándékosan nem tart be egy szabályt, átlépi a határokat. Az ilyen helyzetekből rendszerint veszeke­dés és büntetés származik. Fontos azonban azon is elgondolkodni, va­jon mi lehetett a rosszalkodás oka. Talán valamit a felnőttek értésére akar adni a gyerek? Csak így tud til­takozni valami ellen? Nagyobb fi­gyelmet szeretne? A rosszaság 6 leggyakoribb oka 1. A helytelen viselkedés jutalom­ban részesül. Mi a hézag? ÖSSZEÁLLÍTÁS Mindenkivel megesik, hogy éppen bal lábbal kel fel az ágyból, hogy összecsapnak feje felett a hullá­mok, vagy éppen az ellenkezője. Remekül mennek a dolgok, sőt az egész élet nem más, mint egy nagy nevetés. Most mi is pont erre ké­szülünk. Nevess velünk ezeken a néha nem is olyan mókás helyzete­ken. Szóval, megint a furcsa sza­vak birodalmába látogatunk el, ahol biztosan nevetésben sem lesz hiány. Mielőtt azonban útra kel­nénk, van egy kérdésem hozzád. Te mit szoktál akkor mondani, hogy ha a legjobb barátodon kitör a rosszkedv, vagy ha kellemetlen helyzetbe kerül? Sejtem, pont eze­ket szoktad mondani. Mostantól használd inkább a következő kife­jezéseket. Biztosra veszem, hogy még a legrosszabb kedvében is megtudod nevettetni. Mi a helyzet?: Hé, mi a bigyó? Hogy ityeg a fityeg? Mi a balhé? Mi a béka? Mi a probcsi? Mi a zörgés? Mi újság a Futrinkába? Van valami hé­zag? minden rendben: baromi, frankó, Minden gyerek szeretné, ha többet foglalkoznának vele. Az elfoglalt szülők figyelmét azonban látvá­nyos jelenetekkel, hangoskodással, nyafogással általában könnyebb ki­vívni, mint csendes, fegyelmezett viselkedéssel. „Ha az anyu vagy apu tudomást sem vesz rólam, an­nál még az is jobb, ha veszekszik vagy megbüntet“ - gondolja a gye­rek. Ha a rendetlenkedéssel sikerül felhívnia magára a figyelmet, ne csodálkozzon senki, ha legközelebb is ez a módszer jut majd először az eszébe. 2. A szüleinket utánozzuk. A gyerekek gyakran nem tesznek mást, mint a szüleik, náluk ez még­is rosszaságnak minősül. Az iskolá­ban agresszív, verekedős nebulók szülei gyakran veréssel büntetik gyerekeiket. Ha a szülő keze köny- nyen eljár, és repül a pofon az elöl hagyott játékokért ugyanúgy, mint a rossz osztályzatért, a gyerek is gátlástalanabbul üt majd meg má­sokat. Ha a konfliktuskezelésnek ezt a módját tanulja meg otthon, honnan tudná, hogy másként is le­het. Különösen paradox helyzet az, amikor azért fenekelik el a gyere­ket, mert bántotta a kicsit, vagy az iskolában verekedett. Ha a szülő olyasmit büntet, amit ő maga bármikor elkövethet, össze­zavarja a gyereket, aki joggal lesz dühös az igazságtalanságért. Arra Ne nézz! van szüksége, hogy ha a szülő vizet prédikál, maga se igyon bort. 3. A következetesség elérése. A gyerekek nem a szavaknak hisz­nek, hanem a tetteknek. Csak azo­kat a szabályokat veszik komolyan, amelyeket a szülők is. 4. Szeretnénk megerősíteni az önál­lóságunkat és függetlenségünket A felnőttek naphosszat rá akarják venni a gyereket valamire, amit az éppen nem szeretne megtenni, vagy megtiltanak neki valamit, ami pe­dig nagyon jó móka lenne. Az önál­ló akarat feladása még akkor is ne­héz, ha nem szívesen veszünk össze a mamával és a papával. Már egy csöppnyi kétéves is képes teli torok­kal üvölteni, és minden erejével el­lenállni annak, hogy ágyba tegyék. „Nem, nem! Add ide! Enyém! Te­gyél le!“ - kiabálja a bölcsődés. „Mi közöd hozzá! Hagyjál békén! Azt csinálok, amit akarok!“ - jelenti ki a kamasz. A szülői akaratnak való el­lenszegülés - bármely életkorról le­gyen is szó - két fontos célt szolgál. - Egyrészt azt akarjuk kifejezni, hogy mi is vagyunk valakik, önálló személyek, akinek vannak saját vá­gyai és akarata. Másrészt a veszeke­dés biztonságérzetet ad: megmond­hatom a saját véleményem, ellen­kezhetek velük, mégis szeretni fog­nak. Még az is lehet, egy kicsit alkal­mazkodnak az igényeimhez, ha már ilyen fontos ez nekem. Nem biztos, hogy a csendes, szófo­gadó, alkalmazkodó gyereknek könnyebb az élete a szüleivel. Van, akinél a passzivitás veleszületett tu­lajdonság, de sok fegyelmezett, jó gyerek valójában fél a szüleitől, vagy egyszerűen csak reménytelen­nek érzi, hogy a saját érdekében (Internetfotó) szót emeljen, hiszen úgysem figyel­nek rá. A gyakori veszekedések jelzések is lehetnek: át kell gondolnunk, mennyire betarthatóak és testresza- bottak az elénk emelt korlátok. 5. A rosszalkodás mint védekezés. A gyerekek szorult helyzetükben nem mindig találják meg a legelfo­gadhatóbb védekezési módot. Ha az óvodástól el akarják venni a ba­báját, odacsap. A kisiskolást csúfol­ják, ezért csúnya szavakat kiabál a többiekre. A kamasszal igazságta­lanság történik az iskolában, ezért másnap nem megy be, csavarog. A szülőknek, nevelőknek segíteniük kell abban, hogy a gyerek megta­nuljon a jogos sérelmekre, fenyege­tettségre megfelelő választ adni, és védekezése valóban az érdekét szol­gálja. 6. Rossz gyereknek tartja magát. A gyerekek igyekeznek a saját ma­gukról kialakult képpel összhang­ban viselkedni. A sokat szidott gye­rek néha azért rendetlenkedik, mert róla mindenki tudja, hogy ő a rossz gyerek. Aki folyton azt hallja, hogy ostoba és neveletlen, az buta­ságokat fog bekiabálni, amikor a többiek jelentkeznek. Neki is joga van hozzá, hogy legyen valaki: ha a sikeres, jó gyerek címért nem indul­hat, majd ő lesz a bohóc vagy a ta­nárok réme. Mindig annak a szülőnek és tanár­nak van kevesebb fegyelmezési problémája, aki a gyerek önbizal­mát, méltóságát, saját értékességé­be vetett hitét növelni és támogatni próbálja. Ha pozitívan viszonyul­nak, hozzánk, ne utasítsuk el köze­ledésüket, hiszen csak jót akarnak nekünk, (he, psz, sn) poénjani, vicclexikon nincs rendben valami: az agya egy kicsit kikapcsolt, baj van a csavarok­kal, begyógyizott, füstöl az agya, itt bűzlik valami, nem müszi, sűrű a le­vegő, zrívan kellemetlen helyzet: balhés, be­húzták a csőbe, blamás, égtem, mint a rongy, fáj a haja, lebőgött, leég, mint a tükörtojás, nyakig ül a kátyúban, tök égő, zavaros a víz el van keseredve: besüllyedt, be van töppedve, búbaba, el van fony- nyadva, fonnyadt szüva, hóka, le­nyalt, le van eresztve, le van törve, mint a bili füle, pityori, szontyola, totálkáros, tök letargia lehangolt: be van öntve, hervadt, karnis, kaput, komoly, mint a vak­bélgyulladás, leszelelt, rossz a han­golása, szomorúfűz, visszakapcsolt fáradt: döglött, eldobja magát, elfo­gyott az üzemanyag, elpiszkult a nyaka, fizikai nulla, kiakadt, mint a taxióra, kipurcant, ki van akadva, mint a sezlonrugó, ki van, mint a be­főtt, leáll a motor, stapás sír: bőgőmajom, egéritató, húzza a nagybőgőt, iákol, nyivákol, nyüsztí, rinyázik, szirénázik, úszni tanítja a hangyákat fél: beadja a nyulat, beereszt a liberjójába, bekozmál, cidrizik, maj- rézik, meglátta a vámpírt, tök gyö­kér (sn) MEGKÉRDEZTÜK Hogyan hívtad fel magadra szüleid figyelmét, amikor elhanyagoltak? Kriszta Komáromból: Nem voltam sosem tipikusan rossz gyerek, a szüleimnek sem okoztam túl sok kellemetlen meglepetést, de azért én is műveltem pár dolgot, amit ma már nem tennék meg. Egyszer még alapsulis koromban elhatároztam, hogy nem megyek iskolába. Nem volt kedvem, épp szerelmi csalódást éltem át. Kimentem a vá­rosba, beültem egy kávézóba, és azt játszottam, hogy gondtalan fel­nőtt vagyok. Akkor ijedtem csak meg, amikor hazaérve szüleim fele­lősségre vontak, miért nem voltam iskolában. Nem értettem, honnét tudták meg, aztán kiderült, hogy az osztályfőnököm hazatelefonált hozzánk, mert előző nap nem indokoltam meg a kimaradásomat. Anyu nagyon leszidott, de aztán írt igazolást, hogy családi okok miatt nem voltam suliban. így aránylag problémamentesen megúsztam a dolgot, de ezek után már nem csináltam ilyent. Kata Nagykaposról: Két éve nagyon dühös voltam a szüléimre, mert úgy éreztem, elhagyagolnak engem és a testvéremet. Épp akkor köl­töztünk át az új családi házunkba, apuék állandóan dolgoztak, mert fizetni kellett a sok kölcsönt, amit felvettek a házra. Késő este értek haza minden nap, a kishúgom akkor volt 5 éves, nekem kellett elmen­ni érte az oviba, este vacsorát kellett neki melegítenem, így nem sok időm maradt arra, hogy a barátaimmal legyek. Egyszer már nagyon meguntam azt, hogy én vagyok a bébicsősz, és a testvéremmel nem mentünk haza, hanem kimentünk a parkba játszani, és késő este ér­tünk haza. Anyu lekevert nekem egy jó nagy pofont, mert nem mond­tam meg neki, hol voltunk. Hihetetlenül igazságtalannak éreztem ezt, sírni kezdtem. De később mindent megbeszéltünk, s a szüléink is megértették, hogy ez a lázadás csak azért volt, mert elfeledkeztek a pénzhajhászás közben arról, hogy a világon vagyunk, (horv) V1GYORGÓ gond egy szál se, kircsi, kokén megy, minden kafa, oké csúcsú, prím, simmi, tök zsúr jó kedve van: báró, buldog, égnek löki a talpát, Humor Harold, röhögi, NYELVSULI Wer Humor hat, lebt länger „Das Lachen erhält uns vernünftiger als der Verdruss“, wusste schon Gotthold Ephraim Lessing im 18. Jahrhundert. Eine Studie, die dies bestätigt, hat jetzt Michael Miller; Direktor des Zentrums für Präventive Kardiologie in Maryland (USA), vorgestellt. „Lachen ist gesund“, lässt sich das Ergebnis zusammenfassen, denn die Befragung von 300 Männern und Frauen hat ergeben, dass Menschen, die einen Herzanfall erlitten, rund 40 Prozent seltener lachen als Menschen ohne Herzprobleme. Um den Humor der Probanden zu messen, wurden sie nach ihrem Verhalten in schwierigen, aber alltäglichen Situationen befragt, etwa: „Wie würden Sie reagieren, wenn nachts ein alter Bekannter anriefe, den Sie lange nicht gesehen haben?“ Es zeigte sich, dass es den herzkranken Probanden gerade in diesen Lebenslagen am nötigen Quäntchen Gelassenheit mangelte. Man muss übrigens kein Forscher sein, um zu sehen, wie Humorlosigkeit und mangelnde Selbstironie Leiden schafft. Beim Lachen entkrampfen sich die Gesichtsmuskeln, das Zwerchfell wird massiert, und im Gehirn wird ein Schauer von Endorphinen (Glückshormonen) freigesetzt. Was das Lachen für das Herz bewirke, sei allerdings noch ungeklärt, so Miller. Erforscht sei aber, dass mentale Spannungen wie Wut oder Feindseligkeit Chemikalien erzeugen, die zu einer Verengung der Adern führen. Dies wurde von einer jetzt vorgestellten Münchener Studie bestätigt. Klären möchten Millerund seine Leute als Nächstes, ob Heiterkeitsausbrüche Distickstoffmonoxyd, im Volksmund kurz „Lachgas“ genannt, freisetzen. Lachgas ist für seine Blutgefäß erweiternde Wirkung bekannt. Vor allem mit den psychologischen Effekten des Lachens beschäftigen sich die rund 200 Lachforscher (Gelotologen) weltweit. Angeboten werden mittlerweile Lachmeditationen oder Lachtherapien, in Großbritannien sogar mit Unterstützung des staatlichen Gesundheitsdienstes. Auch werden Clowns in Kinderkrankenstationen zur Aufmunterung der kleinen Patienten eingeladen. Dass ein sauertöpfischer Mensch auf Grund dieser neuen Erkenntnisse über Nacht zum Strahlemann wird, ist nicht zu erwarten. Trotzdem rät Miller, den Einstieg mit leichtem Lesestoff oder lustigen Videos zu wagen. Wie sagte doch der Tausendsassa Peter Ustinov so schön: „Das Einzige, was den Menschen vom Tier unterscheidet, ist das Lachen.“ Nutzen Sie es aus! (DW) Das Lachen ist gesund (Képarchívum) SZÓTÁR • Das Lachen erhält uns vernünftiger als der Verdruss - a mosoly értelmesebbé tesz, mint a mogorvaság • Lachen ist gesund, lässt sich das Ergebnis zusammenfassen - Vég­eredményben a mosoly egészséges • die Befragung von... Männern und Frauen hat ergeben, dass Menschen, die einen Herzanfall erlitten, rund 40 Prozent seltener lachen als Menschen ohne Herzprobleme - a ... férfiaknak és nők­nek feltett kérdés azt a választ adta, hogy azok, akik szívinfarktust kaptak, 40 százalékkal kevesebbet nevetnek, mint azok, akiknek nincsenek szívproblémáik • um den Humor der Probanden zu messen, wurden sie nach ihrem Verhalten in shcwierigen, aber alltäglichen Situationen befragt - hogy felmérjék a megkérdezettek humorérzékét, megtudakolták, hogy viselkednek nehéz, bár köznapi helyzetekben • es zeigte sich, dass es den herzkranken Probanden gerade in diesen Lebenslagen am nötigen Quäntchen Gelassenheit mangelte - kiderült, hogy a megkérdezett szívbetegek épp az ilyen helyze­tekben nem rendelkeznek kellő kiegyensúlyozottsággal • Humorlosigkeit und mangelnde Selbstironie schafft Leiden - a humorérzék és önirónia hiánya szenvedést okoz • beim Lachen entkrampfen sich die Gesichtsmuskeln, das Zwerchfell wird massiert, und im Gehirn wird ein Schauer von Glückshormonen freigesetzt - a nevetés során elernyednek az arc izmai, a rekeszizom megmaszírozódik, és az agyban boldogsághor­monok szabadulnak fel • mentale Spannungen wie Wut oder Feindseligkeit Chemikalien erzeugen, die zu einer Verengung der Adern führen - a lelki feszült­ség, a harag és a gyűlölködés során olyan kémiai anyagok terme­lődnek, melyek érszűkületet okoznak telepódium, tök buli a hangulat, vi­gyorog, mint borz a répára, virul az agya viccelődik: cumat, humorzsák, jó sápot nyom le, löki a szöveget,

Next

/
Thumbnails
Contents