Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-15 / 11. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 15. Közélet 5 A jubiláló Sme tíz esztendő alatt a legnagyobb példányszámú szlovák véleményformáló napilap lett Elsőséget, ne egyeduralmat Alexej Fulmek: Mi csak olyan lapokat vettünk meg, amelyek halálra voltak ítélve (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Rybnícek az STV új igazgatója Pozsony. A parlament tegnap titkos szavazással Rychard Rybníce- ket, a Joj televízió eddigi igazgatóját választotta a Szlovák Televízió központi igazgatójául. A tévétanács által jelölt Rybnícek-megválasztását 125 képviselő támogatta. Az eredmény számos képviselő mellett magát Rybníceket is meglepte. Úgy fogalmazott, a képviselők négyötödének támogatását kötelezettségként értékeli. (TASR) Szép kis névsor lesz a petíciós íveken Pozsony. Ján Carnogursky volt igazságügyi miniszter az elsők között írta alá tegnap a NATO-tagság kérdésében népszavazás kiírását követelő petíciót a fővárosban. Zsolnán ugyanígy tett Ján Slota, a PSNS, az SNS, valamint a kommunista párt is aláírásra biztatja a polgárokat. A honatyák ma tárgyalják a kommunista képviselők javaslatát, akik parlamenti határozattal szeretnék elérni, hogy NATO- tagságunkkal kapcsolatos népszavazás kiírását, (ú, tasr, sita) Iskolaépületet vásároltak Komáromban Komárom. A Selye János Egyetemért Alapítvány múlt év decemberében megvásárolta a nyitrai megyei önkormányzattól a helyi Középfokú Gépészeti Szaktanintézetet. A mintegy százéves épületért fizetendő négymillió korona negyedét a napokban utalta át. Az alapítvány a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, valamint a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem komáromi kihelyezett részlegének ad otthont. Szabó Zoltán, a Selye János Egyetemért Alapítvány igazgatója elmondta, megvásárolt, 24 tanteremmel és 10 kabinettel rendelkező iskolaépület a jövőben a kihelyezett részlegeken folyó képzést szolgálná, a több tíz millió koronát igénylő felújítási munkát követően vélhetőleg a 2004/0225- ös tanévben fogadhatja a hallgatókat, (érvé) Nem cserélünk kvótát Csehországgal Pozsony. Rossz hír a szlovákiai tejtermelőknek, hogy Szlovákia és Csehország nem cserél kvótát. A koppenhágai EU-csúcs után Simon Zsolt agrárminiszter még abban reménykedett, hogy kvótacserével növelhető az EU-tól kapott tejkvóta. A csehek cserébe nagyobb szarvasmarhakvótát kaptak volna. A tegnapi cseh-szlovák-magyar agrárminiszteri találkozón végleg szertefoszlottak a remények: az ügyletre az unióban tapasztalt feszültség miatt nem kerülhet sor. Ilyen engedmény esetén állítólag a szintén nagyobb termelési potenciállal rendelkező tagországok saját, még a 80-as években megállapított tejkvótájuk emelését, módosítását, átcsoportosítását követelték volna, (gyor) Szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődött a per Borza mosolygott a vádirat felolvasása alatt Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Sme első száma. Ebből az alkalomból kértük beszélgetésre Alexej Fulmeket, a legdinamikusabban fejlődő szlovák véleményformáló napilapot kiadó Petit Press Rt. igazgatótanácsának elnökét. SZILVÁSSY JÓZSEF Milyen körülmények és tények késztették egy évtizede az akkori Smena újságíróit új napilap kiadására? A történet az 1992-es szlovákiai választások idején kezdődött. A voksolások utáni napon a Smena fekete fejléccel jelent meg, ami azt jelképezte, hogy Vladimír Meciar személyében olyan kormányfő kerül hatalomra, aki akár le is fejezheti törékeny demokráciánkat. Nem gyűlöltük őt, nem valamiféle személyes bosszú vezetett bennünket. A leendő miniszterelnök nem éppen demokratikus értékrendjére kívántuk felhívni a figyelmet. Meäar ezt az életében nem felejti és nem bocsátja meg nekünk. Amint kormányfő lett, érvénytelenítette a leköszönt Carnogursky-kabinet törvényes határozatát a Smena kiadójának magánosításáról. Az állami céget szinte órák alatt részvénytársasággá alakíttatta és az önálló Szlovákia első munkanapján leváltotta Karol Jezík főszerkesztőt, továbbá az akkori vezérigazgatót, és saját embereit akarta a helyükbe ültetni. Miféle indokkal? Állítólag veszteséges volt a cég, holott nyolcmillió korona tiszta nyereség volt a mérlegünk, nyolcvanezres a példányszámunk. Nem sikerült a terve, ami akkor szinte csodaszámba ment. Vajon miként sikerült elkerülni a bosz- szúját? Az új állami részvénytársaság még nem volt bejegyezve, s addig nem akart bennünket meneszteni, mert a hazai közvélemény és a külföldi média éberen követte az eseményeket. így aztán öt napig még mi irányítottuk a lapot, részletesen beszámolhattunk hát az üggyel kapcsolatos minden fejleményről. Arról is, hogy új napilapot kívánunk megjelentetni, mert tudtuk, hogy leváltásunk csupán napok kérdése. Újabb forradalmi időket éltünk meg. Az » Karol Jezíknek meggyőződése volt, hogy a mai olvasó már nem az újságíró vé- >> leményére kíváncsi. '' újságírók adták össze a cégbejegyzéshez szükséges egymülió koronát. A hiheteden politikai nyomás ellenére akadtak bátor és becsületes emberek mindenhol, s nekik köszönhetően éppen tíz éve törvényesen megjelenhetett a Sme első száma. Akkor már nem főszerkesztőhelyettesként, hanem egyre inkább. lapmenedzserként dolgoztam. Nem lehetett könnyű dolguk, hiszen valóságos politikai háború folyt. így van, de a már említett hazai és külföldi nyilvánosság segítségével a szlovákiai sajtószabadságot véd- tük, s ez az elszántság mérhetetlen morális erővel vértezett fel bennünket. Két év alatt hetvenezerre tornásztuk fel a Sme példányszámát. A Smenát időközben magá- nosító Jozef Majsky két év múlva lemondott a lapról, mert alig húszezret tudott csak naponta eladni belőle. így került sor a Sme és a Smena összevonására, éspedig a mi kiadónkban. Ekkor - nyilván nem önszántából - a pozsonyi nyomdák mondvacsinált ürüggyel egyszerűen megtagadták a Sme előállítását. Nem túlzás azt mondani, hogy ebben a drámai helyzetben valóságos megmentőként jelentkezett Meszlényi István, a komáromi nyomda igazgatója, aki nem ijedt meg a rá nehezedő politikai nyomástól és felajánlotta a lap kiadását. Voltak ugyan osztrák és cseh ajánlataink is, ám joggal tartottunk attól, hogy a határon valamilyen kitalált indokkal visz- szatartják a lapszámokat. Komáromi partnerünknek örökké hálásak leszünk gerincességéért. Akadt még egy ügy, amelyről szólni kell. Ez pedig Karol Jezík alapító főszerkesztő tragikus halála. Többen mindmáig úgy vélik, hogy rejtélyes gyilkosság történt, amelyben a titkosszolgálatok keze is benne lehetett. A nyomozás egyértelműen kizárta az idegenkezűséget. Karol barátom - akár csak annak idején jómagam - rendkívül elcsigázott volt. Idegeit, szívét naponta elképesztő mennyiségű stressz, egyéb megterhelés rombolta. Máig nem tudni, hogy rosszul lett vagy csak megcsúszott annak az esti kulturális rendezvénynek a szünetében, a mosdóban. Olyan szerencsétlenül esett el, hogy súlyos agyvérzést szenvedett. Az ügyeletes orvos valóban mulasztást követett el, mert a felületes vizsgálat után nem tartotta benn kórházi megfigyelésen. így aztán éjjel otthon kómába esett, akkor szállították vissza az intenzív osztályra, ahol egy hét múlva elhunyt. Több kiváló szakorvos a leleteket áttanulmányozva egymástól függedenül vélekedett egybehangzóan: a sérülés annyira súlyos volt, hogy az életét azonnali kórházi ellátással sem lehetett volna megmenteni. Az elhunyt főszerkesztő viszont életképes napilapot hagyott maga után. Karol Jezíknek két elévülhetetlen érdeme van. Az egyik kétségtelenül az, hogy cseh és más külföldi példák alapján korszerű szemléletet és értékrendet honosított meg. Meggyőződése volt, hogy a mai olvasó már nem az újságíró véleményére kíváncsi. Sokkal inkább minél alaposabb információkat és háttéranyagokat, tényeket óhajt, amelyek alapján ő maga alakítja ki a saját álláspontját. A másik nagy eredmény az volt, hogy Karol kiváló csapatot hozott létre, amely ugyanezt a nézetet vallotta, s hajlandó volt nekifeszülni a munkának, mert manapság már nálunk is kőkemény feladat talpon maradni és gyarapodni a viszonylag kicsi és túltelített médiapiacon. Nem ünneprontásként, hanem tanulságként említem, hogy négy esztendővel ezelőtt váratlanul csökkenni kezdett a lap példányszáma. Miért? Azért, mert túlpolitizáltuk a lapot, márpedig a szlovákiai piacon nem képes megélni egy politikai napilap sem. Ekkor alapos elemzés után úgy döntöttünk, hogy olyan újságot igyekszünk kiadni, amelyben az érdekes események és emberek a főszereplők. Akadtak, akik bíráltak bennünket emiatt és bulvárosodást emlegettek, de a példányszám azóta növekszik, s ez a tény nekünk ad igazat. Amikor terrortámadást hajtottak végre Amerikában vagy visz- szahozták Ivan Lexát, letartóztatták Jozef Majskyt, nagyot emelkedett a példányszámunk. Ha nincsenek üyen rendkívüli események, akkor mi igyekszünk látszólag kisebb horderejű történéseket sokrétűen és színesen bemutatni, érdekes mellékletekkel tájékoztatni és szórakoztatni az olvasót. Mindeközben a kiadóból német tőke segítségével Szlovákia egyik legnagyobb sajtóbirodalma lett. Milyen stratégiát követ a vezetőség? Ötszáz alkalmazottunk közül több mint háromszáz újságíró. Igyekszünk mielőbb az eddiginél is jobban élni szellemi teljesítményükkel, hiszen naponta hatalmas mennyiségű információt, háttéranyagot produkálnak, amelyekkel sokkal célirányosabban kell gazdálkodni. Egyik legfontosabb célunk, hogy a Sme megerősítse vezető helyét a szlovák véleményformáló napilapok között, az Új Szó pedig a hazai magyar médiapiacon. Szeretnénk még jobb körülményeket teremteni a regionális lapok és rovatok számára, hiszen az emberek egyre inkább saját lakóhelyük, szülőföldjük történéseire kíváncsiak. Állandó és kiemelkedően fontos célunk az újságírók függetlenségének szavatolása. Nálunk nincsenek tabutémák, letiltott cikkek. Szakmai és morális kritériumok a vízválasztók, ezeket pedig a szerkesztőségeknek kell kivajúdniuk és érvényesíteniük. Az ő kizárólagos felelősségük megfelelni az olvasók igényeinek. Rossznyelvek szerint a kiadó igyekszik minél több lapot megszerezni, majd bedarálni, s így is erősíteni a Sme doominanciáját. Valóban? Ezek rosszhiszemű feltételezések. A mi célunk életképes projektek kimunkálása és valóra váltása. Ilyen a Sme, a Korzár regionális lapok létrehozása, s remélhetően az Új A komáromi nyom- ~ dának sose felejtjük el, hogy a politikai nyomás ellenére lehetővé tette megjelené- ^ a sünket. >> Szó és a Vasárnap korszerűsítése. Nem sok ilyen akad Szlovákiában. A Plus 7 dni hetilap és a Novy cas sikere sorolható csak ide. Mi csak olyan lapokat vettünk meg, amelyek halálra voltak ítélve. Ilyen volt az évek óta agonizáló Práca vagy a Rolnícke noviny. Hadd áruljam el, hogy egy ideig gondolkodtunk a Pravda napilap megvásárlásán, aztán letettünk erről, mert az újság életképes, s nem lett volna szerencsés, ha egy kemény vetélytárssal, s részben más szemléletű napilappal szegényítjük a piacot. Sosem törekedtünk egyeduralomra. Közgazdasági újságíróból menedzser lett, vezérigazgató. Nem hiányzik a publicisztika? Reggeltől késő estig újságírók között, újságok megjelenése érdekében tevékenykedem. Ez sok mindenért kárpótol. Inkább a szépirodalom hiányzik, mert annyi iratot és lapot olvasok, hogy regényekre egyáltalán, novellára és versekre is alig akad időm, szellemi energiám. Emiatt bizony hiányérzetem van. De még mindig érdekel, sőt izgat ez a munka. S amikorra már-már belefáradnék, netán belefásulnék, akkorra eljön a nyár, s én legalább egy hónapra elhúzok családostul valamelyik tengerpartra. Kikapcsolódni és feltöltődni, azután minden mehet és megy tovább. ÚJ SZÓ-HlR Kassa. A szlovák bíróságok eddigi történetének egyik legkomolyabb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügyét tárgyalják tegnaptól a kassai kerületi bíróságon. A helyi alvilág egykori feje, Dusán B. hét társával ült a vádlottak padjára, a vád többek közt gyilkosság, emberölési kísérlet, többszöri garázdaság, fegyveres rablás. A Borza néven ismert 31 éves Dusán B.-t azzal vádolják, hogy különös kegyetlenséggel kivégeztette a rivális banda főnökét Karol Kolárikot. Borza tegnap délelőtt mosolyogva hallgatta a vádiratot, majd magabiztosan gratulált az ügyészségnek a „zseniálisan megkonstruált vádpontokhoz és a nem létező bizonyítékokhoz”. Vallomásának lényege az volt, hogy soha nem járt a felsorolt helyszíneken, Kolá- rikkal pedig barátságban állt. Ügyvédje, Ján Grega furcsállja, hogy a bíróság védelme alatt álló korona- tantanú rendszeresen módosítja vallomásában az egyes helyszíneket és dátumokat. Az ügyvéd osztÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Miután a környezetvédelmi minisztérium idén átvette a víz- gazdálkodás felügyeletét a mező- gazdasági tárcától, összehangolható az eddig egymástól függedenül működő szakmai intézmények munkája. Megkezdődik a vízgyűjtők, illetve az árvízvédelmi figyelőrendszer kiépítése. Arra is lehetőség lesz, hogy egyesítsék a természetvédelmi és a vízvédelmi területek határait. Emellett megkezdődik a természetvédelmi, vízvédelmi, erdővédelmi és mezőőrség összevonása. Az egyes őrségek állománya jelenleg kicsi és felszereltségük is rossz, és Miklós László környezetvédelmi miniszter szeja védence véleményét, hogy a bizonyítékok egy részéhez a hatóság törvényellenes módszerekkel jutott. Szerinte Borzának jó esélye van arra, hogy bebizonyítsa ártatlanságát, ám a kérdést, hogy valóban bízik-e védence ártatlanságában, elhárította, mondván, hogy az ő feladata Dusán B. törvényes jogainak védelme. A védelem egyébként szeretné szembesíteni a vádlottakkal a koronatanút, aki testi épségét féltve jelenleg külföldön tartózkodik. A három hetesre tervezett tárgyalásra összesen mintegy száz tanút idéztek be, a kerületi ügyész további bizonyítékok beszerzését is elrendelte. A bíróság épületét a rendőrség mellett kommandósok is őrzik, a tárgyalóteremben tilos filmezni, fényképezni, illetve magnót használni. Az .épületbe belépőknek hármas ellenőrzésen kell átesniük, a motozás és a fotocellás készülék után két okmánnyal kell igazolniuk személyazonosságukat. A környéken rendőrjárőrök cirkálnak, és az objektumot éjjel is fokozottan őrzik, (juk) rint összevonva sokkal inkább láthatóak lennének és a munkájuk is eredményesebb lenne. Hosszabb távon a vasúti rendőrség mintájára a tájrendőrség kialakítását is elképzelhetőnek tartja. Ebben a Büntető Törvénykönyv utolsó módosítása is segíti a tárcát, mivel már a környezetkárosítás károkozásnak, vagyis bűntettnek számít. Hamarosan megjelenik az a rendelet, amely tételesen felsorolja a lehetséges károkat. Miklós László azt is bejelentette, hogy Simon Zsolt földművelésügyi miniszterrel sikerült lezárni a Tátrai Nemzeti Park felügyelősége körül 1995 óta dúló vitát és a szervezet, illetve vagyona átkerül a környezetvédelmi minisztériumhoz, (ti) Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék, ha fizetni kell majd a kórházi ágyért és kosztért Az egészségügyi törvényről tárgyal a parlament ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap megkezdődött a parlament ötödik ülésszaka, melynek programján mindössze huszonkét pont megtárgyalása szerepel. Az ülést a képviselők a programjóváhagyása után az egészség- ügyi ellátásról szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdték. A jogszabály elfogadása esetén a betegek számára kötelezővé válna bizonyos nem gyógyászati eljárások után járó díj megfizetése. Kórházi kezelés esetén 30-30 koronát kell majd fizetni ágy-, illetve étkezési díjként, 20 koronába kerülnek majd az általános és szakorvosnál tett látogatások, és 20 koronát kell majd fizetni minden kiváltott recept után. Az intézkedés a miniszter szerint 1,64 milliárd korona bevételt jelent majd a biztosítóknak és 1,09 milliárdot az egészségügyi intézményeknek. Ha a kormány után a törvényhozás is rábólint a javaslatra, úgy az már akár március elsején életbe léphet. Az általános vitában felszólalt képviselők véleménye azonban jelezte, hogy az egészségügyi norma elfogadása nem lesz problémamentes. Az ellenzéki pártok - habár eltérő indoklással, de ellene szavaznak majd. A kommunisták és a Smer képviselői alkotmányellenesnek tartják a jogszabálytervezetet, ezért elfogadása esetén az alkotmánybírósághoz fordulnak majd jogorvoslatért. A törvényjavaslat elfogadását nehezítheti az államfő hozzáállása: Robert Fico, a Smer elnöke jelezte, hogy a parlamenti igen esetén Rudolf Schusterhez fordulnak majd, kérve, ne írja alá a törvényt. A koaA hatáskörök összevonása új lehetőségeket teremt Halőr, vadőr és mezőőr a táj rendőrségben h'ciós pártok egyetértenek abban, hogy a törvényt a második olvasatba utalják, kifogásaikat, módosítójavaslataikat a bizottsági üléseken terjesztik majd elő. „Kérni fogjuk a kormányt, hogy mielőtt a második olvasatban elfogadnánk a törvény- javaslatot, adjon tájékoztatást az egészségügyi reform pontos menetrendjéről és tartalmáról. Csak akkor tudjuk majd támogatni a javaslatot, ha látjuk a reform egészének várható hatását” - magyarázta az MKP álláspontját Bauer Edit képviselő, (lpj)
