Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-11 / 8. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 11. Agrárvilág 9 Sok mezőgazdasági termelő nem tartja be a munkaegészségügyi és az élelmezés-egészségügyi várakozási időt Kötelező a permetezési napló A jövőben akár tőlük is kérhetik a permetezési naplót (Képarchívum) A zöldség hajtatás egyik sar­kalatos kérdése a növényvé­delem. A termelők többsége a szükségesnél lényegesen többször alkalmaz vegysze­res védekezést, ami gazdasá­gossági szempontból hátrá­nyos, a hatóanyag-maradék szempontjából pedig rendkí­vül veszélyes. CSEKESZOLTÁN Gyakori hiba a várakozási idő fi­gyelmen kívül hagyása, a megenge­dettnél nagyobb vegyszertömény­ség alkalmazása, ami pazarlásnak és felesleges termelésdrágításnak számít. A használt növényvédő gé­pek, berendezések műszaki állapo­ta is gyakran sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor egyre több gazdaságban - a fentiekkel ellen­tétben - rendkívül okszerű növény- védelmet, korszerű módszereket alkalmaznak. A rendszeres, perio­dikus védekezés helyett a növények folyamatos megfigyelésével csak a betegség, illetve a kártevő megjele­nésekor avatkoznak be. így elkerü­lik a fölösleges vegyszerhasznála­tot, ami költségmegtakarításban je­lentkezik, s nem utolsó sorban kör­nyezetkímélőbb is. Örvendetes, hogy már nálunk is jó ütemben ter­jed a rovarkártevők elleni biológiai védekezés. A klimatizálható ter­mesztő berendezésekben a kár­tevők természetes ellenségeinek fölszaporításával a vegyszeres vé­dekezés nagyban csökkenthető. Ha eldöntöttük, hogy a következő év­ben a rovarok elleni védelmet bio­lógiai úton oldjuk meg, feltétlenül vegyük fel a kapcsolatot a szakem­berrel és tanácsai alapján kezdjük el annak előkészítését. Fontos, hogy az előző kultúra után ne ma­radjon fertőző anyag a hajtatóház­ban és a környezet is kártevőktől mentes legyen. Jelenleg a liszteske, takácsatka, tripszek és a levéltetvek ellen védekezünk parazitákkal vagy ragadozó hasznos rovarokkal, ezek már nálunk is beszerezhetők. A termesztendő növényfajták kivá­lasztásakor vegyük figyelembe a termesztő berendezés fertőzöttsé- gét. A vetőmag csomagolásán min­dig fel van tüntetve, hogy az adott fajta milyen rezisztenciával bír és milyen anyaggal csávázták. Mindig olyan fajtát válasszunk, amely sok rezisztenciafaktort tartalmaz és a mi termesztési feltételeink mellett a maximális hozamot biztosítja. A gyakorlatban gyakran tapasztaljuk, hogy a termelők nem ismerik vagy rosszul értelmezik a növényvédelmi szabályokat. Tudatában vagyunk annak, hogy a jog csak szabályoz, s a cselekvés mozgatója az „érdek”. Ugyanakkor tudunk olyanokról is, akik ismerik a növényvédelem sza­bályait, azok egy részét szándéko­san nem tartják be, tudatosan veszélyeztetve ezzel a környezetet, saját maguk és a fogyasztók egész­ségét. Sajnos, nem állíthatunk min­den kertész mellé egy növényvédel­mi felügyelőt! Viszont már megte­remtettük azt a feltételrendszert, ami biztosítja az egész termesztési folyamat átláthatóságát, azt, hogy a végtermékért - amelyről megáll­apítható, hogy ki mikor és hol készí­tette - annak előállítója legyen a fe­lelős. A visszavezethetőség egyik kezdeti lépése az árutermelők szá­mára kötelező permetezési napló. Ennek nem a formája, hanem a tar­talma a lényeges. A naplóban köte­lezően rögzíteni kell a növényvédel­mi kezelések helyét, időpontját, a Már nálunk is terjed a kártevők elleni biológi­ai növényvédelem. használt permetszerek nevét, ada­golását, a várakozási időt és a sze­dés időpontját. A kereskedőnek a termék átvételekor meg kell győződnie arról, hogy a napló sze­rint be volt-e tartva *a szükséges élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A továbbiakban ugyanis ő felel az áruért. A napokban meghatározott mun­kaegészségügyi várakozási időt a kertészek gyakran nem veszik ko­molyan. Vegyszeres kezelés után a növényházba bemenni és ott mun­kát végezni, csak előírt védőfelsze­relésben szabad. Viszont a hajtatás­ban alig van olyan nap, hogy ne kelljen ott munkát végezni, ezért a védőfelszerelés nélkülözhetetlen. Ne gondoljuk, hogy a permetezés utáni szellőztetéssel és a permet- lének a növény felületén történő megszáradásával elmúlik a vegy­szer mérgező hatása! A növény­védő szerek többsége a bőrön át is felszívódhat, miközben tüneteket azonnal nem okoz. A károsító hatá­sok sokszor csak évek, évtizedek Aiúlva jelentkeznek. Az élelmezés-egészségügyi várako­zási idő az az idő napokban kifejez­ve, amelynek a növény kezelésétől a termés betakarításáig kell eltelnie (tehát nem a termék eladásáig vagy fogyasztásáig). Csak ez garantálja a termék káros szermaradványoktól való mentességét. Ám ha a ter­melők az előírtnál nagyobb vegy­szeradagot alkalmaznak, az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő után is lehet a termékben káros szermaradványt találni. Az élelme­zés-egészségügyi várakozási idő te­hát csak a permetszerhez előirt adag és technológia betartásakor érvényes. Ha több növényvédő szert használunk egyszerre, akkor a ke­veréket alkotó szerek közül a leg­hosszabb munka- és élelmezés­egészségügyi várakozási időt kell fi­gyelembe vennünk és betartanunk. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Szúrópróbaszerű ellenőrzés a helyi piacokon is Pozsony. Minden mezőgazdasági termelő, aki eladásra termel zöldséget, gyümölcsöt vagy más növényi eredetű árut, köteles permetezési naplót vezetni. Ez a kötelezettség a 285/1995, a 471/2001-es Tt. szá­mú törvényekből valamint a földművelésügyi tárca 3322/1/2001-100-as rendeletéből adódik. Tehát vo­natkozik regisztrált termelőkre, a termékfeleslegüket a piacon értékesítő kistermelőkre, de azokra a ker­tészekre is, akik háztájiként foglalkoznak zöldségtermesztéssel, terményüket szerződéses felvásárlóknak adják el. A naplónak, amely lehet közönséges vonalas füzet is, tartalmaznia kell a növényvédelmi kezelé­sek helyét, időpontját, a használt permetszerek nevét, adagolását, a várakozási időt és a szedés időpont­ját. A kereskedőnek vagy termékfelvásárlónak a termék átvételekor meg kell győződnie arról, hogy a napló szerint be volt-e tartva a szükséges élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A növényorvosok rend­szeresen ellenőrzik a naplót. Mint azt Frantisek Hrdina, az UKSUP növényvédelmi osztályának igazgató­ja lapunknak elmondta, munkatársaik főleg a nagytermelőket ellenőrzik, de szúrópróbaszerűen a helyi kispiacokon is vizsgálódnak, (gyor) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc január 9-én január 9-én január 9-én január 9-én január 9-én sárgarépa 25 Sk/kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 28 Sk/kg 17 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg 20-26 Sk/kg 20 Sk/kg 35 Sk/kg 24-35 Sk/kg burgonya , 11-13 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg körte X 45 Sk/kg X X bhbhhhh paprika 60-97 Sk/kg X X X 120 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 15 Sk/kg 8 Sk/db 18 Sk/kg X zeller 38 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/db 25 Sk/kg X káposzta ' L 14-16 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg bab 70-110 Sk/kg 50-60 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg X dióbél 200 kg X X 100 Sk/kg hagyma 16-18 Sk/kg 12-14 Sk/kg 15 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15 Sk/kg paradicsom X 30-40 Sk/kg X X 75 Sk/kg mák 70-80 Sk/kg 90 Sk/kg 85 Sk/kg X X szőlő 58-64 Sk/kg 46 Sk/kg X X X cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg X X 15 Sk/kg kel lUHBS 22-24 Sk/kg 16 Sk/kg X X 18 Sk/kg alma 20-34 Sk/kg 15-25 Sk/kg 18 Sk/kg X 13-20 Sk/kg saláta 22-26 Sk/fej X X 12 Sk/fej X fokhagyma 60 Sk/kg 45-50 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 65-70 Sk/kg uborka 66 Sk/kg X X X X tojás 3.50-3,80 Sk/db 3,00 Sk/db X 2,90 Sk/db 2,90-3,50 Sk/db karfiol X 15-20 Sk/db 18 Sk/db 35-40 Sk/db X Felvásárlóink kevesebbet fizetnek a termelőknek Áresés az agráriumban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az elmúlt évben több mezőgazdasági termék esetében is jelentősén visszaestek a felvásárlói árak - hívja fel a figyelmet a ter­melők számára rendkívül negatív fo­lyamatra az agrárkamara (SPPK). Tavaly a legnagyobb áresés a sertés- tenyésztőket sújtotta, a vágóserté­sek élősúlyban számított kilónkénti ára 10 koronával csökkent. Míg a ta­valyi év elején egy kilogrammért 47- 49 koronát kérhettek, mára ez 37-39 koronára esett vissza. Két koronával, 46-47 koronára csökkent a vágóbi­kák kilónkénti ára, míg a tehéntej ára lényegében nem változott. Nem kímélte az áresés a növénytermesz­tésben vállalkozókat sem. A burgo­nya ára az elmúlt esztendőben csak­nem az ötödével, a jelenlegi 6,50 ko­ronás kilónkénti árra esett vissza. Ugyanígy míg a 2002-es év elején az élelmiszeripari gabona ára 4550- 4850/tonna korona között mozgott, mára csak 4000-4500 koronát ad­nak a felvásárlók. Csaknem 300 ko­ronával csökkent a takarmánygabo­na ára is. Nem számíthat semmi jóra az ágazat idén sem. Az energia-ár­emelések elsősorban az élelmiszeri- part sújtják. Emiatt 1 hektoliternyi sör előállítása 20 koronával drágul. Egy kilogrammnyi kenyeret 1,50-2 koronával, egy kilogrammnyi Eida- mi sajtot 9, a vajat pedig 7,50 koro­nával drágábban tudják előállítani. Nem minden hús hús az EU-ban Zsíros szabályozás ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Brüsszel. Január elsejétől elvüeg minden EU-tagország vásárlója biz­tos lehet abban, hogy amikor húst vesz, akkor valóban azt is kap. Élet­be lépett ugyanis az a direktíva, amely egységesen rögzíti a csoma­golt hústermékek címkézésének előírásait - áll az Európai Bizottság közleményében. A direktíváról azért döntött novemberben az Európai Bi­zottság, mert a régi rendszerben a vásárlók számára nem derült ki, hogy izomszövetet, vagyis igazi „húst” tartalmaz a csomag vagy zsírt, esetleg belsőséget, azaz szívet, májat, belet. Mostantól azonban csakis a csonthoz kapcsolódó izmot lehet húsnak hívni, míg a zsírt vagy a belsőséget néven kell nevezni. A részletekkel nem fukarkodó leírás szerint a csonthoz kapcsolódó zsír is kaphat hús megnevezést bizonyos esetekben. A címkéből vüágosan ki kell derülnie annak is, hogy sertés-, marha-, baromfi vagy egyéb hús van a zacskóban. A szabályozás előtt gyártott termékeket, amennyiben nem felelnek meg az előírásnak, jú­nius 30-ig árusíthatják a 15 EU-tag- állam boltjaiban. (PB) Megjelent a Jó Gazda januári száma Kedvező uniós kilátások LAPAJÁNLÓ Pozsony. Az EU-csatlakozási tár­gyalások sikeres befejezése kapcsán Simon Zsolt földművelési minisz­terrel készített interjúval indul a Jó Gazda idei januári száma, amely­ben a tárca vezetője kedvezőnek íté­li meg a szlovákiai agrártermelők helyzetét és uniós kilátásait. A szak­lap idei első számában bemutatásra kerülnek az új gyökérzöldségfajták, a lap részletesen elemzi az extenzív és az intenzív zöldségtermesztés feltételeit, gyakorlati tapasztalato­kat közöl a paradicsompalánták ül­tetéséhez, tájékoztatást közöl egy nálunk már ismert magyarországi zöldségvetőmagcég hivatalos szlo­vákiai képviseletének megnyitásá­ról. A hobbi kertészkedők számára a magok vetéshez való előkészítésé­hez nyújt tájékoztatást. A lap nö­vényvédelmi rovatában a vadken­der elleni védekezés lehetséges vál­tozatait ismerteti, egyúttal össze­foglalja az uniós növényvédelmi előírások szlovákiai alkalmazásá­nak feltételeit. A biológiai növény- védelem iránt érdeklődők a hajta­tott növénykultúrákban való kör­nyezetkímélő védekezési módsze­rekkel ismerkedhetnek. A kert­építők számára az egyes tárolók, nem esztétikus látványt nyú jtó épít­mények elrejtésének lehetőségeit vázolja fel a lap. A virágtermelők a kevésbé ismert egynyári virágokkal és az amarillisszel, az állattartók a sertéstenyésztés elemeivel, az állat­tartás higiéniájával, a nutriák takar­mányozásával és a selyem díszba­romfival ismerkedhemek. A januári számban színes falinaptárt is talál­nak az olvasók, (szí) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,500 Lengyel zloty 10,328 Angol font 63,474 Magyar forint (100) 17,652 Cseh korona 1,313 Svéd korona 4,537 Dán korona 5,586 Szlovén tollár (100) 18,000 Jaoán ien (100) 32,962 Svájci frank 28,423 Kanadai dollár 25,462 USA-dollár 39,469 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,33-42,63 38,07-40,47 1,28-1,34 16,66-18,66 OTP Bank 40,40-42,51 39,48-40,29 1,27-1,34 17,01-18,31 Postabank 40,35-42,65 39,11-40,83 1,28-1,34 15,85-19,45 Szí. Takarékpénztár 40,39-42,36 38,1640,11 1,27-1,34 16,85-18,44 Tatra banka 40,41-42,57 38,2940,33 1,28-1,34 16,95-18,35 UniBanka 40,43-42,51 38,2840,24 1,28-1,34 15,9049,38 Általános Hitelbank 40,38-42,54 38,3440,39 1,28-1,34 16,68-18,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents