Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-10 / 7. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 10. Közélet 5 A szlovák-magyar határ menti együttműködés Phare-csomagja két részből áll, hárommillió euróra lehet pályázni Reális, hogy lesz magyar egyetem Ha komolyan akarjuk venni, hogy a kormány megbízatási időszakának első évében a magyar egyetemnek létre keli jönnie, az erről szóló törvény­nek októberig el kell készülnie (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Ellenzéki nem az ellenamnesztiára Pozsony. A Smer és a KSS valószínűleg nem fogja támogatni a KDH alkotmánytörvény-tervezetét, amellyel törölnék az úgynevezett meciari amnesztiákat. Bár azt Róbert Kalinák, a Smer képviselője is elismeri, hogy az amnesztiák a szlovák jogrend „erkölcsi alagsorát” jelentik, attól tart azonban, hogy visszamenőleges hatálya miatt az igazi bűnösökre - akik ellen egyszer az amnesztált bűncselekmé­nyeik miatt már folyt eljárás - nem vonatkozhatna. (TASR) Schuster Clinton és Castro nyomában Sanghaj. Kínai hivatalos látogatásán tegnap Sanghajban ugyanab­ban az étteremben vendégelték meg Rudolf Schuster államfőt, ahol korábban Bili Clinton előző amerikai elnököt, Fidel Castro kubai diktátort, valamint Erzsébet brit királynőt. Kínába nem juthatott el a hír, hogy az elnök nem szereti a halételeket, mert a sok más ínyen­cség mellett egy egész halat is felszolgáltak neki. (TASR) Maradnak az utászok Afganisztánban Pozsony. A parlament védelmi és biztonsági bizottsága tegnap be­leegyezését adta ahhoz, hogy augusztusig meghosszabbítsák az af­ganisztáni Tartós Béke hadművelet kötelékében szolgáló szlovák utászok kiküldetését. A meghosszabbítást a hadművelet vezérkara kérte Pozsonytól. A végleges döntést a parlament januári üléssza­kán hozza meg. Az újabb nyolc hónap 12 millió korona többletkia­dást jelent. (SITA) Az első vonalban lennének a cseh vegyvédelmisek Amerika erősítést kér Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes és Eric van der Lin­den, az Európai Bizottság (EB) szlovákiai küldöttségé­nek vezetője ma írja alá a 2002-es Phare program pénzügyi memorandumát, ami azt jelenti, hogy az EB 23 projektum megvalósítását 57,1 millió euróval támogat­ja. Csáky Pállal erről, vala­mint a magyar egyetem meg­alapításáról beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A Phare tervezetek közül egyik a szlovák-magyar határ menti együttműködéssel kapcsolatos. Részletezné? A határon átnyúló együttműködést nagyon fontosnak tartom, mert mentálisan bontja a határokat az emberek tudatában. A szlovák­magyar határ menti együttműkö­dés Phare-csomagja két részből áll. Az egyik környezetvédelemmel kapcsolatos, és tulajdonképpen az Ipoly Régió kezdeményezésére reagál, de nem csak erről van szó, hanem a határ menti ökológiai helyzetet szeretnénk feltérképezni, kisebb projektumokat lehet finan­szírozni. A másik csoportba az úgy­nevezett kis programok támogatá­sa tartozik, azaz a kormány meg­hirdet egy pályázatot, melyben fel­tételül szabjuk, hogy az egyes programok megvalósításához a ha­tár mindkét oldalán partnert kell találni. Összesen közel hárommil­lió euróról van szó. Konkrét programok ezek szerint még nincsenek? Nem lehetnek, mert a memoran­dumot csak ma írjuk alá. Felhívjuk majd az emberek figyelmét, hogy kulturális programokkal is lehet pályázni, de ezúttal nem elsősor­ban erre gondolunk, hiszen a határ mindkét oldalán vannak gazdasági kezdeményezések, és viszonylag kis pénzekből sok okos dolgot le­hetne megvalósítani. Például? Az Ipoly-hidak, a megszakadt kom­munikációk felújítását, vagy lega­lább az ezzel kapcsolatos projektu­mok kidolgozását, és később más pénzekből lehetne fedezni a megva­lósítást. Szeretnénk több határát­kelőhelyet, és jó lenne, ha a progra­mok a határ menti együttműködés lehető legtöbb fajtáját érintenék. Kik pályázhatnak? Polgármesterek, civil vagy gazda­sági szervezetek, például Nagykür­tös és Királyhelmec környékén, de a Csallóközben is nagyon jól működnek a regionális szer­veződések. Most előállhatnak ötle­teikkel, és a pályázatokat elbíráló bizottság majd eldönti, melyiket érdemes támogatni. Többször elhangzott, hogy nem mindenki tud színvonalas, hibát­lan tervezetet kidolgozni. Lesz szakmai segítség? A régiófejlesztési minisztérium sza­kértői és hivatalom illetékes főosz­tályának munkatársai is segíthet­nek. Nem ártana minél előbb elkül­deni a programokat, hogy ha eset­leg valami nem volna rendben, újra lehessen írni, a hibákat ki lehessen küszöbölni. Ezekről a kis progra­mokról már nem Brüsszelben fog­nak dönteni, hanem létrehozunk egy tárcaközi bizottságot, tehát a megvalósítás rugalmas lesz. Mikorra lehet a papírra vetett programokból kézzel fogható eredmény? A ma aláírt memorandum a 2002- es év eredménye. A Phare progra­mok legnagyobb hibája - és a strukturális alapok is ezzel járnak majd -, hogy hosszú a lefutásuk. Tehát tavaly kitaláltuk, hogy mit kellene csinálni, ezt ma aláírjuk, még az idén meghirdetjük a pá­lyázatokat. Ha minden jól megy, az év végén vagy a jövő év elején meghirdetik a tendereket, hogy az egyes programokat ki fogja megvalósítani, és a finanszírozás csak ezután következik, végén pe­dig el is kell majd számolni a pénzzel. így a 2002-ben kitalált ötlet 2004-ben fejeződhet be, a pénzügyi elszámolás pedig csak 2005-ben lesz. Váltsunk témát: tegnap ön szó szerint azt mondta, hogy a ma­gyar egyetem létrehozása jelen pillanatban nem a Magyar Koalí­ció Pártjának az agendája, hanem a kormány prioritása. így van? Természetesen. Bekerült a kor­mányprogramba, mégpedig olyan kemény megfogalmazásban, hogy a megbízatási időszak első évében ennek az egyetemnek létre kell jönnie. Ha ezt komolyan akarjuk venni, az erről szóló törvénynek októberben készen kell lennie, a törvénytárban meg kell jelennie... Dolgoznak a jogszabályon? A törvény és indoklása lényegé­ben kész, az egyetem létrehozásá­nak projektumán most dolgoznak a szakértők, legkésőbb január vé­géig ez is elkészül. Javasoltam - és erről még tárgyalások folynak -, hogy februárban a kormány elé terjesztek ezzel kapcsolatban egy anyagot, melynek két része lenne. Az egyik kötelezné az oktatásügyi minisztert, hogy a törvényterve­zetet, melyet január végén áta­dunk neki, juttassa el az akkredi- tációs bizottsághoz, annak ugyan­is a törvény értelmében véle­ményt kell mondania. Ha a kor­mány májusban fog foglalkozni a törvénytervezettel, addigra ismer­ni fogjuk az akkreditációs bizott­ságnak legalább az előzetes véle­ményét. Az általam benyújtott anyag másik részében pedig az állna, hogy abból a százmillió ko­ronás összegből, mely a költségve­tésből az egyetemre van elkülönít­ve, legalább 60-70 milliót már 2003-ban Komáromban felhasz­nálhassunk azoknak az ingatla­noknak a megvételére, felújításá­ra, ahol az egyetem 2004-től majd elkezdi működését. Vagyis tulajdonképpen ki az elő­terjesztő? On vagy a szaktárca? A törvényt az oktatásügyi minisz­térium terjeszti majd elő. Én csak a minisztériumot kötelező anyagot nyújtom be. Ha ez februárban megtörténik, akkor a kormány ta­lán májusban foglalkozik a jog­szabállyal. Szakemberekkel már tárgyaltak? Szakemberek csinálják... Professzorokra, tanárokra, egye­temi oktatókra gondolok, akik garantálnák az egyes szakokat... Természetesen tárgyaltunk ilyen szakemberekkel is. Kikkel? Neveket is elárulna? Nem lenne helyes, és az egye­temről szóló törvény elfogadásáig, idén októberig nem kellene a nyil­vánosság előtt konkrét nevelttől beszélni... De vannak? Természetesen, és benne lesznek az említett anyagban, és előbb vagy utóbb megjelennek a nyilvá­nosság előtt is, de nem akarom őket olyan helyzetbe hozni, hogy idő előtt nyomás nehezedjen rájuk bármelyik oldalról. Világos, hogy a tárgyalások nagyon intenzívek, minden kart külön kell akkreditál­tatni, ezt úgysem ússzuk meg, sőt 2004 áprilisáig, májusáig legalább két kart jóvá kell hagynia az akkre­ditációs bizottságnak, ha azt akar­juk, hogy az egyetem 2004 szep­temberétől teljes gőzzel működjön. Ez reális? Persze. MTI-HÍR Prága. Washington arra kérte Prá­gát, hogy erősítse meg Kuvaitban ál­lomásozó vegyvédelmi egységét. Ja- roslav Tvrdík védelmi miniszter el­mondta: az egység megerősítése ré­sze annak a hivatalos amerikai ké­résnek, amellyel az esetleges Irak el­leni katonai fellépés kapcsán fordult Prágához. Az amerikaiak továbbá azt kérték a csehektől, hogy enged­élyezzék az ország légterének és re­pülőtereinek használatát. Kuvaitban tavaly március óta 251 tagú cseh Pozsony. Szűk elvtársi körben em­lékeztek tegnap Gustáv Husák szü­letésének kilencvenedik évfordu­lójára. Pozsonyhidegkúti sírjánál a kommunista párt vezetőm kívül csak Vojtéch Filip cseh parlamenti alelnök, a Cseh- és Morvaországi Kommunisták Pártjának képvise­lője és néhány tucat, főként idős egység tartózkodik. Számolni kell azzal, hogy a cseh vegyvédelmisek az első vonalban lennének, közvet­lenül Irakban vetnék be őket. Was­hington azt is közölte Prágával, hogy kész anyagi segítséget nyújtani a cseh hadseregnek. Az amerikai ké­rést hétfőn vitatja meg a kormány, majd rendkívüli parlamenti ülésre kerül sor. A prágai rádió úgy tudja, a képviselők jelentős része ellenzi a csehek bevetését Irak ellen, ezért a Spidla-kormánynak nem lesz könnyű dolga, ha a részvételt meg akarja szavaztatni a parlamentben. ember rótta le kegyeletét a normalizációs időszak pártfőtitká­ra és az egyetlen szlovák szárma­zású ' csehszlovák államfő előtt. „Csak kevés olyan olyan ember van, akire annyi szeretettel és tisz­telettel kell gondolnunk, mint a volt köztársasági elnök Husák elv­társra” - mondta a Jozef Sevc szlo­vák kommunista pártelnökkel ko­szorúzó Filip. Párt nem juthat hozzá a kampánypénzhez Pozsony. Egyetlen fillért sem kapnak a politikai pártok az uniós csat­lakozásról szóló népszavazás előtti kampányra, hangsúlyozta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Az egyes pártok ugyanis nem szervez­nek külön saját kampányt, hanem egységesen lépnek fel. Ugyanakkor a pénzeszközök kezelését a pártok ellenőrizni fogják. Felmerült, hogy egy ügynökségre bízzák a kampányt, amit Csáky nem helyeselt, és hangsúlyozta: ádáthatóságra fog törekedni. Leszögezte, az uniós csadakozásról és a NATO-tagságról szóló eseüeges referendumot semmiképpen sem lehet egy napon megtartani. A népszavazás zavar­talan lebonyolításán kívül Csáky idei prioritásai közé tartozik a struk­turális alapokra való felkészülés, a jogharmonizáció befejezése, a nemzeti emberjogi központról szóló törvény módosítása, a diszkrimi­nációellenes jogszabály elfogadtatása, a magyar egyetem létrehozása, a romaprobléma orvoslásáról szóló kormánystratégia átdolgozása, valamint a kábítószer-ellenes harc. (sza) A szakszervezetek attól tartanak, a módosítás után a munkáltatók modernkori rabszolgájává válik az alkalmazott Husáknak még ma is vannak hívei (TASR-felvétel) Elvtársi főhajtás a normalizáció atyja előtt Koszorú Husák sírján TASR-HÍR Kaník forró teát küldött a tiltakozóknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szakszervezetek Szövet­sége (KOZ) mintegy száz tagja teg­nap jelképesen elfoglalta a munka-, szociális, és családügyi minisztéri­um bejáratát, tiltakozva a munka­törvénykönyv tervezett módosítása ellen. Eudovít Kaník miniszter forró teát küldött nekik, majd fogadta őket. A tiltakozás január 24-ig, az ér­dekegyeztető tanács üléséig folyta­tódik. Minden nap más-más ágazati szakszervezet zátja el a minisztéri­um bejáratét, tegnap a vasasok tilta­koztak. A módosító javaslatokról a minisztérium és a szakszervezetek homlokegyenest eltérő álláspontot vallanak. „A változás új munkahe­lyeket teremt, és a munkavállalók érdekeit szolgálja majd” - próbálta tegnap meggyőzni - kevés ered­ménnyel - Kaník a minisztériumba beengedett tiltakozókat. A dugig megtelt tárgyalóteremben az ország több részéből összesereglett vas­munkások egymás után sorolták, hogyan élnek vissza már most mun­kaadóik a törvény adta lehetősége­ikkel. Minimálbérért kell dolgozni­uk, mely tartalmazza a túlórák után járó fizetést is, ezen tovább ront az a javaslat, mely évi 400 órára emelné a megengedett éves túlórák számát. Egyikük szerint a demokrácia véget ér a gyárkapuban: ha nem értenek egyet a munkaadójukkal, akkor re­pülnek, ugyanis minden alkalma­zott helyére rögtön legalább tíz új munkaerő akad. A miniszter szerin­tük nem ismeri a nagy munkanélkü­liséggel küszködő régiók helyzetét, ahol a munkaadók válogathatnak a munkaerőben. A szakszervezetek szerint a módosítás 19. századi álla­potokat eredményez majd, a mun­kavállalók munkáltatóik rabszolgái­vá válnak. Gpj) Ludovít Kaník tegnap napszemüveget, lapátot és söprűt kapott a szakszerve­zetiektől. A szemüveg, melynek hiányzott egyik lencséje, állítólag segíti majd a pontosabb helyzetfelmérésben, mivel rózsaszínben látja a dolgozók helyze­tét. A lapáttal és a seprűvel pedig kipróbálhatja, milyen lehet dolgozni, mert szerintük Kaník eddig még nem dolgozott, csak irányított. (TASR-felvétel) Izland és Norvégia piaca is megnyílik előttünk Hozzájárulás az EEA-tól TASR-HÍR Brüsszel. Szlovákia és az Európai Unió (EU) többi leendő tagállama tegnap tárgyalásokat kezdett az Európai Gazdasági Térséghez (Eu­ropean Economic Area - EEA) való csatlakozásról. Az EU tagországai­nak a tagság kötelező, Norvégia, Izland és Lichtenstein pedig annak fejében ugyanolyan feltételek mel­lett lehet jelen az uniós államok piacain, hogy a viszonylag új EU- tagállamoknak (Portugáliának, Spanyolországnak és Görögország­nak) az 1999-2004 közti időszak­ban a brüsszeli kohéziós alapokon keresztül összesen 119 millió euró hozzájárulást fizet. Az Unió és le­endő tagállamai követelik, hogy a három ország az új tagországok­nak is fizessen ilyen hozzájárulást, s az összeget emelje évi 500 millió euróra, vagyis az 1999-2004 közti összeg 20-szorosára. A pénzt ará­nyosan osztanák el az újabb és a belépő uniós államok közt. A há­rom állam ellenben legfeljebb két- háromszoros növelést tart elfogad­hatónak. Brüsszel és a csatlakozni kívánó államok a mielőbbi megál­lapodásra törekszenek, hogy a tá­mogatásról szóló egyezményt az egyes nemzeti parlamentek a tár­sulási szerződéssel együtt ratifikál­hassák. Az EEA a négy szabadság elve alapján működik, tehát a sze­mélyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását teszi le­hetővé. Ez a gyakorlatban azt je­lenti majd, hogy Szlovákia ugyano­lyan feltételekkel lehet jelen a nor­vég, lichtensteini és izlandi piacon, mint az uniós tagállamokén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents