Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-10 / 7. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 10. FÓKUSZBAN: A HIDEG IDŐ HATÁSAI 3 A légköri nyomással együtt növekszik a feszültség az ízületben, ezért fáj az időjárás-változás A légkörtenger fenekén élünk Nem javulnak a kilátásaink, egy ideig még biztosan zúzmarás lesz az ablak (CTK-felvétel) December végén kezdődött a farkasordító hideg Szlovákiában. A rimaszombatiak például egyik reggel -22 fokra ébredtek. Január elején már plusz 8-10 fokot mutattak a hőmérők. A nagy hideget könnyebb elviselni, mint az időjárás hirtelen változását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az időjárás változása alkalmával sok meteorológiai tényező egyszerre változik meg, mégpedig viszonylag rövid idő alatt. A különböző eredetű légtömegek csak igen kis mértékben keverednek egymással, azaz egy keskeny zónában ugrásszerűen változnak a meteorológiai elemek. Ezeket a keskeny zónákat nevezzük időjárási frontoknak. Két olyan erő létezik, mely állandóan hatást gyakorol testünkre: az egyik a gravitációs erő, a másik pedig az atmoszférikus (légköri) nyomás. Ez utóbbi a felettünk és körülöttünk lévő levegő ránk gyakorolt nyomását jelenti. Egy 60 km magas, átlagos négyzet alapú levegőoszlop által kifejtett nyomás az 1000 millibart is elérheti. Az emberek ezért úgy tekinthetők, mint „a tengerfenék lakói egy légkörtengerben”, amely közelítőleg állandó nyomást fejt ki rájuk. A légköri nyomásnak ez a tulajdonsága magyarázatot ad arra, miért fájnak ízületeink az időjárás változásakor. A légköri nyomás emelkedésével párhuzamosan növekszik a nyomás az ízületben és körülötte. Ilyenkor az ízület üregében található ízületi folyadék nagyobb erővel nyomódik neki azoknak az ízületi kopás által érintett, érzékeny területeknek, melyekre az egyenesen lefelé irányuló gravitációs erő nincs lényeges hatással. Ez a plusz nyomás elegendő ahhoz, hogy fokozza az irritációt és a fájdalmat az ízületben. A hideg és nyirkos idő csupán súlyosbítja a panaszokat. Az „időváltozásra érzékeny” ízületek oka valójában nem maga az időjárás-változás, hanem az egyén csontrendszerében bekövetkezett strukturális eltérések. Az ezek nyomán kialakuló ízületi kopások teszik annyira érzékennyé az ízületet, hogy az még a viszonylag kismértékű légnyomásváltozásokra is fájdalommal reagál. Mivel az időjárásra érzékeny ízületek tulajdonképpen az évek óta zajló, illetve fennálló ízületi kopás eredményeként jönnek létre, átmeneti stádiumnak tekinthetők, mely bizonyos idő elteltével állandó ízületi fájdalom kialakulásához vezethet. A változásokra mindenki másképp reagál: 1. A makkegészséges: rendkívüli ellenálló és alkalmazkodóképességének köszönhetően szinte semmit sem érzékel az időjárás változásából. 2. Az enyhén reagáló: ugyan észreveszi, és kis mértékben saját bőrén is tapasztalja a fronthatást, de jól, minden panasz nélkül elviseli azt. Teljesítőképessége nem változik, komoly tünetei nincsenek. 3. A frontérzékeny: nála a frontbetörés hangulatváltozást, szív- és keringési panaszokat okoz, megfájdulhat a feje, esetleg álmatlanná is válhat. 4. Az időjárás betege: hevesen reagál az időjárás- változásra- a fellobbanó fájdalmak (hegek, meglévő alapbetegségek) jelentősen csökkenti a teljesítőképességet, komoly fizikai tünetekhez vezetnek. 5. Az időjárás-változást előre megérzők: már a front betörése előtt órákkal, sőt napokkal is képesek néhányan a közelgő változást megjósolni. Különösen az ízületek jeleznek idejekorán. 6. A meteoropata: a hipochonde- rek közé tartozik ugyan, mégis legalább annyira „megkínozza” az időjárásváltozás, mint a valóban érzékenyeket. Különösen akkor jelentkezik sokféle tünet, ha az orvosmeteorológia előre jelezte. Az emberek mindig is megfigyelték, hogyan viselkednek az állatok egyes időjárás-változások előtt. Ha a lúd a lábát emeli, hideg lesz, ha fél lábon áll, fagyni fog. Ha télen gágogni kezd, megenyhül az idő, ha viszont maga alá húzott lábbal gubbaszt, akkor hideg lesz és hóvihar. Egyelőre - úgy tűnik - még nem hallhatunk lúdgágogást. (jéel, ú, i-t) VILLÁMINTERJÚ Németh Lajos magyarországi médiameteorológussal a szokatlanul hideg időről Mi okozza a néhány nappal korábban még erősen ingadozó, mostanra pedig szokatlanul hideg időjárást? Tavaly novemberben Észak-, Északkelet-Európában napról napra egyre hidegebb levegő halmozódott fel. Körülbelül háromnégy hétig folyamatosan gyűlt, hullott a hó, az éjszakák egyre hidegebbek voltak, december közepe táján Finnországban, illetve Oroszország európai térségében éjjel mínusz 35-38 fokot mértek. Ez a levegő, ahogyan gyűlt, egyre húzódott dél felé, mígnem megérkezett a Kárpát-medence térségébe. Itt, amióta üyen hideg van - az utolsó hideg betörése Szilveszterről Újévre virradó éjszaka volt -, a sarki levegő visszaszorította az enyhét a Földközi-tenger térségébe. Ez tehát a kiindulási helyzet. Tehát szibériai és sarki levegő ér-. kezett ide hozzánk az új esztendő első napjaiban, majd - mintegy visszavágóként - a Földközi-tenger medencéjében kialakult egy mediterrán ciklon, amely először kedden okozott, illetve éppen most eredményez nagy hóesést az egész Kárpát-medencében. Az egyik szlovák meteorológus szerint azért a nagy hideg, mert Európa tengerei és az Atlantióceán tavaly hosszabb ideig tartottak szokatlanul magas hőmérsékletet, ami növelte az Észak-, illetve Dél-Európa közti hőmérsékleti, időjárásbeli különbségeket. Mi erről a véleménye? Nem szeretnék belemenni ebbe, mert az időjárás globális változásában nem hiszek. Azért nem, mert ha visszalapozzuk a meteorológia történetében, láthatjuk, hogy az elmúlt századokban már ezerszer előfordult, hogy a Kárpát-medencében vagy Európában ilyentájt erősen havazott. Nincs ebben semmi különös. Nagyon leegyszerűsítenénk a helyzetet, ha egy kiragadott esetre fognánk, hogy most éppen milyen időjárás van. Én azt mondom, hogy nem ennek a következménye és innentől a kérdésbe nem is szeretnék belemenni. Egyes tudósok felmelegedési időszakra számítanak. Erről mi a véleménye? Az tagadhatatlan, hogy a 150 évvel ezelőtti állapothoz képest egy melegedés elindult, csak itt abban áll a nagy vita, hogy ez a melegedés egy tényleges hullámzá- sa-e az éghajlatunknak, ami úgy 10-100 ezer éves periódusra tehető, vagy egy visszafordíthatatlan folyamat. Az utóbbit senki nem bizonyítja be, mert erre én azt mondom, hogy a 9. században a vikingek Vörös Erik vezetésével felfedezték Grö.ilandot, s azért nevezhették el így, mert virágzó zöld mezőt találtak. Most lényegesen más időjárási körülmények vannak Grönland térségében, tehát semmiféle katasztrófahelyzetet nem idéznék fel azzal, hogy valamit mondok a dologról. Időjárásunk van, szélsőségek mindig voltak és lesznek is, tehát katasztrófahelyzet nincs. Hogyan reagáljanak, reagálhatnak-e egyáltalán az emberek a nagy időjárási kilengésekre? Az biztos, hogy a nagy légköri frontok az emberi szervezetet megviselhetik, de ez sem annyira tragikus, amennyire zengze- tesen hangoztatható a dolog. Egy egészséges szervezet az időjárás szélsőséges kilengéseinek mindig is ki volt téve és el is viseli azokat. Persze, a szennye- zettebb levegőn, az immunrendszer legyengülésén kívül ráadásként egy erős meleg- vagy hidegfronti hatás is valóban károsan hathat, de elviselhető. Ha csak ez volna az ember baja, hogy éppen meleg- vagy hidegfronti hatás van, akár száz évig is elélhetne, (korpás) hideg hírek Nincs szélsőségesen hideg idő Besztercebánya. A tegnapra virradó éjszaka volt idén a leghidegebb Közép-Szlovákiában. Oravská Lesnán - 23,5 fokot mértek, Szliácson -16, Losoncon és Rimaszombatban pedig -15 Celsius fok volt. A meteorológusok szerint ezek a hőmérsékletek nem nevezhetők szélsőségesen alacsonynak, ez a kategória ugyanis - 30 foknál kezdődik. Ennél hidegebb tavaly december végén volt, az ország középső részén - 26 és - 30 fok közötti hideget mértek. A mai Szlovákia területén eddig a legnagyobb hideg 1929. február 11-én volt a Detvai járás Vígl’as-Pstrusa nevű településén. (TASR) Lavinaveszély a Magas-Tátrában Jasná. A Magas-Tátrában és a Nyugati-Tátrában továbbra is fokozott lavinaveszély van, az ötös nemzetközi skálán a 3. fokozat van érvényben. A 35 fokosnál meredekebb lejtőkön már egy gyenge fizikai ráhatás is elindíthat. A kijelölt turistautak és sípályák biztonságosak. (TASR) Szerdai mérleg: 215 közúti baleset Pozsony. Szerencsére nem követeltek halálos áldozatot a szerdai közúti balesetek. Az ország havas útjain 215 balesethez hívták ki a rendőrséget. Tizenketten könnyű, hatan súlyos sérüléseket szenvedtek. A legtöbb baleset a Pozsonyi kerületben történt, a legfigyelmesebben pedig az Eperjesi kerületben vezettek az autósok. A közúti balesetek során 11 millió koronás kár keletkezett. (TASR) Húszezer orosz fűtés nélkül Moszkva. Több mint 20 ezer ember maradt fűtés nélkül Oroszországban, ahol a berendezések elöregedése mellett az ország középső és északi vidékein beállt rendkívüli hideg a felelős a fűtéskimaradásokért. Különösen rossz a helyzet a finn határ melletti Kar- éliában, ahol tucatnyi lakóház maradt fűtetlen a - 40 fokos hidegben. A Novgorodi területen fekvő Valdaj városában az ortodox karácsonyi ünnepek alatt maradt fűtés nélkül mintegy 3 ezer ember, mivel a 38 fokos hidegben fűtéscsövek törtek el. (MTI) Alig egy évszázadosak a hőmérsékletmérések Nem egy és ugyanaz az időjárás és klíma ISMERTETÉS Sokan nem értik a különbséget az időjárás és a klíma között. Leegyszerűsítve, az időjárás az, ami ma van, a klíma pedig az, amit életünk folyamán végigélünk. A pontos hőmérsékletmérések alig egy évszázadosak. Akkortájt jöttünk ki az úgynevezett kis jégkorszakból, mely kb. 1500-tól 1850-ig tartott. Igazából még arra sincs megbízható becslés, hogy az 1400- as évek előtt milyen lehetett a globális átlaghőmérséklet. Nincs tudományos válasz arra, mi lehet az oka annak, hogy a 20. század melegebb, mint a Í9. volt. Csak abban lehetünk biztosak, hogy az emberi tevékenység valamilyen módon befolyással van a klímára, (nrc) Az utóbbi napokban országszerte akadt lapátolnivaló (Képarchívum) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FOLYTATÓDIK A HAVAZÁS, -5 és ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 07.42-kor - nyugszik 16.16-kor A Hold kel 11.32-kor - nyugszik - A Duna vízállása - Pozsony: 440, apad; Medve: 360, apad; Komárom: 415, apad; Párkány: 365, apad.-9 FOK Túlnyomóan felhős lesz az égbolt, számos helyen valószínű havazás, hószállingózás. Nappal mínusz 5 és mínusz 9 fokra számíthatunk, éjszakára pedig mínusz 10 és mínusz 15 fok közé hűl le a levegő. Holnap változékonyabb lesz az időjárás, havazás inkább már csak helyenként várható. Napközben mínusz 5 és mínusz 9, éjjel mínusz 10 és mínusz 15 fok közt alakulhat a hőmérséklet. Vasárnapra tovább tisztul felettünk az ég, csak helyenként várhatunk hószállingózást. Nappal mínusz 2 és mínusz 7 fokot mutathat a hőmérő. KIJEV -3 Az időjárás főként a reumatikus és mozgás- szervi betegségekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribbá válhat a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben ajánlott a fokozottabb figyelem. Egyes légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Holnap a maihoz hasonló kedvezőbb hatásokkal számolhatunk. Holnap ♦ A szervezet napi ritmusa ♦ Érezzük jól magunkat télen is! ♦ A tisztaság fél egészség
