Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-05 / 283. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 5. Agrárvilág - hirdetés Elégedetlenek a szlovákiai agrártermelők. Egy héttel a mindent eldöntő koppenhágai csúcs előtt még semmi sem biztos Céljuk az azonos versenyfeltétel Pozsony. Már csak egy hét van a koppenhágai csúcsértekezletig, ám mindeddig nem lehet biztosan tudni, hogy a társult országok, így Szlovákia mezőgazdasági termelői milyen termelési kvótákkal, támogatásokkal rendelkeznek majd az európai uniós csatlakozás után. A társult országok agrártermelői egyforma versenyfeltételeket követelnek. GÁGYOR ALÍZ Már ma is vannak Szlovákiában olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek szervezésileg, beruházásilag, a termelés intenzitását és struktúráját tekintve felkészültek az európai uniós csatlakozásra - erre a meglátásra jutottak a pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet (VUEPP) szakértői az EU-csatlakozás kihatásait értékelő tanulmányukban. Egyforma feltételek esetén néhány szlovák termelő versenyképessége - főleg a növény- termesztésben - meghaladhatná az uniós kisfarmok által elért átlagot. Azonban az állattenyésztésben az EU előnye számottevő - áll a jelentésben. Több hazai és külföldi agrár- közgazdász viszont arra mutatott rá, hogy a szlovákiai agrártermelők konzervatívak, nem igazán nyitottak a legkorszerűbb termelési technológiák irányában, illetve idegen (főleg német és angol) nyelv ismerete híján nehézkesebbek cseh, magyar vagy lengyel társaikhoz viszonyítva. Úgy tűnik, sokan még mindig nem tudatosítják, hogy a szlovákiai agrárium csak akkor éli túl az EU-csatlakozást és őrzi meg uniós viszonylatban is versenyképességét, ha minőségi, az EU-közegészség- ügyi szabványoknak megfelelő termékeket termel, és ha azok nem lesznek túl drágák. A termelőknek céljaik elérése érdekében termelőiértékesítői szövetkezetekbe kellene tömörülniük, hogy könnyebben konkurálhassanak a multinacionális cégekkel. De visszatérve az egyforma verseny- feltételekre, a VÚEPP szakértői hatástanulmányukban is egyértelműen rámutattak arra, hogy a társult országok agrártermelői csorbát szenvednek, ha az EU-csatlako- zás után eltérő mértékben jutnak majd hozzá a közveden (kompenzációs) kifizetésekhez, azaz kevesebbet kapnak majd, mint uniós társaik. Az az érv, hogy a mezőgazdaság rentabilitása kisebb támogatás esetén is ugrásszerűen növekszik majd a társult országokban, félrevezető - áll a VÚEPP jelentésében, amely az egyeden elfogadható kompromisszumnak a tervezett 10 éves átmeneti időszaknak a lerövidítését nevezte meg. Az agrárközgazdászok egyértelműen amellett szálltak síkra, hogy 2007-től, tehát az EU új költségvetési periódusától számítva, már az összes tagországot egyforma elbírálás, támogatási mérték illet meg. Szerintük nem helytálló az a brüsszeli érv sem, hogy a társult országok a kisebb közveden támogatásokból eredő hátrányt leküzdhetik azzal, ha több pénzt kapnak a strukturális alapokból. Bár egy héttel a koppenhágai csúcs- értekezlet előtt még nem tudni, hogy a csatiakozást követő első években a társult országok agrártermelői milyen közveden kifizetéseket kapnak, hány évig tart a negatív megkülönböztetés és a termelési kvóták is nyitottak, sokan hajlamosak arra, hogy elfeledjék: a közvetlen kifizetésekre nem minden ágazatban dolgozók jogosultak, a hektárra vetített kifizetések nem a veszteséges termelés ellensúlyozására, hanem a piaci jövedelem kiegészítésére szolgálnak. Azt sem árt tudni, hogy a közveden kifizetések mértéke országonként, sőt régiónként is különbözhet. A pénz felhasználását az EU-szervei szigorúan ellenőrzik. Ha kiderül, hogy a pénzt rossz célokra használják fel, vissza kell azt fizetni. Minden jel arra utal, hogy a tárgyalási folyamat Brüsszel és a társult országok között csak Koppenhágában zárul le végérvényesen. A visegrádi országok agrártermelői még bizakodnak: optimizmusukat arra építik, hogy az unió egyes országai, úgy tűnik, hajlandóak a csatiakozás utáni első évre javasolt 25 százalékos közvetíen kifizetést megemelni. Például a dán elnökség 37 plusz 3 százalékot (nemzed költségvetés kompenzációjának mértéke) javasol. Közvetlen kifizetések az Európai Unió bizottsági javaslata.szerint Csatlakozás előtt Csatlakozás után 2000* 2001* 2004 2005 2006 Közvetlen kifizetések az EB javaslata szerint 2714,1 2568,5 3242,6 4033,4 4891,1 Közvetlen kifizetések teljes összege 2714,1 2568,5 12970,3 13444,8 13974,5 Különbözet-9727,7-9411,4 -9083,4 * dotációként terményekre ténylegesen kifizetve Az adatok millió koronában értendők. Az Európai Bizottság javaslata szerint a csatlakozást követő első évben a társult országok termelői az uniós termelőknek juttatott közvetlen támogatások 25 százalékát kapnák. A fenti táblázatból jól kiolvasható, mennyivel kevesebb pénzt kapna Szlovákia 25, 30, 35 százalékos közvetlen kifizetés esetén. Például 2004-ben a különbözet 9727,7 millió korona. (Forrás: A VÚEPP hatástanulmánya) A szlovákiai fogyasztói és a termelői árak várható alakulása a 2004-es európai uniós csatlakozás után Deformált piaci környezetbe kerülhetnek ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Szlovákia és az Európai Unió agrárpolitikája között, de még Csehország és Szlovákia agrárpolitikája között is számottevő a különbség. A pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet (VUEPP) összehasonlító tanulmánya szerint a piaci árak támogatása terén a hazai termelők jelentős hátrányban vannak, szemben uniós vagy cseh társaikkal. Ez viszont másrészt a fogyasztóknak jelent előnyt, akik lényegesen kisebb mértékben járulnak hozzá a mezőgazdaság támogatásához, mint az említett országokban. (Szlovákiában a fogyasztók hozzájárulása 18,3%-ot tesz ki, míg az unióban ez az arány 49,4%-os, Csehországban pedig 24%-os). A szlovák mezőgazdasági támogatások legfőbb forrását az állami költségvetés képezi (az össztámogatások 81,7 százalékát a költségvetés nyújtja, ez az arány az EU-ban 50,6 százalékos, Csehországban pedig 76 százalékos), külföldi - elsősorban cseh - felmérések alapján azonban arra lehet kö- vetkeztetni, hogy e pénzösszegnek csupán a kisebb része marad az ag- ráriumban, a nagyobb része a mezőgazdaságra kötődő ágazatokba kerül. A szlovákiai agrártermelők tehát az EU-csatlakozással erősen deformált piaci környezetbe kerülnek - állapítják meg a tanulmány szerzői. A szakértők vizsgálták, modellezték a fogyasztói árak alakulását az uniós csatlakozás után. Számításaik szerint az első években emelkedés várható, pontosabban a növényi eredetű termékek fogyasztói ára nem éri majd el a fejlett EU-or- szágok árszintjét, az állati eredetű termékek (sertéshús, baromfi) árszintje viszont az uniós szintet is túlszárnyalhatja majd. Az agrárközgazdászok arra következtetnek, hogy az EU-csatlakozás után feltehetően 2006-ig növekszik az élelmiszerekre fordított pénzek Vizsgálták a fogyasztói árak alakulását az uniós csatlakozás után. aránya, 2006-tól viszont csökkenést prognosztizálnak. Ami a termelői árakat illeti, ezek az uniós csatlakozás után ugyan uniós árak lesznek, ám nagyságuk régiónként és terményenként változik majd. A szlovákiai búza ára 2007-ig valószínűleg az uniós átlag alatt marad, ami kiváló exportlehetőséget jelent a hazai termelőknek. Hasonló trendet jósolnak a szakértők a repce esetében is, ellenben a burgonya ára minden bizonnyal csökkenni fog. A sörárpa ára a cukorrépáéhoz hasonlóan az uniós árszintet követi majd. A tej termelői árát az EU-csatlakozás után rögzítik. E termék esetében első évben ugrásszerű növekedés várható, ám a trend fokozatos csökkenést mutat. A szlovákiai vaj ára elérheti az EU intervenciós árának szintjét, ami jócskán a világpiaci ár felett van, ellenben a tejpor ára 2005-től a világpiaci ár alá süllyed. A sajtok esetében a csatlakozást követő ugrás után folyamatos árcsökkenés várható. Az állati eredetű termékek esetében a prognosztizált növekedési mutató 126 százalékot tesz ki. A legnagyobb ugrás a tejnél (54 százalékos növekedés) és a vágómarháknál (átlagosan 69 százalék) várható. A sertések és a baromfi ára valószínűleg stagnálni fog. Sok vita és egyeztetés folyt Brüsszel és Pozsony között a termelési kvótákról. Az Európai Bizottság - kis eltérésekkel - elfogadta Szlovákiának a gabonafélék, olajosnövények, fehérjenövények és textiliparban használatos növények termesztési területére kért kvótajavaslatait. Elutasította viszont a szántóföldi növények hozamára vonatkozó szlovák javaslatot, mert az a referenciaidőszakban (1996-1999-ben) nagyobb volt a statisztikailag kimutatott hozamoknál. Viszont épp ez az időszak volt a legkedvezőtlenebb a hazai és a többi társult ország agrá- riumaira nézve, hiszen növekedésre csak 2000 után került sor. Az állati eredetű termékek esetében a legproblematikusabb terménynek a tej és a nem tejhasznosítású tehenek (lásd táblázatunkat) bizonyultak. Szlovákiának - eddig - a kért tejkvóta 76 százalékát sikerült kialkudnia Brüsszeltől. (Összehasonlításként Csehországnak a kért mennyiség 80 százalékát ismerték el, ellenben Magyarországnak csak a kért keret 69,5 százalékát, Lengyelország pedig 79 százalékát adták meg.) A nem tejhasznosítású tehenek esetében az EU-által javasolt kvóta a kért mennyiség megközelítőleg felét jelenti. (Csehországnak a kért mennyiség 23, Magyarországnak 39, Lengyelországnak pedig a kért keret 30 százalékát ítélték meg.) G. A. Agrártermékek vitatott termelési kvótái Tétel Szlovák követelés EU-javaslat Tehéntej (t) 1,250 millió 1,040 millió Izocukor (t) 60 ezer 42,5 ezer Nem tejhasznosítású tehenek (db) 50 ezer 28,080 ezer Juhok és kecskék (db) 400 ezer 310,6 ezer Szántóföld (ha) 1 037 ezer 1 003 ezer Az izocukor és a kecske tenyésztési kvótája már a Dánia által javasolt magasabb keretszámokat tükrözi (Fórrá?: földművelésügyi minisztérium) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegyban ki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,829 Lengyel zloty 10,493 Angol font 65,677 Magvar forint (100) 17,639 Cseh korona 1,348 Svéd korona 4,625 Dán korona 5,633 Szlovén tollár (100) 18,200 Japán ien (100) 33,568 Sváici frank 28,406 Kanadai dollár 26,756 USA-dollár 41,779 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,71-43,01 40,60-43.00 1,31-1,37 16,66-18,66 OTP Bank 40,77-42,90 40,61-42,86 1,31-1,38 17,00-18,31 Postabank 40,68-42,98 40,42-43,14 1,32-1,38 15,84-19,44 Szí. Takarékpénztár 40,76-42,75 40,66-42,74 1,31-1,39 16,86-18,45 Tatra banka 40,78-42,96 40,82-43,00 1,31-1,39 16,96-18,36 UniBanka 40,81-42,91 40,78-42,87 1,32-1,38 15,91-19,40 Általános Hitelbank 40,91-43,08 40,86-43,03 1,31-1,38 16,85-18,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A Petit Press Rt., a szlovákiai lapkiadás legjelentősebb és legszélesebb laphálózattal rendelkező vállalata keres pozsonyi székhelyére személyi asszisztenst. Feltételek: ♦ Min. középfokú végzettség, felsőfokú végzettség előnyt jelent ♦ Tárgyalási szintű szlovák-, magyar- és németnyelv-tudás ♦ Hasonló munkakörben szerzett tapasztalat előnyt jelent ♦ Magas szintű Microsoft Office felhasználói ismeretek - Excel, Word, Power Point ♦ Jó kommunikációs, kapcsolatteremtő, szervező- és probléma- megoldó készség ♦ Munkájában pontos, megbízható, határozott és lelkiismeretes személyiség ♦ Kezdeményező készség és terhelhetőség ♦ Önálló munkavégzésre való hajlandóság ♦ B kategóriájú jogosítvány Főbb feladatok: ♦ Általános asszisztensi feladatok ♦ Reprezentációs és szervezési feladatok ♦ Posta és telefonok szűrése ♦ Prezentációk és jelentések előkészítése, megformálása ♦ A vezető munkájának támogatása, döntések előkészítése a szükséges adatok összegyűjtésével és üzleti információk folyamatos nyomon követésével ♦ A társtestületek (lapterjesztés, hirdetési osztály, marketing és nyomda) munkájának támogatása ♦ Elszámolások, számlák rögzítése, nyilvántartása, ügyintézése Belépés azonnal! Jelentkezési határidő: 2002.12.10. Petit Press a.s. Nám. SNP 30 811 01 Bratislava Jelige: Konkurz E-mail: ludmila.rackova@petitpress.sk * A vidék fesztiválja - Szepsiben és Buzitán a paródiák vitték a prímet * Roma donna - Vera Bílá és a magyar cigányzene & '/r I ~ J r ) f f I r I ) sse a legújabb számát! Valamit majdnem vitt a víz - Csallóközi árvíz - tanulságokkal • Nagy koponyák, furcsa gvüjtök - Volt idő, amikor divat volt az előkelő körökben koponyát tartani a budoár asztalán Elégedetlen agrárgazdák az Európai Unió pozsonyi nagykövetsége előtt (Lubos Pile felvétele)
