Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-05 / 283. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 5. Közélet 5 Pozsonynak ügyelnie kell, nehogy elszigetelődjék, mert az káros lehet nemcsak a kormányfőnek, hanem az országnak is Szlovákia mára egyedül maradt Hétfőn és kedden Brüsszel­ben ülésezett az Európai Par­lament (EP) és a szlovák tör­vényhozás közös bizottsága. A tanácskozáson elfogadott közös dokumentumban a tes­tület reményét fejezi ki, hogy a koppenhágai EU-csúcsérte- kezletig lezárulhatnak a Szlo­vákiával folyó előcsatlakozási tárgyalások. KORPÁS ÁRPÁD A bizottság tudomásul vette azt az EP-határozatot, amely a magyar és a szlovák féltől kölcsönösen elfogad­ható rendezést vár el a kedvezmény­törvény kérdésében. A közös bizott­ság tagját, A. Nagy Lászlót (MKP), a parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának elnökét kérdeztük. A testület reméli, hogy a koppen­hágai csúcsig lezárulhatnak az előcsatlakozási tárgyalások, Günther Verheugen bővítési fő­biztos viszont nem hisz ebben. Verheugen kijelentéseit ismerve hogyan értelmezhető a bizottság nyilatkozata? Verheugen kijelentése meglepetést okozott. A brüsszeli szlovák nagykö­vet is úgy reagált, hogy számára ez újdonság, és a szlovák tárgyalókül­döttség vezetőjét, Ján Figel’t is meg­lepte. Az előcsadakozási küldöttség és az Európai Bizottság képviselői is mindent elkövettek, hogy a kérdéses ügyeket még Koppenhágáig lezár­ják. Amikor a két fél delegációi refe­ráltak, azt hallottuk, a függőben ma­radt területek, tehát a mezőgazda­ság és a pénzügypolitika kérdései­ben is esély van a kompromisszu­mos megoldások létrejöttére. Ver­heugen kijelentését úgy értékeltem, hogy esetleg még a csúcs után is folytatódhatnak a tárgyalások, tehát hogy a tagjelöltek a jó megoldás ér­dekében valamiféle haladékot is kaphatnak. A kijelentés semmikép­pen sem értelmezhető úgy, mintha az akadálya volna a csatíakozási fo­lyamatnak vagy későbbre tolná az » A kezdeményezés arra irányult, hogy vegyük le a napirendről a kedvezménytör- vényt. N> időpontokat. Egészen biztos, hogy Koppenhágában a folyamat Szlová­kia számára politikai eredménnyel fog lezárulni. A közös bizottság tudomásul vette az EP közelmúltbeli bővítési hatá­rozatát. Ez a kedvezménytörvény ügyében szlovák-magyar egyez­tetéseket vár el. A határozatot a bizottság már azután vette tudo­„Nem rajtunk múlott, hogy a közvetítő szerepet nem értékelte megfelelő módon a szlovák fél, Dzurinda miniszterelnök. (Somogyi Tibor felvétele) másul, hogy a Pozsony és Buda­pest közti tárgyalások tulajdon­képpen megakadtak. Erre az újabb fejleményre reagált-e a kö­zös testület, s ha igen, hogyan? Az ajánlás és nyilatkozat úgy fogal­maz, hogy Magyarországnak és Szlovákiának az egyeztetések során az EP külügyi bizottságának azt a döntését kell tudomásul vennie, amely mindkét országnak feladatul adja, hogy találják meg a kölcsönö­sen megfelelő és az európai jogrend­del is összeegyeztethető megoldást. A szlovák küldöttség részéről volt kí­sérlet, hogy az ajánlás többet mond­jon, és az ügyet ne a kedvezmény­törvény szellemében, értelmében, ne annak módosításával oldja meg, hanem terelje át a magyar-szlovák alapszerződés és az az alapján mű­ködő bizottságok területére. A kez­deményezés arra irányult, hogy ve­gyük le a napirendről a kedvez­ménytörvényt, s az oktatói-nevelői támogatás vagy más kedvezmények kérdését az alapszerződés alapján oldják meg. Ezt Jozef Bánás, a Smer képviselő­je vetette fel. Mi érdeke fűződhet ehhez a Smemek? Nem akarom túlságosan részletezni az esetlegesen e mögött meghúzódó érdekeket. Azt hiszem, egy kis diplo­máciai tapasztalat is hiányzott, ami­kor ezt felvetette, mert a szlovák küldöttség többi tagja sem támogat­ta a kezdeményezését. Az MKP ál­láspontját én jelenítettem meg. Rá­mutattam, hogy az alapszerződés egy létező és pozitív mechanizmus, a kedvezménytörvény pedig egy másik dolog, s a kettőt ne próbáljuk meg összekeverni. Visszautasítot­tam a kérdés ilyetén leegyszerűsíté­sét, és a bizottság EP-s, illetve szlo­vákiai része is egyetértett a javasla­tunkkal. Bánás úr kénytelen volt visszavonni az indítványát, vagyis az ajánlás és a nyilatkozat megelég­szik azzal az egyszerű megfogalma­zással, hogy a két fél az európai ajánlásoknak megfelelően folytassa az egyeztetést. Világos volt, hogy -Brüsszel nem kíván beavatkozni sem ilyen, sem olyan viszonylatban, csak egy dolgot szögez le: a rende­zés egyrészt az európai jogrendnek, másfelől mindkét ország érdekeinek feleljen meg. Ez úgy értendő, hogy az EP egy ennél konkrétabb megfogalma­zással sem szeretne beavatkozni? Talán érdemes odafigyelni arra, hogy Verheugen a bizottság előtt tartott beszédében ezt a kérdést is érintette. Elmondta, mindkét kor­mányfővel tárgyalt, de nem foglalt állást sem az, úgymond, magyar, sem pedig a szlovák javaslat mellett, hanem arra szóh'totta fel a feleket, hogy próbáljanak megegyezni. És azt is világossá tette, hogy ha lesz rá igény - és ezt az igényt a magyar és a szlovák kormányfő együttesen fo­galmazza meg akkor ő, az EB és az EP is minden segítséget megad a két országnak. Azt is hozzátette, reméli, a közvetítésre nem lesz szükség, a két fél meg fog tudni egyezni. Pénteken összeül a koalíciós ta­nács. Az MKP kezdeményezni fog­ja, hogy a kedvezménytörvény kérdése is napirendre kerüljön? Nem hiszem. Az álláspontunk vüá­gosan elhangzott. A közvetítő szere­pünket továbbra is pozitívan ítéljük meg. Nem rajtunk múlott, hogy ezt a szerepet nem értékelte megfelelő módon a szlovák fél, Dzurinda mi­niszterelnök. Nem hiszem, hogy a továbbiakban kezdeményezőleg kellene fellépnünk akár a koalíciós tanács ülésén, akár a tárgyalások so­rán. Mi úgy érezzük, hogy a korábbi közvetítésünk tartalma továbbra is él és érdemes vele foglalkozni, anél­kül, hogy mi bármit is tennénk. Más­részt nem érdekünk fokozni a fe­szültséget a koalíción belül. Tovább­ra is úgy gondoljuk, hogy nem raj­tunk a lépés sora, hanem a szlovák miniszterelnök az, aki itt valamivel még tartozik. Ön szerint most Mikulás Dzu- rinda miniszterelnök a helyható­sági választások miatt a belpoliti­kai szempontokat helyezi előtér­be. Ezzel mire gondolt? Úgy vélem, hogy egy fontos nemzet­közi érdeket, illetve két ország fon­tos belpolitikai érdekét: a Szlovákia és Magyarország közti megértést és jó együttműködést alárendelte egy részletkérdésnek. Arra gondolok, hogy pontokat szeretetett volna sze­rezni az önkormányzati választások előtt az SDKÚ-nak és ezért próbált bekeményíteni. \\ Magyarországnak ' sikerült minden szomszédjával meg­egyeznie, csak Szlo- . , vákiával nem. \\ Ez ennyire lényeges volna? A miniszterelnök kijelentéseiben ezt többször tagadta, de én azt gondo­lom, az önkormányzati választások után okosabbak leszünk. Feltétele­zem, hogy változni fog a miniszter- elnök álláspontja, bár elég nehéz lesz visszatáncolnia, mert eléggé messzire előreszaladt. Egészen odá­ig, hogy az első reakciójában magát a tárgyalási szándékot is kizártnak tartotta. Úgy látom, ebben is zajlik a módosítás, mert az utóbbi nyilatko­zataiban már a tárgyalások szüksé­gességéről beszél. Meggyőződésem, helyesen cselekedtünk, amikor e kedvezménytörvény kérdésében ke­restük és megtaláltuk a két ország közti megoldást. Nem hiszem, hogy nekünk bármit is változtatnunk kel­lene a pozíciónkon, mert Szlovákiá­nak kell változtatnia és értékelnie. A hét folyamán teljesen világossá vált, hogy Szlovákia teljesen egyedül ma­radt ebben a kérdésben. Magyaror­szágnak sikerült minden szomszéd­jával megegyeznie, csak Szlovákiá­val nem. Ez komoly figyelmeztetés lehet Szlovákia számára is: ügyeljen arra, nehogy elszigetelődjék, mert az káros lehet nemcsak a kormány­fő, hanem az ország számára is. Akár több ezer koronát is fizethetnek a kérvényezők Módosítják a felvételi vizsgákról szóló rendeletet Két középiskolába is Nincs ármegállapodás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Több száz vagy akár több ezer koronát is elkérhetnek a szak­orvosok egyes szociális juttatások odaítéléséhez szükséges diagnózis megállapításáért, állítja Pásztor László, a Magánorvosok Társulásá­nak elnöke. A 2002. október 10-én életbe lépett törvénymódosítás ugyanis a szociális szolgáltatások­kal összefüggő kivizsgálások költsé­geinek megtérítésére - illetékesség szerint - a Szociális Biztosítót, a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt és a járási hivatalok szociális osztályait kötelezi, ezek az intézmények azon­ban még nem készültek fel az orvo­sok költségeinek megtérítésére. A kialakult helyzetet egy következet­len törvénymódosítás okozta, me­lyet képviselői javaslatra az elmúlt választási ciklus egyik utolsó ülésén fogadott el a parlament. A társulás és a biztosító tegnapi tárgyalásán csak abban született megegyezés, hogy a biztosító valóban köteles fi­zetni, az egyes tételek nagyságáról azonban továbbra is eltérő a véle­ményük. A biztosító azt tanácsolja a pácienseknek, hogy ne fizessenek, mert nem tudja megtéríteni ezeket a kiadásokat. „Közszolgálati intéz­mény vagyunk, működésünket tör­vények szabályozzák, ezért nem fo­gadhatjuk el a társulás által javasolt piaci árakat - mondta Miroslav Knitl igazgatój. - A helyzetet a pénz­ügyminisztérium december 12-én megjelenő árrendelete oldja majd meg, mely meghatározza az egyes kivizsgálások árát.” Pásztor szerint azonban a tárca nem szabhatja meg a szociális ellátással összefüggő egészségügyi kivizsgálások árát, mivel azok nem tartoznak már a szabályozott árú szolgáltatások kö­zé. „Jelenleg csak a magánorvosok tiltakoznak a mai gyakorlat ellen, de az életbe lépett módosítás más egészségügyi intézményekben dol­gozó orvosokat is érint” - állítja Pásztor. A társulás azt tanácsolja tagjainak, hogy továbbra is a páci­ensekkel fizettessék meg ezeket a költségeiket, (lpj) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Vélhetőleg ebben a tanév­ben már két középiskolába is bead­hatják felvételi kérelmüket a tanulók, derül ki a felvételi vizsgákról szóló rendeletet módosító javaslatból. A hatályos jogszabály ugyanis nem en­gedélyezi, hogy a diákok egy tanév­ben több középiskolai felvételi vizs­gán is részt vegyenek. Szlovákiában jelenleg a nyolcosztályos gimnáziu­mok és a tehetségvizsgát hirdető kö­zépiskolák kivételével valamennyi középfokú oktatási intézményben egy időben tartják a felvételiket. A ja­vaslat értelmében a jövőben két idő­pontban tartanák őket. A diákok ér­dekeit szolgálná továbbá az is, hogy már egy hónappal a jelentkezési ha­táridő előtt az iskolák közzétennék a felvételi vizsgák kritériumrendsze­rét, minden év január 12-éig pedig az üres helyek számát (érvé, t) Speciális rendőralakulat létesül december végéig Bármikor bevethetők ÚJ SZÓ-TU DÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákiának olyan speci­ális rendőralakulatot kell létrehoz­nia, mely bármikor, bárhol bevethe­tő Európában - ha az EU biztonság- politikája szempontjából ez kívána­tos, azaz ha az EU elrendeli. Ugyanis a rendőrség nemzetközi együttmű­ködése is feltétele uniós csatlakozá­sunknak. Eszerint minden tagállam­nak el kell különítenie bizonyos szá­mú különleges rendőrt, akit szükség esetén azonnal lehet mozgósítani. Szlovákiának december végéig kell létrehoznia üyen alakulatot, mely­nek 2003. január 1-jétől bevetésre készen kell állnia, (-sza) RÖVIDEN Megpróbálnak takarékoskodni Pozsony. Óvintézkedéseket hagyott jóvá a kormány annak érdeké­ben, hogy az idei költségvetési hiány ne legyen nagyobb a tervezett­nél. Mivel a vártnál 1,7 milliárddal kevesebb bevétel vándorol az ál­lamkasszába, a kabinet úgy döntött, csökkentik a kiadásokat. A mi­niszterek elsősorban úgy próbálnak spórolni, hogy korlátozzák a hi­telgarancia-vállalást és kevesebb szolgálati lakást építtetnek, árulta él Ivan Miklós pénzügyminiszter, (sz-a) Milliók adósságtörlesztésre Pozsony. Mintegy 190 millió koronát különített el a kormány tegnap az iskolák és más oktatási intézmények által felhalmozott adósságállomány törlesztésére. A pénz vélhetőleg december 10-éig érkezik meg a kerületi hivatalok számlájára. Az iskoláknak az el­múlt tanév második felében felgyülemlett körülbelül 790 millió ko­ronás hátralékát a kormány három lépésben számolta fel. Az adós­ság kiegyenlítésére az első két körben 300-300 milliót különített el, a tegnapi döntésével pedig a fennmaradó hányad törlesztésére kö­telezte magát, (érvé, t) Módosul a hatásköri törvény Pozsony. Jóváhagyták a miniszterek a hatásköri törvény módosító tervezetét, jelentette be Dániel Lipsic igazságügyi miniszter. Ha a parlament is rábólint, akkor április 1-jétől a privatizációs miniszté­rium a gazdasági tárca hatáskörébe kerül, és valószínűleg néhány állami alkalmazottat is elbocsátanak. Lipsic szerint azonban a ha­táskörök kisebb átcsoportosítása nem jelenti a kiadások csökkenté­sét, azaz az állam nem sokat spórol rajta, (sza) Kedden újabb szakszervezeti tüntetés Pozsony. A szakszervezeti konföderáció tegnapi közgyűlése egy­hangúlag a december 10-i pozsonyi tiltakozó nagygyűlés megszer­vezése mellett döntött. „Szlovákiában veszélyben a demokrácia - jelentette ki Ivan Saktor elnök -, mert az alkalmazottak a gyakorlat­ban nem élhetnek a jogaikkal.” Ha a parlament a jövő évi költségve­tésben nem teremti meg a közalkalmazottak kollektív szerződésé­nek feltételeit, akkor az oktatás- és az egészségügyi dolgozók jövőre sztrájkba lépnek. (TASR) Kivonják a tíz- és húszfilléreseket Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank azt javasolja, hogy 2003 máso­dik felétől a tíz- és húszfilléreseket vonják ki a forgalomból. E pénz­érmék előállítása ráfizetéses, vásárlóértékük pedig teljesén elha­nyagolható. A jegybank még egyeztet a pénzügyminisztériummal a váltópénz kivonásáról. (TASR) Folyamatos a BMG elleni csődeljárás Kassa. A BMG Invest pénzügyi szolgáltató elleni csődeljárás fo­lyamatos, eddig a 74 ezer, igényét benyújtott hitelező közül 26 ezer adatait dolgoztuk fel - mondta Frantisek Hadusovsky csődbiztos, aki hozzátette: becslései szerint 2003. február elejéig valameny- nyit feldolgozzák. A BMG Invest passzívuma 12,508 milliárd koro­nára rúg. (TASR) Dzurinda: Fico többet passzolhatott volna Pozsony. A Szlovákiában akkreditált diplomaták labdarúgó-váloga­tottja tegnap 7:3 arányban megverte a szlovák kormány és parla­ment közös csapatát. Történt mindez az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) kupájáért folyó meccsen. A hasonló tavalyi „rangadón” még a szlovákiai diplomácia győzött 5:0-ra. Most Mikulás Dzurinda miniszterelnök, valamint Frantisek Miklosko és Tomás Galbavy kép­viselő talált a hálóba. Igyekezetük ellenére vesztesként kellett levo­nulniuk a pályáról, amit Dzurinda egyebek mellett így kommentált: „Fico többet passzolhatott volna.” (TASR) Angyal Béla reagál Morovic Lajos főszerkesztő válaszára Korrekt volt a tudósítás ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az elmúlt két napon la­punk foglalkozott az áprilisi gútai időközi polgármester-választás egyik jelöltje, Angyal Béla beadvá­nyával, aki az alkotmánybírósághoz fordult panasszal, amiért egyenlőt­lenek voltak a feltételei Árgyusi Im­rével szemben. A szerdai Uj Szóban megjelent Morovic Lajosnak, a Du- natáj főszerkesztőjének reagálása tudósításunkra, amely a beadvány­nyal kapcsolatos alkotmánybírósági tárgyalásról szólt. Munkatársunk nem állította, hogy Morovic részt vett az alkotmánybíróság tárgyalá­sán. „Szeretném leszögezni, hogy az Új Szó tudósítása korrekt módon idézte a tárgyaláson elhangzotta­kat” - mondta az Új Szónak Angyal Béla, aki hozzátette, az egyik alkot­mánybíró fölolvasta Morovic írás­ban beadott válaszát, mely szerint lapjának a kampánycsönd idején terjesztett számában megjelent in­terjúval akarta köszönteni Árgyusi Imrét, a másik polgármester­jelöltet a születésnapján. „Ezután hangzott el a tárgyaláson a kérdés, hogy mikor született a köszöntött személy. A válasz az volt, hogy áp­rilis 3-án. Annyit kell még tudni, hogy a Dunatáj ezt megelőző szá­ma szombati dátummal jelent meg, április 6-án. Ez az ominózus szám az interjúval április 10-i (szerda) dátumot viselt. Az utána következő szám pedig április 19-én (péntek) jelent meg. Érdekes ki­adási ciklus egy hetilaptól!” - tette hozzá Angyal Béla. (ú) HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK Ki szavazhat? Tizennyolc évesnél idősebb sze­mélyek járulhatnak csak az ur­nákhoz, és a parlamenti válasz­tásokkal ellentétben mindenki csak a lakhelye szerinti körzet­ben adhatja le voksát; a helyha­tósági választásokkor nem állíta­nak ki választói igazolványt. Kül­földi állampolgárok is szavazhat­nak, de csak ha az adott község­ben van az állandó lakhelyük. Mozgóurnát igényelhetnek az ágyhoz kötött, esetleg kórház­ban fekvő polgárok. A kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők is csak az állandó lakhelyükön voksolhatnak, a büntetésüket töltő elítéltek és a jogérvényesí­tésben bírósági döntéssel korlá­tozott személyek nem vehetnek részt a választáson, (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents