Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-05 / 283. szám, csütörtök

FÓKUSZBAN: CSATLAKOZÁSI REMÉNYEK ÉS ILLÚZIÓK A gyakori áremelések miatt a reálbérek növekedése az integráció után érezhetően lelassulhat Uniós tagságunk hátulütői A bővítés folyamata számos kérdést vet fel a polgárokban Tévhitek hosszú sora ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bőség kosarából még kevésbé meríthetünk, ha valóban beigazolódnak az uniós tagságunk az élelmiszerárak fájó emelkedésével jár együtt ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 5. Folyamatosan növekvő árak, lassuló reálbér-emelkedés, az elvándorlás miatt csökke­nő munkanélküliség - ez Szlovákia jövője az Európai Unióban, legalábbis a Szlo­vák Tudományos Akadémia (SZTA) által kidolgozott elemzés szerint. MOLNÁR IVÁN A prognózis a kormány megrende­lésére készült, ám több olyan meg­látást is tartalmaz, ami az Európai Uniót rózsaszínű optikán át láttató kormány érveit nem feltétlenül tá­masztja alá. Az egyik legkényesebb és legtöbb embert érintő téma, az élelmiszerek árai. Szlovákiában ezek jelenleg az uniós tag Német­ország árszínvonalának csak az 50- 80 százalékát érik el. Ez azonban csak a durva átlag, hiszen egyes élelmiszerek, így például a kenyér és a burgonya a német áraknak csak a 20-30 százalékát teszik ki. Milan Sikula, az SZTA közgazda­ságtudományi intézetének vezető­je szerint élelmiszeráraink az uniós tagságunkig évente 6 százalékkal nőnek majd. 2004-ben, vagyis a csatlakozásunk évében az áremel­kedés várhatóan 8 százalékosra nő, a 2005-2006 közötti időszak­ban pedig évi mintegy 9 százalékos drágulásra számíthatunk. Kínos meglepetés várhat azonban azokra is, akik az elkövetkező években jelentős adócsökkenté­sekre számítanak. A költségvetés szempontjából legfontosabb adó­fajta, a hozzáadottérték-adó eseté­ben egyelőre nincs egységes rend­szer, az alapkulcs 21 százalék körül mozog, míg a kedvezményes ter­mékeket 5-10 százalékos adóval sújtják. Később azonban az Euró­pai Unió mindkét adókulcsot 15- 25 százalék közé szeretné beszorí­tani. Jelenleg nálunk a kedvezmé­nyes adókulcs 10 százalékos, míg az alapkulcs 23 százalékos. A Szlo­vák Tudományos Akadémia elem­zése szerint ezért az elkövetkező években az alsó adókulcs emelésé­re számíthatunk. Ez esetben azon­ban az akadémia szakemberei is túl optimisták voltak. A kormány és a parlament legutóbbi döntése értelmében ugyanis az alsó kulcsot már jövőre 14 százalékosra növe­lik. A kormány gazdasági szakértői a döntés meghozatalánál azonban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióba igyekvő orszá­gok lakosságának nagy része a va­lóságtól teljesen elszakadt nézete­ket vall az uniós csatlakozásról - állítja Václav Klaus, a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke. Szerinte többségünk az uniós tag­ság elérésével olyan paradicsomi állapotokra számít, ami az egyik napról a másikra minden problé­mát megold. Klaus ezzel szemben felhívja a figyelmet a Szlovák Tu­dományos Akadémia elemzésére, nem vették figyelembe a tudomá­nyos akadémia épp kormánymeg­bízásra elkészített elemzését. Ha ugyanis hallgattak volna az akadé­mia szakértőire, akkor az adóeme­lést fokozatos lépésekben hajtották volna végre. Az uniós adóharmoni­zációnak álcázott adóemelés ugyanis elsősorban a szlovákiai fo­Az elkövetkező években jelentős adócsökkentés­re nem számíthatunk. gyasztókat, vagyis bennünket sújt a leginkább. Nem a hozzáadottér­ték-adó azonban az egyetlen adó­fajta, amely megnő az uniós csatla­kozásunk miatt. A fogyasztói adók például az elkövetkező időszakban 20 százalékkal is emelkedhetnek. Az áremelések és az adóterhek nö­amely szerint az uniós tagság az ország éves bruttó hazai összter­mékéhez mindössze plusz 0,6 szá­zalékkal járul hozzá. Az ODS elnö­ke szerint ez elenyészőbb, mint amit az amerikai jegybank elnöké­nek „egy tüsszentése”, vagy a szlo­vák jegybank alapkamat-változta­tása kiválthatna. Klaus felhívja a fi­gyelmet egy másik tévhitre, a pénzügyi támogatásoknak tulajdo­nított túlzott elvárásokra is. Sze­rinte a támogatások kérdése a csat­lakozás szempontjából korántsem olyan fontos, mint ahogy azt a saj­velése mellett jogosan várnánk el, hogy az uniós csatlakozást követő­en a béreink is nőnek majd. Milan Sikula szerint azonban e téren sem várható jelentős áttörés. Rendkívül alacsony béreink alakulását ugyanis a jövőben is az aggasztóan magas munkanélküliségi ráta be­folyásolja majd. Jelentősebb bér- emelkedést egyedül a munkater­melékenység növekedése hozhat­na magával, az akadémia szakem­berei szerint azonban a leghatéko­nyabban dolgozó cégek is csak az aktuális munkapiaci feltételeket fi­gyelembe véve növelik majd a bé­reket. Nem számíthatunk a nyugati országokban bevált szakszervezeti nyomásgyakorlásra sem, ezt a szlo­vák szakszervezetek legutóbbi megmozdulásai bizonyítottak a legjobban. Uniós csatlakozásunk után ráadásul megnő a cégek kö­zötti konkurenciaharc is. Ezek így tó kezeli. Csehország, Szlovénia, Ciprus és Málta számára például szerinte a csatlakozás első évei pénzügyileg ráfizetést jelentenek majd. Klaus ennek ellenére mégis a teljes uniós tagság elérését tartja a legfontosabb kihívásnak ezen or­szágok számára is, hiszen a fele­más gazdasági együttműködés en­nél sokkal nagyobb kiadásokat je­lentene az országnak. Ami pedig az uniós tagsággal járó áremeléseket illeti, Viliam Päto- prsty, az UniBanka elemzője úgy látja, egymással ellentétes erők ár­azok a prognózisok, amelyek szerint (Képarchívum) a nyereség növelése érdekében csak a feltétlenül szükséges mér­tékben emelik majd a béreket. Mindezt figyelembe véve nominál­béreink jövőre 8,7 százalékkal, míg a 2004-2008 közötti időszak­ban 9,7 százalékkal nőhetnek. Az áremelések miatt azonban a reál­bérek növekedése az unós csatla­kozást követően lelassulhat. így míg idén és jövőre 3,6 százalékos növekedésre számíthatunk, addig az uniós csatlakozást követően ez 2,7 százalékosra csökkenhet. Uni­ós csatlakozásunkat követően azonban végre csökkenhet az állás­talanok száma. A tudományos aka­démia szerint ez elsősorban a sza­bad munkaerő mozgásnak köszön­hető majd. Egyelőre azonban ez is kérdéses, hiszen több jelenlegi tag­ország egyelőre áthághatatlan kor­látokat állít a reformországok munkavállalói elé. vényesülnek majd. Egyrészt való­ban közelíteni fogunk a miénknél magasabb uniós árszinthez, más­részt ha valóban gyorsan be akar­juk vezetni az eurót, akkor nem en­gedhetjük elszabadulni az infláci­ót. Szerinte ha valóban 2007-ben vagy 2008-ban át akarunk térni az euróra, akkor legkésőbb két évvel korábban már az ún. maastrichti feltételeknek kell eleget tennünk, azaz pénzromlásunk üteme nem haladhatja meg 1,5 százalékkal jobban a három legalacsonyabb inflációjú uniós állam átlagát, (ú) Túlzott várakozások és megalapo­zatlan hiedelmek nehezítik a hazai és a nyugat-európai közvélemény tisztánlátását az unió keleti bővíté­sének ügyében. Mindezeket a kéte­lyeinket, aggodalmainkat, várako­zásainkat megpróbáltuk pontokba szedni és az egyes kérdésekre tö­mören válaszolni. 1. A bérek a csatlakozás után gyorsan nőnek. Valójában a csatlakozás csak köz­vetve és hosszabb távon gyakorol­hat hatást a bérekre, mivel ez a szlovák gazdaság teljesítményének és termelékenységének függvénye. Egyébiránt a bérekre vonatkozóan nincs semmiféle közösségi szabá­lyozás. 2. Nagyarányú működőtőke-be­áramlás várható. A csatlakozásnál fontosabb feltéte­le a közveden tőkebeáramlás fel- gyorsulásának a nyugat-európai fellendülés, valamint a hazai tőke­vonzó eszközök korszerűsítése és EU-konformmá alakítása. 3. A brüsszeli dotációk gyors mo­dernizációhoz vezetnek. Az uniós tagság legfontosabb hoza- déka valóban annak modernizáci­ós „horgony” szerepe, ez azonban csak hosszabb távon valósulhat meg. A támogatásokat nem kell ugyan visszafizetni, de azok fel- használást az uniós apparátus ár­gus szemekkel figyeli majd. Továb­bi feltétel a társfinanszírozás, ami­hez módosítani kell az itthoni bü­dzsé szerkezetét. 4. Gazdaságunk gyorsan utoléri a jelenlegi uniós szintet. Jelenleg Szlovákia vásárlóerő-pari­táson az átlagos uniós GDP 45-48 százalékán áll. 2010-ig ez 60 szá­zalék fölé nőhet, ám a 100 százalé­kig még alighanem évtizedeket kell várni. 5. A schengeni határ megszűnik hazánk és Ausztria között. Valójában a schengeni határ még legalább 2006-ig megmarad a szlovák-osztrák szakaszon. 6. Az árak a csatlakozás után a nyugat-európai szintre nőnek. Az unión belül is jelentős árkü­lönbségek vannak, ráadásul a távo­labbi célként megjelenő európai pénzügyi uniós tagság, az infláció további csökkentését követeli meg. 7. Tönkremennek a kis- és kö­zépvállalkozások. E körnek valóban az eddiginél ke­ményebb versenyfeltételek mellett kell helytállnia, ám az unió a kis- és középvállalkozásokat számos for­mában támogatja, ami beépült a régiófejlesztési politikákba. A ver­senyképes cégeloiek kedvező lehet, hogy a belső piacon működhetnek. 8. A külföldiek elveszik tőlünk a munkalehetőséget. Nem várható nagyobb munkaerő­bevándorlás. Részben az unión be­lül is alacsony migráció miatt, rész­ben pedig azért, mert a szlovákiai munkaerő mozgását korlátozó tag­államokkal szemben hazánk is kor­látozásokkal élhet. 9. A külföldiek olcsón felvásárol­ják a földet. A csatlakozási tárgyalásokon szü­letett egyezség értelmében 7 évig nem vásárolhatnak még földet a külföldiek Szlovákiában, amit to­vábbi 3 éves korlátozás követhet. Az egyéni gazdálkodók - művelés­re kötelezve - már ma is bérelhet­nek legálisan földet. 10. A nyugati áruk kiszorítják a szlovákiai termékeket a hazai pi­acokról. Szlovákia és az Európai Unió kö­zött már most gyakorlatilag teljes ipari szabadkereskedelem áll fenn, így e tekintetben nagy változás nem várható. 11. Elvész Szlovákia szuverenitása. Az állam bizonyos jogosítványai valóban átkerülnek Brüsszelbe, ám Szlovákia a közös döntéshozatal és annak döntően konszenzusos jelle­ge következtében az európai politi­kát formáló tényező lesz. Természetesen az Európai Unióban is sokszor téves elképzelések ural­kodnak a keleti irányú kibővítést il­letően. Ezek döntően a követke­zők: 1. Az olcsó munkaerő elönti Nyu- gat-Európát, nő a munkanélküli­ség. Ez aligha következik be, mert egy­felől a közép-európai munkaerő nem mobilis, másfelől néhány tag­állam - Németország és Ausztria mindenképpen - átmeneti korláto­zást vezet majd be a tagjelöltekkel szemben ezen a téren. 2. A bevándorlók hada rontja majd a közbiztonságot. Nem várható nagy migráció az új keleti tagállamokból. 3. Az olcsó dömpingáruk el­árasztják Nyugat-Európát. Már most is teljes ipari szabadke­reskedelem van hazánk és az EU között. 4. Sokba kerül a bővítés. Valójában a jelenlegi tagállamok csak a bruttó hazai össztermékük (GDP) néhány ezrelékét fordítják az új tagok felzárkózására. Az egész uniós büdzsé a tagállamok GDP-jének alig 1,27 százalékát te­szi ki. 5. A keletiek csatlakozása le­nyomja az euró árfolyamát. A közös valuta árfolyamát nem a periférikusabb országok teljesít­ménye viszi le, hanem a centrum­országok alacsonyabb növekedési üteme. 6. Lassul a döntéshozatal, to­vább nő az uniós bürokrácia lét­száma. Rövid távon ez valószínűsíthető, de éppen ezért nem halogatható tovább a döntéshozatali mechaniz­mus leegyszerűsítése. 7. Megnő az illegális bevándorlás és a szervezett bűnözés veszélye. Az unió a schengeni szabályok életbeléptetésekor szigorúan ügyel arra, hogy addig nem bomlanak le a belső határok, amíg nem biztosí­tott a külső határok maximális vé­delme. (F, ű) Ne számítsunk paradicsomi állapotokra, mivel az Európai Unió nem oldja meg minden problémánkat A valóságtól elrugaszkodott nézeteket vallunk VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NYUGATON ESŐ, 4-9 FOK ELŐREJELZÉS Túlnyomóan bo­rús lesz az égbolt; záporeső, zivatar főként az ország nyugati részén va­lószínű. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 4 és 9, az éjszakai pedig 0-5 fok körül ala­kul. Holnap is marad a borús időjá­rás, de már az ország számos he­lyén számíthatunk csapadékra. Az alacsonyabban fekvő területeken köd képződhet, s gyakori lehet a ködszitálás is. Nappal 3-7, éjjel 0-4 fokot mutathat a hőmérő. Szom­batra jelentős lehűlés várható: nap­közben is csak 0-4 fokig melegszik fel a levegő. Vasárnap is az évszak­nak megfelelő lesz a hőmérséklet. A Duna vízállása - Pozsony: 410, apad; Medve: 315, változatlan; Komá­rom: 370, árad; Párkány: 305, árad. A Nap kel 07.27-kor - nyugszik 15.57-kor A Hold kel 08.48-kor - nyugszik 16.51-kor KIJEV-1 ORVOSMETEOROLÓGIA A mai időjárás fő­ként a reuma­tikus és mozgás- szervi betegsé­gekben szenvedő­ket viselheti meg. Erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Gyakori lehet a hátgerinc- bántalmak miatti fejfájás. Fejfájás az alacsonyabb vérnyomásúakat is gyötörheti. Egyes asztmás eredetű légúti betegségek tünetei ugyan­csak jelentkezhetnek és emésztési zavarok is felléphetnek. Ingerléke­nyebbek, fáradékonyabak lehe­tünk, ezért a munkavégzéskor és a közlekedésben legyünk elővigyá­zatosak! TUNISZ 14 ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents