Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-31 / 302. szám, kedd

Kronológia ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 3 STÁTUS(T)ÖRVÉNY I. 9. - Eredmény nélkül ért vé­get a kedvezménytörvényről tartott szlovák-magyar talál­kozó; Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár elfogadhatatlan­nak minősítette a magyar csa­ládok anyagi támogatását. II. 7. - A szlovák parlament felszólította a magyar Ország- gyűlést, hogy a jogszabályt hozza összhangba a nemzet­közijog alapelveivel és az európai kisebbségvédelmi normákkal. III. 26. - Mikulás Dzurinda kormányfő közölte, Pozsony a törvény kérdésében nem fogja másolni Bukarest eljárását. V. 8. - Medgyessy Péter kije­lölt magyar miniszterelnök és Kovács László leendő külügy­miniszter a budapesti nemze­tiségi politika folytonosságá­ról biztosította a határon túli magyar szervezetek vezetőit. VI. 10. - Jaroslav Chlebo kül­ügyi államtitkár a szlovák-magyar problémák rendezéséről tárgyalt Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövettel. VII. 3. - Jaroslav Chlebo elő­ször tárgyalt a kedvezmény­törvényről új magyar kollégá­jával, Bársony Andrással. XI. 18. - A Magyar Állandó Ér­tekezlet budapesti ülése után Bugár Béla kijelentette, hogy a magyar Országgyűlés mie­lőbb módosítani kívánja a vi­tatottjogszabályt. XI. 26. - Megállapodás nélkül ért véget Mikulás Dzurinda szlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök buda­pesti találkozója. XI. 27. - Bugár Béla csodálko­zást fejezte ki, hogy a javasolt kompromisszumos megoldás ellenére sem sikerült a felek­nek egyezségre jutniuk. Po­zsony 15 pontban fogalmazta meg ellenvetéseit. XII. 4. - Erik Jürgens, az Euró­pa Tanács jelentéstevője Po­zsonyban tárgyalt. Ivan Lexa még szabadlábon LEXA: KI-BE VII. 14. - Az évek óta keresett Ivan Lexát a Dél-afrikai Köz­társaságban vették őrizetbe. VII. 18. - Az Interpol dél-afri­kai emberei a pozsonyi repü­lőtéren átadták a szlovák ha­tóságoknak a titkosszolgálat volt igazgatóját. VII. 19. - A Pozsonyi Kerületi Bíróság döntése nyomán visz- szaélés és csalás gyanújával Lexa vizsgálati fogságba került. VIII. 16. - A Legfelsőbb Bíró­ság szabadlábra helyezte a tit­kosszolgálat egykori vezető­jét. Mikulás Dzurinda szé­gyenletesnek minősítette a határozatot, ellenben Lexa ügyvédei örömkönnyeket hul­lattak. VIII. 19. - A Pozsonyi Kerületi Bíróság zsarolás gyanújával ismét kérte Ivan Lexa letar­tóztatását. IX. 15. - Milan Hanzel legfőbb ügyész panaszt emelt a Leg­felsőbb Bíróságon, amiért a meciari amnesztiára hivatkoz­va ifj. Michal Kovác elrablásá­nak ügyében leállították az el­járást Lexa ellen. XII. 5. - Róbert Remiás meg­gyilkolására való felbujtás gyanújával őrizetbe vették Ivan Lexát. XII. 20. - A Legfelsőbb Bíróság visszautasította Hanzel pana­szát az emberrablási ügyben. Szlovákiát meghívták az Észak-atlanti Szövetségbe és az Európai Unióba is, parlamenti és helyhatósági választások, Dzurinda az év elején és végén i 2002 legfontosabb belpolitikai eseményei Külföldön történtek 2002- ben a szlovákiai belpolitiká­val kapcsolatos legfontosabb események. ÖSSZEFOGLALÓ Az országot november 21-én Prá­gában meghívták a NATO-ba, de­cember 13-án Koppenhágában pe­dig az EU-ba is. Mindkét szervezet­hez 2004-ben csatlakozhat. Jólle­het időközben választások voltak, Mikulás Dzurinda kormányfőként kezdte és zárta is az évet. JANUÁR I. 2. - Baleset érte Rudolf Schuster államfő kíséretét a Nyitrai járás­ban. Tíz jármű ütközött össze, hét személy sérült meg, köztük az el­nök és neje is. A szerencsétlenséget Schuster sofőrje okozta. I. 3. - A köztársasági elnök ismert személyiségeket tüntetett ki Szlo­vákia megalakulásának 9. évfordu­lója alkalmából. A Pribina-kereszt II. fokozatát adományozta Feren- czy Anna színművésznőnek. I. 23. - Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter benyújtotta le­mondását, helyére Frantisek Hajnovic került. I. 31. - Peter Weiss és Brigita Schmögnerová bejelentett, hogy távozik a Demokratikus Baloldal Pártjából. Jobbra dőlés. A négy jobboldali párt vezetője a koalíciós szerződés aláírása után FEBRUÁR II. 14. - Nem sikerült a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalomnak le­váltatnia tisztségéből Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyet­test. II. 20. - Mikulás Dzurinda minisz­terelnök visszautasította Orbán Viktor magyar kormányfő nyilat­kozatát, amelyben a Benes-dek- rétumok érvénytelenítését köve­telte. II. 22. - Orbán nyilatkozata miatt lemondták a visegrádi kormányfők tervezett csúcstalálkozóját. MÁRCIUS III. 14. - Bugár Béla, a Magyar Koa­líció Pártjának vezetője továbbra is a parlament alelnöke maradt. A Valódi Szlovák Nemzeti Párt bizal­matlansági indítványát csak 40 képviselő támogatta. III. 19. - Pavel Kandrácot, az ellen­zék jelöltjét választotta meg a par­lament az ország első emberjogi biztosává. A titkos szavazáson 68 voksot szerzett, ellenfele, Ján Hrubala csak 46-ot. Utóbbi megál­lapította, hogy a kormánykoalíciós politikusok nem tartották meg a személyével kapcsolatos megálla­podást. III. 22. - Csaknem 12 órás vita után a parlament nem támogatta a Dzurinda-kormány leváltására elő­terjesztett ellenzéki indítványt. Po- zsonynál másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Dunán. III. 24. - Harmadfokú készültség a Dunán. III. 25. - Milan Ftácnik oktatási mi­niszter faképnél hagyta a Demok­ratikus Baloldal Pártját, és belépett Peter Weiss Szociáldemokrata Al­ternatívájába. ÁPRILIS IV. 11. - Megállapodást írt alá Ru­dolf Schuster államfő, Mikulás Dzurinda kormányfő és Jozef Migas házelnök, valamint 11 re­gisztrált egyház és vallási közösség vezetője. IV. 12. - Ivan Simko belügyminisz­ter továbbra is a helyén maradt; a parlament nem támogatta a levál­tására előterjesztett ellenzéki in­dítványt. IV. 15. - Bugár Béla, az MKP elnö­ke Duray Miklós egyéni kezdemé­nyezésének minősítette a párt ügy­vezető alelnökének szereplését a Fidesz április 13-i budapesti nagy­gyűlésén, amelyen Duray azt mondta, hogy „a Felvidék veletek van”. IV. 18. - Rudolf Schuster elfogadta Milan Ftácnik oktatási miniszter lemondását, s helyére Peter Po- nickyt nevezte ki. IV. 20. - Ismét Vladimír Meciart választották a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom elnökévé. IV. 23. - A Legfelsőbb Bíróság hely­benhagyta azt a felmentő ítéletet, amelyet a Mikulás Cérnák állítóla­gos maffiafőnök ellen Grzegorz Szymanek lengyel vállalkozó meg­gyilkolása ügyében indított perben hozott a Besztercebányai Kerületi Bíróság. IV. 30. - Az MKP elnöksége köte­lezte a párt képviselőit, hogy a vá­lasztásokig ne válaszoljanak pro­vokatív kérdésekre. A tilalmat a miatt a Duray-nyilatkozat miatt rendelték el, amelyben az ügyve­zető alelnök Szlovákiában élő ma­gyar politikusnak nevezte magát. MÁJUS V. 21. - Walter Schwimmer, az Eu­rópa Tanács főtitkára pozsonyi lá­togatása során nagyra értékelte azt a rendkívüli haladást, amelyet Szlovákia politikai téren elért. V. 24. - Trencsénben tartották a vi­segrádi négyek és a Benelux álla­mok második csúcstalálkozóját. Magyarországot Stumpf István kancelláriaminiszter képviselte. JÚNIUS VI. 5. - A Pozsonyi Kerület Bíróság elvetette az ifj. Michal Kovác elrab­lása kapcsán beadott ügyészi pa­naszt. VI. 6-7. - Vladimír Meciar Kassán átvette azt a rendőrségi idézést, amelynek értelmében vallomást kellett volna tennie trencsénteplici villája felújításának ügyében, a volt miniszterelnök azonban nem jelent meg a hatóságok előtt. VI. 24. - Rudolf Schuster a korrup­ciógyanús motorvonatügyben elfo- gadta.Mikulás Dzurinda javaslatát Jozef Macejko közlekedési minisz­ter menesztésére. VI. 26. - Macejko feladatait Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes vette át. VI. 28. - Az államfő a parlament­ben elmondott beszédében minél nagyobb választási részvételre szó­lította fel az ország lakosságát. JÚLIUS VII. 1. - Szlovákia átvette Magya­rországtól az elnöklést a visegrádi négyekben. Anna Malíková, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke az esetle­ges közös jelöltlistán a reményte­len 30. helyet kínálta fel Ján Slotának, a Valódi Szlovák Nemze­ti Párt vezetőjének. Slota a Mali- kovával folytatott tárgyalását KGB-s és NKVD-s kihallgatáshoz hasonlí­totta. VII. 4. - A parlament nem vonta meg a bizalmat Mikulás Dzurin­dától a motorvonatbotrány ügyé­ben. VII. 6. - Ivan Gasparovic kimaradt a Meciar-mozgalom jelöltlistájá­ról; az egykori oszlopos tag bohó­zatnak minősítette a jelöltállító közgyűlést. VII. 12. - Gasparovic hívei beje­gyeztették a Demokráciáért Moz­galmat. VII. 17. - Árvíz pusztított az Ólub- lói járásban. AUGUSZTUS VIII. 7. - A Dzurinda-kormány érté­kelte négyéves tevékenységét; a miniszterelnök közölte, hogy az ország ekkor jobb állapotban volt, mint négy esztendővel korábban. VIII. 10. - A hatalmas esőzések mi­att megemelkedett a Garam szint­je. VIII. 13. - Rudolf Schuster bármi­nemű segítséget felajánlott Václav Havel elnöknek a katasztrofális csehországi árvíz következményei­nek elhárításához. VIII. 14—15. - Harmadfokú árvíz- védelmi készültséget rendeltek el a Dunán, a Morván és a Vágón. VIII. 19-20. - A parlament leváltot­ta Milan Materákot, a Szlovák Te­levízió központi igazgatóját. He­lyére Marián Kleist jelölték, őt azonban a képviselők nem válasz­tották meg. VIII. 21. - Napszúrás miatt az ál­lamfő nem vett részt a visegrádi ál­lamfők csúcstalálkozóján. VIII. 22. - Rosszabbodott Schuster állapota, mérgezés gyanúja is fel­merült. VIII. 25. - Az államfő családja felje­lentést tett ismeretlen tettes ellen. VIII. 29. - Rudolf Schuster bécsi ki­vizsgálása nem derített fényt sem­mire. Hazatérése előtt az elnök kö­zölte: az orvosok mellett „a pácien­sek is együttműködhetnének”, és szlovákiai betegek Bécsben is ki­vizsgáltathatnák magukat. SZEPTEMBER IX. 10. - Kiderült, hogy Peter Zieg­ler német vállalkozó volt az a titok­zatos személy, aki csaknem 100 millió koronát hitelezett Meciar- nak az Elektra villa felújításához. IX. 13. - Vladimír Meciar rátámadt a Joj televízió egyik munkatársára, és nyomdafestéket nem tűrő sza­vakkal illette. IX. 21. - Parlamenti választásokat tartottak az országban. A polgárok hét pártot juttattak a parlamentbe: 1. HZDS - 19,5% (36 mandátum); 2. SDKÚ - 15,09 (28); 3. Smer - 13,46 (25); 4. MKP -11,16 (20); 5. KDH - 8,25 (15); 6. ANO - 8,08 (15); 7. KSS - 6,32 (11). IX. 22. - Négypárti jobboldali kor­mány létrehozásáról tárgyalt az SDKÚ, az MKP, a KDH és az ANO. IX. 27. - Eddig várt Rudolf Schus­ter azzal, hogy Mikulás Dzurindát megbízza az új kormány megalakí­tásával. OKTÓBER X. 8. - Mikulás Dzurinda, a Szlo­vák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), Bugár Béla, a Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP), Pavol Hrusovsky, a Kereszténydemokra­ta Mozgalom (KDH) és Pavol Rusko, az Új Polgári Szövetség (ANO) elnöke aláírta a koalíciós szerződést. X. 15. - Rudolf Schuster államfő Mikulás Dzurindát kinevezte kor­mányfővé. Megtartotta 1. ülést az új parlament; elnöke Pavol Hru­sovsky lett, alelnökké választották Bugár Bélát, Zuzana Martináko- vát, Pavol Ruskót és az ellenzéki Viliam Veteskát. NOVEMBER XI. 6. - Kelet-Szlovákiában össze­ütközött két MiG vadászrepülő; az egyik pilóta katapultált, a másik életét vesztette. XI. 14. - A parlament jóváhagyta a kormány programnyilatkozatát. XI. 29. - Jó magaviseletéért sza­badlábra helyezték Mikulás Cérnák állítólagos maffiavezért. DECEMBER XII. 4. - Pozsonyban mintegy 300 mezőgazdász tüntetett az EU ag­rárpolitikája ellen. XII. 6-7. - Vöröskőn és Szomo- lányban tárgyaltak a visegrádi né­gyek. A helyhatósági választáso­kon a szavazópolgárok 49,51 szá­zaléka vett részt. XII. 10. - Tízezer ember tüntetett Pozsonyban a jobboldali kormány megszorító intézkedései ellen. XII. 17. - Látszólag megoldódott a koalíciós válság, amely a villamos művek irányító testületéibe való politikai jelölések körül robbant ki. Repülőgéproncsok az erdőben. Az egyik pilóta túlélte az ütközést, a másik nem november 6-án (TA-SR-fotók’

Next

/
Thumbnails
Contents