Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-30 / 301. szám, hétfő
J SZÓ 2002. DECEMBER 30. Őszidő izony már most 500 koronával többet költesz, mint amennyi a nyugdíjad. Hogy miből? Rosszkedvű levél barátnőmnek ok mindenről le lehet mon- ani. Ha a vitaminról, a gyü- íölcsről, a friss zöldségről, z egészséges táplálékról, az lőírt kímélő ételekről mond ; valaki, lemondott az gészségéről. Ha az újságol, a tévéről, a színházról, kkor lemond a világról. Ha eladja az érdeklődését ro- onai, barátai, ismerősei ránt, akkor az önbecsülését dja fel az ember. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET édves barátnőm! lem sértődtem meg, amiért születés- api gratulációmat olyan fanyar edwel fogadtad. Azt még nem tu- om, hogyan érzi magát az ember lá- ya hét x-szel a vállán, de nekem hátai a hátam mögött sem éppen jó a özérzetem, azt elhiheted, ülajdonképpen meg sem lepődtem, mikor bejelentetted a szándékodat, ogy jövőre külföldön vállalsz mun- át. Mást mit is tehetnél? Itthon igyanannyi erőfeszítéssel, fáradságai sokkal kevesebbet keresnél. Ha gyáltalán akadna még számodra letvenen túl valamilyen munka. Hi- zen munkát kereső 55—60 évesekei Dunát lehetne rekeszteni. Egye- lülálló nő vagy, ahogyan mondani zoktad, se kutyád, se macskád. Igaz, olt ez is, az is, amíg édesanyád élt, s iá túlóráztál, ellátta a kedvenceidet, tzután váltál meg tőlük, hogy anyád lalálát követően megbetegedtél. Tíz wel ezelőtt, amikor megszűntek, át- zerveződtek a kisebb-nagyobb üzenek. Az is, ahol te dolgoztál. Lelkesen üldtek nyugdíjba. Fiatalokat keresek, és neked ettől ugrálni kezdett a émyomásod. Adminisztratív dolgodként amolyan középkáderként tem volt valami nagy a fizetésed, ízért lettél te a mai „áüagnyugdíjas” a nostani 6200 koronára „emelkedett” lyugdíjaddal. Jgyanis a statisztikai hivatal adatai zerint - men rég közölte az Új Szó - !0Ö2 második negyedévében az átlagos nyugdíj 6126 korona. Ebből - zintén az említett adatok szerint - tálunk 2002 decemberében még neg lehetett élni. ’ersze ebbe az ádagba beletartoznak i későbbi, jobb fizetésből, a rádolgo- :ott évek száma alapján hozzáadott zázalékból kiszámított, tehát sokkal nagasabb nyugdíjat élvezők is. Jgyanúgy a falvak - egykor földmű- res szövetkezeti tagként vagy dolgodként nyugdíjazott - idős emberei, is a csak háztartásbeliként nyilván- artott asszonyok, akik egész életük- )en ott dolgoztak a „közösben” a férők oldalán, de végül mégiscsak kis- íyugdíjas lett belőlük. Ők legalább az dapélelmiszerekhez olcsóbban jutlak hozzá. A kép rendkívül összetett. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy hazánk 1,199 millió nyugdíjasa (ebből öregségi nyugdíjas 793,7 ezer, rokkantnyugdíjas 223,4 ezer fő) hol, milyen körülmények között érte meg ezt a kort. A kettecskén megöregedett házastársak szerényen, de viszonylag jól be tudják osztani ezt a két áüagos nyugdíj összegét kitevő, havonta érkezőjövedelmet. Az özvegyen maradtak nyugdíja kiegészül az özvegyi járulékkal. A rokkantnyugdíjasok helyzete már bonyolultabb, főleg ha az 50%-os rokkanttá nyüvánítottak munkaképességét nézzük. Mert ki alkalmaz manapság leszázalékolt munkaérőt? De ez teljesen külön téma. A családi házban élő (később egyedül maradó) idős ember még csak-csak megoldja valahogy kertje gondozását, háza fenntartását, de felújításra, karbantartásra egyedül már nem vállalkozhat. Mostanában éppen ezért sokan rendkívül olcsón elkótyavetyélik a házukat, beköltöznek a közeli városba, eseúeg gyermekükkel, unokájukkal húzódnak egy fedél alá. (Ez aztán a kényes téma!) Sosem kérdeztem, miért maradtál egyedül, miért nem vállaltál házasságot, gyerekeket? Szüleid rossz házassága, egy csalódás, az előrelátás? Mindegy. A tény: elved volt és maradt, hogy ne szorulj senkire, ne légy kiszolgáltatva mások jóakaratának vagy rossz szándékának. Nézzük inkább végig a közölt adatokat, mennyiben helytállóak a te esetedben. Ezek szerint az átlagnyugdíjas havi létfenntartási költségei, vagyis fogyasztási kiadásai 5307 koronát tesznek ki. Ebből az átlagnyugdíjas 1879 koronát költ élelmiszerre. Ez körülbelül fedi a valóságot. Szerepel itt a statisztikai hivatal adataiban 195 korona értékben alkohol, dohánytermék. Te nem iszol, nem dohányzol. Viszont ásványvizet vásárolsz havonta kb. 300 koronáért. Ruházkodásra - mindent összevetve - éppen elég a 265 korona, ugyanis már évek óta a kínai, vietnami bóvlit veszed, s a turkálóból az elegánsabb ruhadarabokat. A 151 koronában meghatározott ádagos egészségügyi kiadások a te havi szükségleteidet nem takarják be - ingadozó vérnyomás, neurózis, ízületi bántal- mak —, a gyógyszerekért, vitaminokért havonta a gyógyszertárban kell hagynod legalább 500 koronát. A lakásrezsid (villany, gáz, fűtés, szemét) magasabb, mint 1557 korona, most pontosan 2350 korona. Gondolkoztál is, ne cseréld-e ki egyszobásra a kétszobás lakásod, de ismerőseid azt tanácsolták, keress más megoldást. Vegyél fel esedeg egy albérlőt, aki - ha netán rászorulnál - majd gondoz is. De „világítsd át” alaposan, át ne verjen valami szélhámos. Sok esetben a kisebb lakás sem megoldás, ugyanis, fenntartási költsége évről évre változik, növekszik. A telefonra sem elég a 208 korona (ennyi szerepel a statisztikai adatokban), 300-nál sosem fizetsz kevesebbet, ahogyan mondani szok- tad, még ha megnémulsz sem. Pihenésre, kultúrára 301 korona neked nem elég. Megrendelted az Új Szót, és ott a kábeltévé. Nem a „nagy csomag”, csak a közepes. Novemberben jött az UPC számlája, hogy a negyedéves előfizetés „hűségkedvezménnyel” január végéig 911 korona, tehát havi 300 csak a tévé... Különben a művelődés a statisztikai hivatal adataiban 0 koronás tételként szerepel. Kell ehhez kommentár? Te vendéglőre, szállodára nem költesz, közlekedési kiadásaid az adatokban közült 164 korona fölé csak akkor ugranak, ha az ország másik végében élő,85 esztendős nénikédet akarod meglátogatni. Távolsági buszokra ugyanis nincs nyugdíjaskedvezmény. De ez csak részletkérdés. Ha ez-az elromlik, ha egyéb árunak tekintjük a mosóport, tisztítószereket, akkor úgy nagyjából beleférsz a lakásfelszerelés-felújítás 301, a szolgáltatások, az egyéb áru 217 koronás tételbe. Na már most adjuk ösz- sze a te kiadásaidat. Bizony már most 500 koronával többet költesz, mint amennyi a nyugdíjad. Hogy miből? A vésztartalékodat apasztod, pedig még nincs is itt a január, az új esztendő, amikor - minden eddig hallott s közölt adatot figyelembe véve - körülbelül 40%-kal lesznek magasabbak a létfenntartási költségek. Ahhoz, hogy tétlenségre, bezártságra ítélve éppen csak tengesd az életedet, talán elég lenne plusz kétezer korona. Nyugdíjemelés Illusztrációs felvétel (5%) csak 2003 júliusától várható. De mi lesz az a 300 korona a több mint kétezer koronával növekedő kiadásokhoz viszonyítva?! És márciustól már a kórházi ellátás, egy-egy gyógyszer felíratása is pénzbe kerül. Néha kisegítesz itt-ott, takarítani is jártál, de aztán kiújult az ízületi gyulladásod. Jövőre még új csizma is kell, a mostani már beázik. Ki kellene cserélned a hűtődet is, már nagyon jege- sedik, sokat fogyaszt. Valószínű, hogy jövőre fölszerelik a hőszabályozókat is a radiátorokra. Jó dolog, de nagy kiadás. És a legnagyobb gond, hogy a fogaid - eddig semmi baj sem volt velük, büszke is voltál rájuk - mintha rosszalkodni kezdenének. Mi lesz, ha tömésre, ne adj isten, hídra lesz szükséged... Ezért döntöttél úgy, hogy külföldön vállalsz idősgondozást, vagy háztartási alkalmazottként munkát Ha bírod majd a strapát, hogy évekig 3-4 hónapot, fél évet dolgozz, akkor jól jársz. Feltöltheted a tartalékodat, amelyet minden nyugdíjas elkészít az „utolsó úqára”. Előtte még kicserélsz ezt-azt a lakásban, veszel egyjó kabátot, hogy ne légy egy kopott kisöreg. Szorítok neked, hogy ne rendetlenkedjen a vérnyomásod, ne kínozzon az ízületi gyulladásod, hogy bírjad idegekkel, erővel. Az útleveledet kezelők majd irigykedve köszönnek el tőled a határon, jó pihenést kívánva. Mert az utazásod célját így jelölöd meg: üdülés, turisztika. így van ez Európában és a világ fejlett országaiban. A nyugdíjasok hetven fölött már csak utazgatnak, pihennek. Mi, mai szlovákiai nyugdíjasok - egyelőre - így készülünk Európába. OLVASÓI LEVÉL Egy régi december Pontosan emlékszem arra az iszonyú télre, 1944 telére. Akkor voltam 15 éves. Először a németek jöttek. Lövészárkokat, fedezékeket ásattak velünk. Sürgős volt nekik, mert a szovjet hadsereg nagy erővel nyomult előre. November végén általános mozgósítást rendeltek el 18 évestől 50 éves korig. A bevonuló fiatalokat munkaszolgálatra vitték, az idősebbeket katonaruhába öltöztették. December 13-án az oroszok elfoglalták a szomszéd falut, Szécsénkét. Nálunk, Kelenyén a németek vonultak tüzelőállásba. A harcok a két falu két ellenséges hadserege között két hétig tartottak. Karácsonyi énekszó helyett fegyverropogás, aknák robbanása hangzott. December 26-án Kelenyét is a szovjet csapatok foglalták el. Az emberek örültek, hogy végre elcsitulnak a fegyverek. De nem így lett, mert a fasiszták ágyútüzet és aknaesőt zúdítottak a falura. Bújtak hát vissza a pincébe, ki hová tudott, mert még nem volt vége a rettegésnek. Bodzsár Jánosék udvarában is volt egy nagy pince, ide menekültek a golyók elől a házbeliek meg a szomszédok. A reggeli órákban előbújtak az állatokat megetetni. Velük együtt a kilencéves fiuk is. Egy akna eltalálta a ház sarkát, a fiúcskát meg egy szilánk. Meg is halt azonnal. Bevitték a konyhába. Közben a 17 éves Deák Erzsébet is küopakodott a pincéből, hogy hazaoson valamüyen enniDeák Erzsébet - élt 17 évet valóért. Nagyon szép lány volt. Észrevette őt egy orosz katona. Géppisztollyal a kezében utána ment, s ráparancsolt, menjen vele a szobát kitakarítani. A katona rázárta az ajtót. Sikított, védekezett. Védte a tisztaságát. A katona agyonlőtte, aztán elmenekült. A szomszédból, ahol hallották a sikoltozást és a lövést, átjött Bodzsár István és Velebny Vilmos. Feltörték az ajtót, ott találták a halott lányt. A szülei hazavitték. Tíz napig feküdt kiterítve a szobában. Nem lehetett a front miatt eltemetni. Bodzsár István elment Ipolfödémesre a papért, az erdőn, bujkálva eljött, de csak beszentelte a gyermeket és a lányt, mert gyülekezni, nem lehetett. Harangszó sem volt. A plébánost Tóth Bélának hívták. Most kanonok, Budapesten él. Idős Csáky József, Kelenye JEGYZET Reszkessetek, szülők! Soha még filmet (fümeket) olyan szomorúan nem néztem, mint a „Reszkessetek, betörők“ amerikai filmvígjáték különféle változatait. A kőgazdag, de dögfáradt szülők rohanvást távoznak, hogy idilli és fényűző karácsonyt töltsenek távol az otthonuktól. (Otthon, hm...?) Közben a szupergépekkel, minden földi jóval berendezett csodaházban felejtik egyik csemetéjüket. A repülőgépen észreveszik a hiányt. A riadalom kábé annyi, mintha az egyikbőrönd veszett volna el. A testvérek enyhe undorral, felszínes aggodalommal tűnődnek, mi lesz a gyerekkel, aki még soha nem maradt egyedül? Telefonok, visszaút szervezése a mama számára, sehol a közelben elérhető ember. Az egész város kihalt, elutazott, mindenki pihenni távozott a fényes és kényelmes luxusnegyedből. A huszonegyedik századhoz méltó módon leleményes gyerek ismeri a technika minden trükkjét, távirányítható játékai és a házban található szerkentyűk segítségével nemcsak leszereli, hanem harcképtelenné is teszi az agyafúrt betörőket. Ez még imponálhatna is. Hogy üyen okos, előrelátó, higgadt. Hogy bátor és leleményes. Mégis annyira sajnálni való. Hogy éppen csak elképed, csodálkozik, hogy egyedül hagyták. De úgy tűnik, hozzászokott már. Azonnal pizzát rendel. Tulajdonképpen semmi érzelem. Sem szomorúság, sem félelem. És ettől olyan félelmetes. A szülők negyven-negyvenöt között. Még bizonyára élnek a ngyszülők is.De hol? Ők is külön karácsonyoznak? Vagy „Derűs Alkony“ otthonban töltik hátralévő életüket? Ha itt volna egy nagymama, nagypapa... De nincs! Ilyen lesz a Szép Új Világ? Szegény unokáink... -hme<öztünk nagyon szoros kapcsolat volt. Szerettük a gyerekeinket, mindent megtettünk értük, de első helyen mi voltunk egymásnak. Harmincnégy évig tartott a házasságunk. „Érzem, hogy feltöltődöm energiával” KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Valaminek történnie kell ahhoz, rogy a rejtett képesség felszínre tőrön; a legtöbbször erős megrázkód- atás váltja ki azokat az adottságo- cat, amelyekről az illetőnek korábban sejtelme sem volt. De Klárika gyerekként is különbözött a társaiéi. Különös álmokat látott, s ha nóta mesélt erről a szüleinek, furcsán téztek rá. Attól tartottak, ezzel a ké- :ői, nem várt gyerekkel valami nincs -endben. Mára asszony így emlékesik a gyerekkorára.- Faluhelyen éltünk. Talán nem nertek elvinni az orvoshoz, nehogy negállapítsa, hogy valami baj van telem. Később, a pedagógusi pá- yám több mint négy évtizede alatt s ráéreztem bizonyos dolgokra. Iléggé zárkózott vagyok, de akiben negbíztam és akit megszerettem, ízt a hibáival és erényeivel együtt éltétel nélkül elfogadtam. Velük be- izéltem meg különös megérzései- net, s ők hittek is nekem. \ markáns változás akkor követke- sett be, amikor a férje meghalt.- Köztünk nagyon szoros kapcsolat tolt. Szerettük a gyerekeinket, miniem megtettünk értük, de első helyen mi voltunk egymásnak. Harmincnégy évig tartott a házasságunk. Talán azért tűnik olyan rövidnek, mert rendkívüli szép volt. Nem gondoltam öngyilkosságra, de arra igen, hogy milyen jó lenne, ha véletlenül elgázolna az utcán egy autó... A gyerekeimnek, az unokáknak se tudtam annyira örülni, mint korábban. Nem tudtam elfogadni, hogy ezután, míg itt leszek e földi létben, soha semmilyen formában nem fogok vele találkozni. S akkor belevetettem magam az idevágó szakirodalom tanulmányozásába, kerestem azokat az embereket, akikről tudtam, hogy foglalkoznak az élet utáni élet kérdésével. Egyszer a nászasszonyom telefonált, hogy a pozsonyi sportcsarnokban egy amerikai gyógyító tart szeánszot. Ez valamikor nyolcvankilenc szeptemberében volt, néhány hónappal férjem halála után. Elmentünk. Késő éjszaka ért véget a szeánsz, egyedül indultam haza, gyalog. Féltem. Fohászkodtam, hogy édes drágám, segíts. Elmúlt a félelmem, és a bokrok fölött, amerre mentem, valami felhő gomolygott végig. Majdnem felkiáltottam, hogy él, valamilyen formában mégiscsak él. Ez olyan érdekes... Ha nekem mondaná valaki, amit átéltem, és amit átélek, nem hinném el. Klára asszony nemcsak a fellelhető irodalomra szorítkozott.- A sok mindenféle könyv mellett a Silva-módszer adta meg a legnagyobb lökést. Elhatároztam, hogy addig nem fogok próbálkozni gyógyítással, amíg meg nem próbálom felvenni a féijemmel a kapcsolatot. Kidolgoztam egy meditációs programot. Tulajdonképpen a reikit követem, csak módosítottam rajta. Mind- egy, hogyan meditál valaki. A lényeg az, hogy az ember olyan mélyen lemenjen alfa szintre, hogy ott tudjon dolgozni. Nem törődött vele, hogy ki mit gondol róla, hogy egyesek önzőnek tartják, mert nem gondol az elhunyt lelki nyugalmára, csak hívja, hívja, nem engedi el...- De nem is kellett hívni, mint utóbb kiderült, mert ő jött, csak én még nem tudtam vele felvenni a kapcsolatot. A találkozások rendszeresek. Három nap egymás után jön, aztán bizonyos ideig nem, legfeljebb, ha valakinek szüksége van rá. Ahogy a férjemmel folytatott beszélgetésekből kivettem, akik a földi életben is önzetlen, minden gonoszságtól mentes életet éltek, azok a mennyországba kerülnek. Ha az embernek fél órán keresztül fáj valamije, az borzasztó, de ha boldog, a félóra hamar elröppen. Ennyi ideig tart ugyanis a „látogatás”. Egy perccel se tovább.- Hiába könyörgök, hogy maradj még, drága, egy kicsit. Mindig pontosan fél háromkor jön, és háromkor elmegy. Újév éjszakáján azt mondtam neki, hogy már úgy vártam, hogy ott leszek veled. Mert a Sybilla-jóslatban olvastam, hogy kétezerben lesz a világvége... Nem kell félned, felelte, sajnos még sok rosszat meg kell élni, de még majd jó is lesz. A csernobilihez hasonló katasztrófáktól félt bennünket, és azt mondja, elemi csapásoktól is kell tartanunk, nem annyira nálunk, de egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek. Klára asszony sosem foglalkozott szellemidézéssel, asztaltáncolta- tással. Különös tapasztalatairól beszámolt parapszichológus- oknak is. Azt a megnyugtató választ kapta, hogy nagyon jó úton jár.- Férjem rengeteg energiát ad át nekem, olykor fura módon. Eleinte nem tudtam, mi akar ez lenni. Igazán nem volt jó és kellemes érzés. Kicsit meg is ijedtem, amikor kétszer is jól fejbe vágott, mert nem bírtam felébredni. Mondtam is neki, hogy próbálj másképp ébreszteni, de ő ezt nem tudja, mert annyira erős ez az energia. Amikor megjelenik, csodálatos légkörben érzem magam, semmihez nem hasonlítható az az érzés. Úgy látszik, tudja, hogy én mennyi energiát adok ki magamból, és mennyire van szükségem. Magam is megtanultam energiát felvenni a reikivel. Az űrből nyert energia más: testilelki erőt ad. Klárika gyógyít is - saját módszert dolgozott ki a kínai akupunktúrás elemek segítségével.- Először magamon próbáltam ki. Próbálkoztam, kerestem, és rájöttem, hogy ha felveszem az energiát... Mindig kelet felé fordulok, először behunyt szemmel meditálok, azután a kezem kelet felé tartom, tíztől számolok visszafelé, és egyszer csak érzem, hogy árad a kezembe az energia. Érzem, hogy feltöltődöm. Akkor a kezeimet legalább tízszer jól összedörzsölöm, és a beteg testrészre tapasztom. Nem mindig a fájó részre. Ezzel nagyon kell vigyázni, mert rosszat is lehet okozni, ha nem oda teszi az ember a kezét, ahol szükség van az energiára. Ezeket a gyakorlatokat részben Vangától, a bolgár vak asszonytól vette át, részben saját magán kísérletezte ki. Férje lelkének látogatásait és a gyógyítási módszerét- egy kiadóra váró - könyvben is megírta. Gyakran érzi a félje jelenlétét, mintha egy finom kis szellő suhanna el a feje mellett. Olyankor gondolatban beszél hozzá.- De az nem igaz, hogy akkor jön, amikor én akarom... Néha rettenetesen szeretném, ha tanácsot adna... Rákérdeztem, vajon helyes-e, hogy megírtam ezt a könyvet, mert a lelkem mélyén úgy érzem, hogy kiadom a titkunkat. Azt mondta, csak írj, írj. Gyűjtöm az anyagot egy következő könyvhöz. Az írás lefoglal. Azért is, hogy ne gondoljak állandóan a hiányára, egy családregény írásába kezdtem.
