Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-28 / 300. szám, szombat
Családi kör ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 28. MINDENNAPI KENYERÜNK Családi félkör HALKO JÓZSEF Egy humorista, aki mindig nagy előszeretettel pellengérezte ki a televíziót, egy alkalommal így nyilatkozott: „A tévének sikerül a családi kört családi félkörré alakítania.” Lehet, ő maga sem tudta, micsoda igazságot fogalmazott meg viccnek szánt kijelentésével - s nem csak a televízióról. Míg ugyanis a körnek világosan meghatározható közép- és súlypontja van, a félköré igencsak homályos. Míg a körben álló emberek egymásra néznek, és súlypontjuk az ő kölcsönös kapcsolatuk, a félkörben állók bár egymás mellett vannak, középpontjuk mégis vagy éppen ezért valahol kívülük. Az ő figyelmüket valami más, rajtuk kívüli köti le. „Istenem, add, hogy tévé lehessek, hogy a szüleim jobban figyeljenek rám” - fohászkodott állítólag egy kisgyermek. Wintorsch német katolikus képviselőt meghívták egyszer egy haragot tartó családba, ahol szintén nem figyeltek egymásra. Mikor végigvezették őt a házon, a hitvesi hálószobára pillantva megjegyezte: „valami itt hiányzik a bútorok közül”. A ház asz- szonya tiltakozott: „az leheteüen, a berendezés teljes, mégpedig egy nagyon előkelő örökségből származik”. Wintorsch felismerve a házastársak feszült pillantásait, folytatta: „az imazsámoly az, ami hiányzik”. Ezzel arra célzott, hogy a családon belüli meg nem értés, a családi kör félkörösödésének oka valószínűleg az ima hiánya. Hogy tulajdonképpen hiányzik az igazi középpont - Isten. „... boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt - szólít fel az ószövetségi zsoltáríró -, mert ő... a mi Istenünk” (Zsolt 95,6-7). E karácsony utáni első vasárnapon térdeljünk le az Úr előtt, s fogadjuk el ajándékát: a szent családot mint a szilárd családi kör felülmúlhatatlan modelljét. „Az Úr, a mi alkotónk” családba teremtett bennünket, s a család által fejleszt, formál tovább. „Az otthon egy kis tfemplom - mondja a pozsonyi rabbi felesége, Channie Myers -, ott alakul ki a légkör, s ezzel együtt a gyerekek jövője is. Jézus, bár Isten fiaként egy barlangistállóban született, mégsem volt hajléktalan. Lelkének otthona éppen az a „megbízható pár” volt, Mária és József, akiknek ölelő kaija alakította ki a Családi kört. Istenhez hűen elfogadták a Gyermeket, hogy aztán oltalmazzák, neveljék, vezessék. Jézus viselkedésében, gesztusaiban és megnyilvánulásaiban kellett lennie valaminek, amit szüleiben gyermekként észlelt, feldolgozott, s gyermekien leutánzott. A felnőtt Jézus - aki gyermekként, fiatalemberként megtapasztalta a családi életet is - tanításában benne kell, hogy legyenek a családi kapcsolatok építésének, megtartásának és felújításának mai napig érvényes kódolt alapelvei is. A kapcsolatépítésről például akkor beszélt, amikor hallgatóságát arra hívta fel, hogy úgy szeressék egymást, ahogy ő szerette őket (Jn 13,34). Az, hogy valakik egy fedél alatt laknak, még nem jelenti, hogy családot alkotnak. A különbség hasonló a sziget s a félsziget közti eltéréshez: a szigetek, mint nevük is mutatja, elszigeteltek, izoláltak, ezzel szemben a félszigetek a szárazföldhöz kapcsolódnak. Ha az egymás mellett élő személyek nem kapcsolódnak egymáshoz figyelmes, párbeszédre képes szeretettel, nem képeznek családot. Félkörré bomlottak, valahová kifele tekintenek. Legfontosabb tanács a már kiépített kapcsolatok megtartására, hogy szüntelenül imádkozni kell, mégpedig Jézussal, aki azt kérte, „tartsd meg őket (...), hogy egy legyenek, mint mi” (Jn 17,11). Az imával Istent hívjuk kapcsolatainkba: egyedül ő képes egyesíteni minket. Egy spanyol közmondás szerint az a család, mely együtt imádkozik, nem esik szét. Amikor együtt imádkozunk, közösen valljuk az egyeden Atyát, közösen ismerjük be bűneinket, közösen könyörgünk mindennapi kenyerünkért. Az imában gyermekek, szülők és nagyszülők egyenlővé lesznek Isten előtt, ami kapcsolatukat könyö- rülettel, őszinteséggel és örömteli alázattal tölti meg. Legnehezebb a kapcsolatok felújítása egy megsemmisítő konfliktus után. Ezért van igaza Schillernek, amikor azt mondja, a megbocsátás a „legistenibb győzelem”. Mert az Isten győzelme kapcsolatainkban. Jézus a tékozló fiú példáját állítja elénk: az apa ölelése minden konfliktus, viszály megoldásának modellje - „nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer” (Mt 18,22). Az ölelés az új kezdet gesztusa. Egy család a hegyekbe indult, hogy ott töltsék a szentestét. Az autó tele ajándékokkal, ünnepi étkekkel. Hirtelen csúszás és ütközés a kanyarban, s a kocsi vagyont érő rakományával együtt hamuvá égett. A közeli szállóban, ahová a család bemenekült, nem győztek csodálkozni az emberek: a háttérben még izzott a zöld Felicia, s a kis család könnyek közt, kacagva ölelgette egymást. „Túléltük... Szeredek benneteket... Mind életben vagytok... Ez a legcsodálatosabb Jézuska az életemben...” - dadogták a szülők, a gyerekek, egyik a másik szavába vágva. Végre megtapasztalták, mi az, ami a legértékesebb számukra. Csak az a kár, hogy az ilyen felismerésekhez az embernek csúszást kell kapnia... A szerző római katolikus pap Az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni Szokások szilveszter körül zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója. Hejgetés (december 31.) A hejgetés célja a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása az új esztendőben. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló „bika” hangja kíséri. A hejgetés a búza élet- történetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig. Újév napja (január 1.) A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a Római Birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, nálunk is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizá- ló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, „európai” ünnepekké váltak. Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium-készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve). KALENDARIUM ecember 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, terített asztal mellett elszórakoznak. Aprószentek napja (december 28.) Sok helyen vesszőből font korbácscsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek. A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkos- ság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is NEM CSAK ICEVEL EL AZ EMBER Szilveszter után újév napja CSALÁDI KÖRBEN Jaj, a macska! Macskajaj - az értelmező szótár szerint másnapos állapottal járó rossz közérzet. Az első recept mindjárt a kutyaharapást szőrével módszer gyakorlati alkalmazása. (Menynyi kedves háziállat rögtön egy kis újévi mulatozás kapcsán!) Bloody Mary 1,25 cl paradicsomlé, 3 cl vodka, 2 csepp Worcester mártás, 2 csepp Tabasco, késhegynyi bors, csipetnyi zelleres fűszersó, jég. Mindezt egy mixerben összerázni, majd poharakba tölteni. A tetejét zellersóval megszórni. Tárkonyos füstölt leves 1 füstölt csülköt és 1-2 füstölt körmöt a főzés előtti napon beáztatunk. A főzés napján csontjával együtt apró darabokra vágjuk, 1 fej hagymával, 2 cikk fokhagymával meg 2 kanál tárkonnyal puhára főzzük. Ezalatt 2 szál sárgarépát, 2 szál gyökeret karikákra, fél kg krumplit kockákra vágunk és belefőzzük. Ha tetszik borsozzuk, de sózni nem kell. Miután a leves megfőtt, simára keverünk 2 egész tojást egy evőkanál liszttel, hozzákeverünk egy pohár tejfölt, és ezt apránként a leveshez adjuk. Állandóan kavargatjuk, nehogy a tojás összekapjon. Közben egyet rottyantunk a levesen a habarékkal, majd ízlés szerint citrommal savanyítjuk. Káposztaleves Fél kg savanyú káposztát kimosunk. Másfél liter vízzel feltesz- szük, puhára főzzük. 8 dkg vöröshagyma, 4 dkg zsír, 4 dkg lisztből pirospaprikával készült rántással berántjuk, és kolbászt karikázunk bele. Korhelyleves 1 közepes nagyságú füstölt csülök, 50 dkg hordós savanyú káposzta, 1 kis fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejföl, só, pirospaprika, szemes bors. Az egy éjjelen át hideg vízben megáztatott füstölt csülköt egy liter friss vízben puhára főzzük, majd kivesszük és kis kockákra vágjuk. Az olajon megfonnyaszt- juk az apróra vágott vöröshagymát, meghintjük a liszttel, és ke- vergetve barnára sütjük. Egy kevés paprikával megszórjuk, és a csülök főzővizével, illetve annyi savanyúkáposzta-lével engedjük fel, hogy kb. másfél liter levest kapjunk. Beletesszük a csülökhúst és a jól kicsavart savanyú káposztát, a fokhagymát, borsozzuk, illetve szükség esetén sózzuk, majd a káposzta puhulásáig főzzük. Tálaláskor tejföllel ízesítjük. Karikákra vágott füstölt kolbász is jöhet bele. Csülkös káposzta 1 kg füstölt csülök, fél kg burgonya, másfél kg savanyú káposzta, fél liter fehérbor, 4 dl tejföl törött bors. A csülköket vízben nagyon puhára főzzük, kicsontozzuk, felszeleteljük. A megtisztított burgonyát kockákra vágva a fazék aljára tesszük. Erre kerül egy réteg csülökhús, majd egy réteg káposzta. Ezt addig ismételjük, amíg el nem fogy. Mindezt felöntjük borral, megborsozzuk és lassú tűzön, keverés nélkül, kb. 2 órán át főzzük. Tálalás előtt tejfölözzük. SZÓ Ml SZÓ gyerekből, aki ilyet nyomdogál nap mint nap félig öntudatlan. Akármi lehet. Például guvadt szemű, nyálcsorgató, show-IQ-val rendelkező, sorozatfüggő, aki az úgynevezett szabadideje jelentékeny részét a dobozba bámulva tölti. Na persze, nem az összes szabadidejét, mert közben néha ki kell mennie a konyhába csipszért! Ezt hívják tévé-mozgáskultúrának. Másnap meg olyan, de olyan jól meg lehet beszélni a kollégákkal, hogy a Jósé Armando hogyan vesztette el a mobiltelefonját a tornádóban, s mindezt egy zöldruhás vak szolgálólány miatt, akinek titokban a paptól van gyereke, aki viszont - szintén titokban - borzasztóan előkelő származású árvagyerek, de erről éppen csak az öreg néger dajka tud. Irigylésre méltó bébinemzedék, technikai csodákkal ellátott új generáció! Feszítsétek arcotok bátKarácsonyi ajándék vagy szilveszteri tréfa? nép előtt, mikor a csöndes esti ködökben egyre csábítóbban és egyre karácsonyosabban ragyognak a kirakatok. És csodálkozott már Ön is, hogy ajándéktárgy fedőnév alatt micsoda dolgokat képesek egyesek rásózni a szegény ártatlan vásárlóra? Talán Ön is túlesett már a tamagocsin? Hát a zenélő nyalókán, mely sötétben világít és ír, de ugyanakkor kulcstartó is? És a nyivogó rózsaszín cipőcskén meg az ürülék szagú meglepcsi- cukorkán? Akkor most kapaszkodjon meg! Túl a műanyag vámpírfogakon, a ronda fekete műpókokon és az égszínkék tüllruhás tündi-bündi édi-bédi nyálasbarbi csimborasz- szóján van ajándék, mely még ezeket is fölülmúlja. Tudom, nehéz elhinni. De így igaz. Egy cumisüveg. Persze nem akármilyen. Mondhatnánk, forradalmi. Sőt! Még annál is jobb. Ennek a cumisüvegnek van egy bizonyos formája. És nem is akármilyen. Ennek a cumisüvegnek ugyanis...- és most kapaszkodjon meg -, ... ennek a cumisüvegnek tévé-távirányító formája van. Öly csodadolog, hogy a képzelet beleszédül, mi minden lehet még abból a TÓTH FERENC Kedves Olvasó, nyilván Önben is gyakran felötlik az örök kérdés: - Vajon milyen ajándékot kellene venni. Különösen a téli nagy ün(A szerző felvételei) ran a jövő szelének! S közben csak mosolyogjatok, mosolyogjatok és mosolyogjatok! Hisz nem eshet immáron semmi bántódás- tok ebben a szép új világban, ahol olyan csodálatos találmányok állnak rendelkezésetekre, mint például a bébi(táv)irányító!
