Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-28 / 300. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 28. FÓKUSZBAN: A KLÓNOZÁS 3 A klónozás fontosabb állomásai, klónozás útján létrehozott élőlények: 1996. július 5. Skót kutatóknak a világon először sikerült juhot klónozniuk. A megszületett nősténybirka neve: Dolly. 1998. július 6. Két, klónozott sejtből kifejlődött üszőborjú jött a világra. Ez volt az első eset, hogy felnőtt állatból vett sejtek klónozásával sikerült szarvasmarhákat előállítani Ca korábban előállított borjú- klónokhoz embrióból vették a kiinduláshoz szükséges sejteket). 1998 ősz. Amerikai tudósoknak sikerült klónozással előállítani az első emberi embriót. Egy anyatehén magjától megfosztott petesejtjébe plántálták be egy férfi lábsejtjének sejtmagját. 1999. június 23. Kínai tudósok klónozással pandaembriót produkáltak. 2000. január 24. Japán tudósoknak sikerült egy olyan klónozott borjút világra segíteniük, amelyet egy szintén klónozott szarvasmarha sejtjének felhasználásával hoztak létre. Addig csak egereket tudtak újraklónozni, de nagytestű emlősállatot még nem. 2000. április 3. Bejelentették, hogy márciusban klónozott borjút állítottak elő Bangkokban. 2000. június. Klónozott kecskék születtek Kínában. 2000. szeptember 21. Bemutatták a Starbuck-II névre keresztelt bikaborjút. 2000. december 4. A Dollyt létrehozó edinburghi Roslin intézet tudósai „megalkották“ a genetikailag módosított tyúkot. 2001. július 12. Amerikai tudósok először ismerték el a nyilvánosság előtt, hogy klónozás útján emberi embriókat hoznak létre gyógyászati és kutatási célból. 2001. szeptember 2. Tajvanon is megszületett az első klónozott borjú. 2001. november 25. Az Advanced Cell Technology (ACT) nevű, Massachusetts állambeli biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy emberi embrió klónozását hajtottak végre, de nem azzal a céllal, hogy emberi lény „másolatát“ állítsák elő, hanem hogy elősegítsék az embrióból nyerhető őssejtek előállítását. 2001. december 22. A Houston melletti Texas A&M-Egyetem tudósainak közreműködésével, genetikai másolás eredményeként megszületett a világ első klónozott macskája. 2002. november 26. Rómában Severino Antinori, a viták kereszttüzében álló Egyesült Államokban élő olasz nőgyógyász bejelentette, hogy januárban születik meg a világ első klónozott babája, majd néhány héttel később további két klónbaba fog születni. Egy nappal később jelentették be, hogy még az idén megszülethet egy amerikai házaspár klónozott gyermeke. (MTI) A klónozásra sem etikailag, sem pedig technikailag nem készült fel az emberiség Istent játszó tudomány Mi az a klón? A tudományos meghatározás szerint „egy adott szervezet genetikai állományának hiánytalanul való átörökítése az utódszervezetbe ivaros folyamat nélkül”. Miért vált ki a klónozás ennyire heves reakciót? Hiszen kiónok a természetben is előfordulnak, például egy egyszerű testi sejt számtartó osztódása (mitózis) során. Természetes kiónokat fejlettebb szinten is találhatunk, még a teljes organizmusok közt is: az egypetéjű ikrek is egymás pontos másolatai. ÖSSZEFOGLALÓ A klónozás kezdeti lépései az ember anyaméhbeli embrionális életéhez vezetnek vissza, egészen pontosan az őssejtekhez. Ezek a sejtek életük végéig képesek osztódni, más és más sejttársulásokat, szöveteket vagy akár szerveket hozva létre. Mikor az első őssejt - a megtermékenyített petesejt - megkezdi működését, még a szervezet bármely apró egységét elő tudja állítani. A zigóta pár órán belül osztódni kezd, az utódsejtek pedig a nyolcsejtes állapotig megőrzik ezt a jellegüket. Az egypetéjű ikrek is ebben a stádiumban alakulnak ki. Molekuláris klónozás Az őssejteken alapuló mesterséges klónozásnak két szinte ismert, meg egy harmadik, amihez - mivel ez a legegyszerűbb, legkezdetlegesebb verzió - még őssejt sem feltétlenül szükséges. A molekuláris klónozás (tehát a molekulák szaporítása) tulajdonképpen egy vírus módszerének utánzása. A kívánt molekula adatait vektorok (hordozók) juttatják be a gazdasejtbe, azaz génjeikkel manipulálják a célsejt génjeit. A befolyásolt genetikai állomány „legyártatja” a sokszorosítandó molekulát. Sejtklónozás A következő lépcső a sejtklónozás, ami valójában a mesterséges körülmények közti sejtszaporítást (sejtkultúrák) jelenti. 2000-ben óriási tudományos felfedezése volt, hogy a három emberi őssejtfajta is kitenyészthető megfelelő laboratóriumi körülmények között. A klónozás új lendületet kapott, kutatók tízezrei keresték az őssejtek kulcsát: azaz azokat az eddig ismereüen szabályozó mechanizmusokat, amik befolyásolják az embrionális őssejt differenciálódását. Az orvostudomány előtt teljesen új perspektívák nyíltak számos betegség kezelésére: ha sikerül megtalálni az őssejt „irányításának” módját és lehetőségét, egy komplett sejt-, szövet- és szervbank hozható létre. Gyógyíthatóvá válna sok olyan kór, melyeknek hátterében bizonyos sejttípusok hibás működése vagy krónikus megfogyatkozása áll. A fenti eljárást nevezzük sejtterápiának vagy terápiás klónozásnak, ami a klónozás azon részét jelenti, mikor a cél nem egy teljes organizmus (egy egész emberi szervezet), hanem az őssejtek befolyásolása által csak bizonyos „alapegységek“ előállítása. A kísérleteldiez szükséges őssejtekhez többfélé módon lehet hozzájutni. Ilyen célokra felhasználhatóak a mesterséges megtermékenyítésekből visszamaradt fölösleges embriók, az abortált magzatok valamint a klónozással létrehozott korai stádiumé embriók. A negyedik (leghumánusabb és legelfogadhatóbb) lehetőség az újszülöttek köldökzsinórjában rejlik, ami különlegesen sok őssejtet tartalmaz. Többsejtűek klónozása A harmadik szint a többsejtű organizmusok klónozása. Két alapvető módszer áll a kutatók rendelkezésére, a nukleáris transzfer (azaz sejt- maganyag-átvitel) és az embrió-osztás (felezés). Nukleáris transzferrel keletkezett Dolly is 1997-ben, az első klónozott emlős. Az eljárás lényegében a következő: A lemásolni kívánt egyed egy már differenciálódott testi sejtjét megfosztják a magjától. A magot (benne a genetikai állománnyal) egy szintén magtalan petesejtbe ültetik, elektromos áram segítségével. A donor testi sejtjének- más környezetbe kerülve - megáll az ún. biológiai órája. Az anyaméhbeli differenciálódás ellenére minden egyes közönséges testi sejt is hordozza mindazt az információt és képességet, amit egy őssejt, csak egy egyelőre felderítetlen mechanizmus következtében ez rejtve marad a sejt egész élete során. Most azonban a kapott örökítőanyag specializált működése (hiszen a sejt csak azokat a géneket használta eddig, amik feladatának ellátásához szükségesek voltak) megszűnik, és a zigóta osztódni kezd. Az ilyen módon ivartalanul megtermékenyített petesejtet behelyezik a béranya méhébe, és innentől elvileg normális lefolyású terhesség következik, amelyből világra jöhet a donor tökéletes kiónja. Am lehetséges, hogy az utód mégsem lesz fizikailag teljesesen azonos a donorral, hiszen egyáltalán nem ismerjük a mitokondriumban lévő DNS-ek szerepét. A petesejt mitokondriuma a petesejt donortól származik, így ezek a gének befolyásolhatják a donor egy az egyben való átöröklődé- sét. Ezek az egyelőre felderíteden tényezők az ún. petesejt faktorok. Az első kunéra (azaz a többszörösen génmanipulált ember) már meg is született. A 227. Dolly sikerült Az ember reproduktív klónozása (a teljes, kifejlett emberi szervezet megalkotása) azonban egyik módszerrel sem oldható meg. A tudomány elvben készen áll az első emberi kísérletre, mégis túl nagy a kockázat és túl kicsi a hatékonyság. Állatok reproduktív klónozásánál mintegy 2%-ban alakultak ki embriók, tehát még nem rendelkezünk megbízható technikával a nukleáris transzferhez: a híres klón-bárány, Dolly pontosan 227-szerre sikerült... (MTI, o-o, i-x, i-t) A raeliánus szekta vezetője szerint a klónozás segítségével többször újraszülethetünk Lehetőség az örök élethez? ÖSSZEFOGLALÓ A sikeres emberklónozást bejelentő raeliánus szektát 1975-ben alakította Claude Vorilhon akkor autós sportra szakosodott francia újságíró. A név akkortájt a Genesis horror-rock operájának, a Bárány a Broadway-n fekszik című műnek (The Lamb Lies Down On Broadway) főszereplőjeként volt ismert, és a darabban a Peter Gabriel megszemélyesítette Rael emberi kísérletek egész sorozatán megy végig. A magát „a világ legnagyobb ufológus mozgalmának” nevező gyülekezet tagjai - mintegy 55 ezren - hisznek a földönkívüliekben, az úgynevezett elohimokban, akik a tudomány, a szerelem és az intelligencia istenei. Elohimmal eddig csak a gurunak sikerült találkoznia, állítólag 1973-ban. Vorilhon-Rael elmondása szerint ott szállt ki egy repülő csészealjból egy kis zöld emberke, aki elmondta neki, hogy a Biblia tévedett, nem Isten, hanem az elohim (héberül: istenek) teremtették a világot, a robotika és a DNS-sel kapcsolatos felfedezések felhasználásával, több ezer évvel a földi laboratóriumokban elért eredmények előtt. Hogy az emberek találkozhassanak ezekkel a géniuszokkal, fel kellett építeniük Jeruzsálemhez a lehető legközelebb egy „követséget” az elohimok számára. A szükséges pénzalapok gyűjtése ma is folyik. Hogy milyen eredménnyel, arról nem szól a fáma. A szekta tanításának egyik alappillére az „érzéki meditáció a kozmikus orgazmus eléréséhez”. E homályos megfogalmazás mögött azonban annak az eugenizmusnak a magasztalása rejlik, amely az emberi testi és lelki fogyatékosságok terjedésének megakadályozását, az emberi faj tökéletesítését tűzte ki célul. Dolly, a klónozott birka megszületése után „Rael” kijelentette, hogy emberi lényeket fognak klónozni, és az embereknek javasolja, hogy másfél millió frankért ily módon jussanak az „örök élethez”. A Clonaidet 1997- ben hozta létre. A magát Mózes és Mohamed próféták utódjaként számon tartó férfi jelenleg Québecben él. Egy 2002 júliusában elhangzott bejelentés szerint klónozott embriót ültettek be egy húszéves dél-koreai nő méhébe a Clonaid programjának keretei között. Amerikai és dél-koreai tudósok három hónappal korábbi embrióbeültető műtétjéről szóltak a hírek. (MTI, i-t) Fent: Dolly, az első klónozott birka. Lent: klónozott borjak. (Képarchívum) Egy manipulált petesejt képe (TASR/EPA-felvétel) Tudós vagy sarlatán? Antinori professzor, a klónozási verseny egyik kulcsfigurája. (Képarchívum) MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEK Milyen rokonságban állnak majd a leendő kiónok egymással és a donorral? Megszülheti-e valaki saját ősét? Testvéri kapcsolatban áll egy donor több kiónja (ha netán valaki, kétszeresen klónoztatja magát)? Két homoszexuális férfi közül melyik adja a génállományt az utódnak? Mondhatják-e majd a házaspárok akkor, hogy közös gyerek? (ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, SOK CSAPADÉK, 0 - +4 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOCIA A Nap kel 07.44-kor - nyugszik 16.03-kor A Hold kel 01.00-kor - nyugszik 12-.35-kor A Duna vízállása - Pozsony: 380, árad; Medve: 300, árad; Komárom: 350, árad; Párkány: 290, árad. Felhős, ködös idő várható, helyenként ónos szitá- lásra is számítani lehet. Délután érezhetővé válik a délnyugati áramlással érkező melegebb, nedves levegő hatása, először a délnyugati országrészben kell esőre számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet -4, 0 a magasabban fekvő helyeken 0, +4 fok körül alakul. Éjszaka -2,-6 fok várható. Vasárnap folytatódik a borús idő, többfelé esőre, havas esőre, a hegyekben hóra lehet számítani. A nappali hőmérséklet 0, +4, az éjszakai -2, -6 fok körül alakul. A nyugati országrészben az időjárás kellemetlen hatására kell felkészülni, súlyosbodhat a mozgás- szervi, szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségekben szenvedők állapota. Gyakoribbá válik a fejfájás, számítani kell fantomfájdalmakra is. Alacsonyabb lesz a testi és a szellemi teljesítőképesség, romlik a koncentrációkészség. Az időjárásra érzékenyek ingerlékenyebbek lesznek, nő a depresszióra való hajlam, gyakori lesz a testi és pszichikai fáradtság érzése. A keleti országrészben ezek a tünetek enyhébbek lesznek.
