Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-21 / 297. szám, szombat

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 21. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő szombat 11 Andrea Chénier sz. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Denevér sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Fiatalság, bolondság 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Erasmus, avagy Barátok (fr.-ol.) sz., vasárnap 15.30,18, 20.30 MLADOST: Bazi nagy görög lagzi (am.) sz., v. 15, 20 Ester Kahn (francia-angol) sz., v. 17 KASSA TATRA: Erasmus, avagy Barátok (fr.-sp.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Harry Potter és a titkok kamrája (am.) sz., v. 13.30, 16.30, 19.30 ÚSMEV: Bazi nagy görög lagzi (am.) sz., v. 16, 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: A sárkány csókja (am.-fr.) sz., v. 18 ÉRSEK­ÚJVÁR - MIER: A sárkány csókja (am.-fr.) sz., v. 19.30 LÉVA - JU­NIOR: Dons Plum Bar (am.) sz., v. 16.30, 19 VÁGSELLYE - VMK: Kocka 2. (kan.) sz., v. 18 NAGYMEGYER - SLOVAN: A kismenő (am.) sz., v. 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Libido - Vissza az ösztö­nökhöz! (am.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Elhagyatva (am.) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45, 20 Halj meg máskor! (ang.-am.) sz., v. 12.30,15,17.30, 20 Hangyák a gatyában 2. (ném.) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (am.) sz., v. 11.30,14.30,17.30,20.30 Jégkorszak (am.) sz., v. 12.15, 14.15 Jelek - Signs (am.) sz., v. 17.45 Kincses bolygó (am.) sz., v. 12, 14,16,18, 20 A szállító (ff.) sz., v. 12.15, 14.45,17.15,19.45 Szeretni bolondulásig (fr.) sz., v. 16.15,18.15,20.15 Szétcsúszva (am.-ang.) sz. 17.45 A szmokinger (am.) sz., v. 16.30, 18.30, 20.30 Télapu 2. - Ve­szélyben a karácsony! (am.) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45,20 A Pátria rádió háromnapos kínálatából válogathatnak Ünnepi programok MŰSORAJÁNLÓ A karácsonyi ünnepek alatt naponta 7.00-tól 18.00-ig közvetítünk. Ádám-Éva napján hírekkel és aktuá­lis információkkal kezdjük a napot, majd délig Ünnepváró című élő, ze­nés magazinunkat hallgathatják. A műsorban szólunk Ádámról és Évá­ról, ellátogatunk Németországba és Amerikába az ottani karácsonyi szo­kások után kutatva. Stúdió-vendé­geinkkel - a katolikus, evangélikus és református egyház képviselőivel- a karácsonyról beszélgetünk, kicsit másképp. 13 órától irodalmi össze­állításunkban meghallgathatják Sár­közi György és Illés Endre egy-egy novelláját, valamint Duba Gyula és Vajkai Miklós írását a szerzők tolmá­csolásában. 13.40-től karácsonyi népénekeket ad elő a Kaláka. A 14 órai hírek után zenés beszélgetést hallhatnak Darvas Iván Kossuth-dí- jas színművésszel. 14.35-től a Linha Singers játszik és énekel. Szlovákiai magyar költők gyermekversei hang­zanak el 15 órától. Menyhe karácso­nyi szokásait, énekeit elevenítjük fel a Kisdedre várva c. műsorban 15.30- tól. Utána Boldog karácsonyt! cím­mel zenés karácsonyi üdvözleteket tolmácsolunk. 17 órától műsorzárá­sig hallgathatják Csendes éj című ökumenikus egyházi műsorunkat. December 25-én, Nagykarácsony napján 8 órától Karácsonyi muzsika c. összeállításunkban Bach és Liszt Ferenc egy-egy orgonaműve, barokk és romantikus vokális művek, vala­mint Ariel Ramirez kreol miséje hangzik fel. 9 órától ünnepi szent­misét közvetítünk a párkányi római katolikus templomból. A tíz órai hí­rek után Száncsengő c. összeállítá­sunkban somotjai, szőgyéni, párká­nyi és vajáni kisiskolásokat szólalta­tunk meg. A Csipkerózsika 11 óra­kor kezdődő rádióváltozata után Bárdos Ágnes gyermekalbumáról hangzik el válogatás. 13 órától köz­vetítjük Gál Sándor A folyó és a mág­lya c. hangjátékát. 14.05-től Kötődé­sek c. műsorunkban megismerhet­nek egy fiatalembert, aki elindult, hogy megkeresse sosem látott test­véreit. A Kaland az élet karácsonyi különkiadásában születésnapi be­szélgetés hangzik el Dráfi Mátyás színművésszel. Régi karácsonyok hangulatát idézi Üdvözlégy Betle­hem c. összeállításunk, amelyben kisdedaltatókat és karácsonyi éne­keket hallanak a Zoboraljáról. 17 órakor kezdődik Szép volt, de szép c. műsorunk, amelyben Cséfalvay Katalinnal, a 60-as években feltűnt operettprimadonnával beszélget. December 26-án, István napján a reggeli információk után mesemű­sort közvetítünk. 9 órától egyórás zenés riport-összeállításban számo­lunk be a FIRESZ kórus németorszá­gi hangversenykörútjáról. A tízórai hírek után: Sztár-Randevú. A mű­sorban megismédünk néhányat az év során elhangzott sztárintetjúk- ból. A déli hírek után nóták és csár­dások szólnak. 13 órakor Vándorta­risznya. A szerkesztő az év során el­hangzott interjúkból, riportokból ál­lított össze egy csokorra valót. Meg­szólal többek között Kállai Ferenc színművész, Hulkó Gábor kiberneti­kus, Kiss Gyula, a palásti tájház egyik létrehozója és Békés János professzor. A riportműsor után nép­szerű színművészek sanzonokat énekelnek. Hallani fogják Márkus Lászlót, Tolnay Klárit, Huszti Pétert és Darvas Ivánt. A14 órai hírek után két rimaszombati pedagógus gö- möri költők versei alapján készült verses-zenés összeállítását mutat­juk be. 14.45-től Kálmán Imre Ci­gányprímás, Szirmay Albert Mézes­kalács és Mágnás Miska, Kacsóh Pongrác Rákóczi, valamint Zer- kovitz Béla Csókos asszony c. művé­ből hangzanak el részletek. Az ün­nepek alatt is jelentkezik a Pulzus, Polák László szerkesztésében. Ha elmúlik karácsony - gondolatok de­cember 26-án, az idei ünnep utolsó óráiban arról, milyen is volt 2002 karácsonya? A zenés magazint 15.05-től 17 óráig hallgathatják. Ez­után könnyűzene szól, majd a Nap­zártában összefoglaljuk a legfonto­sabb eseményeket. (B. E.) Erzsébet máig tartó népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy emlékének évről évre kiállításokat szentelnek Sissi felvidéki emlékhelyei Szeretett magyarjai „második Szent Erzsébetnek" nevezték (Képarchívum) Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1837 karácsonyestéjén szüle­tett Münchenben a „kor leg­szebb asszonya”, Erzsébet császár- és királyné, ismer­tebb nevén Sissi. B. MÁNYA ÁGNES Gerő András történész írja egy he­lyütt, miszerint ritka jelenség Ma­gyarországon az, hogy egy, a Habs- burg-dinasztiához tartozó személy­nek nem pusztán hivatalosan terem­tett, hanem társadalmilag támoga­tott kultusza legyen. Erzsébet csá­szárné és királyné (1837- 1898), vagy ahogy a bájos, édeskés filmtri­lógia alapján ismertté vált, Sissi, Fe­renc József hitvese ezen kevés kivé­telek közé tartozik. Alakját az emlí­tett filmen kívül több szobor, emlék­mű idézi/idézte nemcsak Bécsben, hanem a hajdan volt Osztrák-Ma­gyar Monarchia más városaiban is. Erzsébet máig tartó népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy emlékének évről évre számos kiállí­tást, tárlatot szemelnek (például a magyar nemzet koronázási ajándé­kaként az uralkodópárnak adomá­nyozott gödöllői kastélyban, Sissi egyik kedvenc tartózkodási helyén). Erzsébet szépségéről, különcségé­ről, politikai szerepléséről - vagy ép­pen annak ellenkezőjéről -, a király­né és a magyarok kölcsönös vonzal­máról sokan és sokféleképpen írtak. Az én elsődleges célom az, hogy fel­hívjam a figyelmet azokra a köztéri szobrokra, emlékhelyekre, amelyek­kel - elsősorban a mai Szlovákia te­rületén - a kortársak, az alattvalók emlékeztek erre a rendkívüli asz- szonyra. Alig pár nappal Erzsébet halálát (1898. szeptember 10.) követően a magyar országgyűlés törvénybe ik­tatta a „a királyné emlékének meg­örökítését” Budapesten, sőt felme­rült egy „hazai” temetés ötlete is: in­dítványozták, hogy legalább a ki­rályné szívét helyezzék magyar földbe. Csak az előbbi terv valósult meg: 1932-re készült el az a szobor (Zala György alkotása), amely az ugyancsak a királynéról elnevezett Erzsébet híd budai hídfőjénél kiala­kított kis parkban áll. Helyi szinten is többfelé megemlékeztek Erszébet királynéról. A bécsi temetés napján országszerte gyászistentiszteleteket tartottak, gyűjtéseket szerveztek szobor vagy egyéb emlék felállításá­ra. Szerte a Monarchiában, a na­gyobb városokban, mindenhol, ahol megfordult vagy megfordulha­tott, gyors egymásutánban avatták fel Erzsébet szobrait, az elsőt már 1899-ben. Négy évvel a halála után például Pöstyénben. Jankovich Gyula alko­tását 1902. augusztus 10-én leplez­ték le. A szobor szomorú sorsra ju­tott: megrongálták, majd eltávolí­tották. Hasonlóképpen alakult az egykori Trencsén vármegyében, Peredméren (Predmier) felállított bronz mellszobor sorsa is. Erzsébet királyné 1895. júliusában 22 napot töltött a bártfai gyógyfürdőben. Az ott-tartózkodásának emlékére felál­lított bronzszobrot, Donáth Gyula művét, 1903. augusztus 16-án lep­lezték le. A szobrot eltávolították, sokáig raktáron tartották, majd 1968 tavaszán újra felállították, igaz, az eredeti Erzsébet felirat nél­kül. A bártfaiak emlékoszlopot is emeltek az ún. Orvos-forrás fölé, amelybe a királyné ivópoharát falaz­ták be. Erzsébet eperjesi kőszobrát, amely a hajdani tüzérlaktanya előtti téren állt, 1919-ben bontották le. Pozsony nagyszabású emlékműter­veiből csak egy valósult meg, az is a többi felvidéki Erzsébet-emlékhez képest későn, 1913-ban. A Ferenc József császárról és királyról elneve­zett új városrészben Lechner Ödön budapesti műépítész tervei alapján ekkorra készült el az a templom, amely az ugyancsak általa tervezett Grössling utcai királyi katolikus fő­gimnázium mellé épült, s a hozzá tartozó lelkészlakkal együtt szoros építészeti egységet alkot. A lechneri magyaros szecesszió stílusában ké­szült épületegyüttes legszemreva- lóbb darabja a Szent Erzsébet-temp- lom, amely színe után a Kék temp­lom nevet kapta. A Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére felszen­telt templomot Sissi szimbolikus mauzóleumának szánták, akit sze­retett magyaljai „második Szent Er­zsébetnek” neveztek. Itt helyezték el Erzsébet királyné fehérmárvány domborművét, a neves pozsonyi szobrász, Rigele Alajos alkotását. A domborművet - feltehetőleg 1921- ben - eltávolították a templom falá­ból és a szomszédos lelkészlakba vit­ték, ma is ott található. A nagyobb városok mellett Erzsébet vidéki tisz­telői is több helyütt adóztak a király­né emlékének. Az egykori Eszter­gom vármegyéhez tartozó Szőgyén (az idő tájt még Magyar- és Né- metszőgyén, ma Svodín) lelkes pol­gárai közvetlenül a királyné halála után emlékoszlopot emeítek a tisz­teletére a községhez tartozó Ren- deskút-pusztán. Elgondolkodtató az Erzsébet-emlék- művek viharos sorsa. A Monarchia felbomlása után az utódállamokban többségük elfogadhatadanná vált. A szobrok nagy része azonban, ha el is került a helyéről, nem semmisült meg, rendszerint valamely múzeu­mi raktárban várta a feltámadást, az újrafelfedezést, amely több mint fél évszázad után néhány helyen, pél­dául Bártfafürdőn, be is következett. Hogy mi lehetett a bűne ezeknek a bájos fiatal királynét, „a kor leg­szebb asszonyát” megörökítő bronz és márvány Erzsébeteknek? Valószí­nűleg ugyanaz, ami a hatvanegy éves császár- és királynénak, aki, bár közvetlen okot nem adott rá, egy olasz anarchista bosszújának áldo­zata lett. Arany Glóbusz-esélyesek Nyolc jelölés a Chicagónak A Chicago című film kapta a leg­több, szám szerint nyolc jelölést az egyik legfontosabb amerikai filmes díjra, az Arany Glóbuszra. A jelöléseket csütörtökön jelentet­ték be Beverly Hillsben. Az Arany Glóbusz-díjakból következtetni le­het a legrangosabb filmdíj, az Oscar várható győzteseire. Az Arany Glóbusz díjazottjait január 19-én, az Oscar-díjasokat március­ban ismeri meg a világ. A nyolcszoros Arany Glóbusz-jelölt Chicago a hasonló című Broadway­musical alapján készült. Főszerep­lői Renée Zellweger, Catherine Zeta-Jones és Richard Gere. A legjobb női főszereplő díjára je­lölték a film két női főszereplőjét, az alkotás ezenkívül jelölt a legjobb zenés film vagy vígjáték kategóriá­ban is. Hét jelölést kapott Az órák (The Hours) című háromrészes film, amely Virginia Woolf regé­nyéből készült. A filmben szereplő Nicole Kidmant jelölték a legjobb női főszereplő dí­jára, a filmet pedig a legjobb drá­mai alkotásra. Hat jelöléssel következik utánuk az Adaptation, amely a legjobb zenés film vagy vígjáték kategóriában vá­rományos. Szerepel a jelöltek kö­zött A Gyűrűk Ura - A két torony, továbbá Martin Scorsese New York- i bandák és Roman Polanski A zon­gorista című alkotása. Rendezőként Martin Scorsese (New York i bandák), Peter Jack- son (A Gyűrűk Ura), Rob Marshall (Chicago), Stephen Daldry (Az órák) kapott jelölést. A legjobb drámai női főszereplő díjáért Nicole Kidman mellett Meryl Streep és Salma Hayek ver­seng. A legjobb drámai férfi főszereplő díjra jelölt többek között az About Schmidt című, többszörösen jelölt filmben szereplő Jack Nicholson és a Kapj el, ha tudsz főszereplője, Le­onardo DiCaprio.. (MTI) DUNAUTO DUNAUTO, Komáromi út 81, 92901 Dunaszerdahely tel.: 031/552 1382, 551 6736, mobil: 0905/476568 e-mail: fiat@dunauto.com www.dunauto.com UHNEPEUEN ON IS UJ CSALÁDTAGGAL! FIAT PUNTO kedvezmény 40.000,- Sk FIAT STILO kedvezmény 50.000,- Sk Az akció december 31 -ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents