Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-21 / 297. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 21. FÓKUSZBAN: SZLOVÁKIA 2002-BEN Az idősebbek félnek az európai uniós csatlakozástól, a fiatalabbak érvényesülési lehetőségeket látnak benne Vladimír Krivy a magyarok választási eredményeiről Idén már jobb évet zárhattunk (Képarchívum) A „legvidékibb” párt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az IVÓ társadalomtudományi intézet Szlovákia 2002 - Ösz- szegző jelentés a társadalom helyzetéről címmel immár hetedszer ad átfogó képet arról, milyen egy-egy évben az ország állapota. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Idén már hetedszer jelent meg a jelentés,ezúttal két vaskos kötetben, összesen több mint ezer oldalon 61 szerző elemzése tekinti át a bel- és külpolitika, a gazdaság és a társadalom helyzetének alakulását (Az elemzők közt van Daniel Lipsic igazság- és Rudolf Zajac egészségügyi miniszter is, ők azonban kéziratukat még kinevezésük előtt adták le). A vizsgált területek közül háromból idézünk. A közvélemény és a magyarok Olga gyárfásová és Marián Velsic, az IVÓ két szociológusa a közvélemény alakulását vizsgálja. Megállapítják, hogy az előző kormánykoalíció pártjai közül éppenaz MKP szavazói értékelték a legkedvezőbben az ország 1998 és 2002 közti fejlődését. Hasonlóan pozitív volt (pontosabban maradt) a szlovákiai magyarok véleménye az államfőről is. „Rudolf Schuster elnök működését az egyes pártok szimpatinzánsai szempontjából nézve látható, hogy míg 2001 őszén az államfő az MKP és az SOP pártolóinak támogatására támaszkodhatott a leginkább, jelenleg többségében kedvező a megítélése valamennyi meghatározó párt esetében. Legnagyobb azonban a támoÖn szerint melyek voltak az idei szlovákiai belpolitikai élet legfontosabb pozitív, illetve negatív eseményei? Kedvezően értékelem a parlamenti választások eredményét, amely megteremtette a feltételeket az előző megbízatási időszakban megkezdett reformok folytatásához. Ezzel kapcsolatban egyébként azt is rendkívül fontosnak . tartom, hogy az előző kabinet kitöltötte a négyéves megbízatási időszakát, s hogy akkor, amikor Szlovákia az EU- és NATO-csatla- kozás előtt áll, a kormánykoalíció megőrzését a felek kulcsfontosságú tényezőnek tekintették. Nagy pozitívum az is, hogy a választási eredményeknek köszönhetően jobbközép, reformpárti koalíció jöhetett létre. A pártrendszeren belül egyfajta jegecedési folyamat ment végbe, még körvonalazot- tabbá vált a pártok ideológiai profilja és az egymás közti viszonyaik is jóval világosabbak, mint az előző parlamenti ciklus idején. Ugyancsak kedvező fejleményként kezelhetem, hogy a parlament 1993 óta az idei naptári évben fogadta el a legtöbb jogszabályt. Ez is bizonyítja, hogy a törvényhozói munka hatékonyabbá vált, s gonKinek mit hoz majd az EU-csatlakozás? gatottsága az MKP és a Smer hívei körében.” Míg Mikulás Dzurinda miniszterelnökben az SDKÚ mellett a az MKP és a KDH választói bíznak a leginkább, Bugár Béla MKP- elnökben a szlovák pártok hívei közül éppen az SDKÚ szavazói bíznak a legjobban. A szlovákiai magyarok 44 százaléka középpártiként határozza meg magát, 28 százaléka pedig jobboldaliként. „Az így kinyilvánított irányultság ellenére az MKP híveinek számos téren a szociális és gazdasági nézetei és állásfoglalásai inkább baloldaliak. Az MKP minden dolom, ezen a téren a jelenlegi parlament sem lesz roszszabb. Az MKP újbóli kormánytagsága is egyfajta folytonosságról árulkodik. Ezt hogyan értékeli, ület- ve milyen különbségeket lát a magyar párt előző és mostani kormányzati szerepvállalása között? Úgy gondolom, rendkívül fontos az ország fejlődése szempontjából, hogy az MKP 1998-ban belépett a kormányba. Egyrészt azért fontos ez, mert létrejöhetett égy politikai szövetség, amely képes volt felszámolni az 1998 előtti időszak politikai torzulásait. Másfelől azért is fontos volt az MKP kormányba lépése, mert tapasztalatot adott a demokratikus erők közti együttműködéshez. Természetes, hogy külpolitikai és integrációs szempontból is rendkívül jelentős ez a lépés, hiszen világos jelzés volt az EÜ és a NATO tagállamai számára, hogy a szlovákiai demokraták képesek együttműködni. Nagy a ho- zadéka a szlovák-magyar viszonyban is, mert a szlovákiai magyar kisebbség kérdése, politikai részvételének foka jelentős téma az államközi kapcsolatokban. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a viszony tíz támogatója közül hat gondolja úgy, hogy a magyarok életkörülményei rosszabbak, mint a szlovákoké, míg az SNS táborban minden tíz szimpatizáns közül hat véli azt, hogy a magyarok jobban állnak”,mint a többségi nemzethez tartozók. Nemzetiségi kérdés A nemzetiségi kérdés idei alakulását a Szlovákia 2002 összegző jelentésben Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív párthoz (OKS) közeli publicista, politikai elemző, a Konzervatív egészében véve korrekt volt. Tudjuk, akadtak gondok, de az MKP kormányba lépésével segített megoldani egyes problémákat, amelyek más körülmények közepette sokkal bonyolultabb helyzetet teremthettek volna. Mintha a nyilvánosság még az MKP kormányba lépése előtt teljesen természetesnek tartotta a belépést. Ezt a politikai elit és a nyilvánosság esetében egyaránt megfigyelhető nagy előrelépésként értékelem. Míg 1998 előtt a nacionalista pártok igyekeztek az MKP esedeges kormánytagságával riogatni a közvéleményt, mostanra bebizonyososdott, hogy éppen az MKP volt az előző kormánykoalíció stabüizáló eleme. A szlovák-magyar viszonyban a kedvezménytörvény kérdése egész évben fontos szerepet játszott. Hogyan volt jelen ez a téma a szlovákiai belpolitikában és milyen változáson ment keresztül a kérdésről folytatott hazai vita? A kérdést két síkon lehet megítélni. Az első a szlovák és magyar kormány közti kommunikációt jelenti, amely eléggé bonyolult volt, a konfrontáció elemeit hordozta. Sőt, Magyarországon szintén korintézet munkatársa vizsgálja. Ebből a magyar katolikus püspök kérdésére vonatkozó rész lehetőleg szöveghű fordítását közöljük: „A tavalyi évhez hasonlóan a szlovákiai magyar katolikusok részéről idén is elhangzott a magyar nemzetiségű püspök beiktatásának kérése. Ezt a követelést 2001-ben a Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) azzal utasította el, hogy a magyar hívekről való gondoskodás biztosított. Áprilisban Komáromban a Jó Pásztor Társulat kezdeményezésére létrejött a lelki- pásztorok és katolikus hívek szerzetesi és papi hivatásukért való imádkozásnak szentelt nagygyűlése, amelynek résztvevői egy szlovákiai magyar püspök beiktatásáért is imádkoztak. Ä KBS megismételte az ezzel a követeléssel kapcsolatos elutasító álláspontját, mivelhogy a magyar nemzetiségű hívek több egyházmegye területén élnek. 2002 májusában a KBS ebben a Magyar Püspöki Konferencia Állandó Tanácsával is megegyezett. Megállapodtak a teológushallgatók kölcsönös részképzésében is, akik a szomszédos állam papi szemináriumaiban egy éves tanulmányokat folytathatnak. A KBS legfeljebb magyar segédpüspök kinevezését tartja lehetségesnek, ezt az alternatívát azonban a szlovákiai magyar katolikusok képviselői elfogadhatatlannak tartják. Egyben arra is rámutatnak, hogy nincs elég magyarul tudó pap, illetve azon papok eseteire, akik a többségükben magyarok lakta településeken nem rendelkeznek kellő magyamyelv-tudással, továbbá arra, hogy Szlovákia területén nincs lehetőség a leendő papok magyar nyelvű képzésére.” mányváltásra került sor, ezért ebből a szempontból az első félév nem volt valami biztató: kommunikációs problémák léptek fel, ezért a visegrádi négyek együttműködése is komplikáltabbá vált. Az MKP ugyancsak bonyolult helyzetbe került, mert a párt vezető képvislőinek állásfoglalásaiból azt olvastam ki, hogy túlnyomó többségük azonosul a kedvezménytörvény tartalmával és fenntartásai fogadja a szlovák kormány reakcióját a jogszabályra, miközben az MKP része volt és része is a kormánykoalíciónak. A kérdés legutóbbi fejleményei, tehát az Európai Uniótól érkezett jelzések szerintem inkább a szlovák kormány pozícióit erősítik, de ez belpolitikai viszonylatban nem válhat olyasmivé, ami a kormánykoalíció szlovák részét az MKP-val szembeni ke- . mény álláspont kialakítására ösztönözné. Éppen ellenkezőleg, van itt lehetőség a problémák nagyvonalú, konszenzusos megoldására. Igaz, pillanatnyilag nem tudjuk, hogyan alakul a két ország viszonya, ha jóváhagyják a kedevezménytörvény módosítását, ám szerintem a jogszabállyal ösz- szefüggésben a legrosszabbat már mögött tudhatjuk, (-ás) Az IVÓ társadalomtudományi intézet éves jelentésében Vladimír Krivy politológus a parlamenti, választások eredményeit elemzi és bemutatja, hogy az első szabad választások óta, vagyis az utóbbi 12 évben hogyan változott az egyes pártok szavazótábora. Ha a jelenlegi hétnél több párt jutott volna a parlamentbe, a mostani kormánykoalíció nem alakulhatott vona meg (vagy csak kisebbségi kormányt hozhatott volna létre). A MKP az 1998-as mintegy 307 ezer szavazatával szemben idén több mint 321 ezer voksot szerzett, vagyis majdnem 30 ezerrel többet, mint jogelődjei 1994-ben. Krivy emögött a szlovák szavazók nagyobb támogatását látja. „Ha tudatosítjuk, hogy a 2001-es népszámláláskor kevesebben vallották magukat magyar nemzetiségűnek, mint 1991-ben, nagyon valószínű, hogy a szlovákok körében nőtt az MKP támogatottsága. A szociológus megjegyzi, hogy „a nem kis arányú magyar lakossággal rendelkező, hosz- szabb ideje nagy részvételi arányukról nevezetes községekben is gyakran jelentősen csökkent a részvételi Ön szerint az utóbbi időben rendezettebb, rendszeresebb társadalmi párbeszéd kezdődött Szlovákia EU-csatlakozásáról, de azt is említette, hogy az emberek egyre inkább tudatosítják a csatlakozás esetleges negatívumait is. Az utóbbi esetében mire gondolt? Arra, hogy ha ma a csadakozás hátrányaira kérdezünk rá, az emberek lényegesen gyakrabban említik az áremeléseket, gazdaságunk versenyképességét az európai piacon. Közben teljesen háttérbe szorultak vagy feledésbe merültek a néhány évvel ezelőtt még nagyon erős érvek: „Brüsszel diktátuma”, „Szlovákia kulturális identitásának elvesztése”. Mintha a közbeszéd súlypontja fokozatosan a nagyon is konkrét szociális és gazdasági kérdésekre helyeződött volna át. Ez már a jövőre érvénybe lépő megszorító intézkedések hatása? Azt hiszem, a jelenség és a megszorító intézkedések tudatosítása között nincs annyira közveden összefüggés. Inkább arról van szó, hogy a csadakoztás hatásairól egyre több az információnk. Már nem csak az téma, hogy eny- nyi és ennyi, üyen és üyen tárgyalási fejezetet kell lezárnunk, hanem az, hogy mi a brüsszeli megállapodások tartalma. Említette, hogy az emberek egyre inkább tudatosítják a csadakozás negatív következményeit, az integrációt támogatók aránya lényegesen mégsem változott. Mivel magyarázható ez? Ez azzal függhet össze, hogy az emberek nagy érzékkel különbséarány”. Saját számításai alapján bemutatja azt a tíz járást, ahol az 1998-as választásokhoz képest a legnagyobb arányban csökkent azok száma, akik az urnákhoz járultak. Köztük van a Komáromi járás, ahol 17,8 százalékponttal, 69,4 százalékra csökkent a választójogukkal élők aránya. A Tőketerebesi járásban 18,3, a Kassa-vidékiben 18,9 százalékpont a csökkenés. Az MKP szavazatai 56 százalékát ötezer lakosnál kisebb településeken szerezte, ezzel a „legvidékibb” párt, hiszen ugyanez az arány a HZDS esetében 54,3, a KDH-nál 50,7 százalék. Krivy megállapítja, hogy a legalább 80 százalékban magyar nemzetiségű településeken csökkent az SDKU-ra és KDH-ra (1998-ban' SDK-ra) szavazók aránya, s ennek megfelelően az MKP a négy évvel ezelőtti 84 százalékhoz képest már a magyarok érvényes szavazatinak 90 százalékát nyerte el. A vegyesen lakott településeken (a kutató azokat tekinti ilyeneknek, amelyekben a szlovákok aránya nem haladja meg a 95 százalékot, illetve a magyaroké a 80 százalékot) az MKP négy évvel a szavazatok 32 százalékát kapta meg, idén 42 százalékát, (kor) get tesznek a az EU-tagság rövid, illetve hosszabb távú következményei között. A hosszabb távú hatásokhoz egyértelműen pozitívan viszonyulnak. Úgy tűnik, tudatosítják, hogy a tagság első két- három éve nehezebb lesz, de van értelme kitartani, mert hosszabb távon egyértelműen pozitív hatásokkal számolhatunk. Mely társadalmi csoportok hívei leginkább az uniós csaüako- zásnak? Leginkább az idősebb generációk aggodalmaskodnak, köztük is főként a nyugdíjasok, akik nagy ismeretlenként, veszélyként értelmezik az integrációt, szemben a fiatalabbakkal, akik érvényesülési esélyként fogják fel mindezt. Szociális és gazdasági szempontból a szlovákiai magyarság a társadalmi ranglétrán - a romákat „megelőzve” - az utolsó előtti helyet foglalja el, de mindig az országos átlagot meghaladó mértékben támogatja az EU- és NATO-csatlakozást. Ennek Ön szerint mi az oka? Érdekes, hosszabb ideje megfigyelhető jelenség ez. Ä magyar kisebbség integrációról alkotott véleménye egységesebb, mint a szlovákiai átlagé. Azt hiszem, ez abból is adódhat, hogy amikor még bizonytalan volt Szlovákia részvétele a bővítés első csoportjában, a magyarok mindenképpen ugyanazon csoportosulás tagjaként szerették volna látni Szlovákiát és Magyarországot. Megfigyelhető itt a média hatása is, hiszen a szlovákiai magyarok inkább a magyar televíziót és sajtót figyelik, amely inkább integráció-párti, mint a szlovákiai, (kár) VILLÁMINTERJÚ Grigorij Meseznikov politológust, az IVÓ igazgatóját MEGKÉRDEZTÜK Ol'ga Gyárfásová szociológussal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT HAVAZÁS, HAVAS ESŐ, -2 - -6 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 07.41-kor- nyugszik 15.58-kor A Hold kel 17.24-kor - nyugszik 09.19-kor A Duna vízállása - Pozsony: 345, változatlan; Medve: 190, apad; Komárom: 265, apad; Párkány: 190, apad. Változóan felhős lesz az égbolt, helyenként havazhat, délnyugaton pedig havas esőre számíthatunk. A nappali hőmérséklet mínusz 2 és mínusz 6 fok körül alakul, délen akár enyhén fagypont fölé is emelkedhet a hőmérséklet. Éjjel mínusz 6 és mínusz 10 fok körüli értékeket mutathat a hőmérő. Holnapra országszerte megnövekszik a felhőzet, gyakori lesz a havazás. Nappal mínusz 3 és mínusz 7, éjszaka mínusz 4 és mínusz 10 fok közti értékek valószínűek. Hétfőn országszerte havazni fog, mínusz 1 és mínusz 6 fok várható. Az időjárás főként a reumás és a mozgásszervi be- tegségekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Ingeré- kenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben ajánlott a fokozottabb figyelem. Egyes légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Holnaptól a következő hét elejéig kedvezőbb hatásokkal számolhatunk. TUNISZ 17x„