Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-18 / 294. szám, szerda
Évforduló ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 18. A magyarság műholdas televíziója 1992. december 24-én, a pápai áldással kezdte meg adását Tíz év a magyarság szolgálatában (Képarchívum) Jelen van mindennapjainkban, otthonainkban, megszoktuk, hogy megbízható információért van hova fordulnunk, megszerettük kedves, felkészült munkatársait. Nélkülözhetetlenné vált. Tízéves a Duna Televízió. ÖSSZEFOGLALÓ A magyarság műholdas televíziója 1992. december 24-én, a pápai áldással kezdte meg adását, többesztendei kemény, együttes munka, szakmai igényesség teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az UNESCO 1999-ben a Duna Televíziónak ítélhesse „a világ legjobb kulturális televíziójának” járó Camera-díjat. A magyar médiavilágban eddig páratlan nemzetközi elismerés igazolja azt az értékközpontú, minőségelvű televíziózást, amelyet a Duna Televízió születése óta igyekszik megvalósítani. Azért jött létre, hogy szellemi hidat építsen az anyaországban és a határon tül élő magyarság között, igényes műsoraival az időtálló kulturális értékek közvetítésén túl feladatának tekinti a magyar kisebbségek identitásának és anyanyelvének megőrzését, hiteles tájékoztatását. Az eltelt évek alatt a minőség lett a Duna Televízió tradíciója. Az UNESCO-díj mellett számos hazai és nemzetközi fesztivál-, filmszemle-díjjal jutalmazták a csatorna különböző produkcióit. így - csak néhány példát kiragadva - 1996- ban a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Aranypálma Díját Iványi Marcell kapta a Szél című rövidfilmjéért, 1996-ban a Magyar Filmszemle rendezői díját A KGB alkonya című alkotásért Tóth Tamás nyerte el, 1999-ben Európa-díjat kapott Cselényi László sorozata, a Minori- tates Mundi; 2000-ben a Magyar Filmszemle elsőfilmes díját Mund- ruczó Kornél (Nincsen nekem vágyam semmi), rendezői díját Szekeres Csaba (Rom és virág) nyerte, 2001-ben Durst György, a Duna M?hely vezetője lett az év producere, valamint az UNESCO Fellini-díj- jal jutalmazta Macskássy Kati Igaz, ami igaz... című dokumentumfilmjét. Cannes-ban idén is született magyar győzelem: Mészáros Péter Eső után című filmjét - melynek egyik producere Durst György,a Duna Műhely vezetője volt - ítélte, legjobbnak a Martin Scorsese vezette zsűri a rövidfilmek versenyében. 1991 júliusában a média üzletág vezető képviselői összegyűltek a belgiumi Bruges-ben az Audiovizuális Eureka égisze alatt, hogy kidolgozzák azt a rendszert, amelynek keretében a műsorszolgáltatók támogatják az egyesülő Európát. Ekkor jött létre a Bruges Group, az Európai Transznacionális Közszolgálati Televíziós Csatornák Szövetsége, amelynek a Duna Televízió is tevékeny tagja. A Bruges Group idén októberben Budapesten rendezte soros konferenciáját, amelynek házigazdája a Duna Televízió volt. A rangos szakmai elismerés igazolja a Duna Televízió kulturális törekvéseit, elkötelezettségét a magyar és egyetemes szellemi értékek iránt. Műsorait elsősorban mégis a nézők minősítik nap mint nap - négy kontinens több mint 50 országában. A filmszerkesztőség programja az elmúlt 10 évben markánssá vált, könnyen azonosítható általa a Duna TV műsora. Ezeket a vonásokat - összhangban egy közszolgálati televízió feladataival - nyíltan vállalja. Preferenciái kulturálisan, időben és térben nagyon széles körből kerülnek ki, tehát a Duna Televízióban olyan filmek is műsorba kerülnek, amelyek máshol nem láthatók. Mindenekelőtt a saját valóságunkról kíván szólni: bemutatják az elmúlt évtizedek és napjaink magyar filmjeit (például a Görbe tükörben a 60- as évek sorozat; az így jöttünk-soro- zat, a Filmszemle- és a Mediawave- sorozatok, Jancsó-sorozat, Gothár- sorozat, Sára Sándor-sorozat). Bemutatja a szomszédos országok, a Kárpát-medence népeinek filmjeit (Román filmjelenlét sorozat, Kustu- rica-sorozat, Új lengyel film sorozat, Peresztrojka után sorozat). Műsorra tűzi Európa kisebb és nagyobb nemzeteinek alkotásait (Bo Wiederberg-sorozat). Kitekint a távoli földrészek ritkán látható alkotásaira (Az Olimpia földjén, Japán-est). Műsorai felölelik az egyetemes kultúra részévé vált film- történet és a szórakoztató műfajok legszínvonalasabb alkotásait (Hollywood fekete-fehérben, Csengetett, Mylord? Poirot, Leonardo). Az embert a maga teljes valóságában megjelenítő, humánus hangvételű alkotásokat tűz műsorra (Szekeres Csaba-Vizi Mária: Rom és virág, Almási Tamás: Szerelem első hallásra, Makó Andrea: A Jánó testvérek). Előnyben részesíti azokat a dokumentumfimeket, amelyek témájukat alázattal közelítik meg, és a tárgyuk iránti elfogulatiansággal készülnek (Szekeres Csaba-Vizi Mária: Négy évszak a halak szigetén, Őrző (Kurucz Sándor), Lépcsők (Gyarmathy Lívia), Pipacsok (Tölgyesi Ágnes), A misszió (Ember Judit). Hétről hétre a világ legszínvonalasabb televíziós m?helyeiben készült m?velődéstörténeti sorozatokat, igényes ismeretteijesztő és animációs filmeket mutat be (A történelem legendái, A világkultúrák színterei, Egyszer volt..., Az orosz animáció mesterei). II. János Pál pápa beszéde Kedves Magyar Testvérek! Örülök, hogy köszönthetlek Benneteket a televíziós új műsor csatornáján, a műholdas adás megindulásakor; és hogy karácsony közeledtével küldhetem különleges jókívánságaimat. Az Úr legyen veletek, azt kérem szeretettel Tinektek, meghatódott- sággal emlékezve lelkipásztori látogatásom napjaira Magyarországon. Mindenkinek kívánom a békét, amelynek alapja Isten megtestesült Fiába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetett hit. Apostoli áldásom kísérjen mindnyájatokat! Dicsértessék a Jézus Krisztus! Egyedi dokumentumfilmek gyártása a Duna Televízióban Szakmai sikerek ÖSSZEFOGLALÓ A Dunatáj Alapítvány 1994 óta készít értékes, egyedi dokumentumfilmeket a Duna Televízióban. A művek sikerrel szerepelnek a műsorban, valamint a szakmai fórumok, filmszemlék programjában. Olyan dramaturgiai műhelyt hoztak létre, amelyben a televízió napi műsorgyártásában könnyen elkallódó témákat igényesen dolgozzuk fel. Az aktuális műsorok, magazinok legtöbbször csak egy-két percet hasznosítanak a beérkező anyagokból, és szóba sem jöhet további feldolgozásuk, bármilyen ígéretesek is. Folytatásukhoz, hosszabb megfigyelésekhez, folyamatok követéséhez a televízión belül sem anyagi, sem gyártási háttér nincs, a szerkesztőket napi feladatok kötik le. A Duna Televízió jellegéből adódik, hogy sok anyag érkezik a régiókból, a határon túlról. Ezek egy része további feldolgozást, alaposabb dramaturgiai és vágói munkát érdemel. Erre megfelelő háttértechnikát és műhelymunkát biztosítanak. Filmjeiket alapítványok és szakmai testületek (Magyar Történelmi Film Alapítvány, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, ORTT, PHARE) anyagi támogatásával készítik. A műhely kiemelkedő alkotásai közt szerepel az Őrző (Kurucz Sándor), amely 1995-ben az MTFA kiemelt filmje volt. A Lépcsők (Gyarmathy Lívia) elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját. Utóbb készült filmjeik közül a Gyöngyökkel gyökereztél (Mohi Sándor), a Nem mindenki Szabó Géza ám! (Herbert Dietmar-Buglya Sándor), a Pipacsok (Tölgyesi Ágnes), A misszió (Ember Judit) és a Blanka (Martinidesz László) című munkáikat a Magyar Filmszemle előzsűrije beválogatta a versenyfilmek mezőnyébe, ahol szép sikerrel szerepeltek. A Pipacsok az 1999-es szemle megosztott fődíját nyerte el. A Duna Televízió elnöke kitüntette Tölgyesi Ágnest a Dunatáj Alapítványban végzett dokumentumfilmes tevékenységéért, valamint Bug- lya Sándort az alkotóműhely vezetéséért, a produceri munka színvonaláért. A Szociális és Családvédelmi Minisztérium pályázatán a műhelyben készült Credo és Blanka című filmek kaptak díjat. Tavaly az ORTT- hez benyújtott huszonöt pályamunkánkból tizenkilencet támogatott a bíráló bizottság. Idén 43 jól előkészített pályázatot nyújtottak be. Legfrissebb eredményük: a Kamera Hungária - 2000 egyik díja a Vendégproletárok (Uhrin Tamás) című szinopszisért. A Dunatáj dokumen- tumfilm-műhelye segíti a fiatal rendezők, operatőrök bemutatkozását, gondozza pályázataikat, a filmek forgalmazását, és részt vesz a fiatal szakemberek továbbképzésében is. ISMERTETŐ Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992 nyarán Budapesten. Az „égi köldökzsinór” terve összhangban áll az alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében úgy fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” A tulajdonosi jogokat gyakorló Hungária Televízió Alapítványt az 1992. október 7-ei 1057. számú kormányhatározattal hozták létre. A testület első elnöke Csoóri Sándor volt. A Duna Televízió 1992. december 24-én kezdte meg rendszeres adását az Eutelsat II. F3 műholdján. A televízió kiépülésének állomásai Sára Sándor elnökségének idejéhez kötődnek. Kezdetben a Mafilm Rónai utcai bázisán kapott helyet a televízió, és 1994 áprilisában került a Mészáros utcai volt Nikex- irodaházba. Itt alakította ki stúdióit, s ma is ez a székháza. Az 1995. december 21-én elfogadott média- törvény a Duna Televíziót közszolgálati műsorszolgáltatóvá, a Hungária Televízió Alapítványt közalapítvánnyá alakította. A Duna Televízió Baráti Körök 1994-től alakultak meg (mára tizenkilenc országban negyvennyolc kör működik), s 1995-ben a Duna Televízió Alapítvány is megszületett. 1994-ben hozták létre a dokumentumfilmes Dunatáj Alapítványt, 1995-ben pedig a Duna Műhelyt. A Duna Televízió 1998 májusától a Hotbird IV. műholdról sugározza műsorát. Számos kitüntető cím között a legjelentősebbek a Magyar Örökségért Díj, valamint az Unesco keretében működő Camera egyesület elismerése 1999-ből „a világ legjobb kulturális televíziós csatornájának”. 2000 októberétől Pékár Istvánt választotta meg a Duna Televízió elnökének a Hungária Közalapítvány kuratóriuma. Az elnöki pályázatnak megfelelően 2001. január 1- jétől általános arculatváltással megkezdődött a műsorstruktúra átalakítása. A célkitűzés szerint a Duna Televíziónak a kulturális presztízs megőrzése mellett a Kárpát-medence meghatározó hírtelevíziójává is kell válnia. Új hír- és magazinműsorok indultak (Indul a nap, Kalendárium, Szellem órája), s megújult a Híradó is. A Duna Televízió a közeljövőben tervezi az észak-amerikai műsorsugárzás feltételeinek megteremtését, és aktívan részt vesz - a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval karöltve - a Kárpát-medencei Hírszolgálat létrehozásában. JEGYZET Négyes csatorna PÓDA ERZSÉBET Rohanós és zajos az élet. Manapság már a hétfő sem marad a családé, mint egykor, amikor a tévéadók számát még a fél kezem uj- jain meg lehetett számolni. A hétfő beszélgetős nap volt, a műsorsugárzás csak kedden kezdődött az ügyeletes esti sorozattal. A krimiknek, természet- és „nagyfilmeknek” is megvolt a maguk ideje. A nézőre őszintén mosolygott a bemondónő, a tévémaci tanulságos meséket hozott a gyerekeknek. Hát igen: változnak az idők... Ma már éjjel-nappal sugározza több száz tévéadó a színes, hangos, villogós képeket. A reggel sem indul komótosan, ide-oda kapkodó felvételek izgatják az alig felébredt nézőt. Ötperces telefonos nyerőműsorral, sztárok magánéletével, hiperszuper reklámokkal. A délután a nézőcsalogató show-műsoroké, az este a furcsa filmeké. A közbeeső időszak az argentin sorozatokról szól. Pedig ha mélyen magunkba tekintünk, láthatjuk, az ember nyugalomra vágyik. Jómagam legalábbis. Ritkán fordul elő ugyan, de megesik, hogy én is a tévé előtt szeretnék megpihenni, vagy egyszerűen csak kíváncsi vagyok a nagyvilágra. Ám sokáig hiába szörföz- tem műholdas adóról műholdas adóra, csak nem találtam semmi ínyemre valót. Pedig találtam sorozatokat, akció- és erotikus filmeket, őrülten pergő, értelmetlen rajzfilmeket, igénytelen zenem?sorokat... Aztán rátaláltam egy békés szigetre az égi csatornák tengerében. Ezen a kanálison még mindig vannak szépen öltözött bemondók, akik érthetően, lassan, tisztán beszélnek, hozzám szólnak. Itt van valódi esti mese is, és a báránykák meg a puli nem kergetőzésről szóló, ürességtől kongó, de villódzóan színes képeket hoznak a gyerekeinknek. Hanem nézhető, tanulságos, figyelmet lekötő rajz- és bábfilmeket az igazi mesék világából. Magyar népmeséket, melyeket manapság aligha olvas fel esténként a fáradt szülő csemetéinek. Klasszikus vagy világhírű meseírók rég elfelejtett szép meséit. Egyedül itt találok olyan hírműsorokat, melyek igyekeznek objektívan tájékoztatni, melyek nem a politikusok egymást sértegetéséről szólnak. Kerekasztal-beszélgeté- seket, amelyek magyaráznak, s amelyeken ki merik mondani azokat a bennünket érintő kérdéseket, amelyeket más (magyar nyelven sugárzó) tévéadók tabuként kezelnek. Természetfilmeket, melyek olyan ritkák manapság, mint a fehér holló. Igényes dokumentum- és útifilmeket. Művészfilmeket. Híres filmeket. Érdekes filmeket. Agatha Chris- tie-féle agysejteket megmozgató krimiket. És a kedvenceimet, a vasárnap délutánonként sugárzott filmmúzeumi fekete-fehér filmeket, ahol újra láthatom a magyar színészóriásokat. Véleményem szerint ez az első magyar nyelven sugárzó igazán köz- szolgálati televízió. Amely rám (is) gondol, határon túlira. Hozzám is szól, édes anyanyelvemen. Amely még az időjárás-jelentésben is érezteti velem, hogy fontos vagyok neki. Távirányítónkról a négyes szám már lekopott, nem látszik. Ez a gomb a Duna Televízió csatornáját kapcsolja. Száz tévéadó közül is a legkedvesebbet számomra. Nem elegendő pusztán jó műsorszolgáltatást nyújtani A Duna marketingtervei ÖSSZEFOGLALÓ A vállalat vezetősége olyan marketingkoncepció kialakítását igényli a Marketing Igazgatóságtól, amely - a közszolálatiság mindenkori szem előtt tartása mellett - a nézői igények folyamatos feltárásával, valamint nézettségi kutatásokkal segíti a döntés-előkészítését az intézmény műsorszerkezetének kialakításában. Összehangolt tevékenysége során tudatosan és proaktive alkalmazza a kifelé irányuló kommunikációt, amely növeli az intézmény és az egyes műsorok népszerűségét, az egység kereskedelmi területe pedig jelentős bevételhez juttatja a vállalatot. Egy televízió számára ma már nem elegendő pusztán jó műsorszolgáltatást nyújtani. Ha bármely intézmény sikeres akar lenni a médiapiacon úgy belföldön, mint a Kárpát-medencében, akkor az igények felismerése és azok teljesítése során a hangsúlyt a kitűnő minőségre kell helyezni, hiszen az a nézőkért folytatott verseny ezt megköveteli. A Duna Televízió székháza A Duna Televízió rövid története Égi köldökzsinór
