Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-13 / 290. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 13. FÓKUSZBAN: A KOPPENHÁGAI CSÚCS 3 1951-ben hat ország gazdasági jellegű szerződésével indult útjára a közös európai állam megteremtése Az Európai Unió mérföldkövei A központ, ahol megváltoztatják a világot (TASR-felvétel) Az Európai Unió állam- és kormányfői (az Európai Tanács) Koppenhágában várhatóan tíz tagjelölt országgal lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. Az alábbiakban közöljük az Európai Unió történetének főbb állomásait. SAJTÓADATBANK 1951 - Franciaország, az NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország aláírja a Párizsi Szerződést az európai szén- és acélközösség (Montánunió) megalapításáról. 1952-ben életbe lép. 1957 - A hatok aláírják a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról. Külön egyezményben megalapítják az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) is. 1967 - A hatok aláírják a szerződést az EGK, a Montánunió, valamint az Euratom egyesítéséről. A szervezet neve: Európai Közösségek (EK). Megalakul az Egységes Bizottság és a Miniszteri Tanács. 1968 - Létrejön a hatok vámuniója. 1973 - Nagy-Britannia, Írország és Dánia belép a Közös Piacba. 1974 - Kialakul az Európai Tanács, a közös piaci állam- és kormányfők évente ülésező tanácskozó fóruma. 1979 - Létrejön az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) és átváltási mechanizmusa (ERM), központjában a közös értékmérőnek szánt ECU-val (European Currency Unit). Nagy-Britannia nem csadakozik. 1981 - Görögország csadakozik az EK-hoz. 1985 - Aláírják a Római Szerződést módosító Milánóit az egységes belső piac 1992 végéig való megteremtéséről. Kialakulnak a közös külpolitika intézményi keretei. 1986 - Spanyolország és Portugália aszimmetrikus feltételekkel csatlakozik az Európai Közösségekhez. 1989 - Az Európai Közösség állam- és kormányfői jóváhagyják, fogy 1990. július 1-jével induljon d az Európai Pénzügyi-Gazdasági Unió (EMU), az egységes közös valuta és az egységes központi bank létrehozása. 1990 - Aláírják a határokon történő ellenőrzések megszüntetéséről szóló Schengeni Egyezményt. Nagy- Britannia is csadakozik az európai pénzügyi rendszerhez és átváltási mechanizmushoz. A kormányok megkezdik a formális tárgyalásokat a pénzügyi-gazdasági és a politikaivédelmi uniószerződés tervéről. 1991 - Októberben az EK és a héttagú EFTA megállapodik abban, hogy 1993-tól működésbe lép közöttük az európai gazdasági térség nevű szabadpiaci övezet, az EK egységes belső piacát szabályozó elvek alapján. Decemberben az EK állam- és kormányfői a hollandiai Maastrichtban megegyeznek az 1957-es Római Szerződéssel létrehozott és az 1967- es „egységes okmánnyal” módosított Európai Közösségek helyébe lépő szervezet alapszerződésében, s annak megvalósítandó gazdasági és pénzügyi uniójában. 1992 - Kialakul az EK-ba törekvő további európai országok felvételének elvi menetrendje. Megszületik a megállapodás a közös mezőgazda- sági politika (CAP) reformjáról. 1993 - Január 1-jével létrejön az Egységes Európai Piac és az Európai Gazdasági Térség. Minden közösségi országban ratifikálják a Maas- trichti Szerződést, amely november 1-jén életbe lép. Az Európai Közösséget az Európai Unió váltja fel, kilátásba helyezve a közös pénz megteremtését, valamint intézményesítve a közösségi szintű kül- és biztonság- politika kialakítását. 1995 - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával az EU-tagor- szágok száma 15-re emelkedik. 1997 - Aláírják az Amszterdami Szerződést, amelyben a tagállamok számos területen a még szorosabb integráció mellett döntenek. Életbe lép 1999. május 1-jén. Decemberben az EU tagállamainak állam- és kormányfői Luxembourgban elvi egyetértésre jutnak abban, hogy 11 felvételre jelentkezett állammal 1998. márciusban elindítják a bővítés folyamatát, és kormányközi felvételi tárgyalásokat kezdenek a felkészülésben legjobb eredményt elért hat országgal. 1998 - Márciusban elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a luxembourgi csoporttal (Ciprus, Magyar- ország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Észtország). 1999 - Január 1-jével 11 tagállam a Maastrichti Szerződésnek megfelelően bevezeti a közös valutát, az eurót. Görögország 2001. január 1- jén 12-dikként csatlakozik az euró- zónához. Az EU állam- és kormányfői Helsinkiben tartott decemberi csúcstalálkozójukon megerősítik Törökország tagjelöltségét, és hogy 2000 februárjában megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával. 2000 - Februárban a „helsinki hatok” tagjaival is elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Decemberben az EU nizzai csúcsértekezletén résztvevő állam- és kormányfők kidolgozzák az ún. Nizzai Szerződést, amely a szervezet bővítésével járó intézményi reformok kereteit fogja össze, s meghatározza az Európai Parlamentben az egyes tagországokra jutó képviselői helyek számát. 2001 - Februárban az EU külügyminiszterei aláírják a Nizzai Szerződést. Decemberben az állam-és kormányfők a belgiumi Laekenben tartott csúcsértekezletükön elhatározzák, hogy az unió következő nagyobb szabású reformját egy kon- vent típusú testület fogja előkészíteni. Megnevezik azt a tíz országot, amelyekkel 2002 végéig le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat és 2004. január 1-jétől az unió tagjai lehetnek, csak Bulgária és Románia marad ki. 2002 - Január 1-jével a készpénz- forgalomban is bevezetik a 12 tagú euróövezet közös pénzét, az eurót. Az EU tagállamok közül Nagy-Britannia, Dánia és Svédország megtartja saját fizetési eszközét, a valutaövezet tagjain kívül Montenegró, Andorra, San Marino, Monaco, Liechtenstein és a Vatikán is használja az eurót. Október 19-én az ír népszavazáson a szavazók 62,89 százaléka - a 2001. júniusi elutasítás után - igent mond az Európai Unió bővítésére és a Nizzai Szerződésre. Ezzel az EU összes tagállama ratifikálja a szerződést. Október 24-25- én az Európai Tanács brüsszeli ülésén az állam- és kormányfők támogatásukról biztosították az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az unió tíz tagjelölttel zárja le még ebben az évben a csatlakozási tárgyalásokat. November 18-án az Európai Unió tagországainak külügyminiszteri értekezlete 2004. május 1-jét javasolta a tíz tagjelölt ország felvételének időpontjául. Most tizenötről huszonötre nő a tagországok száma, az unió összterülete 738 500 négyzetkilométerrel gyarapszik A világ harmadik legnépesebb országa alakul ÖSSZEFOGLALÓNK \z EU, történetének legnagyobb bontásét hajtja végre Koppenhágában. Az eddigi legnagyobb bővítés három jrszág befogadása volt. Most tizen- jtről huszonötre nő a tagországok izáma, az unió összterülete 738 500 régyzetkilométerrel gyarapszik, 1,23 millióról 3,97 millió négyzetki- ométerre nő. Népessége 75 millióval gyarapszik, vagyis 370 millióról 145 millióra, ami azt jelenti, az EU esz Kína és India után a világ har- nadik legnépesebb egysége. A legnagyobb új tagállam Lengyel- ország lesz a maga 38,5 millió lakójával, ami százszor több, mint a leg- dsebb új tagállam, Málta 380 ezer akosa. Szlovákia a maga 5,4 millió akosával nagyobb csatlakozónak izámít, hiszen a három balti állam, Szlovénia, Ciprus és Málta is kisebb nála. Magyarország a harmadik legnagyobb új tagállam, Csehország- nak 100 ezerrel több lakosa van. Az EU hivatalos nyelveinek száma 20-ra nő: a dán, a holland, az angol, a finn, a francia, a német, a görög, az olasz, a portugál, a spanyol és a svéd nyelvhez csatlakozik a cseh, az észt, a magyar, a litván, a lett, a máltai, a lengyel, a szlovák és a szlovén nyelv. Az új EU-ban óriásiak lesznek a gazdasági különbségek. A tíz új tagország együttes bruttó nemzeti összterméke (GDP) 404 milliárd euró, ami csupán a 4,6 százaléka a jelenlegi tagországokénak. Míg az unió területe és népessége 30 százalékkal emelkedik, a GDP csak nem egész öt százalékkal. Az egy személyre számított GDP a jelenlegi uniós országokénak csupán 46 százaléka. A leendő tagországok közül a leggazdagabb Ciprus, az egy személyre lebontott GDP az EU-tagok 80 százaléka. Ciprust Szlovénia és Málta követi, majd egy nagyobb szünet után Magyarország, Csehország, Szlovákia (49%), Lengyelország, Észtország és Lettország következik, a legszegényebb Litvánia. Szlovákiában van viszont a legtöbb munkanélküli, igaz holtversenyben vagyunk a lengyelekkel. A legkevesebb állástalan Szlovéniában (5,7%) van. Magyarországon a legmagasabb az infláció, míg a legalacsonyabb Cipruson és Máltán. A bővítésnek még nincs vége: 2007-ben Bulgária és Románia is csatlakozhat, rövidesen Törökország is időpontot kap, s egyre több szó esik Horvátország uniós tagságáról is. (mert, mti, tasr) Ezer politikus hatezer szolgája 10 ezer ember (1000 politikus, 3000 újságíró, hatezres a személyzet) tolong majd a csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló Bella Centerben. Naponta 10 tonna ételt pusztítanak el a jelenlevők, 45 ezer kávét és ugyanennyi üdítőt fogyasztanak el, ezután 24 ezer WC-papírtekercset is elhasználnak. Hogy működjön a kommunikáció, 27 kilométernyi kábelt használtak fel a szervezők. A városban azonban semmi sem utal a csúcsra, tán csak egy sátor a dán főváros közepén, ahol a csatlakozók kínálják tipikus szuvenírjeiket és ételeiket, italaikat. (TASR) Az Európai Unió tagjelöltjei CIPRUS Terület: 9251 négyzetküométer (ebből a török rész: 3355 km2). Népesség: 754 800 fő (ebből 88 000 fő a török részen). Nemzetiségi összetétel: görög ciprióták 85,1%, török ciprióták 11,7%. Vallás: ortodox keresztény 95%, szunnita muzulmán 2%, egyéb 3%. Főváros: Nicosia, 181200 lakos a török résszel együtt. Hivatalos nyelv: görög és török. Hivatalos pénznem: ciprusi font (=100 cent). 1973. június 1. óta az Éurópai Közösségek, ül. Unió (EU) társult tagja. CSEH KÖZTÁRSASÁG Terület: 78 866 négyzetkilométer. Népesség: 10 292 900 fő. Nemzetiségi összetétel: cseh 90,1%, morva 3,6%, szlovák 1,8%. Vallás: római katolikus 39%, felekezeten kívüli 40%, egyéb 15%. Főváros: Prága, 1186 800 lakos. Hivatalos nyelv: cseh. Hivatalos pénznem: cseh korona (=100 halér). 1995. február 1. óta az Európai Unió (EU) társult tagja. ÉSZTORSZÁG Terület: 45 227 négyzetkilométer. Népesség: 1439 200 fő. Nemzetiségi összetétel: észt 65,3%, orosz 28,1%, ukrán 2,5%, fehérorosz 1,5%, finn 0,9%, egyéb 1,8%. Vallás: evangélikus (lutheránus) 62%, orosz ortodox 35%. Főváros: Tallinn, 408 300 lakos. Hivatalos nyelv: észt. Hivatalos pénznem: észt korona (= 100 senti). 1998. február 1. óta az Európai Unió (EU) társult tagja. LENGYELORSZÁG Terület: 312 685 négyzetküométer. Népesség: 38 653 600 fő. Nemzetiségi összetétel: lengyel 98%, ukrán 0,5%, német 0,5%. Vallás: római katolikus 94%, ortodox 1%, evangélikus 1%, egyéb 4%. Főváros: Varsó, 2 436 000 lakos. Hivatalos nyelv: lengyel. Hivatalos pénznem: új zloty (=100 groszy). 1994. február 1. óta az Európai Közösségek, ül. Unió (EU) társult tagja. LETTORSZÁG Terület: 64 589 négyzetküométer. Népesség: 2 379 900 fő. Nemzetiségi összetétel: lett 57,7%, orosz 29,6%, fehérorosz 4,1%. Vallás: evangélikus 44%, római katolikus 20%, orosz ortodox 33%, egyéb 1%, felekezeten kívüli 20%. Főváros: Riga, 766 460 lakos. Hivatalos nyelv: lett. Hivatalos pénznem: lats (=100 santims) (1993 óta). 1998. február 1. óta az Európai Unió (EU) társult tagja. LITVÁNIA Terület: 65 301 négyzetkilométer Népesség: 3 692 800 fő Nemzetiségi összetétel: litván 81,4%, orosz 8,3%, lengyel 6,9%. Vallás: római katolikus 90%, orosz ortodox 5%, protestáns 3%. Főváros: Vünius, 577 970 lakos. Hivatalos nyelv: litván. Hivatalos pénznem: litas (= 100 centas) (1993 óta). 1998. február 1. óta az Európai Unió (EU) társult tagja. MAGYARORSZÁG Terület: 93 030 négyzetküométer Népesség: 10 198 315 ezer fő Nemzetiségi összetétel: magyar 96,61%, egyéb 3,38%. Vallás: római katolikus 51,9%, református 15,9%, evangélikus 3,0%. Főváros: Budapest, 1 775 200 lakos. Hivatalos nyelv: magyar Hivatalos pénznem: forint (=100 fillér). 1994. február 1. óta az Európai Közösségek, ül. Unió (EU)társult tagja. MÁLTA Terület: 316 négyzetkilométer Népesség: 378 500 fő Nemzetiségi összetétel: máltai 95,7%, brit 2,1%, egyéb 2,2%. Vallás: katolikus 97,3%, anglikán 1,2%, egyéb 1,5%. Főváros: Valletta, 7100 lakos. Hivatalos nyelv: máltai és angol. Hivatalos pénznem: máltai líra (=100 cent=1000 mii). 1971. április 1. óta az Európai Közösségek, ill. Unió (EU) társult tagja. SZLOVÁKIA Terület: 49 034 négyzetkilométer. Népesség: 5 379 450 (2001). Nemzetiségi összetétel: szlovák 85,79%, magyar 9,68%, roma 1,67%. Vallás: római katolikus 60%, felekezeten kívüli 9%, evangélikus 8%. Főváros: Pozsony, 448 290 lakos. Hivatalos nyelv: szlovák. Hivatalos pénznem: szlovák korona (=100 halier), 1993 óta. Egy főre jutó hazai össztermék (GDP): 3680 USD. 1995. február 1. óta az Európai Unió (EU) társult tagja. SZLOVÉNIA Terület: 20 253 négyzetkilométer. Népesség: 1 987 750 fő. Nemzetiségi összetétel: szlovén 91%, horvát 3%, szerb 2%, egyéb 4%. Vallás: római katolikus 90%, ortodox 2%, mohamedán 2%. Főváros: Ljubljana, 258 960 lakos. Hivatalos nyelv: szlovén. Hivatalos pénznem: tolar, 1991 óta. 1999. február 1. óta az EU társult tagja. (MTI) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NÉHOL HAVAZÁS, -1 ÉS -6 FOK A Nap kel 07.36-kor - nyugszik 15.56-kor A Hold kel 13.11-kor - nyugszik 00.42-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, apad, apad; Medve: 190, apad; Komá- om: 270, változatlan; Párkány: 200, apad. ELŐREJELZÉS Változóan felhős lesz az égbolt, napközben nyugat felől egyre nagyobb eső- és hófelhők érkeznek térségünkbe. Havazásra, hószállin- gózásra azonban inkább csak helyenként számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1 és mínusz 4 fok körül alakul, éjjel mínusz 6 és mínusz 10 fok között. Holnap is marad a felhős idő, a reggeli órákban számos helyen képződhet köd. Nappal mínusz 1 és mínusz 5, éjszaka mínusz 6 és mínusz 10 fok várható. Vasárnapra felhő- sebb lesz az ég, nappal mínusz 2 és mínusz 6 fok valószínű. ORVOSMETEOROLÓGIA A hideget leszámítva alapvetően kedvező hatású az időjárás, de lég- utainkra ügyeljünk! A hajnali órákban a szennyező anyagok okozhatnak problémákát, mert a légköri viszonyok miatt nagyobb a koncentrációjuk; ez a légúti panaszokkal küszködőket és az asztmásokat viselheti meg a leginkább. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. A mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek most kevésbé okoznak gondot, ennek ellenére kövessük orvosunk tanácsait. Holnap hasonló hatásokkal számolhatunk.