Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-11 / 288. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 11. Felgyújtotta magát egy aktivista Szrinagar. Felgyújtotta ma­gát egy emberi jogi aktivista egy utcai tüntetésen, amely­nek résztvevői az indiai fenn­hatóság alatt lévő, muzulmán többségű Kasmírban tapasz­talható állítólagos rendőrségi túlkapások ellen tiltakoztak. A rendőröknek még azelőtt si­került eloltaniuk a Kasmíri Emberi Jogi Front tagját elön­tő lángokat, mielőtt a muzul­mán férfi súlyos sérüléseket szenvedett volna. Az aktivis­tát a hatóságok elvitték a helyszínről. Tüntetők százai vettek részt tegnap Kasmír más városaiban is az emberi jogok világnapja alkalmából tartott tiltakozó megmoz­dulásokon. (MTI) Sikeres orosz rakétakísérlet Moszkva. Sikeres kísérleti ra­kétaindítást hajtott végre teg­nap Oroszország egy több mint negyedszázada hadrend­be állított RSz-18-as interkon­tinentális ballisztikus rakétá­val. A kiöregedő, még szovjet gyártmányú orosz hadászati rakétaarzenál szükségessé te­szi, hogy időnként ellenőriz­zék e hordozóeszközök hadra foghatóságát. (MTI) Tüntetés Kacav látogatása ellen Berlin. Körülbelül harmincán tüntettek hétfőn este Berlinben Móse Kacav izraeli elnök né­metországi látogatása ellen. A tüntetést a szélsőjobboldali Né­met Nemzeti Demokrata Párt (NPD) szervezte, s kétszáz fős demonstrációra kérte meg az engedélyt. Ellentüntetők is megjelentek a helyszínen. A rendőröknek a két tábort szét kellett választaniuk, ekkor volt kisebb dulakodás a rendőrök és az ellentüntetők között. (MTI) Az izraeli elnök ellen csupán harmincán tüntettek Berlinben (Képarchívum) Román észrevételek a státustörvényhez Bukarest. Romániának van­nak észrevételei és megjegy­zései a magyar kedvezmény­törvény módosítására vonat­kozó magyar javaslatokkal kapcsolatban - jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén a román külügyminiszter. Mircea Geoana nem kívánta részletezni a román észrevéte­leket és megjegyzéseket, mert - mint hangoztatta - nem óhajt a sajtó útján üzengetni a magyar félnek. (MTI) Kiürülhetnek a menekülttáborok Iszlámábád. Pakisztánés Af­ganisztán megállapodott ab­ban, hogy a még pakisztáni táborokban élő 1,8 millió af­gán menekült három éven be­lül visszatér hazájába. A meg­állapodást Iszlámábádban je­lentették be Aftab Serpao pa­kisztáni határügyi miniszter és Enajatullah Nazriri afgán menekültügyi miniszter talál­kozója után. Ezzel csaknem az összes zsúfolt és egészség­telen menekülttábor kiürül Pakisztánban. (MTI) Eddig ugrálhatnak a csatlakozni akaró országok, de pénzt nem kaphatnak - mondhatta volna tegnap Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő Athénben. (Reuters-felvétel) Rasmussen szerint nem lehet többet kipréselni az Európai Unióból, Prodi szerint igen Van pénz vagy nincs pénz a jelölteknek? Brüsszel. Az Európai Bizott­ság elnöke és az Unió dán el­nöksége eltérő véleményre jutott, vajon van-e még több pénz az EU-bővítésre, mint amit a dán elnökség az utóbbi hetekben javasolt. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ A csatlakozási tárgyalásokat lezár­ni hivatott koppenhágai EU-csúcs- értekezlet előtt két nappal a viseg­rádi négyek kormányfői a Financi­al Times keddi számában felhívás­sal fordultak az EU-tagállamok- hoz, hogy teljesen tárják fel a bőví­tés finanszírozására szánt pénz­ügyi kereteket. Szerintük „vannak még felhasználható források a 2002-2004-es időszakra előirány­zott berlini kereteken belül is” - ír­ták a kormányfők, az 1999-es berli­ni EU-csúcsértekezleten elért bőví­tésfinanszírozási megállapodásra célozva. Az Európai Bizottság elnö­ke, Romano Prodi maga is felszólí­totta az EU tagjait, hogy adjanak több pénzt a tagjelölt országoknak, megkönnyítendő a csatlakozásu­kat az unióhoz. Anders Fogh Rasmussen, az EU so­ros elnökségét betöltő Dánia kor­mányfője azonban - Joschka Fis­cher német külügyminiszterhez ha­sonlóan - felszólította a tagjelölte­ket, ne reménykedjenek, hogy még több pénzt sikerül kipréselniük az EU-ból. „Az EU vezetőinek üzenete világos: mindennek van határa. Nincs több pénz” - mondta Ras­mussen kedden Athénban, ottani látogatása közben tartott sajtóérte­kezletén. Prodi és Rasmussen eltérő „üzenete” között az EU-bizottság szóvivője, Jonathan Faull igyeke­zett közvetíteni, cáfolva, hogy Prodi alá akarná aknázni Dánia erőfeszí­téseit a csatlakozási tárgyalások si­keres befejezésére. Az EU-tagállamok külügyminiszte­rei tegnap jóváhagyták a soros dán elnökségnek a csatlakozási tárgya­lások lezárásával kapcsolatos javas­latcsomagját, kivéve annak legké­nyesebb, pénzügyi vonatkozású ré­szeit - közölték nevük elhallgatását kérő uniós források. Ezzel bizonyos­sá vált, hogy a dánok által kidolgo­zott csomaglényegi elemeiről már csak a legmagasabb szinten, a csü­törtök-pénteki koppenhágai EU- csúcson születhet megállapodás - akkor már viszont értelemszerűen csak 25-ös körben. A keddi tanács­ülésen a dán elnökség beszámolt azokról a kétoldalú egyeztetésekről, amelyeket - az urópai Bizottság bő­vítési felelősével együtt - előző nap a 2004-es csatlakozásra készülő tíz ország külügyminisztereivel tartott. Az ülésnek a tervek szerint már 13:30-kor véget kellett volna érnie, a délután közepén azonban még semmi jele nem volt annak, hogy a miniszterek befejezték volna a vitát. A tanács most a dán javaslatoknak csak a kétoldalú vonatkozású, or­szágspecifikus, illetve technikai jel­legű elemeiről tudott megállapod­ni. Jóváhagyták emellett a csomag­nak a globális mezőgazdasági kvó­tákra vonatkozó részeit is, bár né­mileg ellentmondásos módon kü­lönválasztva ezektől majdani pénz­ügyi kihatásaikat. A koppenhágai csúcson kell viszont megállapodás­ra jutni a csomag lényegi összetevő­it alkotó problémákról, vagyis a közveden mezőgazdasági jövede­lemtámogatások induló szintjéről és a bevezetésükre szánt időszak hosszáról, valamint az újonnan csatlakozó országoknak ígért költ­ségvetési kompenzációkról. Az elnökség három hete terjesztette a tagjelöltek elé a - legalábbis a maga részéről - „végső ajánlatnak” szánt pénzügyi csomagot. Ebben az azóta elvégzett kiigazításokkal együtt a tíz országra nézve össze­sen 1,6 milliárd euróval növelte azt a globális keretet, amelyet a tizen­ötök az október végi brüsszeli csú­cson hagytak jóvá a bővítés finan­szírozásával kapcsolatos kiadások­ra. A dán javaslatokat egyes tagál­lamok - köztük Németország - túl­ságosan nagyvonalúnak minősítet­ték, a források szerint azonban a keddi tanácsülésen a tizenötök egyike sem utasította el őket. Elő­zőleg, a tíz tagjelölttel külön-külön folytatott egyeztetések eredménye­ként Ciprus és Szlovákia mellett Észtország is elfogadta a dán javas­latokat. A kétoldalú, illetve or­szágspecifikus ügyekben a többiek jelentős része is megtette ezt, s a csomag egészével szemben már csak Lengyelországnak és Máltá­nak vannak súlyosabb kifogásai. Az EU ragaszkodik a feltételekhez Athén. Az EU 40 milliárd eurós belépési forrást javasol a tíz tagjelölt országnak, s ezt a szervezet koppenhágai csúcsértekezletén fogják majd véglegesíteni. A csatlakozó országok többsége nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy több pénzt kérjen Koppenhágában. Anders Fogh Rasmussen a görög fővárosban kiemelte azt is, hogy Brüsszel nem fog kompromisszumokat kötni Ankara EU-csatlakozási erőfeszí­téseit illetően. Úgy fogalmazott, hogy az EU nem köthet kompro­misszumot a szigorú kritériumok teljesítésével kapcsolatban. „Ez fel­tétlenül szükséges” - hangsúlyozta a dán kormányfő. (MTI) „Tragikomikus, hogy katalán politikusok harcolnak a határon túli magyarokért" Nyílt levél Medgyessy Péternek MTI-INFORMÁCIÓ Brüsszel. Nyílt levelet intézett Medgyessy Péter miniszterelnök­höz, közbenjárását kérve a Benes- dekrétumoknak a szlovákiai ma­gyarságot ma is diszkriminatív mó­don sújtó hatása miatt egy belgiumi civil szervezet, a Közép-európai Emberi Jogvédő Bizottság. A nyílt levél, amelyet Pierre Gillet, a namuri központú szervezet elnöke írt alá, hangoztatta, hogy a Benes- dekrétumokatma még nem elég át­engedni a történészek kutatásá­nak, mert e dekrétumok következ­tében ma is súlyos hátrányos meg­különböztetést szenvednek a szlo­vákiai magyarok a kárpótlás során. A szlovákiai kárpótlási törvény sze­rint a II. világháború után elkobzott ingatlanokat, földet az eredeti tu­lajdonosnak kell visszaadni, de a szlovákiai bíróságok és a földhiva­talok nem a jogosultságukat telek­könyvi iratokkal bizonyítani tudó magyarokat, hanem a szlovák tele­peseket tekintik tulajdonosnak, akik annak idején nem is fizettek semmit a magyaroktól elkobzott földért és a nevükre sem íratták. „Bizonyítékunk van rá, hogy egy 1996-os jegyzőkönyv - még csak nem is törvény! - alapján a szlovák legfelsőbb igazságügyi hatóságok külön módszertani ismertetőt ké­szítettek az eljáró hatóságok szá­mára, milyen trükkökkel lehet ki- semmizni a magyarokat” - olvasha­tó a nyílt levélben. A belgiumi emberjogi szervezet saj­nálatosnak tartja, hogy sem a szlo­vákiai Magyar Koalíció Pártja, sem a magyar kormány nem emeli fel szavát az újból kárvallott szlovákiai magyarok érdekében és tragikomi­kus dolognak nevezi, hogy az Euró­pai Parlamentben „flamand, kata­lán és más nemzetiségű politikusok harcolnak a magyarokat érő súlyos diszkrimináció ellen.” Enyhülni látszik az Egyesült Államok és Kína viszonya Sok a rakéta Tajvannál MTI-INFORMÁCIÓ Washington. Két év óta a legmaga­sabb szintű tárgyalások kezdődtek Washingtonban az amerikai-kínai katonai együttműködésről. Douglas Feith amerikai védelmi államtitkár a találkozó után hasznosnak és szakmainak nevezte a katonai kap­csolatok újrafelvételét jelentő tár­gyalásainak első fordulóját Hsziung Kuang-kaj tábornokkal, a kínai Né­pi Felszabadító Hadsereg vezérkari főnökének a helyettesével. Douglas Feith a tárgyalásokon szóvá tette, hogy fenyegetően sok a rakéta a Taj­vani-szoros kínai oldalán. Számos területen lehetségesnek ítélték ugyanakkor az együttműködést, mindenekelőtt Észak-Korea vonat­kozásában. Washington ismét sür­gette Pekinget, hogy vesse latba be­folyását az észak-koreai rezsimnél annak érdekében, hogy Phenjan lát­ható módon számolja fel nukleáris fegyverprogramját. Kínai részről ar­ról biztosították az amerikaiakat, hogy nem szállítanak rakétatechno­lógiát Phenjannak. A felek megálla­pították, hogy lehetőség van az együttműködésre az ENSZ-ben Irak leszerelésének ügyében is. Izraeli katonák rálőttek egy segélyszervezet autóbuszára ír békefenntartó halála MTI-HlR Gáza. Izraeli katonák tüzet nyitot­tak hétfő este az ENSZ palesztin menekülteket segítő (UNRWA) egyik autóbuszára a Gázai övezet­ben; a busz egyik utasa megsebe­sült. A segélyszervezet autóbuszá­val egy szakmunkás-iskola diákjai utaztak Gázából hazafelé, amikor Hán Júnesz közelében egy közúti ellenőrző pontnál a katonák tüzet nyitottak. Egy 19 éves palesztin fia­talembert a vállán megsebesített egy lövedék. Két héttel korábban egy másik izraeli támadásban éle­tét vesztette az UNRWA egy 52 esz­tendős ír munkatársa. A strasbourgi emberjogi bíróság elítélte Törökországot Megsértett egyezmény MTI-INFORMÁCIÓ Strasbourg. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap el­ítélte a török kormányt a gyülekezé­si és egyesülési szabadságjog meg­sértése miatt, mert 1994-ben felosz­latta a kurdbarát Demokrácia Párt­ját (DEP). A strasbourgi bírák úgy vélekedtek, hogy a DEP feloszlatá­sát nem lehet úgy tekinteni, mint „szükségszerűt egy demokratikus társadalomban”, ezért úgy tekintik Ankara e lépését, mint az emberi jo­gok európai egyezménye 11. cikke­lyének megsértését. A bíróság 200 ezer euró nem vagyoni kártérítésre ítélte a török kormányt, amelyet a DEP egykori elnökének, Mehmet Hatip Diclének utalnak át. A párt­vezető 10 ezer euró perköltségre is igényt tarthat. A csatlakozás után állást vállalhatunk Nagy-Britanniában Nyílik a munkaerőpiac MTI-INFORMÁCIÓ Budapest. Jack Straw brit külügymi­niszter levélben fordult magyar part­neréhez, Kovács Lászlóhoz, amely­ben jelezte: az Egyesült Királyság az EU-csatlakozás pillanatától teljes egészében megnyitja munkaerőpia­cát a magyar állampolgárok előtt. Er­ről Tóth Tamás külügyi szóvivő be­szélt tegnap. A csatlakozási tárgyalá­sok hajrájában, az Európai Unió kop­penhágai csúcsértekezlete előtt két nappal a Külügyminisztérium külö­nösen jó jelnek, kifejezett gesztusnak tekinti ezt a lépést - mondta a szóvi­vő. Jack Straw a nap folyamán a lon­doni alsóháznak küldött írásos nyi­latkozatában már beszélt arról, hogy Nagy-Britannia az EU-bővítés pilla­natától megnyitja munkaerőpiacát a majdani új tagok előtt. A Kovács Lászlóhoz írt levelében a brit diplo­mácia irányítója kitért arra, hogy örömmel tekint a koppenhágai EU- csúcs elé, és a dán fővárosban „közö­sen ünnepelhetjük meg kontinen­sünk történelmi egyesülését.” A munkapárt vezetője korábban már kizárta a lehetőséget Ismét egységkormány? MTI-HiR Jeruzsálem. Izraelben újabb egy­ségkormány létrehozását vetette fel Ariel Sáron miniszterelnök a január végi választásokat követő időszakra. Tel-Avivban üzletemberekkel talál­kozva a választások nagy esélyesé­nek tartott Likud pártot képviselő kormányfő kijelentette: megítélése szerint a jelenleg fennálló számos problémára egy nemzeti egységkor­mány adhat megfelelő választ, s ezért fel fogja kérni az Izraeli Mun­kapártot, hogy csatlakozzon kabinet­jéhez. A munkapártot vezető Amrám Micna - akinek pártja október végén lépett ki a kormányból - még vasár­nap is kizárta, hogy a jövőben ismét részesei legyenek egy egységkor­mánynak. A miniszterelnök azt is kí­vánatosnak tartja, hogy a kormány a korábbinál kevesebb miniszterből és kormányfőhelyettesből álljon. Az egységkormány megteremtése révén kellene Sáron szerint elérni, hogy a kabinetnek minél nagyobb parla­menti támogatottsága legyen. Legalább keretmegállapodást szeretnének elérni ENSZ-béketerv Ciprusról MTI-INFORMÁCIÓ Nicosia. Módosított béketervet ter­jesztett elő az ENSZ Ciprus újra­egyesítésére, hogy ezzel is javítsa az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó s e tárgyalásokat már lezárt, de megosztott szigetország esélyeit az EU e heti koppenhágai csúcsértekez­letén, amelyen végleges döntést hoznak a bővítésről. Kofi Annan, a világszervezet főtitkára még novem­ber 11-én ismertette az ENSZ Biz­tonsági Tanácsával a konföderációt felvázoló béketervet, amelynek mó­dosított változata már figyelembe vette a két közösség, a görögök és a törökök észrevételeit. Az ENSZ-ja- vaslatokat Alvaro de Soto ENSZ- megbízott adta át Nicosiában - kü­lön-külön - Rauf Denktas ciprusi tö­rök vezetőnek, valamint Gláfkosz Kleridesz ciprusi török elnöknek. Az ENSZ legalább egy keretmegálla­podást szeretne elérni a koppenhá­gai EU-csúcs előtt, legkésőbb de­cember 12-ig. A találkozóról kiadott ENSZ-közlemény szerint Kofi Annan arra kéri a két közösség vezetőit, hogy szükség esetén legyenek ké­szek egy koppenhágai egyeztetésre a hatalommegosztási javaslatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents