Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-11 / 288. szám, szerda

2

Vélemény és háttér

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 11.

■■■§ KOMMENTÁR WKKKKSSKäI

Aki kukacos, kimarad

MOLNÁR NORBERT

Gyorsak voltunk, mint a sors: másodikként zártuk le a csatlakozási fejezeteket az Európai Unióval az integrációra váró tíz ország közül, s ha holnap Koppenhágában nem fog rengeni a föld, 2004 májusában visszanyerjük helyünket Európában. Az első Dzurinda-kormány megalakulásakor valójában a nulláról kezdtük, akkor már hat ország rég tárgyalt. Ha Dzurindáék semmit sem tettek volna négy évig, csak gyorsan bejuttatják az országot az unióba és a NATO-ba, elég lett volna arra, hogy piros betűkkel íródjon nevük a történelemkönyvekben. Május elseje amúgy is piros betűs ünnep.

Szóval a leggazdagabb pályázó, Ciprus után másodikként zártunk, kürtölte világgá a dán elnökség és a sajtóügynökségek, bár idehaza Eduard Kukán külügyminiszter tegnap már azt állította, nem zártuk még le a fejezeteket, mert nyitva maradt egy-két kérdés a tokajin kívül is, de ezek miniszterelnöki szintű politikai egyezséget igényelnek. Pozsony azt a megoldást választotta, amit Nicosia, előzetesen elfogadta az EU pénzügyi javaslatát, ám ha a többieknek sikerülne valamilyen engedményeket kicsikarni, abból részesülnénk mi is. Pozitív alibizmus, amelyre a többiek valószínűleg nem néznek nagyon jó szemmel: ők tépjék a szájukat, hogy mi ölbe tett kézzel nyerészkedjünk, és jó fiúnak látsszunk. Persze, nem biztos, hogy szolidaritásból akkor is káposztát kell taposnunk a hordóban, ha túl büdös, vagy úgy érezzük, már elég érett.

Aki nem tud Koppenhágában egyezséget kötni, az várhat 2007-ig Romániára és Bulgáriára. Erre a tárgyalások mai állása alapján két országnak van esélye: Máltának és Lengyelországnak, amelyek egészében elutasították a pénzügyi csomagot, ahogy Koppenhága fogalmaz: túlzottan követelőzők. Valetta a mi szempontunkból elhanyagolható, ám Varsó kimaradása komoly következményekkel járhat, emlékezzünk Berlin feltételére, hogy csak akkor támogatja az EU-bővítést, ha Lengyelország mint a legnagyobb piac is a csatlakozók közt lesz. Ha mégis belegyezne egy Varsó nélküli bővítésbe, nekünk jóval hosszabb schengeni határt kellene őriznünk nem kis pénzért. Megfordult a világ rendje. De ne mázoljunk ördögöt a falra, valószínűleg a dán külügyminiszter sem gondolta komolyan, hogy aki kukacos, kimarad.

JEGYZET- Fiacskám, azonnal vess véget a több ezres megrendeléseidnek a virtuális áruházban, mert fizetni nekem kell, méghozzá valódi pénzzel! (Peter Gossányi rajza)

Nobel-díjak átadása: minden évben nézők milliói követik nyomon a tévéképernyőkön

Máj dnem állami ünnep

Az ügynök élete

JUHÁSZ KATALIN

Nem értem, hogyan engedhette be a portásnő az épületbe. A bejárati ajtón jókora betűkkel ott virít, hogy ügynökök kíméljenek minket, mert ha nem kímélnek, megbánhatják. Mindegy, emberünk valahogy bejutott és délután kettőkor, a legnagyobb bolondokháza idején feltépte irodánk ajtaját. Ilyenkor mindenki a számítógépek fölött görnyed és igyekszik behozni az ebédszünetet. A harsány „Jó napot!”- ra először senki sem fordul felé, hiszen név szerint senkit sem szólított meg. Aztán mikor hősünk egy bővített mondatban is melegen üdvözli a szorgalmas sajtómunkásokat, egy emberként meredünk rá. Ekkor derül ki, hogy sötétzöld viharkabátot, élénkrózsaszín zakót, mindehhez pedig krémszínű inget és li- lás nyakkendőt visel, ráadásul egy szürke bőrönd is van nála. Ez utóbbit gyorsan a helyiség közepére löki, és már csukja is be maga mögött az ajtót. „Engedjék meg, hogy bemutassam önöknek cégünk legújabb, 2003-as kollekcióját!” - kiáltja lelkesen, és nyitná a cuccot. „Ne fáradjon, nem vásárolunk!” - vágom rá gyakorlottan, hiszen

mostanában az utcán járva is számos fergeteges ajánlattal zaklatják az embert. „Ó, drága hölgyem, nem is kell vásárolnia! Megnézni és megszagolni ingyen is lehet” - feleli nyájasan a vendég, és kitárja a koffert, melyben rikító színű üvegcsék sorakoznak, a rohamosan terjeszkedő olasz cég jövő évi parfümjei. „Vásárolt már karácsonyi ajándékot szeretteinek?” - kérdi indiszkrét módon, némi lelkifurdalást okozva. „Nem pacsulit veszek nekik, az biztos! Es most hagyjon minket dolgozni!” - előz meg a válasszal kollégám, akit könnyű kihozni a sodrából. „Dolgozzanak csak, én addig kipakolom az akciós készletet. Tíz percet kérek!” - rikkantja idio- tisztikus-vidáman, mint akinek meg sem kottyan az elutasító hangnem. „Felesleges strapál- nia magát! Viszontlátásra!” - mondom jéghidegen, és visszafordulok a monitorhoz. Derűs napot kívánva köszön el, és halljuk, ahogy a szomszédba kopogás nélkül benyit. Nemcsak jegyellenőr, ügynök sem lennék soha, villan át az agyamon. Az ügynököket mindenütt utálják, a frusztráltabbak fenékbe rugdossák őket, felmossák velük a folyosót. Nem tisztelik bennük a munkásembert. Én is ilyenné váltam volna? Hová lett belőlem az empátia?! Legalább megszagolhattam volna azt az akciós árut...!

Alfréd Nobel halálának évfordulója - december 10-e - Svédországban majdhogynem hivatalos állami ünnep.

HOFER LÁSZLÓ

A főváros, Stockholm valamennyi középületére felhúzták a kék-sárga svéd zászlót, a stockholmi hangversenyteremben megrendezték a No- bel-díj-kiosztó ünnepséget, majd a •svéd építészet remekének számító városházán bankettet tartottak. Inventas vitám iuvat excoluisse per artes (Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni) - ez a Nobel kívánságát kifejező mondat volt olvasható azon az emlékérmen, amelyet XVI. Károly Gusztáv svéd király az oklevél kíséretében átnyújtott az idei 12 díjazottnak a tudományos és művészeti világ ünnepi eseményén. A díjkiosztó gála helyszíne 1926 óta a stockholmi hangversenyterem. Alfréd Nobel életének utolsó éveit San Remóban töltötte és ott is halt meg 1896-ban. Az olasz város 7000 virágot küldött a svéd főváros szívében található neoklasszikus stílusú épület feldíszítésére. A Stockholmi Királyi Filharmonikus Zenekar Mozart, Schubert, Bach, Vivaldi és Bartók-dara- bokat szólaltatott meg az 1550 fős közönség előtt. A díjátadási ünnepséget bankett követte. Az 1930 óta a városházán megrendezett eseményre az idén 1300 személyt, köztük 200 diákot hívtak meg; a Nobel- díjasokon és családjukon kívül a résztvevők között voltak a svéd uralkodó família tagjai, a kormány

ÖSSZEFOGLALÓ

A holland titkosszolgálat szerint az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel kapcsolatban álló szélsőséges muzulmán aktivisták sikeresen toboroznak fiatalembereket hollandiai mecsetekben, kávéházakban, börtönökben az Egyesült Államok elleni „szent háborúra”. A holland hírszerzés a hágai belügyminisztérium kérésére a parlament számára készített erről jelentést azután, hogy Rotterdamban egy Amerika-ellenes merénylet kitervelésének vádjával bíróság elé állítottak két férfit, és a per hatására az ország közvéleményében megnőtt az aggodalom a muzulmán szélsőségesek esetleges hollandiai tevékenységével kapcsolatban. A szóban forgó két vádlott állítólag az Egyesült Államok párizsi nagykövetségénél akart robbantásos merényleteket elkövetni. „Ez a toborzó tevékenység arra utal, hogy egy erőszakos és radikális muzulmán ideológiai áramlat titokban meggyökerezik a holland társadalomban. Több tucatnyi hollandiai fiés parlament képviselői, továbbá a nemzetközi tudományos és művészeti élet kiemelkedő személyiségei. A díszvacsora helyszínét, a híres Kék Termet - amelyet csak kékre terveztek, valójában csupasz vörös téglafalai vannak - 4000 San Re- mó-i virág, túlnyomórészt vörös szegfű ékesítette. A tavalyi vacsora 1200 vendége egyebek között 300 kilogramm burgonyát, 150 liter mártást és 300 kilogramm kacsamellet fogyasztott el. Ahhoz, hogy ez az ételmennyiség kellő időben asztalra kerülhessen, 35 mesterszaatalt képeznek ki a dzsihádban való részvételre. Legtöbbjük marokkói származású, aki már Hollandiában született, vagy kisgyermek korában került bevándorlóként az országba. Más nyugati országokat is egyre inkább fenyegeti az iszlám terrorizmus” - olvasható a holland titkosszolgálat, az AIVD jelentésében. A beszervezők pedig törvényes vagy illegális bevándorlók, akik közül majdnem mind harcolt vagy Boszniában, vagy Afganisztánban. „Közülük sokakat az al-Kaida afganisztáni táboraiban képeztek ki” - mondta Vincent van Steen, az AIVD szóvivője. A toborzók az első kapcsolat- felvétel után a beszervezendőket elszigetelik, majd agymosásban részesítik őket, végül katonai kiképzést adnak nekik. „A dzsihád az iszlám ellenségei, egyelőre az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael ellen irányul, de Franciaország, és később talán Hollandia ellen is” - közölte Vincent van Steen. Johan Rem- kes holland belügyminiszter kérte a hollandiai muzulmánok közösségét, hogy figyeljenek fel az ilyen toborzó

kács két napon keresztül főzött. A bankett első része, a díszvacsora a díjkategóriák egy-egy képviselőjének rövid köszönőbeszédével zárult; elsőként az irodalmi Nobel-dí- jas emelkedett szólásra. A vendégek a vacsorát követően átvonultak a bál helyszínére, az Arany Terembe, amelynek falait 18,6 millió darab üveg- és aranymozaik borítja. A Nobel Alapítvány által rendezett díjkiosztó ünnepséget, illetve az elegáns Nobel-bankettet minden évben nézők millió követik nyomon a tévé- képernyőkön.

tevékenységre, mert nagy felelősségük van. Az elmúlt egy évben Kö- zép-Ázsiában olyan radioaktív anyagokat foglaltak le, amelyeket elvileg fel lehet használni „piszkos bomba” készítésére. Harlan Strauss, aki az amerikai védelmi minisztériumban a nukleáris anyagok terjedésének megakadályozásával foglalkozó programokat vezeti, elmondta, Üzbegisztán és Türkmenisztán határán foglaltak le ilyen szennyezett fémeket. A „piszkos bomba”, amelyhez ezeket az anyagokat fel lehet használni, egy hagyományos robbanóeszköz, amely a detonáció után radioaktív porral szennyezi be környezetét. A tavaly szeptember 11-i amerikai terrormerényletek óta egyre nő az aggodalom, hogy a különböző radikális iszlám szervezetek - köztük az al-Kaida is - gyárthatnak ilyen bombákat, s felhasználhatják terrormerényleteikhez. Az elmúlt egy évtizedben legalább 40 kilogramm, akár atomfegyverekben is használható uránt és plutóniumot loptak el az egykori Szovjetunió gyengén védett nukleáris létesítményeiből, (m)

LAPSZÉLEN

Kampánygála?

Komáromi színházunk érett férfikorba lépett. Nemrégiben zajlottak a hivatalos ünnepségek, ünnepi szónoklatokkal, leleplezéssel, pártunk és kormányunk képviselőinek részvételével (és részvétével), et cetera. November végén pedig egy civil színházi társulás szervezett gálaműsort „Szeretlek, publikum!” címmel. A szervezők 10 nappal korábban telefonon megkerestek, előadnám-e eredeti partneremmel a Rómeó és Júlia híres erkélyjelenetét? 35 év után felidézni az akkori sikert, aggkori (?) ikszekkel? Hajmeresztő - ha még van az embernek haja és Áteresztője! Mert valóban és mélyen tisztelem a közönséget, mert valóban és mélyen hiszek a színház erejében, és mert szeretem az igazi kihívásokat - azonnal igent mondtam! Annak ellenére, hogy előre közölték: „szerények a lehetőségek”, nekem ez akkor sem volt feltétel, amikor az én lehetőségeim is szerényebbek voltak. (A Dáridókra és más haknibrigádokra bezzeg mindig annyi volt, amennyi kellett... A rend kedvéért és a később kiderült események okán tájékoztatni szeretném a közvéleményt, hogy mindösszesen egyezer szlovák korona jutott, aminek az útiköltség, szálloda- és egyéb kiadások pl. az én esetemben több mint a négyszeresét tették ki. A két tiszteletjegy mellé még á 150 koronáért vásároltam jegyeket stb. Ezzel nem is lenne probléma, ha ez a gálaműsor csak arról szólt volna, aminek hirdették és amiért örömmel vállaltuk.) Tettem mindezt teljesen gyanútlanul és jó szívvel, abban a hitben, hogy a közönséget szolgálom. Tudtam, hogy sokan jöttek nem komáromiak is.

Telt ház volt és igazi siker! Annak ellenére, hogy a műsorvezető úr új szerzőpárost is avatott Bródy István (!) és Szörényi (Lajos? - itt nem mondott keresztnevet) személyében és annak ellenére, hogy pártunk és kormányunk képviselői is ott ültek a nézőtéren. Elsőre örültem ennek is, mert megtiszteltek jelenlétükkel, bár megfordult a fejemben, hogy valaki közülük beakaszthatta volna lábát a Mikulás ajtajába (kívülről) azzal a csendes megjegyzéssel, hogyha ezt a kedvezménytör- vény-átverést nem hozza rendbe, akkor az ajtót becsukjuk (ugyancsak kívülről), és aztán mehet állomásfőnöknek Iglóra! A kormány többi tagja meg kapálni... Vagy éppen ezért nincs az a láb a küszöb és az ajtó között?

Minden nagyon jó, minden nagyot szép, mindennel meg voltunk elégedve!

Aztán két nappal később hallom hogy választási kampányrendezvényen vettem részt! Az öltözőben, í fellépésre összpontosítva ezt nem vettem észre. Igaz, az egyik komá romi ifjú honatya és polgármester jelölt az öltözőfolyosón levegőnek nézve elütött volna, ha gyors ref lexszel el nem állok az útjából Eszembe is jutott, hogy - nevébő következtetve - vajon melyik isko latársamnak lehet gyermeke vagy rokona, hiszen jómagam is Komá romban születtem, jártam iskolábt és koptattam a való világot titkár jelentő deszkákat ? És az is, hogy minden bizonnyal fiatalabb elsf gyermekemnél... Bár ez oda-visszt ritkán érdem. Szívesen megkérdez tem volna őt minderről, de mon dóm, levegőnek nézett. Azt a tény azonban, hogy a gálaműsor alat két részben bemutatják pártunl polgármesterjelöltjét és képvi selőjelöltjeit, valamint hogy tűzöl tóbál-jellegű zsákbamacska-tom bolák, csili-csala csodái is lesznek velem senki sem közölte! Ugyanígy a szeretett publikummal sem. E: megalázó tény úgy a fellépőkre mind a közönségre nézve. Éppen í VÁLASZTÁS szabadságát tagadj* meg! Belekerültünk a kampányba mint Pilátus a krédóba...

Most már tudom, hogyan került < csizma az asztalra, és azt is, hogy egy pártrendezvényt „szponzorál tunk”... Pedig én nem voltam, él nem is vagyok párttag. Csak vá lasztópolgár. És az igazi SZÍNHÁ2 elkötelezettje. Olyan SZÍNHÁZÉ amelyik sohasem adja el magát Még ötvenéves korában sem!

Gálán Géza

FIGYELŐ

jNFORMATION

Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi felszólította az EU tagjait, hogy adjanak több pénzt a tagjelölt országoknak, megkönnyítendő a csaüakozásukat az unióhoz. „Ugyan miért ne adhatnánk egy kicsivel több pénzt a kelet-európai országoknak, ha ez szükséges a megállapodáshoz? Én tényleg úgy gondolom, hogy ezt kellene tennünk - mondta Prodi a dán napilap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában. -Van még pénz a bővítésre szánt tartalékban, és az 1999-es berlini csúcsértekezleten meghatározott plafont még nem értük el.” A brüsszeli bizottság elnöke elmondta, nem ért egyet bizonyos EU-tagországok, például Németország kormányával abban, hogy a dán EU-elnökség áthidaló javaslatai túl nagylelkűek

és túl költségesek. Az EU költség- vetésének legnagyobb nettó befizetője, Németország kormánya szerint a dán EU-elnökség pótjavaslatai már szétfeszítik a berlini keretet, miután az októberi EU- csúcson meghatározott bővítési költségvetés még 2 milliárd euró- val elmaradt a „berlini plafontól”. Joschka Fischer német külügyminiszter épp hétfőn ismételte meg, hogy „ami a pénzt illeti, már nincs több játéktér”. „Ha minden pénzt föl kell használni a megállapodás érdekében, akkor ezt kell tennünk, engedményeket kell tennünk nekünk is, egyáltalán nem volna helytelen, ha minden megtakarítást felhasználnánk” - mondta Prodi. A dán lap emlékeztetett, hogy az elnökségi javaslatokkal együtt is egymilliárd euróval kevesebb az EU-szándék a bővítésre 2006-ig félretett keretnél.

MAGYAR (SZÁRMAZÁSÚ) NOBEL-OÍJASOK

♦ 1905 - fizikai: Lénárd Fülöp (1862-1947), a katódsugarak- kal kapcsolatos munkásságáért;

♦ 1914 - orvosi: Bárány Róbert (1876-1936), egyensúlyszervi kutatásaiért;

♦ 1925 - kémiai: Zsigmondy Ri- chárd (1865-1929), a kolloidoldatok heterogén természetének magyarázatáért;

♦ 1937 - orvosi: Szent-Györgyi Albert (1893-1986), a biológiai égésfolyamatok terén végzett kutatásaiért, a C-vitamin felfedezéséért;

♦ 1943 - kémiai: Hevesy György (1885-1966), a nyomjelzés felfedezéséért, alkalmazásának kidolgozásáért;

♦ 1961 - orvosi: Békésy György (1899-1972), akusztikai kutatásaiért;

♦ 1963 - fizikai: Wigner Jenő

(1902-1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért;

♦ 1971 - fizikai: Gábor Dénes (1900-1979), a holográfia felfedezéséért;

♦ 1986 - kémiai: Polányi János (1930-), az elemi kémiai folyamatok dinamikájának kutatásáért;

♦ 1986 - béke: Elie Wiesel (1928-), az erőszak, az elnyomás, a fajgyűlölet elleni harcáért;

♦ 1994 - közgazdasági: Harsá- nyi János (1920-2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért;

♦ 1994 - kémiai: Oláh György (1927-), a pozitív töltésű szén- hidrogének tanulmányozásáért;

♦ 2002 - irodalmi: Kertész Imre (1929-), írói munkásságért.

Hollandia: titokban meggyökerezik egy erőszakos muzulmán ideológiai áramlat

Sikeresen toboroz az al-Kaida