Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-07 / 285. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 7. Kultúra 9 Jirí Menzel remek epizódja Miloslav Luther Szökés Budára című cseh-szlovák-magyar koprodukciójában Kulcsfigurája lett a filmnek Kétféle rendezőt ismer: jót és rosszat. Jónak azt tartja, aki már adott neki szerepet, rossznak pedig azt, aki még egyszer sem gondolt rá. Jirí Menzel most Miloslav Luthert dicséri. Általa lett ugyanis a Szökés Budára idősödő Grófja. SZABÓ G. LÁSZLÓ Bécs, 1921. A háborút követő ínsé­ges időkben, amikor a császárvá­ros is éhezett, a Gróf egy névtelen flamand festő képével állít be régi­ségkereskedő ismerőséhez. Pénzre van szüksége, méghozzá nagyon gyorsan, de a teljes diszkréció ugyanilyen fontos számára. Már elmenőben van, amikor a látható­an jó bőrben levő kereskedő utána szól: „A télikabátját nem adja el?” Mire a Gróf tömören, finom iróni­ával csak annyit mond: „Nem. Egyelőre nem.” Három perc, egyetlen epizód Jirí Menzel jelenete, amelyben ott a kor, a stílus, a történelem. Pár mondat, pár gesztus csupán, de a figura teljes és hiteles. Egy zseniá­lis filmrendező hibátlan színészi játéka Vladislav Vancura regényé­nek moziváltozatában. A szerepet Miloslav Luther íratta Jirí Menzel számára. Tehát nemcsak a Hujber Ferenc által megformált Boráros Attila, hanem a Gróf sem szerepel Vancura regényében. Ezt a figu­rát is az ön „megrendelésére” ékelték a történetbe? Vancura regényében a császárvá­ros sem szerepel. A bécsi jelenet úgy került a filmbe, hogy a kezdet kezdetén még osztrák koprodukci- ós partnerben is reménykedtünk. Vancura Kassáról és Budapestről ír, bécsi szereplői nincsenek a tör­ténetének. A Gróf „szülőatyja” Martin Porubjak, a film egyik for­gatókönyvírója. Annak ellenére, hogy csak pár mondat hangzik el a szájából, mégis kulcsfigurája lett a filmnek. Én úgy gondolom, a Gróf tulaj­donképpen a Bólék Polívka alakí­totta szlovák nagybirtokos altere- gója. Deklasszálta őt a változó idő, s lekerül a társadalmi ranglét­ra alacsonyabb fokára. Erkölcsi értékrendszerét ugyan sikerül megőriznie, az ősei által ráha­gyott komoly értékektől azonban fokozatosan meg kell válnia. Az új világ térdre kényszeríti őt, ő még­is büszkén, egyenes tartással éli az életét. Megjelenésében ott a Most adja el a flamand festő képét... korábbi határozottság, gesztusai egyértelműek. Voltaképpen ki ez a Gróf? Hon­nanjön és merre tart? Ami a néző számára fontos: ő egy bécsi lakos, aki kitűnően beszél csehül. A Monarchia bukása ugyan meglepte őt, de valószínűleg nem fog elveszni az új helyzetben. Szá­momra a megváltozott kort képvi­seli, a stabil értékrendet. Tudja, hogy már nem érvényes, ami ko­rábban működött, ennek ellenére mégis úgy érzi, neki küldetése van. Ilyen értelemben sem a nemzetisé­ge, sem a vallási hovatartozása nem lényeges, a történet szem­pontjából sokkal izgalmasabb, hogy miképpen próbál meg felszí­nen maradni. Egy előkelő ember, akinek a módszerei is előkelőek. Elfogadja az új helyzetet, és igyek­szik benne gyökeret ereszteni. A legbelső énjét azonban nem adja fel. Az értékrendjéhez erősen ka­paszkodik. A Gróf alakja voltakép­pen az összes többi szereplő törté­netének a metszéspontjában áll, és minden figurában belőle is van va­lami. Miképpen reagált Jirí Menzel a felkínált szerepre? Állítólag azt felelte: „Luther úrral szívesen dolgozom.” Pedig még sosem dolgoztunk együtt. Szemé­lyesen ismertük egymást, munka­társként azonban még sosem ke­rültünk össze. Amikor elmondtam neki, hogy egy epizódról lenne szó, azt felelte: „Nem zavar, neked eljátszom.” Vancurát amúgy is sze­reti. Két regényét ő maga is filmre vitte. Előbb a Szeszélyes nyarat, aztán a Vége a régi időknek címűt. A Szökés Budára szerinte is fontos mű, rögtön hozzá is tette: „Igényes anyag. Kíváncsi vagyok, mit csi­nálsz belőle.” Nem lepődött meg, amikor kö­zölte vele, hogy dús körszakállal öregíti? Felragyogott a szeme! Nem ijedt meg az ötlettől. Láttam is rajta a forgatáson, hogy élvezi a helyze­tet. O ezzel a kis szereppel is sokat akart elmondani, és úgy érzem, si­került is neki. Emlékszik még, milyen instruk­cióval látta el? Jirí Menzelt nem kell instruálni. Elolvasta a szövegét, és pontosan tudta, mit várok tőle. Én csak hely­zetbe hoztam. Neki olyan nagy szakmai és élettapasztalata van, és olyan az intellektusa, hogy telje­sen fölösleges lett volna bármit is magyaráznom. A képi látásmó­dunk pedig teljesen azonos. Ami külön öröm számomra az alakítá­sában: a tragédia mellett a helyzet komikumát is finoman felvillan­totta. Az előkelőség mellett pedig, nem kis humorral, az emberi nyo­morúságot is megmutatja. Hol vették fel a jelenetet? Prágában, az Európa Szállóban. Tehát még csak egy napra sem kellett Bécsbe utaznia. Amíg elkészült a sminkje és bevilá­gítottuk a díszletet, az több időbe telt, mint maga a jelenet. Két óra alatt készen voltunk vele. Ő végig türelmes volt, én pedig tudtam, hogy nem lesz sok dolgunk. Jirka nemcsak rendezőként - színész­ként is zseniális. Odaállt a kamera elé, és már hozta is a figurát. A leg­egyszerűbb mondatot is úgy szólal­tatta meg, ahogy arra csak egy nagy művész képes. Tudom, hogy közhely, amit most mondok, de tényleg nincs kis és nagy szerep. Bólék Polívkának például több je­lenete van a filmben, mint Jirí Menzelnek, de amit Jirkától kap a néző, az ugyanolyan értékes. Egy ózdi tehetségkutató versenyen tűntek fel, és azóta sikert sikerre halmoznak AZ MKKI HÍREI Roma „sztárzenekar” a Tháliában ■ ELŐZETESÜNK Kassa. A Kárpát-medencében élő kisebbségek helyzetéről szervezett vasárnapi konferencia „előjátéka­ként” ma este lép fel a Thália Szín­házban az autentikus roma népze­ne új tehetsége, a Roma Jilo együt­tes. Az ózdi zenekarnak a Proton Hanglemezkiadó Részvénytársa­ság jóvoltából nemrég jelent meg első CD-je Van nekem egy kopott gitár címmel. A szervezők szerint elsősorban azért fontos, hogy éppen ez a zene­kar kapott meghívást a kassai ren­dezvényre, mert mindkét ország számára az uniós csatlakozás egyik alapvető feltétele a kisebbségek, ezen belül a roma etnikum helyze­ténekjavítása. A hevesi származású zenészekről elmondható, hogy „legalulról” szeretnének kitörni. A Roma Jüo (Roma Szív) együttes a kilencvenes években alakult, egy ózdi tehetségkutató versenyen tűn­tek fel, és azóta sikert sikerre hal­moznak. Felléptek többek közt a 100 Tagú Budapest Cigányzenekar­ral, a hagyományos hangszeres fel­állást (gitár, tambura, kanna, ka­nál) pedig később szintetizátorok­kal és dob-groovokkal egészítették ki. Dallam- és harmóniaviláguk őr­zi az évszázados roma zenei értéke­ket, emellett követi a mai korszerű hangzást. Erősségük a többszóla­mú vokál. Hamarosan országos tur­néra indulnak, ebből a műsorból kap ízelítőt a kassai közönség ma este hat órakor. A Proton Rt. képvi­selőjétől megtudtuk, hogy szívesen kötnének együttműködési szerző­déseket olyan lemezkiadókkal, amelyeknek szintén fontos az or­szágok közötti kulturális kapcsola­tok ápolása, egymás zenei kultúrá­jának megismertetése, (juk) A Pro Musica Leánykar koncertje Pozsony. Hétfőn 18 órakor kerül sor a Szent Márton-dómban a nyír­egyházi Pro Musica Leánykar ün­nepi hangversenyére Kodály Zol­tán születésének százhuszadik év­fordulója alkalmából. Vezényel Szabó Dénes Kossuth-díjas kar­nagy, zongorán kísér Csizinszky Zsuzsanna. A világhírű leánykar 1986-ban alakult a nyíregyházi Kodály Zol­tán Általános Iskolában működő Cantemus Gyermekkórusból eltá­vozott, de továbbra is e közösség­ben énekelni akaró öregdiákok kí­vánságára. Azóta számos nemzet­közi versenyen nyertek díjat, egyebek között Arezzóban, Neu- chatelben, Athénben és máshol nagydíjat. A Harlekin Bábszínház előadása Pozsony. Hétfőn 15 órától a pozso­nyi magyar óvodások és kisiskolás­ok részére szervez bábelőadást a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézete. Az egri Harlekin Bábszín­ház Ezüst szánkót hajt a dér című előadásával vendégszerepei az in­tézet nagytermében. Dallam- és harmóniaviláguk őrzi az évszázados roma zenei értékeket (Képarchívum) TOLLVONÁS „Műsoron” az Egri csillagok JUHÁSZ KATALIN Feltűnt önöknek, müyen komoly üggyel foglalkozott a héten az ORTT? A magyarországi médiata­nács az Egri csillagok filmváltoza­tának káros hatásait vette górcső alá. Mondhatnánk, csúnya húzás volt egy kedves nézőtől bepana­szolni az egyik kereskedelmi csa­tornát, amiért az korhatárjelzés nélkül sugározta e brutális alko­tást, méghozzá déli egy órakor. Másfelől viszont zseniális ötlet sa­ját eszközeivel nevetségessé tenni a korhatárkarikákat indokló ORTT-nyilatkozatot. Legalább olyan remek bírálat, mint amikor a vasutasok betartottak minden előírást, megbénítva ezzel a vo­natközlekedést. A panaszos sze­rint a film törökverő jeleneteire betű szerint áll a meghatározás, miszerint a képernyőn „az erő­szak részletező, elnyújtott, realisz­tikus vagy naturális” ábrázolása érhető tetten. így eleve csak 18 éven felüliek nézhetnék meg, ezt a tényt pedig a piros karikába fog­lalt tizennyolcasnak kellene jelez­nie a képernyő alsó sarkában. A panaszbizottság kénytelen-kellet­len összeült, ám ekkorra már be­indultak az internetes fórumok, a vélemény-nyilvánítók nem fukar­kodtak a médiaetikai és filmmű­vészeti analízisekkel. Egyikük sze­rint az Egri csillagok egyenesen az V. kategóriába való, mivel „az erő­szak brutalitása és kegyedensége oly módon kerül ábrázolásra, hogy azt ártalmaüannak vagy ép­pen dicsőségesnek tüntetik fel”. Az egri vár védői szerinte fondor­latos módon, különös kegyetlen- séggel ölik meg a török nemzeti­ségű állampolgárokat, mindezt úgy, hogy a néző számára eköz­ben hősként tűnnek fel. És ez még semmi. „Ugyancsak az V. kategó­riába kell sorolni azokat a műsor­számokat, amelyek a kiskorúak fi­zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlő­désének súlyosan kedveződen be­folyásolására alkalmasak, azáltal, hogy: (...) az ábrázolt erőszakos cselekedetek szadisztikus módon kerülnek ábrázolásra, azaz az erő­szak elkövetése vagy az áldozat szenvedése kapcsán érzett öröm vagy élvezet dramaturgiailag ki­emelt”. Tessenek csak a várvédő egri nők kaján vigyorára gondol­ni, miközben szurkot öntenek a létrán érkező törökök fejére! Ilyen és ehhez hasonló, nyilván heccből kiötíött indokokat vita­tott meg akkurátusán a bizottság, majd pedig döntést hoztak. Esze­rint az Egri csillagok - noha az ORTT állásfoglalásában leírt erő­szakos jelenetekben bővelkedik - nem veszélyezteti a fiatalok fizi­kai, szellemi és erkölcsi fejlődé­sét. A magát civil kezdeménye­zéssé kinövő karikaellenes moz­galom aktivistái elfogadták a döntést, ám jelezték: nem hagy­ják abba a képernyőt elcsúfító korhatárkarikák elleni harcot. Hasonló beadványok tehát a jö­vőben is várhatóak. Mintha a va- lóságshow-k miatt nem lenne így is elég dolga szegény testületnek! Karácsony a pozsonyi várban Pozsony. A Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma holnap 10.00-tól 17 óráig a nagy népszerűségnek örvendő, immár hagyo­mányos karácsonyi műsorával várja a kicsiket és nagyokat a várba, amely egy napra „mesevárrá” változik. Természetesen nem csupán meseelőadások lesznek: felvonulnak portékáikkal a kézműves mes­terek, és a Történeti Múzeum tárlatai is megtekinthetők. A karácso­nyi koncert délután két órakor kezdődik. A belépés a nap folyamán a gyerekek és a diákok számára ingyenes, (e) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Portugál szombat 19 KIS SZÍNPAD: Ki­nek se nap, se szél sz. 19 Varrónők vasárnap 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Diótörő sz. 11,14.30 v. 10 Mindent a nőkről v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 14, 16 Kvartett (szlovák-cseh) sz., v. 18.30 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 20.30 sz., v. 17.30 IC.SK: Kvartett (szlovák-cseh) sz., v. 15.30,18 Reg­gel Velencében (francia-olasz) sz., v. 20ISTROPOLIS: A sárkány csók­ja (amerikai) sz., v. 15.30,18,20.30 Don,s Plum Bar (amerikai) sz., v. 17.30,20 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony (amerikai) sz., v. 18.15 KASSA TATRA: Anyám szeretőjével (dán) sz. 17 Siberia (holland) sz. 19 Aberdeen (norvég-angol) v. 17 Szex és Lucia (spanyol) v. 19 CAPITOL: Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) sz., v. 16 Vidocq (francia) sz., v. 18, 20 ÚSMEV: Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) sz., v.16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Darázsfészek (amerikai) sz., v. 18 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz. 17 Pókember (amerikai) sz. 19.30 XXX (amerikai-cseh) v. 17,19.30 LÉVA 7 JUNI­OR: Világok arca: Baraka (amerikai) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: A vörös sárkány (amerikai) sz. 17.30, 20 v. 20 VÁGSELLYE - VMK: Megszólít az éjszaka (amerikai) sz., v. 18 NAGYMEGYER - SLOVAN: A vörös sárkány (amerikai) sz., v. 19 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: Hollywood, Hollywood (amerikai) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Atomcsapda (amerikai-angol) sz., v. 17.15 Hangyák a gatyá­ban 2. (német) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45,20 Harry Potter és a tit­kok kamrája (amerikai) sz., v. 10.30, 13.30,16.30, 19.30 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 12.15,14.15 Jelek - Signs (amerikai) sz., v. 20.15 A kárhozat útja (amerikai) sz. 22.30 A kismenő (amerikai) sz., v. 16.15, 18.15,20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) sz., v. 12,14,16, 18 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 12.15, 14.15 A szállító (francia) sz., v. 12.15, 14.45, 17.15, 19.45 A szmokinger (amerikai) sz., v. 16.30,18.30,20.30 Télapu 2. -Veszélyben a karácsony! (ameri­kai) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45, 20 A vörös sárkány (amerikai) sz., v. 12.30,15,17.30,20 XXX (amerikai-cseh) sz., v. 12.15,14.45,19.45 ^__________________I (Václav Polák felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents