Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-07 / 285. szám, szombat
6 Agrárvilág - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 7. Megjelent a Jó Gazda decemberi száma Új retekfajták kerültek a hazai fajtajegyzékbe LAPAJÁNLÓ Az időszerű tennivalók taglalása és az egész évben megjelent szakcikkek felsorolása mellett a Jó Gazda decemberi száma ismerteti az idén fajtajegyzékbe vett új retekfajták jellemzőit, részletesen tájékoztat az egyes zöldségfajták betakarítási és tárolási feltételeiről. Beszámol továbbá a szlovákiai zöldségtermesztők hollandiai tanulmányú tjának tapasztalatairól. Elemzi a vas szerepét a növények tápanyagellátásában, egyúttal összefoglalja a szőlőben és a gyümölcsösökben az atkák ellen alkalmazható biológiai növényvédelemi módszer, az atkák természetes ellenségeinek számító Ty- phlodromus pyri honosításának feltételeit és hatásait. A szaklap részletesen ismerteti a téli alma tárolási betegségeit és az ellene való védekezési lehetőségeket. A kertépítők a tónak a kertben betöltött szerepéről és elhelyezésének módozatairól, a virágtermesztők a tavasszal nyíló, kevésbé ismert hagymások termesztéséről, valamint a mikulásvirág gondozásáról olvashatnak részletesebb tájékoztatót. A sertéstenyésztők számára az állatok takarmányozásában használatos takarmányok és tápok jellemzése mellett néhány gyakorlati takarmányozási tanácsot is közöl a lap. A kisállattenyésztők a csincsilla tenyésztési és tartási feltételeivel ismerkedhetnek meg. (sz) A Petit Press Rt., a szlovákiai lapkiadás legjelentősebb és legszélesebb laphálózattal rendelkező vállalata keres pozsonyi székhelyére személyi asszisztenst. Feltételek: ♦ Min. középfokú végzettség, felsőfokú végzettség előnyt jelent ♦ Tárgyalási szintű szlovák-, magyar- és németnyelv-tudás ♦ Hasonló munkakörben szerzett tapasztalat előnyt jelent ♦ Magas szintű Microsoft Office felhasználói ismeretek - Excel, Word, Power Point ♦ Jó kommunikációs, kapcsolatteremtő, szervező- és probléma- megoldó készség ♦ Munkájában pontos, megbízható, határozott és lelkiismeretes személyiség ♦ Kezdeményező készség és terhelhetőség ♦ Önálló munkavégzésre való hajlandóság ♦ B kategóriájú jogosítvány Főbb feladatok: ♦ Általános asszisztensi feladatok ♦ Reprezentációs és szervezési feladatok ♦ Posta és telefonok szűrése ♦ Prezentációk és jelentések előkészítése, megformálása ♦ A vezető munkájának támogatása, döntések előkészítése a szükséges adatok összegyűjtésével és üzleti információk folyamatos nyomon követésével ♦ A társtestületek (lapterjesztés, hirdetési osztály, marketing és nyomda) munkájának támogatása ♦ Elszámolások, számlák rögzítése, nyilvántartása, ügyintézése Belépés azonnal! Jelentkezési határidő: 2002.12.10. Petit Press a.s. Nám. SNP 30 811 01 Bratislava Jelige: Konkurz E-mail: ludmila.rackova@petitpress.sk MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,660 Lengyel zloty 10,426 Angol font 65,390 Magyar forint (100) 17,611 Cseh korona 1,349 Svéd korona 4,602 Dán korona 5,610 Szlovén tollár (100) 18,119 Japán ien (100) 33,408 Sváici frank 28,312 Kanadai dollár 26,616 USA-dollár 41,598 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,56-42,86 40,25-42.65 1,31-1,37 16,65-18,65 OTP Bank 40,63-42,75 40,34-42,58 1,31-1,38 16,98-18,28 Postabank 40,51-42,81 40,24-42,96 1,32-1,38 15,81-19,41 Szí. Takarékpénztár 40,64-42,62 40,14-42,19 1,30-1,38 16,87-18,46 Tatra banka 40,65-42,83 40,36-42,52 1,31-1,37 16,94-18,34 UniBanka 40,73-42,81 40,43-42,50 1,31-1,38 15,93-19,45 Általános Hitelbank 40,74-4,91 40*68-42,85 1,31-1,39 16,82-18,76 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Növényvédelmi szaktanácsadó: a mezőn és az erdőben hasznosak, a fóliasátrakban és üvegházakban károsak Hangyák a palántanevelésben Régi szakmai vitának számít növényvédelmi körökben a hangyák tevékenysége, kártétele. Az utóbbi évek tapasztalatai és vizsgálataink egyértelműen kimutatták a hangyák kártételét a termesztett növényeinkben, főleg a palántanevelésben és a hajtatott zöldségfélékben. CSEKES ZOLTÁN Szakmai körökben gyakran hangoztatják, hogy a hangya nem kártevő, csak a levéltetvekkel együtt élő, azokat mézharmatukért dédelgető lény, s hogy a hangyák a természetes táplálékláncban fontos szerepet töltenek be. Elfogadhatjuk azt az általános elvet is, hogy a hangyák zöme erdőben, legelőn, de még a szántóföldön is az életközösségben alapvetően hasznos. Azonban egyes esetekben, amikor jelentős gazdasági kárt okoznak, már kártevőként jelennek meg, így ott ellenük már kénytelenek vagyunk védekezni. A palántanevelésben és a hajtatásban a hangya kártétele összefüggésbe hozható azzal a körülménnyel, hogy ott olyan területek alakulnak ki, ahol a hangyabolyok képződésének a feltételei kedvezőek. A legtöbb hangyafaj augusztusszeptember táján hozza létre új fészkeit és ehhez bolygadan területet keres. A hangyák elsőrendű fészekrakó helyei a kövek, korhadó fák, füves területek, gyepek és nem utolsósorban a gondozaüan kertésztelkek. A dinnyéknél és más palántanevelésnél is a jól bevált gépkockás palántaneveléssel a hangyák petéinek, bábjainak átvitelét nagyon meg- könnyítjük. Ugyanilyen veszélyt jelentenek a fóliasátrak, palántanevelők közötti füves, gyomos területek is, mert az új bolyok képződése azokban ősszel elindulhat. Ezek mint vírusrezervoár növények a korai vírusfertőzés lehetőségeit is nagyban megnövelik. A fentiekben leírtakból adódik a védekezés legalapvetőbb eleme, a sokszor csak frázisként tartott helykiválasztás, a termesztő helyek és környezetének gondos gyomtalanítása. Mindezek ellenére, mivel egy hangyaállam éveken át fejlődhet, erősödhet, nem biztos, hogy a megelőzéssel teljes mentességet érünk el. A hangyák kommunikációs képessége igen jó, tehát egy számukra vonzó és ízletes tápnövény megtalálásakor azonnal vonuló járatok képződnek, s a táplálék megszerzése érdekében szinte kitaposott utakat alakítanak ki, ami a fiatal növények gyökérnyakának elrágásával azonnal szembetűnik, mert a megtámadott növény lankad, nagyobb melegben hervadásszerűen kipusztul. Gyepkockás palántanevelés esetén mindenképpen ajánlott a megelőző átvizsgálás és a megelőző fertőtlenítés. A vegyszeres védekezés csak kimondottan megelőző jellegűen lehet eredményes. A forgalomban levő hangyacsapdák ugyanis a jó hatáskifejtéshez 7-8 napot igényelnek. Viszont a hangyák addig nagyon komoly károkat okozhatnak a palántanevelésben. A hangyacsapdák megválasztásakor feltédenül a hosszú hatástartalmú rovarölő szereket heA vegyszeres védekezés csak megelőző jellegűen lehet eredményes. lyezzük előtérbe. A palántanevelésben a hajtatásban egyaránt azt ajánljuk, hogy a készítményeket már a beültetés előtt tegyük ki a talajra. A gyakorlat bizonyította, hogy talajfertőtlenítéssel sem érhető el teljes hangyamentesség. Ugyanakkor ajánlatos ezt a műveletet elvégezni, főleg a hajtatott a zöldségfélék esetében. Sokan tapasztalták, hogy az alkalmazott talajfertőtlenítők egyáltalán nem hatottak. Sajnos, a hangyák táplálék-kiválasztásának pontos biokémiai szabályozó mechanizmusait kevésbé ismerjük, de feltehetően hangyák táplálékkereső munkája a bolyok élettevékenységével, így a királynő és a lárvák táplálkozásához szükséges életfontosságú anyagok periodikus megszerzési igényeivel függnek össze. Több helyen is jó tapasztalatokat értek el a vonuló hangyák ellen idejében kipermetezett klórpirifosz és diazinon hatóanyagú szerek alkalmazásával. Ilyen készítménynek számít a Metanion 48 EM, Dursban480 EC, Komplet, Pyrinex 48 EC, Basudin 600 EW és a Diazol 50 EW. Ezek előírt oldatával kell beöntözni a hangyajáratokat, illetve a palánták tövéhez irányítani a permedét, így a hangyák a kis növényeket már nem bántják. Tudatosítanunk kell azonban, hogy a vegyszeres kezelések csak a területen kint járó hangyákat, a dolgozó egyedeket gyéríti, s hogy egy kezeléstől aligha várható teljes hatékonyság. Ajánlatos ezért a palántanevelésben, hajtatásban 5-8 naponként a teljes felületre és a járatokra kijuttatni a permetszert. Áz ilyen védekezési mód csak megelőző jelleggel a hangyák megjelenése előtt sikeres. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Hálóval, kerítéssel, törzstakaróval védjük csemetefáinkat a nyulak, vaddisznók és őzek kártétele ellen Mérsékelj ük a téli vadkár mértékét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az intenzív faalakokat, az orsókoronákat és a gyümölcssövényeket, illetve az egyéb bokorfákat csak előzőleg bekerített területre szabad telepíteni, hiszen az alacsony és közepes törzsű oltványokat kerítés híján egyedileg kell a nyúlkár ellen különböző védőburkolattal ellátni. Erre a célra legmegfelelőbbek a műanyag vagy fém alapanyagú törzsvédő hálók. A jövőben a kemi- zálás előrehaladásával a vegyszeres védekezés is szerepet kaphat a nyulak elleni védekezésben. Egyes években, különösen lucerna vagy vöröshere feltörése után, nagymértékű lehet a pocokkár is. A rágcsáló kisemlősök ellen jól ismert vegyszeres védekezést alkalmazhatunk. A vegyszerrel történő beavatkozás indokolt, hiszen pocokrágás ellen az ültetvény elkerítése védelmet nem biztosít. Amint ilyen jellegű kárt észlelünk, a védekezést azonnal meg kell kezdeni. A kötöt- tebb talajokon helyenként erős (10- 15 lakott járat 100 m2) fertőzöttsé- get állapíthatnak meg. A pockok elsősorban a lucernásokban, a ru- deráliákon, valamint a közutak melletti árokpartokon és töltésoldalakon jelentenek súlyosabb problémát. Áhol nem fordítanak gondot a kártevő visszaszorítására, ott gyakran számíthatnak a kártevő további elterjedésére. Viszonylag egyszerű és olcsó védekezési megoldásnak számít az úgynevezett T-alakú fák kihelyezése, a kártevőt pusztító ragadozó madarak pihenőhelye számára. Ennek alkalmazásával ritkítható a mezei pocok egyedszáma. A dombvidékek, erdők körzeteiben jelentős károkat okozhatnak az úgynevezett nagyvadak (vaddisznó, szarvas, őz stb.) is. Ezek ellen magas és erős kerítéssel védekezünk, valamint védelmet nyújtanak a műanyag vagy dróthálók. Néhány szó a törzsvédő hálók használatáról, amelyek a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben és erdészetben egyaránt igen elterjedtek. Manapság jóval szélesebb választék áll rendelkezésre a törzsvédelem hasznos kellékeiből, mint néhány évtizede, amikor jórészt még fém alapanyagú hálókat alkalmaztak. A gyümölcsfák esetében tovább maradhatnak fenn az egyes törzsvédők, de arra külön figyelni kell, hogy a törzskörméret növekedésével nehogy a védőháló a törzsbe mélyed- jen, illetve arra, hogy a kívánt elágazások szabadon fejlődhessenek. Ha szőlőültetvényt, vagy csemetefákat védünk, ne feledjük, hogy a nyúlkár által elpusztult tőkéket hálós védelem nélkül hiába pótoljuk. Ez minden esetben így van, hiszen a második évben a nyulak vagy más vadon élő károsítok éppen az újonnan pótolt növényekben tesznek majd kárt. Az egyes törzsvédő berendezések alkalmazását sok egyéb tényező is befolyásolhatja, tehát minden esetben az adott viszonyokhoz megfelelő típust szükséges választani. Fontos a törzsvédő hálók megfelelő mérete, szövésének vagy lyukacsosságának sűrűsége, valamint anyaga, esetlegesen még a színe sem közömbös, nem beszélve más apró, de ugyanakkor fontos részletekről, mint a felszerelhetőség vagy lebontás egyszerűsége, az időtállóság vagy éppen az újra-feldolgozhatóság s ezen belül a használt hálók értékesítésének kérdésköre, amelyeket mind külön mérlegelni szükséges. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kielégítő minőségű kerítés és a műanyag vagy fém törzsvédőhálók sem nyújtanak elegendő védelmet a vadak rágáskártétele ellen, különösen nem szélsőséges időjárási körülmények között, pl. magas hótakaró, hófúvás, illetve alacsony művelésmód esetén. A nyulak gyakran károsítják a szőlőtőkét. Főleg ott, ahol nagy területen úgynevezett tiszta telepítésben művelik a szőlőt, s a nyulak nem találnak sem füvet, sem herét, sem egyéb táplálékot. A vadkár által okozott sebeket minél hamarabb be kell kenni valamilyen lezárást biztosító anyaggal, természetesen erre a célra kitűnő a képlékeny oltóviasz. Gyümölcsfakátrányt nem ajánlatos használni, mert túlságosan mélyen hatol a fába és eltörni az edénynyalábokat. Sebkezelés nélkül az erősebben megrágott törzsek kiszáradnak és felrepednek, a rajtuk található hajtások gyengén fejlődnek, rügyeik ki sem hajtanak. Szőlő esetében a sebek oltóviasszal történő bekenése- kor még azok a tőkék sem pusztulnak el, amelyeknek a törzsét 40 cm magasságig, a fatest feléig vagy kétharmadáig megrágták a nyulak. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ennek ellenére sem célszerű ezeket a törzseket meghagyni, inkább közvetlenül a nyúlkártétel után a tőke nyakából egy vagy két erős hajtást magasra kell nevelni és a következő évben abból kell új kordont kialakítani. (Az Agronapló alapján) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony december 5-én Komárom december 5-én Zseliz december 5-én Rimaszombat december 5-én Losonc december 5-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 25 Sk/kg 12-18 Sk/kg petrezselyem 25-28 Sk/kg 20-26 Sk/kg 20 Sk/kg 28 Sk/kg 22-29 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 9-10 Sk/kg 10 Sk/kg 9 Sk/kg 7-10 Sk/kg körte 38-46 Sk/kg 35 Sk/kg X X 45 Sk/kg paprika 54-60 Sk/kg 38 Sk/kg X X 60-89 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/db 18 Sk/kg 18 Sk/kg zeller 25 Sk/kg 6-10 Sk/db 8 Sk/db 48 Sk/kg 10 Sk/db káposzta 14-16 Sk/kg 10 Sk/kg X 10 Sk/kg 10-13 Sk/kg bab 70-110 Sk/kg 60 Sk/kg X X X dióbél 180 Sk/kg 180-200 kg X 140 Sk/kg 150 Sk/kg hagyma 16-18 Sk/kg 14-15 Sk/kg X 13-15 Sk/kg 12-15 Sk/kg paradicsom 38-60 Sk/kg 35-42 Sk/kg X X 35 Sk/kg mák 70 Sk/kg 70 Sk/kg 85 Sk/kg 70 Sk/kg X szőlő 54-60 Sk/kg 59 Sk/kg X X 89 Sk/kg cékla 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg X X 15 Sk/kg kel 16-20 Sk/kg 15 Sk/kg X 20 Sk/kg 15-18 Sk/kg alma 20-34 Sk/kg 18-25 Sk/kg 18 Sk/kg 26 Sk/kg 12-20 Sk/kg saláta 10-12 Sk/fej 8 Sk/fej X 12 Sk/fej xj fokhagyma 60-70 Sk/kg 55-60 Sk/kg X 45 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 35-55 Sk/kg X X X 59 Sk/kg • tojás 3,20 Sk/db 2,80-3,00 Sk/db X 2,60 Sk/db 2,80 Sk/db karfiol 20-35 Sk/db 15-25 Sk/db X 35 Sk/db 10-40 Sk/db
