Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-07 / 285. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 7. JEGYZET határidőn belül, közmunkára ítélik és kényszerítik, s a település összes szemetét vele takan'ttatják el, mi több, a tó vizének megtisztítására, kipusztult élővilágának újratelepítésére, mikrovilágának helyreállítására is kötelezik. Hezitálná elszörnyülködött, hogy már megint őt veszik elő, s rajta verik el a port, holott ő a nagyja szemetet -tyúktollat, csibepiszkot, macskaszőrt, bicikligumit, kau- csukbabát - eltüzelte az udvar közepén felállított, samottal bélelt bádogkazánban. Akkor meg az lett a baj, hogy szmoggal árasztja el a falut. Minden második gyerek asztmás és göthös lett a füsttől és a szállongó koromtól, s a vüág pénze se lett volna elég a gyógykezelésükre, mert csak a tengerparti sós levegő kúrálta volna ki őket a légúti nyavalyából, viszont sós ájert az egészség- biztosító nem térít. Akkor aztán megvette a kukát, abba hányta a felesleges holmit. Ezzel megint rosszat tett, mert vegyített benne minden halmazállapotot, fémtől vattáig minden anyagszerűt. Érkezett a parancsolat, hogy válogatni kell: külön rakni üveget, papírt, rongyot, műanyagot, miegymást. Rakosgatta is Hezitálná kis kupacokba példásan, olyan szép rendbe, hogy annak csodájára lehetett volna járni. Aztán jöttek a szállítók, és az alkalmazottak belapátolták a választott szemetet ugyanabba a szemetesautóba. Odakerül a megvett Mikulás-ajándék, a törökméz és a krumplicukor is. Ám hogy ne rossz nagymama színében tűnjön fel az unokái előtt, Hezitálná az egyik ajándékküldő szolgálatnál e-mailen megrendelte a menő gombelemes digitális Big Brother-kirakójátékot. A menő szemetet. Mi lesz veled, Józsi? SZÁSZI ZOLTÁN Csak elcsitul már ez a nagy feszültség, csak megnyugszanak majd a kedélyek is minden kis faluban és városban. Csak most az jut eszembe, mi lesz, mi lehet majd azokkal, akik esetleg kimaradnak. Vegyük Józsit, legyen ő a mérce. Jó mesteremberként, kitartó szorgalommal kitanulta a kőműves szakmát. Aztán úgy gondolta, tán le is érettségizik, megszerez egy szakoktatói állást, aztán neveli, tanítja a fiatalabb nemzedékeket, hadd legyenek egyenes és szép sima falai azoknak a házaknak, amelyet ő és a tanítványai építenek. Elégedett ember is volt Józsink, mígnem egyszer csak megváltozott a rendszer. Gyorsan elrejtette a piros könyvecskét, és csendben figyelni kezdte a dolgok alakulását helyben és az ország nagy, politikai színpadán. Magyar ember lévén nem akart csak úgy odacsapódni senkihez sem, nem is ment kulcsot csörgetni sem, nem cipelt transzparenst meg zászlókat, csak valamikor az átkosban. Gondolta, minden kapcsolat jól jöhet még, meg aztán úgy tanították neki, hogy a fáraók éltek, élnek és élni fognak, ha meg nem, akkor lesz aki éltesse őket. Addig-addig helyezkedett, nyomako- dott, iparkodott, míg valahogyan be nem jutott a városházára. Fontos állást kapott, még aláírni is volt joga, ami nem kis dolog mai időkben, mert legalább kicsit kiélhette magát Napóleon-szerepben is. De ez mind kevés volt! Vérszemet kapva szemet vetett a legmagasabb forgószékre, és igen okosan belépett az egyik pártba is, gondosan kiszámolva, hogy helyben melyik lehet a befutó. Nem tett rossz lóra, ment a karrier felfelé, most már csak a nagy forgószék megszerzése lenne hátra. Csakhogy baj van a kréta körül. Ahogy Csiky Gergely mondaná, fenn az ernyő, nincsen kas, vagyis akarat még csak akadna, csak tudás, intelligencia, szakmai felkészültség is kellene hozzá, az meg nincs. Mit lehet hát tenni? Marad a politika. Ott az ilyesmi hiánya egy jó ideig elleplezhető. De mi lesz, ha mégsem? Mi lesz, ha nem választják meg, mi lesz, ha megválasztják, de nem lesz képes megfelelni? Mert tudni kell a talentumokkal bánni. Szegény fejének pedig kampányként nem maradt más hátra, mint minden aláírásért érkezőt megfőzni egy olyan szöveggel, hogy én ezt most aláírom, de ne felejtse el, hogy emiatt rám kell szavazni. Elástad a talentumot, Józsikám, nem tudom, mit fog szólni hozzá, aki kölcsönadta. Csak a remény marad, hogy a falak egyenesek, szépen simára vakoltak maradnak, ha megtalálod még a kőmíveskanalat otthon. Menő szemét TALLÓSI BÉLA Na, gyerekeim, alaposan tisztítsátok ki a cipőtöket, és tegyétek ki az ablakba, éjszaka jár a Mikulás, ha jók voltatok az évben, biztosan hoz valamit nektek is - mondta Hezitálná az unokáinak. Azoknak megállt a szemük, szájuk, mint a bolond juhnak, és odabökték lazán: drága mama, kivagyunk magával a vízből, ha csupán a cipőbe szánja, akkor megint csak egy tábla szikkadt krumplicukrot vagy szopogatós törökmézet akar venni, kell a kutyának. Gombelemre működő digitális Big Brother-kirakójátékot vegyen,az a menő. A ragacsos cukorkáit dobja a szemétbe, csak a fogat rontják, koptatják a zománcot. A szemétbe dobni - gondolta Hezitálná -, ha az olyan egyszerű lenne! Nekifeszülve, cuppogós gumicsizmába bújtatva a lábát, évekig a tópartra talicskázta ki a felgyülemlett konyhai hulladékot, ahova az egész környék hordta a kidobni- valót, kistraktorral, napnyugta után, hogy ne lássák. Aztán tüta- ni kezdték a köztéri szemetelést, egyeseket - komákat, sógorokat, erős liánnal összefonódott érdek- szövetségekbe tartozókat - csak tessék-lássék felszólítottak, hogy ne a tavat töltsék fel szeméttel. Ő viszont kapott egy postai utalványt, mellé hivatalos pecsétes papírt azzal az intő szöveggel, hogy haladéktalanul fizesse be a szelvényen feltüntetett összeget, amellyel környezetszennyezés és -károsítás miatt büntetik, mert ha a felhívásnak nem tesz eleget, s a bírságot nem fizeti be a megadott FIGYELŐ FÁZ A szlovákiai helyhatósági választásoknak paradox módon inkább külpolitikai, semmint belpolitikai jelentőségük van - úja a rangos német napilap. Ugyanis közvetlenül a voksolás előtt „töredezett” szét Pozsony és Bukarest kedvezménytörvénnyel szembeni koalíciója, s míg Románia képes volt megállapodni Budapesttel, a kompromisszumra nem hajló szlovák kormány ebben a kérdésben teljesen magára maradt. A napilap szerint Szlovákiában leginkább az oktatási-nevelési támogatást ellenzik. Az MKP szerint Mikulás Dzurinda a helyhatósági választásoknak és belpolitikai számításainak áldozta fel az ország külpolitikai érdekeit. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes felrótta a kormányfőnek, hogy elszalasztottá a megegyezés lehetőségét. Miroslav Kusy politológus abszurdnak tartja, ha valaki például akár az oktatási-nevelési támogatások kapcsán is diszkriminációt emleget. A lap megjegyzi, hogy Szlovákia is támogatja a külhoni szlovákokat, és nem ellenzi, hogy Berlin is támogassa a szlovákiai németséget. TALLÓZÓ NOVYCAS Vladimír Meciar HZDS-elnöknek rendkívül fontos Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató sorsa - írja a napilap. Úgy küzd érte, mintha saját magáról lenne szó. Ő maga is bevallotta, hogy ismert televíziós búcsúzása után a Lexa elleni, szerinte törvényellenes hatósági fellépés miatt tért vissza az aktív politizáláshoz. A tisztességes emberek többsége minden bizonnyal örül Ivan Lexa letartóztatásának. Ez az öröm azonban korai lehet, ugyanis Lexa vizsgálati fogságba vételéről még bírónak kell döntenie. S a bírák képesek mindig sokkolni a közvéleményt. A dolognak pedig van még egy bökkenője: továbbra is érvényes az ifj. Michal Kovác elrablásának ügyére vonatkozó meciari amnesztia. Ez Róbert Remiás meggyilkolásának ügyére is érvényes. Ezért eléggé valószínű, hogy Lexa otthon, a kandalló mellett tölti a karácsonyt. Legalább Meciar újra nyugodtan aludhat. ■■ , , HÉTVÉG(R)E Van szátokban minden jó... Délután kettőig még tart a nagy beszavazó-kiszavazó show. Ajelöltek már elmondták hangzatos ígéreteiket, melyekkel aligha lehetne itt versenyezni. Tehát gondoljunk inkább arra, hogy ebben a percben is legalább tízen szavaznak olyan indulóra, akire mi semmiképp se, és akkor talán mégis elmegyünk voksolni, ha eredetileg nem is akartunk. HOLOP ZSOLT De kampánycsend van, foglalkozzunk inkább a hét hírének kikiáltott üggyel, ami talán maga a csoda, s mint ilyen, lehet, hogy csak három napig tart. Erre mondják a legöregebbek, hogy láttam én már Lexát kijönni. Hiszen nagyon valószínű, hogy a Remiás-gyilkosság végrehajtóit is rég eltették láb alól, s Lexa az egyetlen, aki tud valamit az ügyről. Fegyveres Oszkár meg annak az okát tudja, hogy miért nem jön még öt év bujkálás után se haza. Szóval, fogjuk még látni Lexát kijönni - de remélhetőleg csak a legfiatalabbak. Úgyis róluk szólt ez a hét, mindenki Mikulás-csomagot osztogatott. Természetesen Dzurinda is Mikulás lett, Modorban akarta boldogítani a gyerekeket. Ám amikor meglátta a sok kamerát, elfelejtette, hol van, és visszazökkent abba a szerepbe, amit már két hete játszik. Ingujjából kiáltványt varázsolt elő, és 15 pontban felolvasta a megszeppent angyalkáknak, miért nem kaphatnak tőle csomagot. - Nem engedem, hogy pozitívan diszkrimináljalak benneteket! - kezdte mondandóját, és elmesélte, hogy ő minden szlovákiai gyerekek Mikulása, és aki nem kap tőle csomagot, megrövidítve érezné magát. - És akinek nem tetszik, az kaphat egy nagy virgácsot, erről tárgyalhatunk, ördögfattyak! - mondta Mikulás, és összetekerte a kiáltványt. Fiaskóval végződött egy másik Mikulás-ünnepség is, egy meg nem nevezett kisvárosban. Szemtanúk szerint a főtérre hajtató Mikulás hintóját megrohanták a romagyerekek, letaposva a többit. A Mikulás hiába kiabálta - mert a Mikulások lapp nyelven kiabálnak -, hogy nyugalom, mindenkinek jut egy szociális csomag!, csak tépték, tépték a kezéből meg a hintóról az ajándékokat. Ezt látva a szülők is egymásnak estek, ki a gyerekét akarta menteni, ki a menthetőt, végül a Mikulás is bekapcsolódott kampós botjával, és azt üvöltözte, pusztuljatok innen, kis krampuszok! Szóval, szociális helyzet van és lesz jövőre is, segélylimitálás mint irritációmaximum. Eddig csak tőlünk még boldogtalanabb országokból jöttek olyan hírek, hogy segélyosztáskor letaposták egymást az emberek. De a lakosság egy jelentős része tervezhető jövővel rendelkezik, panaszkodnak is az orvosok. Mióta az egészségügyi miniszter bejelentette, mi mindenért kell fizetni jövőre, megrohanták őket, mindenki most akar vágatni, megelőző beavatkozással vakbelet kiszedetni, térdet átfúratni. Aki már régóta fontolgatott egy sterilizációt, karácsonyra kiadós mag- talanítással lepi meg az asszonyt, mert jövőre ezért is fizetni kell. Lobotómián is egyre többen gonNem engedem, hogy pozitívan diszkrimináljalak benneteket! dolkodnak, hátha jövőre szükség lesz rá, de akkor már sokba kerül. Ha egészségügy, akkor államfő. Gondolom, még idén felkeresi ő is kezelőorvosát, gyógyszerészét, bár neki semmi se drága. Rudolf Schuster 450 ezer korona fájdalomdíjat, kártérítést követel két pozsonyi kórháztól. Illetve nem is követel, azt mondja, nem tud róla, csak az a fránya jogi képviselője, az... De ha a saját ügyeiben tájékozatlan, hogy várhatjuk el, hogy országos vagy nemzetközi ügyekben az legyen? Az elnök Szlovákiába várja az ukrán vállalkozókat. A héten azt a Leonyid Kucsmát kereste fel Ukrajnában, akire a civilizált világ leprásként tekint, a prágai NATO-csúcson senki sem akart vele kezet fogni, üzenték is, inkább ne jöjjön, de ment. Schuster meg Kijevbe ment, jó barátjához, mert csak így emlegeti az ukrán elnököt, aki rakétaelhárító rendszert ad el Iraknak, és nem képes tisztázni magát a gyanú alól, hogy köze volt egy ukrán újságíró meggyilkolásához. Mikor hazajött, levél várta a Nemzetközi Sajtóintézettől, hogy keljen Vanda Vavrová újságírónő védelmére, akit Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke rágalmazással vádol, és Vavrová a végén akár öt évet is kaphat. Schuster azt üzente szóvivőjével, hogy a „szólásszabadság és a szólás utáni szabadság elkötelezett híveként” mindent megtesz, hogy ne érje sérelem az újságírónőt. Egyébként Schuster idén már másodszor kapott levelet a sajtóinté- zettől. Az első Ales Krátky újságíró védelmében íródott, akit éppen Schuster jelentett fel. Az után a levél után nem ezt üzente szóvivőjével. HETI GAZDA(G)SAG Lassan nem látjuk át, mire számíthatunk jövőre TUBA LAJOS Úgy tűnik, hogy a lakosság jobb híján megemésztette a januári áremeléseket, azonban a héten a nagyiparosok kezdtek tiltakozni. Egyelőre viszont egyetlen elfogadható érvet nem hallottunk tőlük, például azt, hogy így esetleg drágábban kapnák a földgázt, mint a környező országok hasonló cégei. Pedig még így is komoly versenyelőnnyel rendelkeznek, hiszen kevesen mondhatják el magukról, hogy a gyáróriásukat szinte ingyen privatizálták, a munkásaik pedig a külföldi bérek töredékéért dolgoznak. így ha tőlünk, közemberektől elvárják, hogy rendes árat fizessünk a közszolgáltatásokért, akkor ez legyen természetes az eddig rejtett dotációkat élvező nagyvállalatokra is. A jövő héten vár ránk az uniós csatlakozás szempontjából sorsdöntő koppenhágai csúcsértekezlet. Az elmúlt napok történései alapján már nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a jelölt országok esetleg nem kockáztatják meg ennek sikertelenségét és ezzel együtt a bővítés elhúzódását. Arra nyilván hiába várunk, hogy ettől a perspektívától az EU rettenne meg és gyorsan engedne. Egy hét múlva okosabbak leszünk, ezért inkább foglalkozzunk azzal, vajon itthon is megteszünk-e mindent a tagságért. Néhány napja Csáky Pál és Gyurovszky László járt Brüsszelben és jött haza a hírrel, hogy bizony mindannyiunknak keményen meg kell majd dolgoznunk az eredményért. Teljesen igazuk van, legfeljebb annyit üzenhetünk vissza, hogy bizony nekik is van még mit fejlődniük. Mert az elkövetkező hónapok során a hazai illetékesek és köztük a Magyar Koalíció Pártja minisztereinek tevékenységére is oda kell figyelnünk. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter éppen az elmúlt napokban úsztatott el egy hajót. A szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikával kapcsolatban emiatt legfeljebb reménykedhetünk, hogy csak két év újabb hátrányt szedünk össze és az igazán éles helyzetben, vagyis az Feltartóztathatatlanul közeledik a január elejei nagy változás. unió következő hétéves tervezése során már más lesz a helyzet. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervvel kapcsolatban az összes MKP-s miniszternek ajánlhatjuk, hogy legalább a magyar és cseh kollégáiknál tájékozódjanak, mit is illik ilyenkor tenni. Mert most még elhanyagolhattak fontos lépéseket, de legközelebb erre már valószínűleg nem lesz lehetőségük. Eközben feltartóztathatatlanul közeledik a január elejei nagy változás. Mivel valójában nehéz felmérni, mi is vár bennünket, érdemes odafigyelni minden ilyen elemzésre. Bár a szakszervezeteknek ilyen esetekben általában vastagon fog a ceruzájuk, azért nézzük meg az ő adataikat is. Ezek szerint családonként havonta a villanyért 112 koronával, a gázért 163 koronával, a vízért (a csatornadíjjal együtt) 59 koronával fizetünk többet, a többi csapás meglehetősen egyéni, így nehéz elemezni a hatásukat. A szakszervezetek által várt tízszázalékos infláció esetén (a hivatalos becslés 8,8 százalék) a havi többlet- költségek 1351 koronával nőnek meg. Szép summa. De ez is csak egy kis szelete az egésznek, amelyet egyre nehezebb átlátni. így legfeljebb az újabb és újabb mozaikkockákat igyekszünk beépíteni a képbe. Ezek ezúttal a parlament költségvetési bizottságának javaslatai, amely szerint az egyébként is radikálisnak számító kormányjavaslathoz képest tovább emelnék a dohány fogyasztói adóját, illetve csökkenték a lakáshitelek állami támogatását. Talán az sem érdektelen információ, hogy az euró bevezetésével kapcsolatos magyarországi viták során szintén ezen a héten merült fel, hogy az államháztartási hiánnyal kapcsolatos kemény kritériumok teljesítése érdekében teljesen meg fog kelleni szüntetni ezt a támogatási formát. Márpedig mind a magyar, mind a A havi többletköltségek ezerháromszázötvenegy koronával nőnek meg. szlovák illetékesek fogadkoznak, hogy a lehető legrövidebb időn belül bevezetik az eurót, és véleményük mellett akkor is kitartanak, amikor nemzetközi konferenciákon nagyobb óvatosságra intik őket. Ez egyébként szintén érdekes dilemma, de igazából akkor lesz róla érdemes vitatkozni, ha túléljük a jövő évi sokkot. A hét kevés kellemes híre közé tartozik, hogy a gazdasági minisztériumban felszámolják az évek óta a korrupció vitathatatlan melegágyát jelentő kiviteli bizottságokat. Az új rendszerben mindenki egyforma eséllyel kérhet majd kiviteli engedélyt, és a sorompót akkor húzzák le, ha az exportőrök kimerítik a rendelkezésükre álló keretet.- Atyavilág! Eltévesztettük a bolygót! (Eubomír Kotrha rajza)
