Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-08 / 260. szám, péntek

3 ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 8. FÓKUSZBAN: KONFERENCIA A KÖZÉP-EURÓPAI IDENTITÁSRÓL A térségbeli államok eddig inkább versengtek egymással Együttműködésre ítélve A térség országai a maguk sokszínűségében továbbra is egyetlen entitásként kezelhetők Létezik közép-európai identitás? Göncz Árpád a főasztalnál (Somogyi Tibor felvétele) Szerdán nyűt meg és tegnap ért véget a Közép-európai Ala­pítvány (CEF) Közép-európai identitás című konferenciája, amelyet a volt magyar köztár­sasági elnök, Göncz Árpád nyitott meg. Az alábbiakban beszédét ismertetjük. GÖNCZ ÁRPÁD „Úgy látszik, én rám hárul az a fel­adat, hogy megfogalmazzak, formá­ba öntsek olyan fogalmat, amit min­dennapos életünkben rendszeresen használunk, minden valamirevaló közép-európai értelmiségi fogalom­kincsében benne van, de egyértel­műen definiálni szinte lehetetlen. Az első kérdés: létezik-e egyáltalán Közép-Európa? Igaz: a lengyel hatá­rokon, az ukrán határon túl már egyértelműen Kelet-Európa terül el, az osztrák-magyar, osztrák-szlo­vák, osztrák- cseh, német-cseh, né­met-lengyel határon túl egyértel­műen Nyugat-Európa. A közbülső terület - amelynek déli határa elég bizonytalan és a Kárpát-medence szegélyén - a „Balkán” határvona­lán - húzódik, nevezzük Közép-Eu- rópának. De a földrajzi és szellemi határok és a gondolkodásmód hatá­rai nem esnek pontosan egybe. Tör­ténelmileg érthetően. Tehát csak földrajzilag vüágos, hogy miről beszélünk, ha Közép-Európát emlegetjük. Szellemileg kevésbé. Közép-Európa összetevői között a koraközépkori sztyeppe magyarok által idetelepített kultúrája éppúgy megtalálható, mint a vikingeké, akik Kijevet alapították, vagy a germán tömb és Oroszország közt élő szláv népeké, amelyek Magyarországgal gyakorlatilag egy időben - egyazon történelmi pillanatban - vették fel a keresztény hitet. A kérdés tehát az, hogy a közép-eu­rópai térség sokgyökerű hagyo­mányvilágát egységesnek tekinthet- jük-e? Szerintem történetileg talán igen, kulturálisan aligha. Csehor­szág kultúrája szervesen csatlako­zik a Nagy Károly-i hagyományvi­lághoz; Magyarországot viszont a török háborúk szakították ki abból az európai közösségből, amely Amerika felfedezésével, ha hátat nem fordított is a mediterrá- neumnak, de mindenképpen eltá­volodott tőle. Szinte nem is érzékel­te, nemhogy megértette volna Ame­rika felfedezését és Nyugat-Európa új, atlanti orientációját. Megkoc­káztatnám, hogy Közép-Európa csaüakozása a Nyugathoz a IX-X. században még Európa közös élmé­nye volt, Európa nyugati felének el­fordulása a mediterráneumtól, Észak- és Dél-Amerika protestáns és katolikus „gyarmatosítása” már ko­rántsem az. Sőt: lehet, hogy a törté­nelem öntudatlan vagy tudatformá­ló régióiban épp ez választotta le és tette „Közép-Európává” a mai Kö­zép-Európát. Ha a kettő eltávolodását valami ol­dotta, az a Habsburg birodalom volt. A Habsburg uralom alatt álló területek képe a történeti Lengyelor­szág déli szegélyéig, Ukrajna nyuga­ti térségéig és Magyarországon is, többé-kevésbé egységes. Külső jelei felismerhetők. Magyarország és Lengyelország nemesi kultúrája in­kább Kelet-Európát idézi; a Habs­burg uralom hatása Csehországot Nyugathoz közelíti. Egészen a nem­zeti ébredés idejéig, a XIX. század közepéig, amikor egyazon történel­mi hatások következtében a Kárpát­medence magyar állama és annak nem magyar népei egyidejűleg éb­redtek öntudatra és próbálták meg önmagukat különállóan definiálni. Egyvalami azonban egyértelmű: kultúrtörténeti megközelítéstől függ, hogy egy „új” európai entitás kialakulásának idején a közép-euró­pai országok történelmi hagyatéka inkább tekinthető-e egységesnek vagy sokszínűnek. Az új keletű politikai-gazdasági egy­ség felszíne alatt azonban - megíté­lésem szerint - fennmarad a folyton változó, de történelmi gyökerű kü­lönbözőség: a sokszínű „közép-eu­rópaiság”. Meg merném tehát koc­káztatni, hogy a térség országai a maguk sokszínűségében továbbra is egyetlen entitásként kezelhetők - olyannak, amely egy nyugat-euró­pai kultúra hatására vált azzá, ami, de összetevőit tekintve továbbra is változatos. S nem csupán földrajzi kategóriát jelent, hanem felismerhe­tően kulturálisát is. Mostani megbeszélésünk, az új in­tegráció küszöbén, talán pontosan azt a célt szolgálhatná, hogy a ma­gunk - korántsem egységes - szem­szögéből, de együtt gondolkodva, elkülönítsük és földerítsük egymás közötti különbségeinket és rokon vonásainkat. Egyaránt. Persze: nem vagyok biztos benne, hogy kérdéseinkre a választ akár most, akár az imént kezdődött új évszázad végére megtaláljuk. Ke­resni azonban jogunkban áll, és biz­tos, hogy bármelyikünk keresi is ugyanarra a kérdésre a választ, mind a maga történelmi szemhatá­rán belül és a maga hazája szelle­mének, gazdaságának vagy törté­nelmének szemszögéből próbálja megfogalmazni. Ami nagyon hasznos, mert biztosra veszem, hogy az egységes Európa keretén belül is fennmaradnak az egymás közötti különbségeink. Ugyanolyan mértékben, ahogy megvoltak kora-középkorunkban az egységes keresztény Európán belül. De a kérdésfeltevés már önmagában is hasznos, önismeretünk elmélyíté­séhez vezet. És nyilván ezért merül fel a kérdés újra mag újra, s ezért ru­gaszkodunk neki újra meg újra meg­válaszolásának. Az eredmény remé­nye nélkül, de hasznot hajtó gondo­latokat teremtve, amelyek elősegítik egymás, a magunk és a bennünket körülvevő világ megismerését.” KORPÁS ÁSRPÁD Pozsony. A kultúrában, a politiká­ban és a sajtóban felfedezhetőek egy közös közép-európai identitás jegyei. De vajon léteznek-e gazdasá­gi téren is? - Csák János, a magyar- országi CAIB Corporate Finance Beratungs GmbH ügyvezető igazga­tója és igazgatótanácsi tagja ezzel a kérdésfelvetéssel indította a konfe­rencia Közép-európai identitás a gazdaságban című részét. Hangsú­lyozta, a közép-európai államok kö­zött egyre nagyobb a befektetőkért folytatott verseny, és az érdekek időnként a vállalati és intézményes keretek felett, kormányzati szinten is egymásnak feszülnek. A közös térségi gazdasági identitás kialakí­tása érdekében a kis- és középvállal­kozások fejlesztését, a nemcsak ál­lamonként, hanem regionális szin­ten is meghirdetett beruházói adó­kedvezmény-programok megterem­tését, és az oktatás színvonalának emelését tartja a legégetőbb felada­toknak. Brigita Schmögnerová volt pénzügyminiszter, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) ve­zetője szerint a térségi posztkom­munista államokra gazdasági téren eddig inkább a versengés, mint az együttműködés volt jellemző. Mivel azonban a Közép-európai Szabadke­reskedelmi Társulás (CEFTA), mint a gazdasági kapcsolatok térségi sza­bályzója a tagjelöltek EU-csatla­kozása után megszűnik, Schmög­nerová szerint az együttműködés el­engedhetetlenné válik. A térségi ko­operáció - véli a volt miniszter - egyébként az Unión belül is sikerrel kecsegtet, hiszen az EU-tagállamok egymás közti kereskedelme is egyre erőteljesebb. Másfelől azért is elha- nyagolhataüan a közös fellépés, mert a mostani uniós tagállamok az újak társulási szerződéséhez egyfaj­ta piacvédelmi biztonsági záradékot is szeretnének elfogadtatni. Pod- stránsky Vladimü pénzügyi államtit­kár úgy véli, minél előrehaladottabb a térségi országok integrációja, an­nál sürgetőbben vetődik fel a kérdés, hogy a régió milyen identitással kap­csolódhat be a globalizációs folya­matokba. Hangsúlyozta, a régiónak nem a globális folyamatok alakításá­ra kell törekednie, hiszen inkább azok befolyásolják a térséget, ha­nem az egyediség, a sajátosság je­gyeit hordozó területeket kell fej­lesztenie. Fontosnak tartja, hogy a majdan az Unióban is nagy gazdasá­gi potenciált jelentő ifjúság már eu­rópai elvárásoknak megfelelő ma­gatartásformával és tudással vér­tezze fel magát. Gabriel Eichler, a kassai vasmű volt igazgatója, a Benson Oak kft. alapítója a közép- osztály megteremtését tekinti az egyik legfontosabb feladatnak, illet­ve azt, hogy országainkban is meg­honosodjék a nyugati fizetési-tör­lesztési kultúra, mert ez cégeinkre, vállalatainkra szerinte egyelőre nem igazán jellemző. Jan Hanousek, a csehországi CERGE-EI művelődési intézet igazgatója a régió gazdasá­gaiban nagy különbséget lát a de iuíe (jog szerinti) és a de facto (va­gyis valós) viszonyok között; mint mondta, mifelénk az üzleti élet sze­replői a szerződéseket csak egy egy­szerű papírnak tekintik. GONDOLATOK A KÖZÉP-EURÓPAI SAJTÓRÓL Paul Lendvai, az osztrák közsszolgálati televízió (ORF) külpoliti­kai kommentátora, publicista Babits Mihályt idézte, aki szerint „az a szép, ami nehéz”. Nehéz közép-európainak lenni, még nehezebb beszélni róla, de az, hogy képesek vagyunk erre, szép is egyben. Ke­veset tudunk egymásról, ezért a térségi államok sajtójának nagy sze­repe van abban, hogy a „szomszédok” jó híreiről is beszámoljon. Martin M. Simecka, a Sme főszerkesztője szerint a sajtó terén nehéz közös identitást keresni, de vannak közös jegyek. Ilyen a provinciális és bulvár jelleg, s az, hogy - főleg a nyomtatott sajtónál - a német tulajdo­nosok révén meghatározó a német befolyás. A régióban sok esetben hi­ányzik az újságírók közti szolidaritás (például az Obán-kormány idején Magyarországon, vagy a Cseh Televízió sztrájkja alatt), (kor) VÉLEMÉNYEK A KÖZÉP-EURÓPAI IDENTITÁSRÓL Karl Schwarzenberg herceg (Csehország) úgy gondolja, hogy míg 1989 előtt térségünket Kelethez, a kilencvenes években pedig Nyugathoz tartozóként tüntettük fel, mára el kell fogad­nunk, hogy közép-európaiak va­gyunk. Reméli, már a múlté, hogy a régió népei sokszor fegy­verrel törtek egymás ellen és le­gyilkolták, kitelepítették az álla­muk területén élő kisebbségeket. A közös identitást keresve a tér­ség népei nem festhetnek maguk elé romantikus képet, csak a való­ságot kereshetik, s így azt is tuda­tosíthatják, hogy gazdag közös hagyományaik vannak. Grendel Lajos író a tradíciót a nemzeti identitás egyik fontos té­nyezőjének, a nemzeti tudat ala­kítójának tekinti. A hagyományt - talán paradox módon - éppen a hagyomány örökös megkérdője­lezése újítja meg. A térség vala­mennyi népe vesztes, mert civili­zációs hátrányba került a Nyu­gattal szemben. A „civilizációs megszakítottság” miatt keletke­zett űrt hamis nemzeti mítoszok töltötték ki. Európai integráci­ónkkal ezek most lelepleződnek, Európában helyet kell találnunk a nemzeti identitásunknak. Eb­ben fontos szerepet játszhat a kö­zép-európai regionális tudat ki­munkálása. Miroslav Kusy politológus, a Comenius Egyetem UNESCO emberjogi tanszékének vezető­je szerint Szlovákia lakosságának egyidejűleg négyféle identitást kell építenie. Az első az etnikai azonosságtudat, hiszen viszony­lag fiatal államról van szó. A má­sik a polgári identitás, amely szo­rosan összefügg az etnikaival is, de annál bonyolultabb, mert egy­ben a nemzet és a nemzetiségek „közös államának közös identitá­sát” is formálnia kell. Harmadik az európai tudat alakítása. A ne­gyedik, közép-európai identitás­hoz a szándéknyilatkozatokon kí­vül tényleges kapcsolatteremtés is szükséges, egyébként „olyan emlékről vagy vízióról van szó, amelynek nincs értelme”, (kár) Paul Lendvai vitavezetőként (Somogyi Tibor felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ORSZÁGSZERTE HAVAS ESŐ, 0-4 FOK A Nap kel 06.49-kor- nyugszik 16.21-kor A Hold kel 11.11-kor - nyugszik 15.13-kor ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Duna vízállása - Pozsony: 495. 470, apad; Párkány: 400, apad. apad; Medve: 410, apad; Komárom: Közép-Európa fe­lett egy kiterjedt frontrendszer hú­zódik, nyomában nedves levegő áramlik a térség­be. Országszerte felhős lesz az ég, mindenütt előfordulhat eső, ha­vas eső. Ma délután legfeljebb négy fokig emelkedik a hőmér­séklet, ám a hegyvidékeken egész nap fagypont körül marad a hő­mérő higanyszála. Hűvös lesz az éjjel is, csupán -2-2 fok körüli ér­tékekre számíthatunk. Holnap marad az esős idő, nyugaton kissé felszakadozik a felhőzet. A hő­mérséklet csúcsértéke 3-7 fok kö­zött alakul. A zuhanó légnyo­más hatására csökkennek a szív- és érrend­szeri bántalmak- kal küszködök problémái. Azonban továbbra se erőltessék meg magukat, mivel a helyzet csupán átmeneti, ezért fel­tétlenül tartsák szem előtt a keze­lőorvos utasításait. Gyakrabban fordulhatnak elő ízületi fájdal­mak, a reumások tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket. Min­denkinél előfordulhat fejfájás, múló búskomorság, emiatt a bal­esetveszély is megnövekszik. Hol­nap a kedvezőtlen hatások erősö­dése várható. Holnap C3ALÁDÍ 1<ÜK ♦ Anyukák, örvendezzetek! ♦ Egészséges családi háttér kell ♦ Egészséges táplálkozás a szívért HÉTVÉGI MAGAZIN .... r-T7'v-vr- -r- - -H *—---^ J

Next

/
Thumbnails
Contents