Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-07 / 259. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 7. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Q Az uniós csatlakozás kihat a társult országok cukoriparára, drámai változás azonban csak a lengyelekre vár Egyre kevesebb gyártó marad Feldolgozásra váró cukorrépa. Uniós viszonylatban nálunk egyetlen cu­korgyár feldolgozási kapacitása sem üti meg a mércét. (Képarchívum) Pozsony. Szlovákiában 12 év alatt ötre zsugorodott a működő cukorgyárak, 700-1000 főre az itt foglal­koztatott állandó alkalma­zottak száma. Uniós csatla­kozásunk után további kon­centráció várható az iparág­ban, ám ennek mértékét és időpontját senki sem meri megjósolni. A hazai répafel­dolgozók (külföldi) tulajdo­nosai egyelőre kivárnak, és­pedig arra, hogyan zárul le a mezőgazdasági fejezet és Brüsszel milyen kvótát ál­lapít meg az országnak. GÁGYOR ALÍZ Róbert Straka, a Szlovák Cukoripari Szövetség (SCS) főtitkára szerint a feltételezett koncentrációra rövid időn belül aligha kerül sor. Becslése szerint 4-5 éven belül valósul meg, tehát mindenképpen átnyúlik majd a csatlakozás utáni évekre. „Minden attól függ, hogy Brüsszel milyen cu­korkvótát hagy jóvá számunkra” - nyilatkozta lapunknak a szakember. Ugyanakkor nem titkolta, hogy az eddig nyilvánosságra hozott kvóta­tervezet -189 ezer tonna „A” cukor és 20 ezer tonna „B” cukor - össz­hangban van a cukorpiaci rész­vevők várakozásaival. A probléma csak abban van, hogy ezt a mennyi­séget az EU-országaiban akár egy cukorgyár is ki tudja termelni. (A ti­zenötöknél összesen 135 répafel­dolgozó gyár működik, ezek mint­egy 14,5 millió tonna cukrot állíta­nak elő. Egy cukorgyárra tehát átla­gosan 110 ezer tonna cukor jut, ugyanakkor például Görögország­ban az egy cukorgyárra eső átlagos kitermelt mennyiség 60 ezer tonná­ra jön ki.) Róbert Straka sem meri megjósolni, hogy Szlovákiában hány cukorgyár marad. Tény, hogy a hazai öt gyár három külföldi társaság kezébe van, mindegyik megközelítőleg egyharmados piaci részesedést tud­va magáénak. A hazai répafeldolgo­zók közül a dunaszerdahelyi Eas­tern Sugar Slovensko (volt Juhocu- kor) a legkorszerűbb, napi megkö­zelítőleg 6 ezer tonnás feldolgozási kapacitásával messze megelőzi szlovákiai versenytársait, azonban EU-s viszonylatban ez még nagyon kevésnek számít. Cukoripari szak­értők találgatása szerint feltételez­hető, hogy a WORD-csoport hosz- szabb távon már csak a Trencianská Teplá-i gyárát fejleszti majd, a Nagyszombat belvárosában találha­tó feldolgozó üzemet pedig - az előző üzem kapacitása növelésének arányában - lassan leállítja. Ám mi­vel a kapacitásnövelés költséges be­ruházásnak számít, úgy a bezárásra sem kerülhet sor egyik napról a má­sikra. Nagy kérdőjel, hogy az Agra- na-csoport, amely szintén két gyá­rat üzemeltet nálunk, éspedig a sze- redit és a rimaszombatit, meghagy- ja-é mind a két részlegét. Szakértői becslések szerint erről is csak később döntenek majd. Szlovákiá­hoz hasonló változások véghez- mentek már Magyarországon és Csehországban is, az előbbiben pél­dául tizenkettőről hatra csökkent a cukorgyárak száma, 8 ezerről 800- ra zsugorodott az állandó foglalkoz­tatottak létszáma. Jó összehasonlí­tási alapnak számít Ausztria, ahol a magyarországihoz hasonló cukor­mennyiséget (megközelítőleg a szlovákiai fogyasztás duplája) há­rom gyárban állítják elő. Teljesen más a helyzet Lengyelországban, ahol e ágazatban vajmi kevés tör­tén: még jelenleg is 78 cukorgyár üzemel 34 ezer főt foglalkoztatva, miközben az ország cukorfogyasz­tása az osztrák cukormennyiség öt­szörösére tehető, kvótatervezete pedig 1,6 millió tonnára rúg. Az iparág nélkülözhetetlen transzfor­mációja tehát óriási szociális fe­szültségeket eredményez majd, ami nemcsak Varsónak okoz komoly fej­fájást. (Ez egyébként kiderült a mi­napi kétnapos pozsonyi szakkonfe­rencián is, amely azt vizsgálta, hogy milyen hatással lesz az uniós csatla­kozás a 10 társult ország cukoripa­rára.) A változtatásokat előbb- utóbb Varsónak is véghez kell vin­nie, ha komolyan gondolja az uniós csadakozást és nem akarja a cukor­ral megkeseríteni életét. Északi szomszédaink sem ringathatják ma­gukat abban a reményben, hogy a tizenötök majd miattuk változtat­nának a hatvanas évek végétől működtetett cukorpiaci rendszerü­kön, amely a folyamatos piaci egyensúlyra épít. Annál is inkább, mert az EU-ban a termelői és feldol­gozói egymásrautaltság miatt erős és befolyásos cukorlobbi alakult ki, amelynek például sikerült azt is megakadályoznia, hogy a WTO- megállapodás, illetve az Agenda 2000 bármilyen lényegi változást kezdeményezzen a rendszerben, amely mellesleg önfinanszírozó, az­az Brüsszelnek egyeüen eurócentet sem kell költenie rá a közösség költ­ségvetéséből. A másik végletnek a tíz csatlakozni kívánó országok kö­zül Szlovénia számít, itt mindössze egy cukorgyár állítja elő az ország cukorszükségletét. Cukorpiac az unióban és a társult tagoknál Ország cukorgyárak száma cukorkvóta foglalkoztatottak száma EU 135 14,5 38 Lengyelország 78 1,6* 34 Magyarország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia 25 1,4* 4,5 Jelmagyarázat: * egyelőre csak javasolt mennyiség A cukorkvóta millió tonnában, a foglalkoztatottak száma ezer főben ér­tendő. (Forrás: SCS) Az Európai Unió a napjainkban alkalmazott magas vámokkal gyakorlatilag lehetetlenné teszi az érdemi cukorimportot Korlátozások terén nagyon változatos módszerek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az EU cukorpiaci rend­tartásának hatálya alá tartozó ter­mék a cukorrépa, a répacukor, a nádcukor, az izoglükóz és az inulin. A termékek forgalmával kapcsolatos alkalmazott eszközök: importvédelem, exporttámogatás, termelési kvóták, intervenció, ár­garancia, illetékek, szakmaközi egyezmény. Az EU magas vámokat (alapvám, illetve a világpiaci ártól függő pótvám) alkalmaz, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a cukor behozatalát. Nemzetközi szerződések keretében azonban kötelezte magát arra, hogy az afri­kai, karibi és csendes-óceáni fejlő­dő országokból 1,6 millió tonna cukrot importál kedvezményes vámtétellel. A cukorpiaci egyen­súly fenntartása érdekében a beho- zottal egyenlő mennyiségű cukor exportját közösségi forrásokból tá­mogatják. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a belső fogyasz­tást meghaladó termelést, termelé­si kvótát határoznak meg cukorra, izoglükózra és inulinra. Nincs vi­szont kvóta a cukorrépa termőte­rületére, a betakarítható cukorré­pa mennyiségére. A kvóta a tagál­lam tulajdona, amelyet a cukoripa­ri társaságok között osztanak szét. A cukorgyárak a birtokukban lévő kvóta erejéig kötnek termeltetési szerződéseket. Az „A” kvóta elvileg az EU belső pi­ac igényeit tükrözi. A „B” kvóta a termésingadozás kezelésére bizto­sít lehetőséget. Az „A” és „B” kvó­tán felül termelt mennyiség a „C” cukor, amelyet a cukorgyárnak ex­porttámogatás nélkül EU-n kívüli piacon értékesíteni kell. Az árga­rancia rendszer keretében közössé­gi szinten meghatározzák a cukor­répa intervenciós árát, alapárát, il­letve a gyárak által a termelőnek fi­zetendő minimális répaárat. Az alapárat az intervenciós árból ve­zetik le. A minimális répaárat a cu­korkvótáknak megfelelően „A” és „B” répára határozzák meg. 1999- ben az „A” répa minimális ára 46,72 euró/tonna, a „B” répáé 28,84 euró/tonna volt. A „C” cukor esetében nincs intézményes ár, az a világpiaci cukorártól függ. A gyá­rak a termelőknek nem fizetik ki a minimális répaárat, mivel abból le­vonják a termelők által fizetendő termelési illetéket, (gyor) Az élelmiszerárak csökkenéséhez elsősorban a gyümölcsfélék 10 százalékot is meghaladó áresése járult hozzá Október infláció nélkül ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az előző hónaphoz képest októberben nem nőttek a fogyasztói árak - tette közzé legfrissebb inflá­ciós jelentésében a statisztikai hiva­tal. Nem emelkedtek az árak a lak­hatási költségek, a víz- és a gázdí­jak, valamint az elektromos energia esetében, az egészségügyi szolgál­tatásokért azonban 3,2 százalékkal többet fizettünk. Egészen más a helyzet azonban, ha az októberi ár­szintet az előző év azonos időszaká­val hasonlítjuk össze. A tavalyi év októberéhez képest a fogyasztói árak 2,9 százalékkal emelkedtek, míg szeptemberben az éves növeke­dés 2,8 százalékos volt. Az állami­lag szabályozott árakat és a közve­tett adókat figyelmen kívül hagyó maginfláció októberben 1,7 száza­lékos volt, a szeptemberi 1,6 száza­lékos növekedést követően. Az októ­beri infláció meglepte a gazdasági elemzőket, hiszen ők korábban 0,3 százalékos havi és 3,1 százalékos éves növekedést jeleztek előre. Októberben az élelmiszerek árá­nak 0,3 százalékos csökkenéséhez elsősorban a gyümölcsfélék 10 szá­zalékot is meghaladó áresése járult hozzá. A banánért októberben csaknem 20, a mandarinért 19, az almáért pedig 13 százalékkal fizet­tünk kevesebbet mint szeptember­ben. A zöldségfélék ára ugyanak­kor több mint 3 százalékkal emel­kedett, amihez elsősorban a para­dicsomjárult hozzá, aminek az ára csaknem a duplájára nőtt. Har­minc százalékot meghaladó árnö­vekedést regisztráltak azonban a salátauborka, és csaknem 20 szá­zalékosat a paprika esetében is. A húsipari termékek közül a marha- és baromfihús ára nőtt, míg a ser­téshús ára nem változott, (mi, ú) Az éves infláció alakulása Szlovákiában Hónap 2002 2001 2000 Január 6,2/3,7 7,7/4,0 13,6/6,7 Február 4,3/3,4 6,7/3,6 16,4/7,0 Március 3,6/2,7 7,1/4,0 16,6/7,0 Április 3,6/2,6 7,6/4,8 15,9/6,4 Május 3,2/2,1 7,7/5,0 16,0/6,5 Június 2,6/1,2 8,0/5,4 15,4/5,8 Július 2,0/1,2 8,0/5,2 9,2/5,3 Augusztus 2,7/1,5 7,8/4,9 8,7/4,8 Szeptember 2,8/1,6 7,4/4,4 8,7/4,9 Október 2,9/1,7 7,1/4,0 8,5/4,8 November­6,5/3,3 8,6/4,9 December­6,5/3,2 8,4/4,6 A törtjei előtti adat a fogyasztói árak éves növekedését, a törtjei utáni adat az éves maginflációt jelzi. Az adatok százalékban vannak feltüntetve. (Forrás: ÓTK) GAZDASÁGI HÍRAAORZSÁK Már 9 milliárdnál tart a WordCom New York. A kreatív könyvelési botrányban elhíresült amerikai WorldCom távközlési cég újabb belső vizsgálata után már 9 milli­árd dollárra rúg a helytelenül el­könyvelt összeg. A cégnél leg­utóbb augusztus elején módosí­tották 3,3 milliárd dollárral 7 mil­liárd dollárra az összeget. Ezen felül néhány napja a cég újabb ve­zetője, Buford Yates számviteli fő­nök ismerte el, hogy meghamisí­totta a vállalat könyvvitelét, (n) Az OTP Bank tovább terjeszkedne Budapest. A magyar OTP Bank Rt. részt vesz a tervek szerint a bolgár DSK Bank privatizációjá­ban és továbbra sem mond le ro­mániai akvizíciós terveiről - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. első embere. A külföldi tervek mellett a hitelintézet indul a Postabank privatizációs tende­rén is. A bolgár DSK Bank komoly értéket jelenthetne az OTP-cso- port számára annak átszervezését követően. A bolgár lakossági pia­con a DSK Bank piaci hányada több mint 50%-os és tendere az év végéig nyilvánosságra kerül. (M) Vagyonbevallások összegzése Besztercebánya. November 5-ig országszerte 21451 fő küldte be vagyonbevallását - jelentette a Központi Adóhivatal. Azokról van szó, akik 1999 szeptembere és 2001 december vége között több mint 1,5 millió korona érté­kű ingadanhoz jutottak. A leg­többen Pozsonyban tettek adóbe­vallást, szám szerint 8227-en, a legkevesebben pedig a Trencséni kerületben (1771). Az adóhivatal szerint ez a szám nem végleges, mivel még néhány nyilatkozat a posta kezében lehet. (TASR) Októberben kevesebb állástalan Pozsony. Szlovákiában október­ben 480 717 állástalant tartottak nyüván, ami 17,8 százalékos munkanélküliségnek felel meg. A Szlovák Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint október­ben így 316 állástalannal volt ke­vesebb, mint szeptemberben. Gyakorlatilag július óta folyama­tosan csökken az állástalanok száma. A tavalyi év azonos időszakához képest azonban 18,5 ezerrel kevesebb munkanél­külit regisztráltak. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegyban ki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,262 Lengyel zloty 10,409 Angol font 64,566 Magvar forint (100) 17,201 Cseh korona 1,339 Svéd korona 4,516 Dán korona 5,552 Szlovén tollár (100) 17,998 Japán ien (100) 33,828 Sváici frank 28,194 Kanadai dollár 26,612 USA-dollár 41,436 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,12-42,42 40,24-42,64 1,31-1,37 16,22-18,22 OTP Bank 40,20-42,30 40,29-42,52 1,31-1,37 16,59-17,86 Postabank 40,11-42,41 40,08-42,80 1,31-1,37 15,40-19,00 Szí. Takarékpénztár 40,20-42,16 40,29-42,35 1,30-1,38 16,44-17,99 Tatra banka 40,24-42,32 40,39-42,47 1,31-1,37 16,55-17,91 UniBanka 40,25-42,31 40,40-42,47 1,30-1,37 15,52-18,92 Általános Hitelbank 40,35-42,50 40,52-42,68 1,30-1,38 16,43-18,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Keresse a vasárnap legújabb számát! pítván\ ingatfi * Az Apáczai Közalapítvány 129 millió fointtal tá­mogatott szlovákiai ingatlan-beruházásokat • Az első csehszlovák földreform a hetvenöt éves Kaniar Pavol életében beteljesedni látszik • A vizsgálatok kiderítették, hogy az influenza elle­ni védőoltás nem veszélyes. • Elhunyt Apponyi Geraldine, az albánok magyar királynéja

Next

/
Thumbnails
Contents