Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 2. Agrárvilág A káposzta házi tartósításának és tárolásának könnyen megvalósítható trükkjei Finom és egészséges a savanyú káposzta Kevés téli csapadék és száraz hideg esetén a gombaképletek tavasszal ismét fertőznek A lombfertőtlenítés fontossága A savanyítás kultúrája a mai Bajorország területéről származik. A technológia kialakulása feltehetően a szegénységre vezethető vissza és az sem kizárt, hogy véletlenül jöttek rá arra, hogy a télire elraktározott és időközben tejsavas erjedésen keresztülment káposzta magas élvezeti értéket nyújt. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Savanyítás szempontjából a káposzta következő tulajdonságainak nagy jelentősége van: a fej keménysége, a fej súlya és a torzsa nagysága. Minél tömörebb, keményebb a fej, annál gyengébbek és fehérebbek a belső levelek. A kemény fejnek kicsi a tisztítási hulladéka és a szeletelési vesztesége és a szeletek is egyenletesebbek. Minél kisebb és minél kevésbé hatol be a torzsa a káposztafejbe, annál kevesebb a vastag levélér, több a vékonyabb finom levél, és a torzsafürási veszteség annál kisebb. Lazafejű, 1 kg-on aluli káposzta nem alkalmas feldolgozásra. Az eredményes savanyítás alapfeltétele, hogy a káposztát a fagyok beállta előtt száraz időben vágjuk le. A káposztát régen elásták, most megszokott a prizmás tárolás - föld felett, fólia takarással. Fontos, hogy a külső rész rászáradjon, mert akkor nem romlik a káposzta. Savanyítási műveletek A tisztítást nagyon gondosan kell végezni, mert a legkisebb betegrész nem kívánatos íz- és szaganyagokat kelt a késztermékben. A tisztítás során kell a torzsavégeket is levágni. Az erjedésre és a késztermék minőségére döntő kihatású a lelkiismeretesen és szakszerűen végzett szeletelés. Az előkészített káposztafejeket speciális káposzta- gyalun 2-3 mm vastag metéltre gyaluljuk. A gyalult káposztát speciális savanyító kőedénybe, hordóba vagy más edénybe rakjuk, amelyet kibélelhetünk polietilén zsákkal. Rétegezéskor a káposztát egyenletesen átsózzuk. A téli káposztához 3 % sót adunk, a nyári káposztához 4 %-ot. A sózást rétegesen végezzük, különös gondot fordítva arra, hogy egyenletesen történjen. Egyes tájegységeken a káposztához vagdalt hagymát, egész vagy feldarabolt almát, birset és sárgarépát valamint más zöldségeket is adnak. A szeletelt káposzta közé szokásos (10-20 %) fejes káposztát is tenni. A fejek torzsáját keresztbe kell vágni, sóval megszórni és bizonyos mennyiségű szeletelt káposztára egy réteg fejes káposzta jut, torzsával lefelé, szorosan egymás mellé helyezve. Fűszerezés és taposás A káposztát általában nem szokták fűszerezni, kivétel a jellegzetes nyári káposzta, amelyhez 1% kaprot adagolnak. Egyes fűszerek és növényi ízesítők használata azonban megengedett, e célra felhasználható a piros csöves paprika; a fehér és a fekete bors, a kapor, a kömény, a koriander és a babérlevél. A taposás célja a levegő kihajtása, valamint a diffúzió meggyorsítása, a cukortartalmú sejtnedv kipréselése a káposzta szeleteiből. Minden réteget addig kell taposni, míg a kipréselt sejtnedv ellepi a szeleteket. A tejsavas erjedés a taposás által kinyert lében kezdődik és zajlik le. így a taposás a káposzta savanyítás leglényegesebb művelete. A rosszul taposott káposztában igen könnyen különböző olyan melléketjedések lépnek fel, amelyek meggátolhatják a tartósítást biztosító tejsavas erje- dés zavartalan lefutását vagy legalábbis rosszminőségű és ízű terméket eredményeznek. A taposást még ipari méretekben is lábbal végzik vagy fasulykolóval, e művelet gépesítése még nem járt teljes sikerrel. A káposztaszeletek sózása és taposása után a felületet levelekkel betalllusztrációs felvétel katjuk, majd ráhelyezzük a tetőt a nyomtató kövekkel. A lekövezés célja, hogy a káposztát a levegőtől elzárjuk és lé alatt tartsuk, így a tejsavas erjedésnek kedvező anaerob körülményeket biztosíthassuk. A lekövezés másik célja, hogy az erjedés- kor keletkező igen nagy mennyiségű gáz felnyomó erejét ellensúlyozzuk. Ha ez nem történne, a gázok a káposztát kinyomnák a tartályból. A kövek súlya a káposzta 20-25 %-a legyen. Ügyelni kell arra, hogy a fedél savanyítás közben mindig vízszintben maradjon. A polietilén zsákot úgy kötözzük be madzaggal, hogy a gázok elillanhassanak belőle. Erjesztés és tárolás A káposzta erjesztési hőmérséklete az időszaktól függően 0 és 20-25 fok között is ingadozhat. Ennek megfelelően az erjedés ideje is 60-90 naptól 5-10 napig terjedhet. Az első időben a keletkező sok gáz a levet felhabosítja. Ezt időnként gondosan el kell távolítani és az élesztős réteget is le kell venni. Ha a szeleteket nagyon erősen megtapostuk vagy a kádat túltöltöttük, akkor a sok lé elcsuroghat, s a végén nem lesz elegendő lé ahhoz, hogy a káposztát teljesen elfedje. A hiányzó levet pótolnunk kell. Míg a káposzta erjesztését legcélszerűbb 21-24 fokon végezni, addig a tárolás -2 és 0 fokos hőmérsékletet kíván. Kedvezőtlen körülmények közt azonban a tárolás alatt káros változások mehetnek végbe. (Az Agro- napló alapján) CSEKES ZOLTÁN Az új eljárások bevezetése, meghonosítása mindig nehézségekkel jár. Az őszi lombfertőtlenítést is még mindig kevesen tekintik a következő évi termést meghatározó fontos növényvédelmi kezelésnek. Az almatermésűek szüretének befejezése után sok termelő - gazdaságosságra vagy a permetezés alacsony eredményességére hivatkozva - nem végzi el kellő számban és megfelelő minőségben ezt a nagyon fontos növényvédelmi kezelést. Pedig az idei csapadékos ősz folyamán a kórokozók - a szokásosnál több védekezés ellenére - igen erős fertőzést alakítottak ki, ami kihatással lesz a következő évre. A vegetáció alatti kezdeti fertőzési kártételek kialakulását a legtöbb helyen sikerült ugyan megakadályozni, illetve alacsony szintre szorítani, azonban a tenyészidő alatt ismét megjelentek az almafa- varasodás tünetei. Sok helyen a talajban levő kórokozók áttelelését is elősegítő levélfertőzések is felerősödtek a szüret elejére. Ilyenkor azonban már nem lehetett - az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt - folytatni a vegyszeres védekezést. Ez a nagy mennyiségű fertőző tömeg a téli időszakban, illetve tavasszal a fertőzőképes asz- kospórák millióit érlelheti be, kedvező időjárás esetén megalapozva egy erős jövő évi fertőzést. Tudja-e, hogy... A muskátli jó teleltetése Az első éjszakai fagyok előtt az ablaki muskátlit telelő helyeire kell szállítani. A növény teleltetését 4- 10 fok közötti hőmérsékleten, lehetőleg napfényes helyiségben kell megoldani. Minél sötétebb helyen teleltetjük, annál hűvösebb környezetet kell biztosítanunk számára. Ha elegendő beltérrel rendelkezünk, a legjobb cserepestől behozni a lakásba. Nem árt azonban enyhén visszavágni a szárakat, ha túl lombozódtak a teleléshez. Ellenben ha túl rövidre vágjuk a szárakat, megtörténhet, hogy azok tavasszal teljesen elszáradnak és nem hajtanak ki. Tehát ősszel csak az elszáradt leveleket és virágokat kell eltávolítani. A visszavágást február végén vagy márciusban végezzük. Minden száron hagyjunk legalább 3-4 hajtást. Az egészséges muskátli megelégszik 3-4 visz- szavágott szárral. (Cs-t) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony október 29-én Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc október 29-én október 29-én október 29-én október 30-án sárgarépa 12-18 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 25 Sk/kg 14-15 Sk/kg petrezselyem 25-28 Sk/kg 20-22 Sk/kg 15-18 Sk/kg 38 Sk/kg 29 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 8 Sk/kg körte 46 Sk/kg 20 Sk/kg X X X paprika 40-50 Sk/kg 10-26 Sk/kg 10-15 Sk/kg 38-50 Sk/kg 55 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 3-6 Sk/db 5-10 Sk/db 15 Sk/db 14 Sk/kg zeller 25-28 Sk/kg 4-8 Sk/db X 15 Sk/db 10 Sk/db káposzta 10-12 Sk/kg 6-8 Sk/kg 6 Sk/kg 7-8 Sk/kg 9 Sk/kg bab 80-110 Sk/kg X 60 Sk/kg 60 Sk/I X gesztenye 80-100 Sk/kg X X X 80 Sk/kg hagyma 14-16 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg paradicsom 42-60 Sk/kg 30-40 Sk/kg X 50 Sk/kg 70 Sk/kg mák 70 Sk/kg 90 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg X szőlő 42-54 Sk/kg HHHP6 Sk/kg BHH X 79 Sk/kg cékla 12-16 Sk/kg 10 Sk/kg X X 15 Sk/kg kel HÉlHi6-18 Sk/kg WM X 8 Sk/db 18 Sk/kg 15 Sk/kg alma 19-32 Sk/kg 16-20 Sk/kg 20 Sk/kg 20-25 Sk/kg 29-35 Sk/kg saláta 10-12 Sk/fej 5-8 Sk/fej X X fokhagyma 58-70 Sk/kg 55-60 Sk/kg 60 Sk/kg 48 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 40 Sk/kg 20 Sk/kg X 40 Sk/kg tojás 2,80-3,00 Sk/db 2,60-2,80 Sk/db 3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,60-2,70 Sk/db karfiol 15-32 Sk/kg 10-20 Sk/db 15-20 Sk/db 33-35 Sk/db 30-35 Sk/fej A komáromi régióban megfigyeltük, hogy a házikertben és a kertszövetséghez tartozó kertekben erős levélfertőzöttség alakult ki augusztusra, szeptemberre, amely szinte teljes lombhullást eredményezett, Hasonló helyzet alakult ki a meggy és cseresznye blumeriális levélfoltossága következtében a csonthéjasoknál is. Több helyen már az augusztus végére erőteljesen felkopaszodó fák jelezték a vegyszeres kezelések elmulasztását. Az is igaz, hogy az egyes fajták eltérő érzékenységűek. Meggyből főleg a Pándy típusok és a Cigány- meggy fajták, cseresznyéből a Van és a Biraggeu Burlat fajták az érzékenyebbek. Az őszibarackfákon a kora tavaszi tafrinás levélfodroso- dás, majd a levéllikasztó gomba kártétele okozott korai lombhullást. A júliusban érő fajták esetében a tünetek még erősebbek voltak. Ez azért következett be, mert ezeket a fákat szüret után már nem permetezték. Ez is bizonyíték az őszi lombfertőtlenítés fontosságára, bár az is igaz, hogy ez az eljárása a már bekövetkezett kártételen nem sokat változtat. A korai lombhullás káros biológiai következménye, hogy a vesszők nem érnek be, a rügydiferenciáló- dás elmarad, minek következtében a következő évben kisebb termés várható. Ha kihagyjuk az őszi lombfertőtlenítést, még nagyobb fertőzésveszélynek tesszük ki a gyümölcsfáinkat. A lombfertőtlenítésre több lehetőség kínálkozik. A lombhullás kezdetén kijuttatott benomyl hatóanyagú Fundazol 50 WP-vel (0,1%-os töménységben) jó biológiai hatást érünk el, ugyanis az áttelelő gombafonalak tavaszra nem tudnak beérni. Kedvező eredményt adnak a réztartalmú permetszerek is (például Champion, Cuprocafar- ro, Kuprikol stb.), a réz ugyanis elpusztítja a levélben áttelelő baktériumokat és gombaképleteket. A per- medevet áztatásszerűen kell kijuttatni az ágakra, törzsekre, de a lehullott leveleket is érdemes kezelni. Ha az így kezelt leveleket a talajba forgatjuk, tavaszra a gombaképletek is maradéktalanul a levéllel együtt elbomlanak. Kedvezőtlen helyzet alakulhat ki ott, ahol a fák alól nem tudjuk a leveleket eltávolítani, illetve ha azokat csak csekélyen tudjuk a talajba bedolgozni. Kevés téli csapadék, száraz hideg esetén a gombaképletek tavaszra fertőzőképesek maradnak. A legolcsóbb eljárás a beszántás előtti lassan oldódó kombinált műtrágya alkalmazása, amely serkenti a mélyen talajba forgatott levelek bomlását. A levélbomlásával együtt a gombaképletek is szinte teljesen elpusztulnak. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Balkonnövények környezeti igényei a teleltetési helyen Sötét és hideg (5-10 fok C) Szerelemvirág (Agapanthus prae-cox) Angyaltrombita (Brugmansia) visszavágás után Korallfa (Erythirna crista-galli) Fukszia (Fuchsia) Hortenzia (Hydrangea macro-phylla) Sétányrózsa (Lantana camara hibridek) Gránátalma (Punica granatum) Ólomvirág (Plumbago auriculata) Világos és meleg (15-20 fok C) Selyemmályva (Abutilon) Hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) Kanári datolyapálma (Phoenix canadensis) Kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) Pálmaliliom, jukka (Yucca elephan-tipes) Világos és mérsékelten hűvös (10-15 fok C) Bugenvillea (Bougainvillea) Angyaltrombita (Brugmansia) Kamélia (Camellia) Fukszia (Fuchsia) Kékcsővirág (lochroma cyanea) Papagájvirág (Strelitzia reginea) Világos és hideg (5-10 fok C) Cserjés margitvirág (Argyranthemum trutescens) Citromfa (Citrus limon) Leander (Nerium oleander) Babér (Laurus nobilis) Golgotavirág (Passiflora) Gránátalma (Punica granatum) Csucsor (Solanum rantonnetii) Hercegnővirág (Tibouchina ur-villeana) A szobanövények öntözésénél vegyük figyelembe, hogy a növekedésük lassul az őszi hónapokban. A leálló növekedés és a csökkenő megvilágítás miatt a növények kevesebb vizet igényelnek. MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta________________Árfolyam Valuta _______________Árfolyam EM U - euró 41,465 Lengyel zloty 10,421 Angol font 65,575 Magyar forint (100) 17,176 Cseh korona 1,348 Svéd korona 4,563 Dán korona 5,580 Szlovén tollár (100) 18,100 Japán jen (100) 34,241 Svájci frank 28,344 Kanadai dollár 26,833 USA-dollár 42,026 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,91-41,99 41,4642,55 1,31-1,37 16,95-17,40 OTP Bank 40,92-42,00 41,47-42,56 1,31-1,37 16,95-17,40 Postabank 40,91-42,01 41,2742,77 1,30-1,36 16,47-17,87 Szí. Takarékpénztár 40,96-41,95 41,45-42,45 1,301,38 16,97-17,38 Tatra banka 40,93-42,00 41,39-42,48 1,31-1,37 16,95-17,40 UniBanka 40,94-41,99 41,49-42,54 1,31-1,37 _ Ál talános Hitelbank 40,96-42,00 41,52-42,57 1,29-1,37 16,88-17,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
