Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám, szombat
Liszka József A szlovákiai magyarok néprajza Liláim Aurum - Osiris Tudománytörténeti jelentőségű és hiánypótló áttekintés, a mai Szlovákia területén élő magyarok népi kultúrájának összefoglalása. Kötve, 544 old., 17,5x24 cm bolti ár: 760 Sk kedvezménnyel: 700 Sk Peter Zajac Másnapos ország Kalligram Válogatás a szerző tanulmányaiból. Valamennyi a közös közép-európai gondokról szól, az irodalomtudós, a közéleti ember, a gondolkodó szemszögéből. Fűzve, 304 old., 12x20 cm bolti ár: 220 Sk kedvezménnyel: 199 Sk Kis József Vámbéry nyomában Lilium Aurum ■ A sorozat negyedik darabjának az alcíme - Egy filmrendező naplójából — is árulkodó: egy magyar filmrendező feljegyzéseivel találkozhatunk a könyv lapjain, akit magával ragadott „a nagy tehetségű”, Vámbéry Ármin alakja. Kötve, 179 old., 13x19,5 cm bolti ár: 220 Sk kedvezménnyel 170 Sk Jókai Mária András-naptól farsangig Ny ára vidékén ABART A kötet a téli időszak ünnepeit, szokásait, babonáit veszi sorra. Fotódokumentumokkal. Fűzve, 124 old., 14,5x21 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménynyel: 139 Sk A SZLOVÁKIÁI MAGYAROK NÉPRAJZA Cselényi László olvasónaplója A legszebb korom színhelye K önyv soha jobbkor nem kerülhetett volna a kezem ügyébe, mint Gaál Imre Száz év Tornaija történetéből (1848-1948) kötete, a Méry Ratio Kiadó 2001-ben kiadott monográfiája. Miért? A magam Gömör-könyvét próbálom tető alá hozni, s noha Gömör megyét illetően rendkívül gazdag a földolgozott anyag, ami szülőfalumat, Gömörpanyitot illeti, meglehetősen szűkében állunk a forrásoknak. Márpedig a magam Gömöre elsősorban a szülőfalum kell, hogy legyen. Tornaija viszont nemcsak hogy középiskolás éveim, a legszebb kor, kamaszkorom idejének a színhelye, hanem mindössze hét kilométerre esik Panyittól (mennyit bicikliztem oda- vissza, s olykor még végig is gyalogoltam!), így ami Története, az gyakorlatilag Gömör- panyit története is. Főként ami a régebbi korokat illeti. Hiszen egyéb forrásokat (Ila Bálint, Györffy György, Forgon Mihály, Borovszky Samu, a Visszatért Felvidék adattára /-//.) tanulmányozva magam is meglepődöm, hogy ez az én szürke szülőfalum mennyire jelentékeny (?) szerepet játszott (noha csak második szólamot) a történelem viharaiban. Miért? Elsősorban nyilván a fekvése; okán. Ma is közlekedési fővonal, vasút és országút a pozsony—kassai vonalon, s út és vasút automatikusan követi az évezredes közlekedési vonalat, a Sajót, amely ott folydogál közvetlenül a falu szélén. S mindössze a Sajó választja el Panyitot Sajógömörtől, az egykori megyeközponttól, így alig tíz kilométeres körzetben az egykori Gömör vármegye képzelhető ide, a Tornalja-Sajógömör- Gömörpanyit háromszögbe. Ezért hát nyugodtan hagyatkozhatok Gaál Imre könyvére: ami Tornaiján történt, valószínűleg Panyiton is történt, vagy legalábbis történhetett volna. „A mai Tornaija területe már a bronzkorban lakott volt. A múlt század utolsó éveiben a Vasút utcában épülő házak alapjainak ásása közben bronzkori agyagedényeket találtak...” Feltételezik, „hogy a Dobogón akár 10 000 sírból álló urnatemető is lehetett, és a település lakossága több évszázadon keresztül elérhette a 350-es létszámot. A bronzkori település két, egymást szorosan követő fázisban létezett. Kr. e. 1500 és 1200 között a pilinyi kultúra népe lakta, 1200—700 között pedig a vaskor határáig, a kiétei kultúra népe.” A baj persze az, hogy Gaál Imre könyve, címében is deklaráltan csupán száz évet ölel föl Tornaija történetéből, s noha ez alighanem a legfontosabb időszak a város és környéke történelmében, mégis szívesen olvastam volna a régebbi korokról is Gaál Imre Száz év Tornaija történetéből (1848—1948) Méry Ratio A szerző tanárként, helytörténészként, önkormányzati képviselőként, városi levéltárosként is elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a város visszakapta történelmi nevét. Kötve, 348 old., 15,1x21,2 cm bolti ár 280 Sk kedvezménnyel 250 Sk legalább ilyen részletesen, mert a kötet elején a pár oldalas bevezető, a Történeti előzmények túl sovány lakoma, mi több, valahogy a végét is elsietettnek vélem, hiszen azzal, hogy 1948-ban Tornaijából Safárikovo lett, nem állt meg a történelem, s az azóta eltelt több mint fél évszázad legalább olyan izgalmas időszak volt, mint a megelőző száz (nyolcszáz?) év. Nem a Gaál Imre könyvéből veszem, de ide tartozik: Tornaija és környéke rendkívül gazdag őskori leletekben, amint az idézetből is látni. B. Kovács István könyve, A méhi istentriász és népe épp most jelent meg, s meggyőzően bizonyítja, hogy a Tornaijától ugyancsak hét kilométerre eső Méhi milyen gazdag régészeti lelőhely, s nyilván ugyanarról a kultúráról van szó, mint amelyre korábban Balassa Géza és társai bukkantak Tornaiján és környékén. Gaál Imre erről, sajnos, egy szót sem ejt. Ám ami késik, nem múlik. Biztos vagyok benne, hogy Gaál Imre folytatja megkezdett munkáját, s nem csak az újabb korszakkal, hanem a megelőző évszázadokkal, évezredekkel is foglalkozni kíván, hiszen talál majd ott is izgalmas újdonságokat - lásd épp B. Kovács István újabb kutatásait, s nem csak Méhiben, hanem az ugyancsak szomszédos Sajógömörön is. S kevesebb lesz benne a száraz közigazgatási-doku- mentatív felsorolás, mely ugyancsak nehezíti a különben érdekes kiadvány megemésztését. Könyvjelző 7/02 * < I
