Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-28 / 277. szám, csütörtök

20 Hirdetés - politikai hirdetés ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 28. TEÁTRUM SZÍNHÁZI POLGÁRI TÁRSULÁS ‘«vyv\ v»’ ///-' * 99 Szeretlek publikum íé GÁLAMŰSOR A KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ MEGALAKULÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL FELLÉPNEK A RÉGI, A MAI ÉS A MAJDANI SZÍNMŰVÉSZEK: Szentpétery Ari Tarics Margit Tarics János Turner Zsigmond Gálán Géza Thirring Viola László Zsuzsa Benes Ildikó Boráros Imre Holocsy Krisztina Dráfi Mátyás Kuczman Eta Mák Ildikó Mokos Attila Németh Ica Petrécs Anna Pőthe István Holocsy Katalin jakubecz László Mokány Csaba MŰSORVEZETŐK: Bárdos Ágnes Pék Zoltán 2002. NOVEMBER 28-án 19“-ó KOMÁROM, VMK ■ MUDr. Bastrnák Tibor . , 1 r ZA CI Tímea Florist Salón I JEGYELŐVÉTEL: A komáromi VMK-ban, tel.: 035/77 131 70, 77 135 50, mobilon: 0903 445 710 ÍTJTfl rendezze be lakását az ÜT SZÓ "/y" sI» 11 ORrity mm Ü! ií p :| Legyen a 16 nyertes egyike, és nyerjen lakberendezési tárgyat a Soravia Interieurtől. 2002. XI. 4-től XII. 2-ig minden nap talál az Új Szóban egy szel­vényt. Gyűjtsön össze 6 szelvényt, és hozza el a Soravia Interieur egyik üzletébe - Pozsony, Rozsnyói utca. Az ott kapott kártyára ragassza rá a szelvényeket, tüntesse fel rajta nevét, címét, és pe- csételtesse le. Az így kitöltött kártyát 2002. december 2-ig dobja be a Soravia Interieurben elhelyezett sorsolódobba.ú Nyitvatartási idő: hétfő-péntek: 10-től 19, szombat: 9-től 17, vasárnap 10-től 16 óráig A nyerteseket 2002. XII. 3-án, közjegyző jelenlétében sorsoljuk ki. A nyereményéről írásban értesítjük. SORAVIA INTERIEUR Vágja ki ezt a szelvényt, és amint hatot összegyűjt, megnyerheti a 420 000 Sk # » m # # # # % ^4 versenyszelvény SORAVIA INTERIEUR HIRDETÉS ÚJ SZÓ FELÜLETI HIRDETÉSEK ÁRJEGYZÉKE FORMÁTUM MÉRET ÁR egész oldal 280x 380 66 OOO,­fél oldal 280 x188 33 OOO,­harmad oldal 280 x124 22 OOO,­negyed oldal 137 x184 16 500,­nyolcad oldal 1 39 x 93 8500,­„A LEGFONTOSABB FELADAT: ÚT MUNKAHELYEK TEREMTÉSE”- mondja LANG TAMAS, Érsekújvár független polgámesterjelöltje Sok érsekújvári véleménye szerint Ön a legesélye­sebb a polgár­mester-választá­son. Miért döntött úgy, hogy függet­len jelöltként in­dul?- Ez a döntés hosz- szadalmas és nem egyszerű felismerési folyamat eredmé­nye. Arra a meggyő­ződésre jutottam, hogy a város igaz­gatásában gyakorolt praktikák a továb­biakban elfogadha­tatlanok, negatív ha­tással vannak úgy az önkormányzat szer­veire, mint a város további fejlődésére is. Meggyőződésem szerint az „önkor­mányzat” szó azt su­gallja, hogy a polgá­rok - közvetlenül vagy közvetve - ma­guk kormányozzák városukat, életüket, döntéseiket maguk hozzák meg. Ez nem azonos azzal a magyarázattal és főleg gyakorlattal, hogy „önmagam kormány­zók mindent”. Az eddigi gyakorlat miatt nincs ésszerű és konstruktív kommuni­káció a polgármester és a képviselő-testület között. A polgármester és a kép­viselő-testület közötti jogkörök felosztása nem két egyenrangú szerv között tör­tént; a város középkori hűbéruradalomként van irányítva, ahol a hűbérúr sen­kinek sem tartozik elszámolással. Ezen alapvetően változtatni kell, vissza kell térni az önkormányzatokról szóló törvény keretei közé. Vissza kell adni a pol­gár méltóságát, az önkormányzatnak jogkörei gyakorlását, a városnak pedig el­veszett jövőjét. Ön a jelenlegi polgármester kritikusaként is ismert. Szerepet játszott ez döntése meghozatalában?- Természetesen, főleg miután megismertem a gyakorolt munkamódszereket és döntéshozó folyamatokat. Az én elképzelésem merőben más az önkormányzat működtetésérőí. Nem a városi tanács jogkörének megnyirbálása, sem a tanács megszüntetése, hanem törvény adta feladatainak ellátása. Nem a polgárok né­zeteivel vívott ádáz harc, hanem azok türelmes meghallgatása és döntéshozatal előtti figyelembevétele. Nem a tanácsok elutasítása, hanem állandó, azonfelül eseti tanácsadó testületek létrehozása, amelybe bevonnánk a polgárokat, ki­kérnénk véjeményüket, függelenül attól, hogy képviselők e vagy sem. Mit jelent Önnek függetlenként indulni?- Azt, hogy a képviselő-testülettel karöltve következetesen tudom a programo­mat végrehajtani. Az önkormányzat szerveinek - a polgármester és a képvise­lő-testület - megválasztása nem lehet sokszor meghökkentő koalíciók egyezke­désének eredménye. Függetlennek lenni azt is jelenti, hogy megválasztásom esetén nem leszek senkinek sem lekötelezettje, senkitől sem függök majd. Kizá­rólag városunk polgárainak tartozom elszámolással. A függetlenség azt is jelen­ti, hogy választási kampányom minden költségét saját eszközeimből fedezem, tárgyilagosan, nyugodt érveléssel, bombasztikus látványosságok nélkül. Célom polgártársaimat érvekkel, minden szemfényvesztés és teátrális látványosság nélkül meggyőzni. Mivel szeretné felkelteni és megnyerni az érsekújváriak figyelmét?- Eddigi munkámmal és a városban, a városért tett minden tevékenységem­mel, tudásommal és tapasztalataimmal úgy a műszaki, mint a gazdasági problé­mák kezelésében és megoldásában. A város életének és problémáinak ismere­tével, ahol családunk hatodik generációja él. A város önkormányzatában eltöl­tött négy évvel, ahol az általam kifogásolt gyakorlatot nemcsak kritikus szavak­kal illettem, de minden egyes esetben tudtam javaslatokat is előterjeszteni. Ön gépész- és közgazdászmérnök. Hogyan értékeli a város jelenlegi pénzügyi helyzetét?- A város jelenlegi adóssága - elérhető információk alapján - kb. 180 millió ko­rona. Hogy ez sok vagy elfogadható e, azt egy erre hivatott, független értékelő cégnek kellene megítélnie. Ezt már többször javasoltam. Érthetetlen számomra, hogy az eddigi polgármester miért utasította el folyamatosan ezt a javaslatot. Véleményem szerint az ilyen felmérés annyit jelent, mint az egyénnek a rendsze­res, megelőző orvosi kivizsgálás. Azt reméli persze, hogy megtudja: valóban egészséges, bírja az élet további terhelését. Meggyőződésem, hogy a felmérés költségei ellenére kifizetődő. Amennyiben az ilyen értékelés túlságos eladósodásról adna hírt, mit tenne a helyzet javítására?- A képviselő-testület elé terjeszteném a beruházások szigorú feltételek között kidolgozott javaslatát. Azokét, amelyeket mindenképpen meg kell valósítani. Fe­lülbírálnám - felülbíráltatnám az eddig kötött, érvényes hitelszerződéseket és azok megkötésének feltételeit, nem történt e részrehajlás. Igyekeznék jobb fel­tételeket elérni, és mérsékelni a költségvetésre nehezedő terheket. Az a tény, hogy nemrégiben az egyik élenjáró bank hitelajánlatában az is szerepelt, hogy elfogadása esetén előnyös elbánásban részesülhetnek a városháza alkalmazot­tai, elfogadhatatlan. Átértékelném a költségvetés összetételét és minden fellelhető koronát az ela­dósodás csökkentésére fordítanék, nem pedig a fogyasztás növelésére. Elsősor­ban azonnal csökkenteném a polgármester reprezentációs célokra fenntartott alapját, akár egyötödére is. Ennek összege a múltban egyszer sem volt előter­jesztve a közgyűlés elé jóváhagyás céljából. Az így felszabadult több mint 1 millió koronát jobban és ésszerűbben lehetne felhasználni. A megoldás útja nemcsak a kiadások csökkentése, hanem elsősorban a bevé­telek növelése. Meg kell pályázni minden, a PFLARE és más EU-alapokból elér­hető városfejlesztési támogatást, és ezeket elsősorban új munkahelyek teremté­sére fordítani. Melyek lennének az első intézkedései a polgármesteri székben?- Az elsőt már megneveztem. Az első száz napot többek között a városi hiva­tal munkavégzésének és munkamódszerének jobb megismerésére fordíta­nám. Nem dolgoznak rosszul, de elképzelésem szerint kissé közelebb kellene hozni őket a polgárokhoz. Ez nem olcsó jelszó: pl. az adó- és illetékügyeket hasonló módon lehetne kezelni, mint mostanság az anyakönyvi ügyeket, hogy ne kelljen emeleteket és irodákat járni. Gondolkodott városszépítésről, parkokról, játszóterekről?- A szépítés nem is megfelelő kifejezés. Városunknak vissza kellene nyernie sajátos arculatát, jellegét. Visszaadni a Fő térnek központi társadalmi ren­deltetését, hozzákapcsolni a Stefánik utca - az ún. Korzó eredeti kereske­delmi-társadalmi funkcióját, megoldani a szemételszállítás régen húzódó problémáját. Nem hiszem, hogy azért a majdnem 40 millió koronáért, amit a lakosságnak és jogi személyeknek kellene befizetni erre a célra, nem kap­hatnánk több és jobb szolgáltatást, tisztább várost. Az ún. vad-szemétleraka- tokat nem lehet szigorral és büntetések kilátásával korlátozni vagy felszá­molni. Ezek az idő folyamán már olyannyira megszokott helyekké váltak, hogy pont ott kellene létrehozni a kulturáltabb gyűjtőhelyeket. Elfogadha­tatlan, hogy a Bernolák téri park minden bejáratánál már negyedik éve „Belépés csak saját felelősségre” - szöveg fogadja a látogatót. Az átépítés folytatásához nem volt pénz. Bezzeg az új rezidenciák felé vezető utcán új közvilágításra igen, a karbantartás és a javításra szoruló utak rovására. Miért nem lehetnének a nagyobb parkokban állandó csőszök, akik felügyel­nék a biztonságot, esetenként meggátolnák a vandalizmust és még itt-ott a szemetet is összeszednék? Milyenek az elképzelései az önkormányzat hatáskörébe vont isko­lák finanszírozásáról és működtetéséről?- Nem vonom kétségbe az állam feladatát és kötelezettségét a további finan­szírozás terén. A gyerekek és a fiatalság igényei számomra minden időben fontosak voltak, amelyeken nem spóroltam. Támogatni szeretném a fiatal­ság értelmes szabadidő-kihasználásának minden formáját. Az iskolák műkö­désében nem vonom kétségbe önállóságukat, az igazgatók és az iskolataná­csok küldetését és jogkörét, az iskolák jogi függetlenségét. Az iskoláknak te­ret kell adni működésükhöz, fejlődésükhöz, az önálló döntéshozatalhoz. Nem gátolni kölcsönös versengésüket a szülők kegyeiért és a diákokért. A kötelező iskolakörzetek kijelölése kontraproduktiv, csak a kevésbé lelemé­nyesebbeket és kevésbé szorgalmasokat szolgálná. Legnagyobb hiba lenne az iskolákat a városházáról központilag dirigálni. Elégedett a városi rendőrség munkájával?- A jelenlegi helyzetben a városi rendőrség munkája nagyon fontos, főleg ha közelebb hozzuk őket a lakossághoz. A városi rendőrséget úgymond láb­ra kell állítani, hogy ne csak autójuk ablakából szemlélődjenek. Meggyőződé­sem, hogyha járőrszolgálatukat nemcsak az autóból fogják végezni, megnö­vekszik tekintélyük, és a munkájuk hatékonysága is. Végezetül mit tenne még hozzá az elmondottakhoz?- A polgármester és képviselő-választásoknak nem volna szabad politikai párviadallá fajulniuk. Egy város úgy működik, mint egy nagyvállalat, csak ép­penséggel az igazgatót polgármesternek nevezik, az igazgatótanácsot pedig képviselő-testületnek. A lakosság a részvényes és egyben a bírálóbizottság. A részvényesek érdeke, hogy azt válasszák meg, aki majd megbízhatóan ke­zeli a tulajdonukat és sikerre viszi a vállalatot - esetünkben a várost. UP 759

Next

/
Thumbnails
Contents