Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-26 / 275. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 26 SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csibe (vendégjáték Losoncon) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Sirály 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kárhozat útja (am.) 16, 18, 20.30 OBZOR: Szex és Lucia (sp.) 18 A vörös sárkány (am.) 15.30, 20.15 IC.SK: Kocka 2 (kan.) 16.15 Mexikói utazás (mex.) 18, 20.30 ISTROPOLIS: Beszélj hozzá! (sp.) 17.30,20 APOLUS - STER CENTURY: Santa Claus 2. (am.) 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 A kárhozat útja (am.) 14.35, 16.55, 19.15, 21.35 Beszélj hozzá! (sp.) 19.40, 21.55 Bazi nagy görög lagzi (am.) 14.30, 16.25, 18.30, 20.30 Szökés Budára (cseh-szl.) 20.45 A vörös sárkány (am.) 1730, 20.10 A Bourne-rejtély (am.) 15.35, 18, 20.25 Jelek - Signs (am.) 19,21.15 Jégkorszak (am.) 15.15,1710 KASSA TATRA: Beszélj hozzá! (sp.) 16, 18 Szökés Budára (cseh-szl.) 20 CAPITOL: Bazi nagy görög lagzi (am.) 16,18, 20 ÚSMEV: A Bourne- rejtély (am.) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Szerelem utolsó vérig (magy.) 18 LÉVA - JUNIOR: Kegyeden örömök (szí.) 16.30, 19 VÁGSELLYE - VMK: Mérges pókok (am.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kárhozat útja (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az arany markában 15, 1730, 20 Atomcsapda 20 Hangyák a gatyában 2.15.30,17.45,20 Jelek - Signs 15.45,18,20.15 A kárhozat útja 1715, 19.45 A kísérlet 20.15 A kismenő 16.15, 18.15, 20.15 A szmokinger 16.30,18.30,20.30 A vörös sárkány 15,1730,20 MEGKÉRDEZTÜK Hodossy Gyulát, a Lilium Aurum Kiadó igazgatóját Miért tartja fontosnak és elsősorban mely célközönségnek szánják a napokban megjelenő, közoktatásunk helyzetképével foglalkozó, hiánypótló kiadványukat? A Helyzetkép a szlovákiai magyar közoktatásról című kötet a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum kutatási programjának eredményeit foglalja egybe. Közoktatásunk minden egyes láncelemét szakemberekkel vizsgáltattuk meg, a kiadvány a szakértők felmérései és kutatómunkája eredményeként született tanulmányokat tartalmazza. A szakma véleményét tükrözi a szakmáról. A kötet szerzői közt találjuk A. Szabó Lászlót, Mészáros Ándrást, Albert Sándort, Dolník Erzsébetet, Ádám Zitát és Bergendi Mónikát. Gyakorlatilag tíz éve nem készült ilyen átfogó felmérés iskoláink helyzetéről. A kiadványt elsősorban iskolaigazgatóknak, pedagógusoknak és oktatáspolitikusoknak szánjuk, (érvé) Roger Corman a pozsonyi filmfesztivál vendége lesz Válogatás a munkáiból ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. AIV. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon Roger Corman rendező, forgatókönyvíró és producer munkáiból retrospektív vetítést tartanak. Ebből az alkalomból a neves filmes szakember a szlovák fővárosba látogat, s pár napra a szemle vendége lesz. Roger Corman nevéhez háromszázharminc film fűződik. A pozsonyi szemlén saját mozgóképein kívül azokból is vetítenek, amelyeket producerként jegyez. Bemutatják majd egyebek között Peter Bogdanovich Saint Jack című munkáját, James Cameron első filmjét, a Battle Beyönd the Stars című sci-fit, Martin Scorsese második filmjét, az 1972-ben forgagott Boxcar Bertha - Az országút nővére című opust, amely Bertháról, az árva kamaszlányról szól, aki tehervagonokban meghúzódva kószál a harmincas évek Dél-Amerikájában, s három társával pénzszállítmányokat rabolnak el, hogy azzal a szakszervezet segélyalapját gyarapítsák. Roger Corman Martin Scorsese egyes filmjein kívül, Francis Coppola és Jack Nicholson mozgóképeinek volt producere, s olyan színészeket, filmeseket indított el a pályán, mint Peter Fonda, Robert De Niro, Charles Bronson vagy James Cameron, (tébé) Michal Zebrowski a szlovák Tátrában forgat - Jánosík ellenfele Agnieszka Holland játékfilmjében Már elbúcsúzott pan Tadeusztól „Gyötrődő, önmarcangoló ember vagyok." (Zuzana Minácová felvétele) Ha pénzben ínséges időket él is, tehetségben továbbra sem szűkölködik a lengyel film. Az elmúlt évek két legjelentősebb opusában, a Jerzy Hoffman rendezte Tűzzel- vassal és az Andrzej Wajda által megkomponált Pan Tadeusz című, nagy lélegzetű, kosztümös történelmi darabokban már a magyar közönség is láthatta Michal Zebrowskit. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ez a szilaj tehetségű, harmincadik évéhez közeledő, rokonszenves színész mindkét alkotásban főszerepet játszik. Hoffman gigantikus vállalkozásában Jan Skrzetuski, aki kozákkal és tatárral bátran szembeszáll, Wajda lengyel-francia koprodukciójában pedig ő a címszereplő, Tadeusz úrfi. Zebrowskinak minden jól áll. A polonéz ugyanúgy, mint 7/6 osztású nőrímes lengyel alexandrinus. Történelmi jelmezben és korabeli rekvizitummal a kezében ugyanolyan meggyőző, mint trikóban és farmerben. Grazyna Szapolowska érett szépsége ugyanúgy „motiválja”, mint Alkja Bachleda hamvas ártatlansága. Markáns arcú, vad, » Feladatok nélkül senki sem tudja bizonyítani, mire képes. Bennem nagyon jó . . rendezők bíznak. \\ érzéki csatára váró férfi az előbbi mellett, ábrándos tekintetű, nemes lelkű ifjú ez utóbbi társaságában. Michal Zebrowski most a szlovák Tátrában forgat Agnieszka Holland Jánosík-filmjében, amellyel a hol Párizsban, hol Los Angelesben élő neves lengyel rendezőnő az amerikai közönséget is szeretné megcélozni. Biztosan tud róla: 1999 óta a szakma és a közönség a lengyel film új Olbrychskijét látja önben. Nem szeretem az ilyen hason- lítgatásokat. Szerintem semmi értelme. Dániel Olbrychski a lengyel film óriása, hozzá képest én még nagyon keveset tettem le az asztalra. Igaz, az elmúlt években szerencsém volt. A lengyel mozi két nagy klasszikusával, Jerzy Hoff- mannal és Andrzej Wajdával dolgozhattam, ráadásul olyan filmekben, amelyek klasszikus anyag, Henryk Sienkiewicz és Adam Mickiewicz művei alapján készültek. Az egyik filmet épp, hogy befejezte, már ment is a másikba. Pontosan így történt. 1998 júniusában befejeződött a Tűzzel-vas- sal forgatása, júliusban pedig elkezdtük a Pan Tadeuszt. A két film bemutatója között csak azért telt el tíz hónap, mert Wajda, nagyvonalúan, „időt adott” Jerzy Hoffman alkotásának. Egyszerűen elhalasztotta a premiert, hogy a közönségnek legyen elég ideje látni és szeretni kollégája munkáját. A Pan Tadeuszra így is többen váltottak jegyet. De a Tűzzel-vassalt is több mint hatmillióan látták. A Pan Tadeusz aztán ezt a rekordot is megdöntötte. Hét évvel ezelőtt, amikor végzett a varsói színművészeti főiskolán, ön is rekordokat döntött. A Dühöngő ifjúságban nyújtott teljesítményéért a legjobb alakítás díját kapta, majd a lódzi fesztiválon mint a legtehetségesebb pályakezdő három különböző díjban részesült. 2000-ben pedig a legjobb lengyel színész címmel tüntették ki. Feladatok nélkül senki sem tudja bizonyítani, mire képes. Bennem nagyon jó rendezők bíznak, így könnyebb megmutatnom, miért döntöttem a színészi pálya mellett. Az elmúlt pár évben Jan Englerttel, Feliks Fáikkal, Zbigniew Zapa- siewiczcsel és Filip Bajonnal is dolgozhattam, és mindegyiküktől jelentős szerepet kaptam. Tűz és lobogás, erő és energia élteti minden alakítását. Erre én most mit válaszoljak? Hallgatni is lehet. Lyukat nézni a földbe. Akkor inkább hallgatok. Amúgy is gyötrődő, önmarcangoló ember vagyok. Karlovy Vary idei fesztiválján sem volt bőbeszédű, amikor Agnieszka Holland készülő filmjét, a szlovák népi hőssé lett hegyi legény történetét „reklámozta”. Pedig a Tűzzel-vassal című filmmel a cannes-i fesztiválon, a Pan Tadeusz-sal meg Berlinben is jelen lehetett. Nem szeretem az efféle csinnadrattákat. Én egy magányos farkas vagyok. A magányost még elhiszem, de hogy farkas... Nemes, öntörvényű állat. Jó, akkor behelyettesítem. Nemes, öntörvényű színész. Öntörvényű. De ésszel és érzelemmel. Wajdához ilyen úton jutott el? Több szerepben látott. Tévéfilmekben gyakran játszom romantikus hősöket. De a próbafelvételt így sem hagytuk ki. Agnieszka Holland? Furcsa helyzet. Külföldi produkció lengyel rendezővel. Még utaznom sem nagyon kell. A film jelentős részét Szlovákiában forgatjuk. Engedjen meg még egy kérdést Daniel Olbrychskival kapcsolatosan. Találkoztak, dolgoztak már együtt. A lelki rokonság szóba sem jött kettőjük között? De igen. A Tűzzel-vassal forgatásán valóban megkedveltük egymást. Dániel nagyon rendes ember. Felajánlotta a párizsi ügynökét, hogy bízzam rá magam. És már rá bízta? Megyek, ha hívnak. De ha nem, az sem baj. A Teatr Atheneum tagja vagyok Varsóban. Ez az egyik legjobb színház nálunk. Az én életemben pedig a színpad ugyanakkora öröm, mint a film. Intertextuális játékok és komparatisztikai tanulmányok a Kalligram novemberi számában Az emlékezet borostyánjai Csütörtökön 19 órától A Szőttes az Astorlcában Pozsony. A XVI. Városi Kulturális Napok részeként csütörtökön 19 órától a pozsonyi Astorka Színházban lép közönség elé a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes és vendége, a budapesti Tükrös zenekar. A fellépés kapcsán Reicher Gellért, a Szőttes szervezőtitkára elmondta: nem a szó szoros értelmében vett bemutatóról van szó, mivel a közönség a együttes készülő, új műsorából is ízelítőt kap. S hogy miért éppen a Tükröst hívták meg fellépésükre? „Egyrészt azért, mert évek óta szakmai és személyes barátság fűzi a Szőttest a zenekarhoz, nagyon sok fellépésünk a Tükrös zenészei közreműködésével valósult meg. Másrészt azért, mert a Tükrös Magyarország népszerű, szakmailag magas színvonalú zenekara, akik a magyar nyelvterület, nem utolsósorban a Felvidék népzenei hagyományainak jeles őrzői, művelői” - mondta Reicher Gellért. A csütörtöki „bemutatón” az est egyik fele a Tükrösé, a másik pedig a Szőttesé. Ez lesz gyakorlatilag a Szőttes utolsó fellépése ebben az évben. A munka azonban tovább folyik. Az együttes új, sorrendben tizenhetedik egész es- tés műsorát készíti. A pozsonyi bemutató a tervek szerint 2003 májusában lesz. Emellett folytatják a tavaly szeptemberben indult és azóta rendkívül népszerűvé vált Szőttes Gyermekjátszóházak és Táncházak szervezését-rendezését. (e) POLGÁR ANIKÓ A novemberi Kalligram két hangadó tanulmánya világirodalmi komparatisztikai jellegű, s közös vonásuk a női elem hangsúlyozott jelenléte. Az italianista Madarász Imre a bibliai Judit történetének irodalmi feldolgozásait tekinti át, s két reprezentatív példát elemez, a 16. századi Federico Della Valle és a 19. századi Friedrich Christian Hebbel Ladányi-Turóczy Csilla két feminin regénynek tartható alkotást vizsgál. drámáját. Hangsúlyozza, hogy a bibliai alapszöveg háromféle lehetőséget kínál: a szó szerinti értelmezést (Isten egy nő keze által tesz csodát), a hazafias értelmezést (Judit megmenti a népét) és az individualista hősfelfogást (Judit mint nő bosszút áll egy férfin). A szent vagy a profán Judit alakjának megrajzolását elsősorban a korabeli befogadói eljárások befolyásolták. Ladányi-Turóczy Csilla fcét feminin regénynek tartható alkotást vizsgál, s tanulmányában Madarász Imréhez hasonlóan ugyanannak a két kornak, a 16. és a 19. századnak az irodalmi ízlését ütközteti. A 19. századot nála Emily Bronte Üvöltő szelek című ismert regénye, a 16.-at pedig a költőként is jelentős portugál Bernardim Ribeiro egyetlen prózai műve, A sóvárgás könyve képviseli. A legszembetűnőbb párhuzam a regénystruktúrákban és a narráció jellegében érhető tetten. Mindkét mű narrátora a szerzővel ellentétes nemű, továbbá a kerettörténet megadása után másik narrátornak adja át szerepét. Hasonlóságok fedezhetők fel azonban a motívumok szintjén is: a kőris például mindkét műben a halál jelképe. A két összehasonlító irodalomtudományi jellegű tanulmány közé egy izgalmas költészeti blokk ékelődik, mely ezúttal az olvasónak kínál lehetőséget a komparatisztikai vizsgálódásra. A svéd Lars Gustafsson egyetlen versét nyolc költő-fordító tolmácsolásában vethetjük össze. Az azonos pretextus alapján íródott költemények egymásra vetítésének szellemi kalandját csupán egy jelentős tényező zavarhatja: a lap épp Gustafsson kiinduló szövegét nem közli. Intertextuális játékokként is olvashatók Tőzsér Árpád verses „tanulmányai”, melyekben a szerző kortárs költőkről rajzol eleven és líratörténeti szempontból is jelentős portrékat. A számot Almási J. Csaba képei illusztrálják, akit Szabó G. László a vele készült interjú címében „a kifutók fotósának” nevez, s akinek művészetét egyszerre jellemzi az extravagancia és a bensőségesség. Az ő modelljeihez hasonlíthatók Jóry Judit Ágyban, tükörben című regényrészletének női szereplői is, akik állandóan mintha a fényképész lencséje vagy a filmfelvevő kamera előtt mozognának. Bodor Béla Városablak című prózája (mely szintén egy készülő regény fejezete) Milne Micimackóját „urbánus” látószögből írja felül; a szöveghez mellékelt lábjegyzetek az értekező próza tudálékosságát parodizálják. Az emlékezés a kulcsfogalma Bárczi Zsófia leheletnyi iróniával elbeszélt, a hétköznapok misztikumára rávilágító történetének (Az emlékezés borostyánjai), valamint Béla von Goffa memoire- jellegű prózájának is, mely Tálamon Alfonz-Samuel Borkopf regényét folytatja, ill. az egyik szereplő nézőpontjából írja felül. Roger Corman nevéhez háromszázharminc film fűződik (Képarchívum)
