Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-25 / 274. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 25. | Külföld Elutasított menedékszigor Bern. Svájcban tegnap a lakos­ság népszavazáson erősítette meg a jelenleg érvényes mene­dékjogi szabályokat, s elutasí­totta a Svájci Néppárt javasla­tát, hogy az úgynevezett „biz­tonságos” országokból érkező menedékkeresőket ezekbe az országokba toloncolják vissza. A javaslat megrövidítette volna a menedékért folyamodóknak nyújtott ellátás idejét és megtil­totta volna, hogy a kérelmezők ügyük elbírálásának ideje alatt dolgozzanak. (MTI) Csángó nap Romániában Csíkszereda. Harmadik alka­lommal rendezték meg a hét­végén a moldvai csángók be­mutatkozását és támogatását szolgáló Csángó napot Erdély több városában. Fórumon ele­mezték a moldvai csángóma­gyar gyermekek erdélyi ma­gyar nyelvű képzését biztosító Domokos Alapítvány tevékeny­ségét. Hasonló rendezvényeket szerveztek Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, ezen a héten Gyergyószárhegyen tartanak csángó napot. (MTI) Kennedy-gyilkosság: új felvételek Dallas. Újabb amatőr videó­felvétel, hanganyagok és rész­letek kerültek nyilvánosságra a 39 évvel ezelőtti Kennedy-gyü- kosságról, illetve a tragikus sor­sú amerikai elnök életéről. A dallasi gyilkosság napján ké­szült felvételeket még soha nem láthatta a közönség. Ken­nedy elnök és konvoja Dallas utcáin. Az út mentén sokan várják, hogy megpillantsák az elnököt és feleségét. Az akár idillinek is mondható képsor néhány perccel a gyilkosság előtt készült és csak most ke­rült a tragikus nap eseményeit rendszerező texasi múzeum tu­lajdonába. (rtlo) Az imádott elnök (Képarchívum) Dekrétum-ügy: keményebb a CSU Berlin. A bajor Keresztény­szociális Unió (CSU) támogatja az Európai Unió bővítését, mondván, hogy az politikai, gazdasági és kulturális szük­ségszerűség, nincs politikai al­ternatívája, ám Törökországot nem kívánja az EU-tagok sorá­ban látni. Ezt tartalmazza az az Európa-politikai állásfoglalás, amelyet a CSU hét végi kong­resszusán, Münchenben fogad­tak el. A dokumentum elfogad­hatatlannak tartja a CSU szá­mára a Benes-dekrétumokat, valamint azt a törvényt, amely büntetlenséget biztosít a hábo­rú utáni csehszlovákiai kitele­pítések során visszaéléseket el­követők számára. (MTI) Hat halálos ítélet Kínában Pelting. Hat embert halálra ítéltek a héten Kínában, hár­mat gyermekek elrablásáért és eladásáért, további hármat pe­dig váltóhamisításért. A gyer- mekrablási-gyermekkereske- delmi ügyben összesen nyolc fő állt a bíróság előtt. (MTI) Eltűnnek a szépségek. A nigériai főváros repülőterén katonák vigyáznak a lányok biztonságára. (TASR/AP-felvétel) Kétszáz halottja van a Miss World verseny miatt kitört nigériai zavargásoknak Gyilkos szépségkirálynő-választás MTI-HÍREK Kaduna/London. Már több mint 200 ember halt meg azokban a za­vargásokban, amelyek a hét köze­pén kezdődtek az észak-nigériai Ka- dunában. Az összetűzésekre a Miss World szépségverseny megrendezé­se miatt került sor a helyi keresz­tény és muzulmán közösség tagjai között. A feszült helyzet miatt a ha­tóságok kijárási tilalmat vezettek be a városban. A sebesültek számát 600-ra teszik. A szépségverseny szervezői a zavargások miatt a dön­tőt Nigéria helyett Londonba tették át, tegnap már meg is érkeztek a nemzetek szépségkirálynői az angol fővárosba. A döntés nyomán szom­baton némileg már csökkent a za­vargások intenzitása Kadunában, de a helyszíni beszámolók szerint még mindig robbanásveszélyes a helyzet. A rendfenntartó erők folya­matosan járőröznek, a hatóságok a feszült helyzet miatt kijárási tilal­mat vezettek be. Az összetűzéseket az váltotta ki szer­dán, hogy megjelent egy olyan új­ságcikk, amelyet a helyi muzulmá­nok vallásgyalázónak találtak. A This Day napilap írása ugyanis együtt említette Mohamed prófétát és a vüágszépségverseny részvevőit. Eleinte főleg a felbőszült muzulmá­nok léptek fel támadólag, de aztán a keresztények bosszút álltak, és az adok-kapok újabb templomok, illet­ve mecsetek felgyújtásához vezetett. A Reuters jelentése szerint helyi la­kosok elkámpicsorodova nézték, amint a Miss World versenyzői el­hagyják a nigériai fővárost. Egy csa­lódott rajongó Nigéria legsúlyosabb nemzetközi felsülésének nevezte a világszépe-verseny felmondását. Ni­gériában azóta gyakoriak a felekeze­ti összecsapások, hogy a 36 szövet­ségi állam közül tucatnyi szigorú iszlám törvények bevezetését kezdte meg 2000-ben. Az amerikai elnök a NATO-bővítést és az Irak elleni támadást védte Moszkvában George Bush hazatért Washington. George Bush amerikai elnök visszaérkezett Washingtonba ötnapos euró­pai útjáról, amelynek során részt vett a NATO prágai csúcsértekezletén, majd felke­reste Oroszországot, hogy megnyugtassa a moszkvai ve­zetést: az észak-atlanti szer­vezet bővítése nem irányul az oroszok ellen. MTI-HÍREK Később meglátogatott kettőt - Lit­vániát és Romániát - azon hét or­szág közül, amely meghívást ka­pott Prágában a NATO-hoz való 2004-ben esedékes csatlakozásra. Bush óvta az európai demokráciákat a befelé fordulástól. Az agresszív magatartás elnézése egy időre talán elkerülhetővé teszi a konfliktusokat, később azonban nagyobb árat kell fizetni az elnéző magatartásért - mondta. Megfigyelők szerint Ger­hard Schröder német kancellárnak szólt elsősorban a figyelmeztetés, ő ugyanis megígérte a német választá­si kampányban, hogy kormánya fel­tétlenül kimarad egy Irak elleni eset­leges háborúból. A Szentpétervár melletti Puskinban (volt Carszkoje Szelő) Bush biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy Oroszor­szág gazdasági érdekei nem szen­vednek csorbát egy Irak elleni eset­leges háború nyomán. Moszkvát az aggasztja, hogy egy iraki rendszer- váltás esetén az új iraki kormány megvonhatja az érdekelt orosz cé­gektől az iraki olajkitermelés jogát, amint erre egyes iraki ellenzéki cso­portok már tettek is célzást. Irak mintegy nyolcmilliárd dollárral tar­tozik Oroszországnak még a szovjet időkből, s e kinnlevőség behajtására rövid és középtávon nem mutatko­zik más lehetőség, mint az orosz cé­gek iraki olajkitermelése. Másrészt Bush afelől is biztosította Putyint, hogy a NATO keleti irányú újabb ki- teijesztése nem irányul Oroszország ellen. Az amerikai és az orosz elnök megerősítette, hogy közös érdekük a nemzetközi terrorizmus elleni együttes harc. A csecsenföldi válság rendezésének problémáiról mind­két államfő hallgatott a találkozó után rendezett közös sajtóértekezle­ten. Végül az amerikai elnök szom­baton felkereste Vilniust és Bukares­tet. Mindkét helyen tárgyalt az újon­nan meghívott országok államfői­vel, és nagy tömeg előtt beszédet mondott. A litván és a román fővá­rosban egyaránt sokezres tömeg ün­nepelte lelkesen a NATO-tól kapott meghívást és az amerikai elnököt. Kína együttműködne a NATO-val Kínában most folyik az ország külpolitikájának felülvizsgálata és az or­szág az eddiginél szorosabb együttműködésre törekszik a NATO-val - jelentette be Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszter Moszkvában. A kapcsolatok felélénkülését mutatja, hogy diplomáciai források szerint múlt héten kínai küldöttség járt a NATO brüsszeli központjában. Az el­múlt év során a kínai külpolitika lépéseket tett, hogy új irányvonalat kövessen a biztonsági kérdésekben - mondta a kínai politikus orosz kollégájával, Igor Ivanowal folytatott megbeszélései után. (MTI) A cseh miniszterelnök a légtér közös védelméről Visegrádi légvédelem mti-hír Prága. Vladimír Spidla nem ellenez­né, ha a cseh-szlovák közös légvéde­lem tervébe Lengyelország és Ma­gyarország is bekapcsolódna. „A Szlovákiával való együttműködést fejlesztenünk kell. Ha esetleg lehető­ség nyílik ezt az együttműködést még Lengyelországra és Magyaror­szágra is kiterjeszteni, én biztosan nem fogom ellenezni, bár meggyő­ződésem, hogy a legnagyobb lehető­ségek a mi cseh- szlovák együttmű­ködésünkben vannak” - jelentette ki a cseh miniszterelnök. A cseh-szlovák légtér esetleges kö­zös védelmének tervét a cseh védel­mi miniszter vetette fel, és Pozsony­ban az elképzelés kedvező fogadta­tásra talált. Az együttműködés to­vábbi kiterjesztését Lengyelországra és Magyarországra a cseh polgári el­lenzék vetette fel. A cseh kormány nemrégiben végérvényesen elvetet­te azt a tervet, hogy a légvédelmet Gripen típusú vadászgépek vásárlá­sával oldják meg, mert erre jelenleg az országnak nincs pénze. Ugyanak­kor a sajtóban megjelent informáci­ók szerint a közös cseh-szlovák, il­letve visegrádi légvédelem tervének nincs egészen egyértelmű támoga­tása a cseh politikai erők körében. Szaúd-Arábiai adományok ügyében vizsgálódik az FBI Merénylőket pénzeltek? MTI-HÍREK Washington/Párizs. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hév végi lapér­tesülések szerint vizsgálatot folytat annak kiderítésére, hogy közvetve a szeptember 11-i terrortámadások két elkövetőjét segítette-e az a pénz­adomány, amellyel Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetének a fele­sége Kaliforniában tanuló szaúdi di­ákokat támogatott. A The Washing­ton Post beszámolója szerint szaúdi részről elismerték, hogy Haifa al- Feiszal hercegnő, a nagykövet, Bandar bin Szultán herceg felesége jótékonysági célból pénzt adott az Egyesült Államokban tanuló szaúdi állampolgár, Oszama Basznan csa­ládjának. Basznan egy barátja, Omar al-Bajumi ugyanakkor pénz­zel támogatta két honfitársát, akik később részt vettek a New York-i és washingtoni terrortámadásban. Halid al-Mihdar és Navaf al-Hamzi 2000 elején érkeztek Kaliforniába. Al-Bajumi bemutatta őket a San- Diego-i muzulmán közösségnek, és fizette a lakbérüket. Al-Bajumi állí­tólag maga is kapott pénzt a nagykö­vet feleségének nevét viselő számlán keresztül, de ez a szokásos módja annak, ahogy Szaúd-Arábiából a te­hetős családok az Egyesült Államok­ban tanuló diákokat támogatják. Basznan és al-Bajumi már nem tar­tózkodik az Egyesült Államokban, mivel időközben kiderült, hogy nem voltak rendben a vízumaik. A kong­resszus hírszerzési vizsgálóbizottsá­gának a szeptember 11-ét megelőző mulasztásokról készülő jelentése felrótta az FBI-nak és a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), hogy nem vizsgálta meg kellő ala­possággal azokat a nyomokat, ame­lyek a terroristák és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatokra utalt. A19 ter­rorista közül 15 szaúd-arábiai volt és az amerikai sajtóban számos olyan írás jelent meg, amely a szélsőséges muzulmán szervezetek pénzelésé­vel vádolja Szaúd-Arábiát. Párizsban letartóztattak öt férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy isz­lám terrorista tevékenységet folytat­tak. A letartóztatottak között van az a 25 éves algériai férfi is, aki június­ban szökött meg egy holland bör­tönből. Villongások Moszkva és Koppenhága között Bászájev felhívása MTI-HÍREK Berlin. Sámil Bászájev csecsen geril­lavezér, a néhány héttel ezelőtti moszkvai terrorakció kitervelője a Welt am Sonntag című német lap­ban leközölt felhívásban további ter­rorcsapásokat helyezett kilátásba orosz katonai, gazdasági és stratégi­ai objektumok ellen, ha Putyin orosz elnök nem fejezi be a háborút tár­gyalásos úton. A felhívásban, amely a NATO-országok államfőinek szól, Bászájev azt veti az orosz kormány szemére, hogy ki akarja irtani a cse­csen civil lakosságot. A 37 éves Bászájev szerint a NATO-nak fel kell lépnie a háború gyors befejezése, az orosz csapatok kivonása és az oko­zott károk megtérítése mellett. A ge­rillavezér levele nem csak Oroszor­szágot, de „szövetségeseit” is megfe­nyegeti bosszúból elkövetett cselek­ményekkel, ha nem cselekednek. A Welt am Sonntag Aszlan Maszha- dovtól, a moszkvai túszejtő akcióért szintén felelőssé tett csecsen elnök­től is leközölt egy nyilatkozatot, amelyben elhatárolja magát az olyan akcióktól, mint amilyen a moszkvai volt. Beszüntette oroszországi szállításait az egyik legnagyobb dán ipari cég, a Danfoss, miután az orosz vámosok magyarázat nélkül megállították szállítmányait a határon. A vállalat szerint más dán cégeket is hasonló diszkriminatív intézkedések érnek. A dán sajtó szerint az esetek egyértel­műen összefüggnek a két ország kö­zött a csecsének ügyében kialakult válsággal. A Danfoss szerint más dán cégeket is hasonló diszkriminatív in­tézkedések érnek Oroszországban. A legnagyobb Kreml-párti tömörülés, az Egységes Oroszország párt egyéb­ként a dán áruk bojkottjára is felszó­lította az oroszokat. Az izraeliek feloldották a tubaszi mecset zárlatát Mindenkinek terrorista Amerikai katonai felszereléseket szállító hajó haladt át a Szuezi-csatornán Iraki panaszlevél az ENSZ-hez MTI-HÍR Bagdad/Port-Szaíd. A Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz címzett levelé­ben az iraki külügyminiszter arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ- szervezetnek a fegyverzetellenőr­zés felújításáról szóló határozata ürügyet szolgáltat az országa elle­ni háborúra. - Előre el van tervez­ve Irak megtámadása, bármi is le­gyen az ürügy - állítja Nadzsi Szabri a hosszú, zord hangvételű levélben, amelyet tegnap tettek közzé Bagdadban. Az iraki panasz várhatóan nem befolyásolja az ENSZ-fegyverzetellenőrök iraki te­vékenységének szerdára tervezett felújítását. A határozat értelmében Irak december 8-ig köteles bejelen­tést tenni a birtokában lévő bármi­féle tömegpusztító fegyverről, azok előállítására való esetleges képességéről és minden más, nem katonai felhasználású vegyi, bioló­giai és nukleáris programról is. Ha Bagdad a legcsekélyebb mérték­ben is elmulasztja az együttműkö­dést az ellenőrökkel, azt jelenteni fogják az ENSZ-nek esetleges bün­tetőlépés kiszabása céljából. Wa­shington háborúval fenyegette meg Irakot arra az esetre, ha nem teljesíti a határozat előírásait. Az ellenőrök első, 18 fős munkacso­portját mára várják Bagdadba és várhatóan szerdán reggel kezdik meg a helyszíni szemlét. Amerikai katonai felszereléseket szállító hajó haladt át tegnap , a Szuezi-csatornán. Az Egyesült Ál­lamok által bérelt Scan Arctic harc­kocsikat, repülőgép-turbinákat és radioaktív anyagnak számító líti­umelemeket szállít a németországi Wiesbadenből Kuvaitba, a dohai amerikai katonai támaszpontra. Egy katonai nehézfelszereléseket szállító amerikai hadihajó már no­vember 6-án áthaladt a csatornán a Vörös-tenger irányába. MTI-HÍREK Jeruzsálem/Berlin. Saul Mofaz iz­raeli védelmi miniszter szerint Jasszer Arafat palesztin vezető ter­rorista eszközöket vesz igénybe, hogy befolyásolja az izraeli választá­si kampányt. Mofaz kifejtette: a pa­lesztinok a terrorizmus eszközeit nemcsak az izraeliek meggyilkolásá­ra használják fel, hanem arra is, hogy a demokratikus izraeli válasz­tási kampányt befolyásolják. A mi­niszter a kormányzó Likud tömb képviselőjelöltjei előtt beszélt. Ter­roristának minősítette Arafatot Am- rám Micna, az Izraeli Munkapárt új vezére is, aki a Focus című berlini lapnak nyüatkozott. A politikus em­lékeztetett arra, hogy az oslói meg­állapodások felkínálták az új, auto­nóm állam létrehozásának lehetősé­gét. A munkapárti vezető szerint Arafat nem tette meg a megfelelő válaszlépést és nem állította le a ter­rorcselekményeket. Amrám Micna a fentiek ellenére leszögezte, hogy vá­lasztási győzelme esetén hajlandó felújítani a béketárgyalásokat a pa­lesztinokkal. Palesztin részről üdvö­zölték Micna megválasztását a Mun­kapárt élére. Az izraeli hadsereg tegnap délután feloldotta a ciszjordániai Tubasz me­csetének zárlatát. A mecsetet a reg­geli órákban zárták körül az izraeli katonák, mert ott - értesülésük sze­rint - az Iszlám Dzsihád radikális iszlám szervezet egyik vezetője rej­tőzött el. A katonák megadásra szó­lították fel Mohammad al-Kilanit. Később kiderült, nincs a templom­ban, ezért az izraeliek elvonultak a helyszínről. Betlehemben az izraeli hatóságok öngyilkos merényletre ké­szülő palesztinokat tartóztattak le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents