Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-23 / 273. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 23. FÓKUSZBAN: A KÖNYVTÁRAK HELYZETE Ha a hazai könyvtárak a jövőben lépést szeretnének tartani a korral, nem marad más számukra, mint hogy saját maguk nézzenek bevételi források után (Somogyi Tibor felvétele) Szlovákiában az utóbbi években csökken a könyvtárlátogatók száma, az intézmények anyagi gondokkal üzdenek Új korszak - elavult könyvtárak Gyakran hangoztatjuk az utóbbi években, hogy luxuscikk lett a könyv. Nem kis anyagi befektetést kíván azoktól, akik a különböző borúlátó előrejelzések ellenére nem szoktak le az olvasásról. Könyvet persze nem csupán vásárolni, kölcsönözni is lehet. A kérdés csupán az, hogy napjainkban a hazai könyvtárak megfelelő szolgáltatásokat tudnak-e nyújtani, ki tudják-e elégíteni a mai olvasók igényeit. ÖSSZEFOGLALÓNK Luxuscikkeket kínálnak ugyan, de sajnos az ország könyvtáraira, anyagi helyzetükre korántsem alkalmazható a könyvekkel kapcsolatban használt jelző. Igaz, a nem túl rózsás gazdasági helyzet nem csupán a könyvtárakat sújtja, hiszen olyan ágazatokra sem jut elegendő pénz, amelyek esetében életbevágóan fontos lenne - például az egészségügyben. így aztán nem meglepő, hogy a hazai könyvtárak helyzete valahol nagyon-nagyon hátul helyezkedik el a megoldandó gondok listáján. Nagy többségük pénzhiánnyal küzd, alig-alig tudják új kötetekkel gyarapítani az állományukat, a modern technológiák bevezetése pedig szinte utópiának tűnik számukra. Ilyen körülmények között nehéz megfelelni a kor, az olvasók elvárásainak. Ennek tükrében egyáltalán nem hat meglepetésként az a tény, hogy Szlovákiában az utóbbi esztendőkben csökkent a könyvet kölcsönzők száma. Míg a kilencvenes évek elején az ország lakosságának csaknem tizennyolc százaléka látogatta a könyvtárakat, addig egy évtized elmúltával számuk megcsappant: ma már a lakosságnak nem egészen tizenhárom százalékának van érvényes, könyvtárhasználatra feljogosító olvasói igazolványa. Azok a könyvtár, amely kedvező körülmények között dolgozik, szinte fehér hollónak számít. A legtöbb intézmény a célnak nem megfelelő épületben működik, s nem csupán a könyvállomány bővítésének gondjaival küzdenek, hanem munkaerőhiánnyal is. Megfelelő fiatal szakemberekben nincs hiány, ám ők az egyetemen olyan magas szintű képesítést szereznek, hogy azzal sokkal jobban fizetett állásokat választhatnak maguknak, mint a nevetségesen alacsony jövedelmet kínáló könyvtárosságot. A könyvtárak helyzetén az sem sokat javított, hogy két évvel ezelőtt megszületett az új, könyvtárakról szóló törvény, sőt létezik egy Központi Könyvtártanács is, amely a kulturális tárca tanácsadó szervezete. Az említett könyvtártanács ugyan kidolgozott egy stratégiai programot a könyvtárak számára, valamint egy következőt a könyvtárak elektronizációjáról, az Internet-hozzáférhetőség biztosításáról. A programmal tulajdonképpen a szakmabeliek szerint semmi gond nincs, rámutat a szlovákiai könyvtári rendszer hiányosságaira is, csupán egy kérdésre nem válaszol: honnan lehetne a gondok megoldására szükséges anyagiakat előteremteni. A stratégiai program nem foglalkozik azzal sem, hogy a hazai könyvtárak száma és struktúrája megfelelő-e vagy éppen ellenkezőleg. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a közigazgatási reform értelmében a könyvtárak átkerülnek az önkormányzatok hatáskörébe. A fenntartásukhoz szükséges anyagiakat tehát az önkormányzatoknak kell előteremteniük. S ha ezt az önkormányzatok vállalják is, kevés a valószínűsége annak, hogy például a könyvállomány bővítéséhez szükséges pénzt is biztosítani tudják majd. Annak a veszélye az illetékesek szerint nem fenyeget, hogy egyes könyvtárak megszűnnek: egy-egy intézmény megszüntetéséhez vagy összevonásához ugyanis az önkormányzatoknak a kulturális tárca engedélyére is szükségük lesz. Ha azonban a hazai könyvtárak a jövőben lépést szeremének tartani a korral - pontosabban szólva megpróbálkoznának a sokéves lemaradás legalább részleges behozásával -, nem marad más számukra, mint hogy saját maguk nézzenek bevételi források után. Nincs túl sok választási lehetőségük, mert például az érvényes nemzetközi előírások alapján az alapszolgáltatásaikat díjmentesen kell kínálniuk az olvasóknak. Szakemberek szerint a nem ingyenes könyvtári szolgáltatások díjának emelése is alaposan meggondolandó, mert ezzel esetleg ellenkező hatást váltanak ki: azokat az olvasókat is leszoktatják a könyvtárlátogatásról, akik mostanáig igénybe vették szolgáltatásaikat. Megoldást jelenthetnének a könyvtárak anyagi helyzetének javítása szempontjából a szponzorok. Sajnos azonban Szlovákiában egyelőre nem igazán divatos a vállalkozók körében olyan látszólag egyáltalán nem látványos területet szponzorálni, mint a könyvtárak. Nyugat-Euró- pában ennek - tájainkkal ellentétben - már komoly hagyományai vannak, ott kifejezetten megtiszteltetést jelent egy-egy ilyen intézmény anyagi támogatása. Szóba jöhetnek esetleg a különböző alapítványok, amelyeknél a könyvtárak is pályázhatnak támogatásra. Ám az alapítványok száma korlátozott, a pályázók száma pedig a - kulturális élet valamennyi területéről - óriási, így ha nem is lehetetlen, hogy egy-egy könyvtár ilyen úton jusson pénzhez, az mindenesetre elképzelhetetlen, hogy valamennyi szlovákiai könyvtár pályázati támogatás révén oldja meg vagy legalább enyhítse az anyagi gondjait. Kétségbeejtőnek nevezhető az internet-hozzáférhetőség is a könyvtárakban. Ma, az informatika korában, Szlovákiában 160 Internet- hozzáférést biztosító számítógép jut 2600 közkönyvtárra. A tudományos és egyetemi könyvtárakban valamivel jobb, de korántsem kielégítő a helyzet. Hogy mikorra várható változás, előrelépés, egyelőre bizonytalan. Pedig talán nem ártana tudatosítani: a könyvtárak nyújtotta szolgáltatások nem látványosak, ám nagymértékben hozzájárulhatnak az szellemi fejlődéshez, gyarapodáshoz - azt pedig egyetlen társadalom sem engedheti meg magának, hogy erről lemondjon, (t, e) Felújítják a pozsonyi Egyetemi Könyvtár történelmi épületeit A könyvtárak többségével ellentétben a pozsonyi Egyetemi Könyvtár valamivel jobb helyzetben van: már folyik a három történelmi épületének a felújítása, és legkésőbb 2004-ben befejeződik. Fokozatosan modern Multifunkciós Kulturális és Könyvtárközponttá alakul át. Az összköltség mintegy 361 millió korona, ennek feléhez hitellel járult hozzá az Európa Tanács Fejlesztési Bankja. Később újabb összegekre lesz szüksége a központnak, hogy korszerűsíthesse műszaki felszerelését. Lesznek olyan helyiségei is, amelyeket nemcsak az olvasók, hanem a nagyközönség is látogathat - elsősorban kulturális rendezvényekkor. A könyvtár vezetősége örülne, ha bővíteni tudná a számítógépek számát százról háromszázra, melyek fele a nagyközönséget szolgálja. Most a homlokzatot és a tetőt javítják. Utána hozzák rendbe a vízvezeték-hálózatot, a fűtést, a villanyvezetéket és a szellőző-berendezéseket. Új földalatti raktár- helyiségek is készülnek, melyek területe csaknem ezer négyzetméter lesz, ezáltal megoldódik a könyvek raktározása. A felújítás során a könyvtár dolgozói mintegy egymillió kötet hordanak át egyik helyről a másikra, (t) A füleki közkönyvtárat évente 800-an látogatják Kevés a pénzük az állománybővítésre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Fülek. Több mint ötven éve áll az olvasók rendelkezésére Füleken a közkönyvtár, amelynek fenntartója a város. Kötetállományuk megközelíti a negyvenezret, évente pedig 700- 800 olvasót tartanak nyilván. Az olvasók java részét az alapiskolások és a középiskolások alkotják, ezenkívül igen nagy számban a nyugdíjas korosztálybeliek. A rendszerváltás előtt több mint hatvan sajtótermékkel szolgálhatták ki az olvasók igényeit, sajnos ez a szám mára alig éri el a tizenötöt. „Fejlesztésre, állománybővítésre nagyon kevés pénz van, a mai könyvárak mellett szinte alig tudunk valamit vásárolni. Ajándékba kapunk szervezetektől, magánszemélyektől, határon innen és túlról. Jó lenne, ha a kiadók, amennyiben megengedhetik maguknak, egy-egy tiszteletpéldányt küldenének ebbe a régióba, ahol kevesebb pénz jut a könyvtárak fejlesztésére. Az évek óta elfekvő, el nem adott készletekből biztosan jutna néhány példány. Nemzetközi kapcsolataink nagyon jók, állandóan tartjuk a kapcsolatot a Nógrád megyei Balassi Bálint Megyei Könyvtárral. Alig néhány hete a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviseletében meglátogattak bennünket a könyvtárakkal foglalkozó szakosztály képviselői. Nagyon értékes könyvcsomagot kaptunk ajándékba, és a vendégeink elégedetten vették tudomásul, hogy a pénztelenség ellenére is él és dolgozik a könyvtár, mint fontos szellemi bástya a város életében” - nyilatkozta Varga Zsuzsanna, a könyvtár vezetője, (szász) Illusztrációs felvétel Könyvekről, olvasásáról - számokban ♦ Az európai mérce szerint a közkönyvtárak könyvállományát legalább húszévente kellene teljes mértékben felújítani. Ezzel szemben a hazai könyvtárak fejlesztésének jelenlegi ütemében 57 év szükséges a közkönyvtárak könyvállományának felújításához. ♦ 1990 és a múlt év vége közti időszakban mintegy hét százalékkal csökkent a közkönyvtárak könyvállománya. ♦ Szlovákiában a kölcsönkönyvtárakat látogatók száma az elmúlt két évben körülbelül 47 ezerrel csökkent. ♦ Tavaly a könyvtárlátogatók hozzávetőleg 43 százaléka a 15 éven aluliak köréből került ki. ♦ Tavaly a tudományos és a közkönyvtárak látogatói a szépirodalom iránt érdeklődtek a leginkább: a kölcsönzések száma ezen a területen csaknem 8 millió volt. ♦ A legkeresettebb kiadványok között a folyóiratok szerepelnek a második helyen: az olvasók több mint öt és fél millió példányt kölcsönöztek ki. ♦ Tavaly a könyvtárak vásárlással 210 ezer kiadványt szereztek be, ajándékozással pedig több mint 107 ezer példánnyal bővíthették állományukat. ♦ Szlovákiában jelenleg 2000 főre jut egy közkönyvtár. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NYUGATON NÉHOL ESŐ, 6-10 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 07.12-kor - nyugszik 16.04-kor A Hold kel 18.30-kor - nyugszik 10.32-kor A Duna vízállása - Pozsony: 450, apad; Medve: 360, apad; Komárom: 410, változatlan; Párkány: 345, változatlan. A délelőtti órákban viszonylag kedvező hatásokkal számolhatunk. Délutánra csökken a szellemi és fizikai teherbírásunk, kevésbé leszünk képesek összpontosítani a teendőinkre. A közlekedésben és a munkavégzéskor legyünk különösen elővigyázatosak! A reumatikus és mozgásszervi betegségekkel járó fájdalmaink is felerősödnek, de bizonyos bőrbetegségek tünetei is jelentkezhetnek. Az alacsonyabb vér- nyomásúak esetében gyakori lehet a migrénes eredetű fejfájás. Holnap a maihoz hasonló kedvezőtlen hatásokkal kell számolnunk. Közepesen felhős lesz az égbolt. Záporeső, zivatar főként az ország nyugati részében valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 10, az éjszakai pedig 3-7 fok körül alakul. Az esti óráktól délnyugat felől meleg levegő áramlik térségünkbe, ezért holnap napközben már 8-12 fokig emelkedhet a hőmérő higanyszála. Esőkre csak szórványosan számíthatunk. Csapadék hétfőn is csak néhol lesz, az alacsonyabban fekvő vidékeken azonban akár egész nap is tarthatja magát a köd. A levegő nappal 10-14 fokig melegszik fel.
