Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-22 / 272. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 22. Közélet 5 Most kezdődik Szlovákia felnőtt korszaka, és meg kell tanulnunk megbízható szövetségesként viselkedni Úgy érzi, teljesítette választási ígéretét A meghívó csak az első lépés Schuster elnök elégedett TASR-HÍR Természetesen valamennyi nyilatkozó kormánypárti poli­tikus üdvözölte tegnap, hogy meghívót kaptunk a NATO- ba, a kommunista párt és a két nemzeti párt ellenzi csat­lakozásunkat, az országot ko­rábban elszigetelő HZDS állít­ja, mindig is a csatlakozás volt a fő célja, Robert Fico pedig fanyalog. A nyilatkozatokból válogattunk. ÚJ SZÓÖSSZEÁLLÍTÁS Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, parlamenti alel­nöki Hosszú út vezetett idáig, és a meghívó elsősorban a szlovákiai pol­gárok érdeme. Hadd emeljem ki, hogy az MKP is jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az országot meghívják a szövetségbe, mely nem­csak katonai, hanem politikai szem­pontból is fontos: a csatlakozás után stabil, befektetésre érdemes, demok­ratikus értékeket valló államnak szá­mít majd Szlovákia. A meghívó még nem jelent automatikusan tagságot, a ratifikációs folyamat során a parla­ment vezetése minden lehetőséget megragad majd a tárgyalásra. Meg­próbálunk majd lobbizni, hogy a 19 tagország paríamentjei jóváhagyják felvételünket, ezenkívül bizonyítani kívánjuk: Szlovákia a reformok híve és a nemzetközi terrorizmus elleni harc aktivistája. E téren a szlovák parlament nagyon sokat tehet. Peter Weiss, a parlament külügyi bizottságának volt elnöke: Szlová­kia végleg maga mögött tudhatja annak a Meciar-korszaknak a követ­kezményeit, amikor az ország nem­zetközileg teljesen elszigetelődött. A meghívó azonban még nem jelent tagságot, kulcsfontosságú lesz az amerikai szenátus támogatása. Jozef Krakovsky, a szlovák légierő vezérkarának a hadműveleti fő­nöke: Szlovákia felvétele a szövet­ségbe nemcsak sikert, hanem mun­kát és a tagsággal járó kötelességek teljesítését is jelenti majd. A szlovák légierő modernizálását nem befo­lyásolja a csatlakozás, ez továbbra is a gazdasági lehetőségektől függ. Szlovákia fokozatosan közelít majd a szövetség katonai színvonalához. Ján Slota, a Valódi Szlovák Nem­zeti Párt (PSNS) elnöke: Aki azt hi­szi, hogy a tegnapi meghívó megvál­tás Szlovákia számára, az nagyon té­ved. A NATO a Varsói Szerződés tor­zított tükörmása. Aki a csatlakozás híve, az az ország nyugatnak való ki­árusítását támogatja. Rudolf Ziak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) alelnöke: A mozgalom pozitívan ér­tékeli, hogy Szlovákia meghívót ka­pott a demokratikus államok legje­lentősebb védelmi szövetségébe. A Vladimír Meciar vezette párt szerint a tegnapi döntéssel betetőződött az eddigi szlovák kormányok igyekeze­te, és beigazolódott a HZDS állás­pontjának helyessége: a csatlakozás mindig is a HZDS nemzetállami pri­oritásai közé tartozott. Frantisek Sebej, a parlament in­tegrációs bizottságának volt el­nöke: A meghívó bizonyítvány ar­ról, hogy Szlovákia jól viselkedett. Sebejnek - saját bevallása szerint - ezzel 12 éves, a rendszerváltás­tól óhajtott álma teljesült. A meg­hívó azonban nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várjuk a fel­vételt. Most kezdődik Szlovákia felnőtt korszaka: az ország igazi partnerré válik, és meg kell tanul­nunk megbízható szövetségesként viselkedni. Pavol Rusko, az Üj Polgári Szövet­ség (ANO) elnöke, parlamenti al­elnöki Hosszú idő után az ország végre biztonságos szövetségbe ke­rül, ami jótékony hatással lesz Szlo­vákia gazdasági fejlődésére is. Mindez előbb vagy utóbb az élet- színvonal emelkedéséhez, a külföldi befektetések növekedéséhez és sta­bilitáshoz vezet. Rudolf Slánsky, Csehország po­zsonyi nagykövete: A meghívó bi­zonyítja, hogy Szlovákia már stan­dard demokratikus állam. A NATO- tagság után katonai téren is bővül­het a kétoldalú cseh- szlovák együtt­működés, például a cseh-szlovák légtér közös védelme által. Ján Karap, Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) Központi Bizottságá­nak tagja: A kommunista párt ellen­zi Szlovákia NATO-tagságát, szerin­tük a szövetség nem jelent védelmet. AVarsói Szerződés megszűnése után a NATO elveszítette megalapozottsá­gát, megőrizte viszont agresszivitá­sát. A terrorizmus elleni harc csak ürügy a nyugati monopóliumok szá­mára, hogy beférkőzhessenek oda, ahová terjeszkedni akarnak. A KSS a parlamentben kezdeményezni fogja, hogy legyen népszavazás az ország NATO-tagságáról. Anna Malíková, a Szlovák Nemze­ti Párt (SNS) elnöke: A polgárok­nak kellene dönteniük a NATO-tag- ságról, mert a csatlakozással járó költségeket ők térítik adóikból. A népszavazás olcsóbb lesz, ha össze­kötik az uniós csatlakozásról szóló referendummal. Ha Szlovákiát fel­veszik a NATO-ba, a szövetségnek át kellene alakulnia. Robert Fico, a Smer elnöke: Állítja, nem szereti a magasztos szavakat, ezért inkább arra hívja fel a figyel­met, hogy a meghívó nemcsak jelen­tős esemény, hanem hogy a tagság kötelességekkel és negatívumokkal is jár. Szerinte mihelyt szlovákiai ka­tonákat kell majd beverni a NATO színeiben, a lakosság elutasítóan fog viszonyulni a katonai szövetséghez. Fico szerint a csatlakozás nem ered­ményez életszínvonal-emelkedést, nem jelent majd politikai és jogi sta- büitást, valamint nem fog az ország­ba vonzani külföldi befektetőket, vi­szont a katonai kiadások minden­képpen növekedni fognak. Michal Kovác volt államfő: Boldog és reméli, a meghívó Szlovákiába csalogatja a külföldi befektetőket. Szerinte az országnak még soha nem volt kilátása olyan szép és biz­tonságos jövőre, mint most, ha ko­molyan gondoljuk a reformok meg­valósítását. (sza, sita, tasr) Prága. Rudolf Schuster köztársasá­gi elnök a prágai bejelentést köve­tően elégedettségének adott han­got, hogy sikerült teljesítenie az 1999-es elnökválasztás előtt tett egyik legfontosabb ígéretét. Miután lord Robertson NATO-főtitkár kö­zölte, Szlovákia is meghívót kap a szervezettől, Rudolf Schuster kö­zölte, örülne, ha Szlovákia az Euró­pai Unió tagjává válna. „Ez most teljesen más, mint korábban, ami­Pozsony. A lakosság 51 százaléka gondolja úgy, hogy az Észak-atlanti Szövetségen belüli tagságunk növe­li az ország biztonságát, 36 száza­lék szerint nagyobb lesz a tőkebe­kor tagjai lettünk ilyen-olyan szer­vezetnek, miközben senki sem kér­dezte meg, be akarunk-e lépni” - fejtette ki az államfő. Véleménye szerint a NATO nagyobb biztonsá­got jelent, ami a befektetéseknek köszönhetően meghozza majd a kellő gazdasági fellendülést is, s ez­által megváltozik a lakosság 50 szá­zalékának véleménye, akik most el­utasítják a NATO-t. Egyúttal azon­ban arra is figyelmeztetett, a tagság kötelezettségekkel is jár, és még „sok a tennivaló”. áramlás. Majdnem minden harma­dik ember jelentősebb tőkebeáram­lást vár a NATO-csatlakozásunk után, s minden ötödik gondolja úgy, hogy terrortámadásoknak is na­gyobb valószínűséggel válhatunk célpontjává. MEGKÉRDEZTÜK Grigorij Meseznikov szlovák politológust Milyen jelentőséggel bír Szlová­kia meghívása az Észak-atlanti Szövetségbe? Beigazolódott, hogy Szlovákia 1998-tól a változások útjára lé­pett. A NATO-tagság nagyobb bel­politikai stabilitást és a reformtö­rekvések erősödését eredményezi, ugyanakkor fokozza a közép-eu­rópai térség stabilitását. Óriási je­lentőséggel bír, hogy Szlovákia felvételét jelentős mértékben tá­mogatták a visegrádi partnerek. A Szlovák Televízió megbízásá­ból készült közvélemény-kuta­tás szerint a NATO-tagságot a megkérdezettek mintegy 60 %- a támogatja. Nem kevés ez? Több felmérés készült, és a leg­utóbbiak szerint valóban csökkent a csatlakozáspártiak száma, de még mindig a lakosságnak több mint az 50 százaléka támogatja a tagságot. Ez szolid támogatottság, és a pozitív válaszok elemzése után leszögezhető: öt évvel ez­előtt is a lakosságnak több mint a fele támogatta a csatlakozást, ám a mostani támogatottság erősebb és kvalifikáltabb, azaz létezik egy erős réteg, mely szilárdan kitart a csatlakozás mellett. Ezért a jövő­ben sem valószínű, hogy 50 szá­zalék alá csökken az igennel vála­szolók száma. A kommunisták a parlament­ben kezdeményezni fog­ják, hogy a csatlakozásról legyen népszavazás. Szükség van erre? A népszavazás teljesen megalapo­zatlan. Szlovákia nem valamilyen államalakulatba, hanem egy nem­zetközi szervezetbe kapott meghí­vót, és a csatlakozásról elég a kor­mánynak és a parlamentnek dön­tenie. Jogi és politikai szempont­ból a referendum egyaránt fölösle­ges, mert a kommunistákon és két parlamenten kívüli párton kívül az összes releváns politikai erő támo­gatja a NATO-tagságot. A kommu­nisták csak megpróbálják elhódí­tani a nemzeti pártokkal rokon­szenvező polgárokat. Politikai gyengeségükből adódóan másra nem futja, így próbálják felhívni magukra a figyelmet, (sza) Milyen véleménnyel van a NATO-meghívóról? I Határozottan pozitív 3 Inkább pozitív, mint negatív Uj Inkább negatív, mint pozitív B Határozottan negatív I | Nem tudja Forrás: Polis Slovakia MEGKÉRDEZTÜK Juhász Ferenc magyar védelmi minisztert Milyen rövid távú együttműkö­dést tart megvalósíthatónak Szlovákia és Magyarország hadserege között? Történelmi sorsunk, múltunk, a hadsereg szervezése, műszaki fel- készültsége arra predesztinál és szinte kötelez bennünket, hogy együttműködjünk a speciális ké­pességek kialakításában vagy bi­zonyos orosz haditechnika felújí­tásában. Technológiák, eljárások akár közös szervezetek kialakítá­sára is mód nyílik. Két szomszéd államról van szó hasonló hagyo­mányokkal, kultúrával - együtt­működésre vagyunk ítélve. Példá­ul a légierő korszerűsítésében, a légtérellenőrzésben vagy egy kö­zös területvédelmi alakulat létre­hozásában, ha erre szükség lesz, és ha Szlovákia is így akarja, (jl) Minden ötödik megkérdezett terrortámadástól tart Tagság és biztonság TASR-HÍR Az amerikai nagykövetség előtt több volt az újságíró, mint a tüntető, a rendőrök számáról már nem is beszélve Maroknyian a NATO ellen Pozsony. „Nem kérünk a NATO- ból!” - skandálta mintegy 50 tüntető tegnap a pozsonyi Hviezdoslav té­ren. A jobbára tizenéves - anarchis­tákból és pacifistákból álló demonst­rálok Szlovákia NATO-tagsága és a NATO léte ellen tüntettek az ameri­kai nagykövetség előtt. „A NATO úgy sem tud megvédeni bennünket semmitől” - állították, az egyik álar­cos fiatal azonban úgy vélte, akkor is megvédenének, ha nem lennénk ta­gok, mivel öt szomszédunk közül három tagja a szövetségnek. A dél­után négyre hirdetett demonstráció helyszínén még negyed ötkor is több volt az újságíró, mint a tüntető. A rendőrök nyomasztó létszámfölény­ben voltak, feladatuk azonban csak az amerikai nagykövetség közvetlen környékének védelmére korlátozó­dott. Az öt óra tájban érkező tucat­nyi rohamrendőr is csak a tiltakozók elvonulását biztosította. Egy utcá- nyira a tértől már semmi sem zavar­ta az Óváros hangulatát, (lpj) Álarcok és transzparensek mögé bújva. A Hviezdoslav tér közepén álló NATO-pavilon két tartóoszlopa közé kifeszí­tett transzparens szerint a szövetség csak uralkodni akar felettünk, fő célja a gazdag országok érdekeinek védelme. A fiatalok között felbukkant néhány nyugdíjas korú NATO-ellenzőt azonban főleg a csatlakozással kapcsolatos kiadások érdekelték: szerintük a növekvő védelmi kiadásaink miatt nem emelik majd nyugdíjukat. (Lubos Pile felvétele) Hosszabb távú hatás várható: a NATO-tagság erős lökést ad a Szlovákiában letelepedő külföldi befektetések számára A meghívó nem erősítette a szlovák koronát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tegnapi NATO-meghívó ellenére a korona egyáltalán nem erősödött az euróhoz és az amerikai dollárhoz viszonyítva, éppen ellen­kezőleg, 5 fillért veszített az euróhoz képest. Megfigyelők szerint a várat­lan fordulat két tényezőnek köszön­hető: egyrészt a pénzpiac mozgatói már beépítették várakozásaikba a NATO-tól érkező jó hírt, másrészt a kurzusokat mozgató londoni szék­helyű bankok lefölözték árfolyam- nyereségüket és a korona eladására játszottak. Hosszabb távon termé­szetesen vitathatatlan a NATO-tag­ság előnye; az elemzők úgy látják, a külföldi befektetők nagyobb bizton­ságérzettel áramoltatják hozzánk tő­kéjüket, mint eddig. „A NATO-tag­ság erős lökést adhat a Szlovákiában letelepedő közvetlen külföldi befek­tetések számára, ez a hatás a velünk szomszédos, az észak-atlanti szerve­zetben már évek óta tevékenykedő országokban is megnyilvánult” - mondta Marek Gábris, a CSOB elem­zője. Robert Nemcsics gazdasági mi­niszter úgy látja, egész régiónkra vo­natkozó bizalomerősödésről van szó, ennek dacára a tőkebeáramlás csak fokozatosan erősödik majd. Pa­vol Ondriska, a Slavia Capital analiti­kusa némileg szkeptikus hangot ütött meg, amikor azt mondta, a NA­TO-tagság hatását nem kell túlbe­csülni, mivel egyszerre hét állammal bővül a szervezet, ami szétforgácsol­hatja az erőket, (ú, sita, tasr) A cseh rendőrség már a határon megnyerte a háborút Nem fenyeget terrorakció MTI-HÍR Prága. A cseh rendőrség a tüntetők elleni háborút már az államhatáron megnyerte - mondta tegnap Jirí Ko- lár, a cseh rendőrség országos pa­rancsnoka. Hozzátette, sokat segí­tettek a külföldi titkosszolgálatok, amelyek mindent megtettek annak érdekében, hogy minél kevesebb ember utazhasson Prágába. Ezzel magyarázta, hogy miért kevesebb a tüntető, mint az várták. Stanislav Gros belügyminiszter megismételte: nincs olyan információjuk, hogy ter­rortámadás készülne. A rosszallások ellenére megjelent az ukrán állanfő Kucsma is megérkezett MTI-HÍR Prága. Leonyid Kucsma ukrán ál­lamfő tegnap délután Prágába érke­zett, jóllehet Brüsszel nem küldött meghívót neki a NATO-csúcstalálko- zóra. Kucsma állítólag azt tervezi, hogy ma részt vesz az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülésén, részlete­sebb prágai programja nem ismere­tes. Csehország kedden adott beuta­zási vízumot az ukrán elnöknek. Brüsszel az utóbbi napokban ismé­telten megerősítette, hogy Kucsmát nem szívesen látná Prágában. Wa­shingtoni diplomáciai források ugyancsak megerősítették, hogy az amerikai politikusok közül Prágá­ban senki sem kíván Kucsmával ta­lálkozni. Az amerikaiak azért bírál­ják élesen az ukrán államfőt, mert szerintük Kolcsuha-radarokat adott el Iraknak, s ezzel megsértette az EN SZ-embargót. Húsz százalék egy párttal sem rokonszenvez Már a Smer vezet TASR-HÍR Pozsony. Másfél hónappal a válasz­tások után 19,2 százalékkal a Smer a legnépszerűbb párt - mutatja a statisztikai hivatal közvélemény-ku­tató intézetének november első fe­lében készült felmérése. A legerő­sebb ellenzéki párt, a HZDS itt csak a második: Vladimír Meciarékat 18,1 százalék választaná. Az SDKÚ a szavazatok 15,7, az ANO 12,3, az MKP 9,8, a KDH pedig 8,8 százalé­kot kapna. A választásokon 6,6 szá­zalékot szerző kommunista párt tá­mogatottsága 7,4 százalékra nőtt. Akárcsak a választásokon, most is csak ez a hét párt jutna a parlament­be. Ivan Gasparovic HZD-je 2,7, a PSNS 2,6, míg az SNS 2,3 százalék­kal maradna a törvényhozáson kí­vül. Minden ötödik ember határo­zottan azt állította, hogy egyetlen párttal sem rokonszenvez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents