Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-21 / 271. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 21. Hans Blix elutazott Bagdadból, s reméli, hogy a szavakat tettek is fogják követni Amerika katonát kért Udajt tartották eddig apja lehetséges utódjának. Most azt találgatják, hogy kegyvesztett lett-e a kedvenc. (Képarchívum) Újabb konfliktusforrás Sáron és Netanjahu között Micna fölényesen nyert MTI-HÍREK Washington is követni akarja az EU példáját Lukasenko kitiltva kefolyamatot, amelyet még Jichák Rabin meggyilkolt miniszterelnök indított el. Benjámin Netanjahu exkormányfő, a Saron-kabinet új külügyminisztere kizárta a nagykoalíciót a jobboldali-konzervatív Likud tömörülés és az Izraeli Munkapárt között a januári választások után. „A nemzeti egységkormány újbóli létrehozása Micna szélsőséges álláspontja miatt lehetetlen” - mondta. Ezzel ellentmondott Ariel Saronnak, aki újabb egységkormány mellett szállt síkra. A Likud november 28-án tartja vezetőválasztását, amelyen Sáron és Netanjahu párharca várható. „Micna és Sáron egyetértenek egy palesztin állam megalakításával, én azonban ellene vagyok” - jelentette ki Netanjahu. Öt palesztint - köztük egy 15 éves serdülőt - agyonlőttek izraeli katonák kedden a késő esti órákban Ciszjordánia északi részén, Túl- Karmban. A hadsereg szerint az áldozatok valamennyien az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű fegyveres csoporthoz tartoztak. A csoport közel áll az Arafat vezette Fatah mozgalomhoz. Az izraeli akció során további tíz palesztin megsebesült. beutazását területükre. A tizenötök a külkapcsolatok tanácsának keddi brüsszeli ülésén vitatták meg a vízumtilalmak kérdését. Nem hivatalos értesülések szerint Lukasenko mellett a listán eredetileg összesen 52 név szerepelt. A lépésre az adott okot, hogy az unió megítélése szerint az Fehéroroszországban folyamatosan romlik a helyzet az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartása szempontjából. Az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy Minszk tavaly december óta rendre elutasította az EBESZ ottani misszióján dolgozó diplomaták vízumhosszabbítási kérelmeit, s ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tette a képviselet működését. Szupertárca az USA-ban Washington. Nagyon nehezen, de végül mégis óriási többséggel szavazta meg az USA szenátusa az amerikai történelem talán legnagyobb kormányzati átalakítási tervét, amelynek lényege, hogy létrejön egy belbiztonsági szuperminisztérium. A Bush elnök nevéhez kapcsolódó tervről hónapokon át zajlott a vita. Komoly kétségeket hangoztattak demokrata és a velük rokonszenvező liberális beállítottságú republikánus szenátorok, ugyanis bármenynyire hihetetlennek hangzik is, anélkül kellett voksolniuk a törvényhozóknak, hogy a kormány megmondta volna, mennyibe fog kerülni a grandiózus átszervezés. A szuperminisztériumnak 140 ezer tisztviselő fog dolgozni. (MTI) Konferencia Afganisztánról Berlin. Németország december elején újabb Afganisztán-kon- ferenciát kíván rendezni Bonnban. A tanácskozás célja, hogy mérleget vonjanak az eddigi teljesítményről és kijelöljék az újjáépítés következő szakaszait. Egy évvel ezelőtt, az első Af- ganisztán-konferencián a közép-keleti ország legfontosabb törzsei és népcsoportjai kilenc napig tartó tárgyalások után megegyeztek abban, hogy a tálibok uralma után átmeneti kormányt állítanak fel. (o) Iraki tábornok dán őrizetben Koppenhága. A helyi rendőrség őrizetbe vette a Dániában élő Nizar al-Hazraji volt iraki tábornokot, és vádemelést javasolt ellene az észak-iraki kur- dok ellen 1988-ban vegyi fegyverrel elkövetett tömeggyilkosság miatt. A dán rendőrség 2001 októbere óta folytat vizsgálatot az ügyben, kurd menekültek panasza alapján, akik szerint al-Hazraji bűnrészes volt abban a vegyi támadásban, amelynek több ezer kurd esett áldozatul. A 64 éves al- Hazraji tagadja a vádat. Ő a legmagasabb rangú iraki katonatiszt, aki eddig megszökött a Szaddám Húszéin által vezetett országból. (MTI) Milosevics börtönben marad Belgrad. Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze ellenzi a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ideiglenes szabadon bocsátását. „Milosevics a börtönben is megkaphatja a szükséges gondozást, a pernek a rendes mederben kell tovább folynia” - jelentette ki tegnap Beígrádban a svájci állampolgárságú főügyésznő, a szintén ott tartózkodó Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után. Előzőleg egy brit és egy szerb ügyvéd azt indítványozta, hogy rossz egészségi állapota miatt egy évre helyezzék szabadlábra a jugoszláv exelnököt. (MTI) Del Ponte ismét állította: a körözött háborús bűnös Ratko Mladics boszniai szerb parancsnok Beígrádban él és teljes mozgásszabadságot élvez (Képarchívum) London/Washmgton/Larnaca. Nagy-Britannia megkapta a fölkérést Washingtontól katonák küldésére egy esetleges Irak elleni fellépéshez. Hans Blix, az ENSZ fegyverellenőreinek vezetője kétnapos tárgyalások után, tegnap elutazott Bagdadból. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Geoff Hoon brit védelmi miniszter nem volt hajlandó részleteket elárulni az amerikai felkérésről, mondván: a parlament alsóházában hétfőre tervezett vitában kívánja ismertetni azt. Hangsúlyozta, Nagy- Britannia felkészült egy esetleges háborúra, a kormány azonban még nem hozott döntést a brit részvétel méretéről. Ugyanakkor Hoon szerint a hivatalos washingtoni kérés nem jelenti azt, hogy elkerülhetetlen az Irak elleni háború. Arra figyelmeztette viszont az iraki vezetést, hogy az ország légi tilalmi övezeteiben járőröző brit és amerikai repülőgépek elleni támadások „hatással lesznek annak megítélésére”, miként teljesíti Irak az ENSZ határozataiban előírt kötelezettségeit. Sir Michael Boyce vezérkari főnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a brit tűzoltók országos munkabeszüntetései aláássák egy Irak elleni katonai akció előkészületeit. A következő hetekre tervezett háromszor nyolcnapos sztrájk túlterheli a hadsereget, mivel a tűzoltók helyettesítése a hadsereg 19 ezer katonáját - a hivatásos hadsereg egyötödét - vonja el a mindennapi védelmi feladatok ellátásától. Hans Blix, a fegyverzetellenőrök (UNMOVIC) vezetője és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezérigazgatója kétnapos tárgyalások után, tegnap reggel elutaztak az iraki fővárosból. „Építő szellemű tárgyalásoBudapest. Medgyessy Péter miniszterelnök olyan felajánlásokat tesz a NATO-csúcson, amelyek nem kerül többe 30 milliárd forintnál. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kedden közölte: Magyarország vállalja, hogy részt vesz a biológiai és vegyi fegyverek elleni védekezésben, segítséget nyújt a szállításban, és azonnal bevethető logisztikai századot ajánl fel. Részt vesz a NATO közös felderítő rendszerének tervezésében és fejlesztésében, a légi utántöltési kapacitás megteremtésében, illetve vállalja, hogy a jövőben beszerzendő Gripen vadászgépeket olyan fegyverzettel szereli fel, amelyek képesek együttműködni más NATO-tagállamok rendszereivel. Emellett megvizsgálják a helikopterpark fejlesztésének lehetőségeit is. Juhász Ferenc elmondta: az azonnal bevethetőség eleinte 3 ezer katonát érint. Az ajánlásokat 2004-től folyaMoszkva. Oroszország tudomásul veszi a NATO újabb keleti bővítését, de változatlanul fenntartásai vannak a folyamattal kapcsolatban, és nagyobb beleszólási lehetőséget kér a szövetség döntési mechanizmusába a májusban Rómában létrehozott Oroszország- NATO Tanács keretein belül. Ezt Szer- gej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetője hangoztatta, hozzátéve: a NATO nem csak ellenségképét veszítette el a hidegháború után, de láthatóan nem tudja kezelni a tavaly szeptember 11. után jelentkezett új kihívásokat sem. Leszögezte ugyanakkor: ezek az új fenyegetések ugyanúgy veszélyt jelentenek Oroszország bizkat folytattunk Bagdadban, és nagyon reméljük, hogy a szavakat tettek is fogják követni” - mondta Blix a lamacai repülőtéren. Az ENSZ leszerelési szakértőinek egy része az UNMOVIC, illetve az IAEA vezetőjével együtt elhagyta Irakot, egy másik csoport azonban az országban maradt, hogy előkészítse a terepet azon kollégáik számára, akik a jövő héten érkeznek Irakba, és várhatóan november 27-e tájékán megkezdik a teljes körű ellenőrzési munkát. A bagdadi illetékesek ígéreteinek első komoly próbájára december 8-án kerül sor. Addig az iraki kormány köteles átadni az ENSZ szakértőknek azt az átfogó jelentést, amely számot ad az országban folytatott matosan szeretnék megvalósítani. Szakértők szerint a hatékonyság növelése érdekében a NATO-t úgy szeretnék katonai vezetői átalakítani, hogy az egyes tagállamok - különösen a kicsik - csak részfeladatokat vállaljanak. A drága, nagy és minden haderőnemre koncentráló nemzeti hadseregek kora lejárt, különösen a Magyarország méretű országoknak fölösleges például egy kis légierőt fenntartania, aminek működtetése nagyon drága, azonban ereje a szövetség egészéhez képest elhanyagolható. A feladatok megosztása erősíti a tagok egymásra utaltságát, gyengíti az egyes nemzetek önvédelmi erejét, viszont értelmet ad a szövetségnek, mely együttesen így erősebbé válik, és az együttműködés szempontjából racionálisabbá teszi az egyes államok védelmi kiadásait. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a főváros közelében alakítanák ki Magyarország NATO-felajánlása után az újabb amerikai támaszpontot, tonságára is, így Moszkva és a szövetség ma gyakorlatilag egy csónakban evez. Csecsenföldre és Irakra célozva szorgalmazta, hogy a NATO törölje eszköztárából a kettős mérce alkalmazását: a terroristák jókra és rosszakra, a tömeg- pusztító fegyvereket birtokolni akaró államok barátokra és ellenségekre történő felosztását. A bővítés kapcsán a Kreml-tisztség- viselő a hidegháborús reflexek továbbélését vélte felfedezni a döntés mögött. Úgy vélte: a jövő nem a szövetségi rendszereké, hanem a szeptember 11. utánihoz hasonló koalícióké, amikor az azonos érdekű országok egy-egy konkrét kérdésben egymás segítségére sietnek. Megjegyezte, hogy az afganisztáni háborúban Oroszország összes tiltott fegyverkezési programjáról. Irakban tegnap egy hónapra betiltották az elnök idősebb fia, Udaj Húszéin által kiadott Babel című napilapot, mert „nem tartotta magát a tájékoztatási minisztériumtól kapott utasításokhoz”. A Babel, amely Irak legbefolyásosabb és legnagyobb példányszámú napüapja, időről időre még azt is megengedte magának, hogy bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, és a bagdadi legfelső vezetésben buijánzó korrupciót. Ez volt az egyetlen iraki lap, amely naponta közölte a nyugati sajtó Irakkal kapcsolatos tudósításait és rendszeresen beszámolt az amerikai-iraki konfliktusról. ahová 20-25 rakétaindítót telepítenének. Minderre csak akkor kerül sor, ha Magyarország csadakozik az USA rakétavédelmi programjához. „A honvédelmi tárca vezetése szorgalmazni fogja, hogy részt vegyünk az amerikai rakétavédelmi programban, mert ez növelné az ország biztonságát”- mondta a lapnak Bocskai István. A tárca kommunikációs igazgató-helyettese szerint ez nem azt jelenti, hogy ballisztikus támadó rakéták megsemmisítésére készült ellenrakétákat telepítenének ide. Az biztos, hogy a ha lesznek rakéták, vagy rakétát megsemmisítő rendszerhez tartozó bemérő- illetve átjátszóállomások, akkor ezeket amerikai katonák működtetnék, amerikai költségen. A Magyar Hírlap szakértőkre hivatkozva megállapítja: Magyarország részvételi szándéka nem több, mint gesztus, mivel az összvédelmi ernyő kiépítése még el sem kezdődött, és nem született döntés európai kiterjesztéséről sem. (o-o) nyújtotta az egyik leghathatósabb segítséget az USA-nak, míg a NATO potenciálja gyakorlatilag nem volt kihasználva. Kérdésesnek nevezte azt is, hogy a 26 tagúra bővülő NATO egyáltalán tud-e majd hatékonyan működni. Jasztrzsembszkij leszögezte, hogy a legutóbbi tagfelvétel sem hozott katonai fenyegetést Oroszország számára, és ez valószínűleg így lesz most is. Az immár volt szovjet tagköztársaságokat is magába foglaló bővítés viszont pszichológiailag gyakorol rossz hatást az orosz közvéleményre, különösen az, hogy a demokratikus intézmények védelmére hivatkozó NATO befogadja az orosz kisebbségekkel szemben diszkriminatív politikát folytató balti államokat. Jeruzsálem/Túl-Karm. Amram Micna volt tábornok, az észak-izraeli Haifa polgármestere lett az Izraeli Munkapárt új vezetője, akinek megválasztásához - saját vereségét elismerve - a párt eddigi első embere, Benjámin Ben Eliezer volt védelmi miniszter is gratulált. így Micna lesz a párt miniszterelnök-jelöltje is a január 28-ra előre hozott izraeli választásokon, habár az előrejelzések szerint aligha tudja majd megszorítani a jobboldali Likud tömb jelenlegi kormányfőjét, Ariel Saront. A Munkapárt keddi szavazásán - amelyen csaknem 120 ezer páttag vehetett részt - az előzetes hivatalos adatok szerint Micna 62 százalékot kapott, 28 százalékkal a második helyre szorult Benjámin Ben Eliezer, aki a múlt hónap végén felbomlott, 20 hónapot megélt nemzeti egységkormány védelmi minisztere volt. Micna a párton belül a békeszámyat képviseli, s több nyilatkozatában leszögezte, hogy véget akar verni a vérontásnak. Jasszer Arafat palesztin vezető tegnap közölte: kész tárgyalni Amrám Micnával, hogy sikerre vigyék a béMTI-HlR Washington. Az amerikai kormányzat támogatásáról biztosította, hogy az EU-tagállamok többsége beutazási tüalommal sújtja a fehérorosz elnököt és legközelebbi munkatársait. Az USA hasonló korlátozásokat helyezett kilátásba Minszkkel szemben. Az orosz hírügynökség kérdésére adott ilyen választ az amerikai külügyminisztérium sajtószolgálata, azzal összefüggésben, hogy - az EBESZ-csúcs megtartására készülő, s ezért a szankciókat nem támogató Portugália kivételével - az uniós országok megtiltották Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök és hét másik magas rangú minszki vezető Moszkva. Szinte valamennyi orosz újságíró-szövetség és szakmai érdekképviselet vezetője aláírta tegnap azt a nyűt levelet, amelyben az érintettek Vlagyimir Putyin elnökhöz fordulnak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá az orosz törvényhozás által a moszkvai túszdráma után elfogadott sajtótörvény-módosítást. A honatyák döntése értelmében a média a jövőben nem számolhat be a Dubrovka színházban történt túszszabadító akció technikai részleteiről, nem mutathatja be a kommandósokat, irányítóikat és segítőiket. TUos a kommandós akciókat ellenző, valamint a terroristák propagálásának minősíthető vélemények közzététele is. Igor Jakovenko, az orosz újságíró-szövetség főtitkára már elfogadása után a cenzúra felélesztésének nevezte a törvénymódosítást. Érvelése szerint a nyilvánosság kizárása szinte korlátlan hatalmat biztosítana a titkosszolgálatoknak. Maguk az aláírók is elismerték, hogy a sajtó vétett hibákat Berlin. Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszterről közölt portrét tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ). Megállapítja, hogy Juhász különösen körültekintően akar eljárni a védelmi miniszter kényes posztján, mert számára ez a tárca kormányzati karrierjének nem a végét, hanem a kezdetét jelenti. Az 1960-as születésű miniszter lehet az MSZP következő elnöke és a következő külügyminiszter, röviden szóla moszkvai túszdráma során, de érvelésük szerint ez nagyrészt a hatalmi szervek felkészületlenségének következménye volt. A túszdráma napjaiban egyebek mellett azért érte kritika a médiát, mert azonnal és részletesen beszámolt arról, hogyan tudott néhány túsz elmenekülni a színházépületből, holott a televíziókat a terroristák is nézték. A politika rossz néven vette azt is, hogy az NTV interjút készített Movszar Barajewel, a terroristák parancsnokával. Nem a sajtó, hanem a túszok evakuálását végző állami szervek felelősségét állapította meg a liberális Jobboldali Erők Szövetsége, amely kedden fejezte be társadalmi vizsgálatát. A párt szerint a hivatalosan 128 halálos áldozat többsége megmenekült volna, ha jobban megszervezik a gázmérgezett sérültek kórházba szállítását és ellátását, valamint a biztonsági szervek nem titkolják hosszú ideig, hogy milyen gázt használtak az akció során. A felelősök személyének megállapítását is követeli a párt. va: Juhász a politikai jobboldal központi alakjának, Orbán Viktornak a jövendő ellenlábasa, azé az Orbáné, aki három évvel fiatalabb ugyan, de négy évig már volt miniszterelnök. Mint a FÁZ úja, a rivalizálás egyértelmű, s a magyar politika új kulcs- fogalma, a polgárság körül forog. Orbán évekkel ezelőtt fölfedezte a terepet, s most a szocialisták követik őt a „polgári baloldallal”. Juhász az idei év választásai után diadalmasan jelentette ki: „Orbánt leváltotta a polgárság.” Újabb amerikai támaszpont Budapest közelében 20-25 rakétaindító telepítésére Magyar felajánlások a NATO-nak ÖSSZEFOGLALÓ Jasztrzsembszkij: a NATO nem tudja kezelni a szeptember 11. utáni kihívásokat Moszkva fenntartásait hangoztatja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Túszdráma: nem a média, az állami szervek a felelősek Tiltakozó orosz sajtó MTI-JELENTÉS FAZ-portré a magyar honvédelmi miniszterről Juhász - Orbán riválisa MTI-JELENTÉS
