Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-19 / 269. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 19. 9 Riport Zömmel külföldi vadászok vesznek részt a vadászatokon, de mostanában már nem megy ritkaságszámba a tehetősebb hazaiakból verbuválódott csapat sem Az ember, akit egy életre rabul ejtett az erdő Kezdetben gyámoltalanok (Somogyi Tibor felvételei) Erdeinknek még akkor is van varázsa, ha általunk őket is utolérte a globalizáció, s nagyon sok helyen összetéveszthetőek Európa egységesülő szemétdombjával. Szlovákiában a rendszerváltás után megszűnt az egységes erdőgazdálkodás, fairtássá aljasult ez a korábban oly nemes tevékenység. SOÓKY LÁSZLÓ A teremtés koronája néhány évre elfeledte, hogy két emberöltőre van szükség ahhoz, hogy egy-egy fa kivágásra alkalmassá váljon, a pillanatnyi haszon reményében pusztasággá változtatta a dombhátakat éppúgy, mint az ártéri erdőket. Szerencsére akad még tájaikon néhány megszállott, aki mindenét feláldozza a természet, az erdő, ezen belül a vadvédelemért. Közülük egy Orémusz György, a bajcsi fácános vezetője, aki Hrádokban végezte el az erdészeti szakközépiskolát, és 1966. október 4-én lett Bajcson a főerdész helyettese. Abban az időben már létezett a fácános, a madarak félvad tenyésztésére voltak berendezkedve, mivel akkor a természetes szaporulat még olyan szinten volt, hogy nem kellett mesterséges szaporításhoz folyamodni. 1966- 76 között például természetes szaporulat mellett is elérték a vadászatonként! 1000-1500 lelőtt fácános terítéket, úgy, hogy csak a kakast lőtték. Orémusz György 1974-től 1982-ig erdészeti hivaMinden lövő egy-egy puskatöltögetőt és vadszámlálót kap. talnokként dolgozott, majd visszakerült Bajcsra, ahol azóta is a fácános vezetője. Ez a fácános egy a tótmegyeri erdőgazdaság részlegei közül, s kizárólag vad- gazdálkodással foglalkozik. A vadászterület nagysága 3781 hektár, ebből 820 hektár az erdő, a többi szántó és egyéb terület. A fácánokat naposcsibe korukban veszik át a tótmegyeri keltetőből, s helyezik el azon a farmon, amelyen eredetileg tyúkokat neveltek, később biztonsági fűtéssel látták el, és átalakították fácánnevelésre. A fácáncsibéket itt gondozzák tízhetes korukig, majd átviszik az erdőben található kifutókba, ahol már természetes körülmények között élnek tovább. A vadászterület legnagyobb részét a nagyszombati érsekségtől bérlik, ez év végén jár le a szerződésük, már kérvényezték a bérlet meghosszabbítását, választ azonban nem kaptak. A fácánokat fokozatosan szoktatják hozzá az erdei élethez, kezdetben nagyon gyámoltalanok, a védekezőképességük az időjárás viszontagságai és a dúvadak ellen is lassabban fejlődik ki, mint a természetes szaporulatban felnövőké, de a gének idővel visszaállítják a természetes rendet. Ugyanúgy jelzik és félik a betolakodót, mint a vadon kikelt társaik, de velük ellentétben nem tartanak az embertől. Orémusz György elmondta, évente 14-15 ezer fácáncsibét nevelnek, közülük mintegy 13-14 ezret tudnak kiengedni az erdőbe, a három kibocsátó helyre. Ekkor kezdődik a személyzet és a vadőrök legnehezebb munkája, mert a fácánok védtelenek a dúvadakkal szemben, meg kell őrizni őket, mert nagy területeket kóborolnak be. Egy alkalommal, amikor kísérletképpen meggyűrűzték a madarakat, a fácánostól harminc kilométerre eső vadásztársaságtól is kaptak visszajelzést, miszerint ott lőttek a gyűrűzött fácánokból. A félig vadon nevelt madarak, ha túlélik a vadászokkal folyatott ádáz ütközeteket, képesek a reprodukcióra s nem ritka, hogy az ilyen fácántyúkok nagyobb fészekaljat vezetnek a következő évben, mint vadon nevelkedő társaik. A vadásztársaságokkal ellentétben az állami fácánosok területein nemcsak a kakasokat, hanem a fácántyúkokat is lövik, közülük is rendszerint a tapasztalatlan fiatalokat, a megmaradó öreg tyúkok kevés tojást raknak, ezért van szükség a mesterséges telepítésre. A tótmegyeri erdészeti felügyelőség éves bevételi terve 16 millió korona, ebből a fácános mintegy 6 milliót termel ki. A vadászatokon zömmel külföldi vadászok vesznek részt, de mostanában már nem megy ritkaság- számba a tehetősebb hazaiakból verbuválódott csapat sem, amely ha 1000 fácánt terít, nagyjából félmillió koronát fizet ki az egynapos szórakozásért. Bajcson őz- és nyúlvadászat is folyik, korábban bérvadászokkal lövették a nevelt vadkacsákat is. A fácánosban kibocsátott madarak kilövési aránya eléri a 70 százalékot, ami az előző éveket túlélőkkel együtt 13-14 ezer kilőtt vadat jelent. Ezt az eredményt ötfős segédszemélyzettel, valamint a két vadőr, Tankó László és Sukola Zoltán áldozatos munkája révén érik el. Ottlétünkkor egy hattagú vegyes csapat vadászott, a két szlovák, egy-egy osztrák, angol és dél-afrikai bérvadász azon a napon 881 fácánt lőtt még úgy is, hogy az egyik szlovák puskás 225 tölténnyel mindössze öt fácánt ejtett. Ami feltűnő volt, az a vendéglátók abszolút professzionalizmusa, figyelmessége és a vendég kiszolgálásának a természetessége. Minden lövő egy-egy puskatöltögetőt és vadszámlálót kap, akik minden hajtás után elszámolnak a lelőtt madarakkal és szavatolják a vendég kényelmét. A lelőtt fácánokat nyomban a hajtások befejezése után zsigerelik, csak utána kerülnek az aggatékra. Az egyik vendégvadász, Venzel- sent József Bécsben él, 1944-ben Budapestről került Ausztriába. Gyakran jár mind Magyarországra, mind ide, Szlovákiába vadászni, elsősorban azért, mert itt még ma is elég bő a vadállomány, kedvére szórakozhat, s viszonylag olcsón hódolhat a vadászszenvedélyének, másrészt magas szintű kiszolgálásban részesül. Szívesen jár Somogyba is, oda szarvasvadászatra. Ahhoz, hogy a vadászidényig ké- nyeztettet fácánok felrepüljenek és sportmadárrá emelkedjenek, kitartó, fegyelmezett és összeszokott hajtócsapatra van szükség. A bajcsi fácánosban folyó vadászatokon ezt a szerepet rendszerint a Selmecbányái erdészeti szakközépiskola tanárai és diákjai vállalják, akik minden vadászatra autóbusszal érkeznek. Közülük kerülnek ki azok a kürtösök is, akik vadászkürtjeikkel jelzik a hajtások kezdetét és végét, s ők fújnak búcsúztatót az elejtett vadaknak is. Ez a 18. században alapított iskola nagyon sok kitűnő természetA vadászat befejeztével fenyőágból készített ravatalra teszik a terítéket. védőt bocsátott már útjára, s közülük számos magyart. Jelenleg is több felvidéki diákjuk van, sőt Csintalan Anita személyében még erdészjelölt lány is. Az iskola baráti kapcsolatot tart fenn az alapító jogutód soproni erdészeti iskolával, amely Trianon után költözött el Selmecbányáról. A vadászat befejeztével fenyőágból készített ravatalra teszik a terítéket, kiértékelik az aznapi eredményeket. Sötétedik már, amikor a teríték mellett meggyújtják a máglyákat, s imbolygó fényüknél vadászkürtök jelzik a vadászat befejezését. Orémusz György kint él az erdei vadászházban, távol a nyüzsgéstől, mégis közel a világhoz, mert a világ a vadászaton keresztül nap mint nap bekéredzkedik otthonába. Élete a vadászat, a vad nevelése és a vadvédelem. Három gyermeke közül kettő az ő hivatását választotta, biztosítottnak látszik az erdőjáró Orémusz dinasztia folytonossága. Amíg ők, valamint a hozzájuk hasonlóan gondolkodó emberek élnek, a remény is él tovább, hogy itt-ott megmarad a természet egy-egy érintetlen darabja, hogy azok is gyönyörködhessenek benne, akik kéjjel szennyezik erdeinket. Szász Gábor főerdész Orémusz György, a bajcsi fácános vezetője Ez hazavitte
