Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 19. KOMMENTÁR Vészmadarak szárnya MOLNÁR NORBERT Letört a vészmadarak szárnya, nem jöttek be a katasztrófa-forgató­könyvek a hét végi Magyar Állandó Értekezlettel kapcsolatban: aki meg akar egyezni, az meg is fog, még ha a fél lábát kell adnia, akkor is. Olyan megoldást találtak a Máért résztvevői, amely gyógyír lehet a hó­napok óta húzódó szlovák-magyar ellentétekre. Ha ezt Pozsony nem fogadja el, nem a fél lábát, de a kisujján a körmét sem hajlandó áldoz­ni a jószomszédi viszonyért. Mikulás Dzurinda kormányfő pedig ezzel esedeg kockára tehetné az MKP kormánytagságát, ami finoman fogal­mazva is felelődenség. Főleg egy vélt sérelem miatt. Dzurinda állítólag még mindig nem vetette el egy ellentörvény esedeges meghozatalá­nak ötletét, amit az ellenzék szíves örömest megszavazna, ez viszont ellentmondana a koalíciós szerződésnek, amelyben az áll: nem lehet kikerülni a koalíciós partnereket a döntéseknél. Dzurinda nemzeties- kedése egyelőre megfejthetetíen, de csak kibúvik egyszer a szög a zsákból. Azt ugyanis ne feledjük: Pozsony csak azt kifogásolta, hogy magánszemélyek kapnának oktatási-nevelési támogatást Magyaror­szágtól abban az esetben, ha magyar iskolába jár gyermekük. A módo­sítás szövege világos: nem magánszemélyek fogják kapni a támoga­tást. Ezek után minden kifogás kukacoskodás és mondvacsinált prob­léma. Egyszerűen nem akar megegyezni. Félelmetes volt olvasni a Pravda szombati kommentárját, amely komoly lépések megtételére sürgette a szlovák kormányt a kedvezménytörvény miatt egy nappal azelőtt, hogy annak módosításáról döntöttek. Talán elkezdtek valakik rettegni, hogy meg fog kelleni egyezni, mert egyenesednek a kanya­rok? Hasonlóan szánalmas volt végignézni a Fidesz cseleit, beleszá­mítva Duray Miklós budapesti sajtótájékoztatóját is, amelyet a fiatal demokraták szerveztek. Míg Németh Zsolt volt magyar külügyi állam­titkár a mindenki által elfogadható szövegen még megpróbált módosí­tásokat eszközölni, ám belátva, hogy ez a próbálkozása sikertelen lesz, aláírta a dokumentumot, Duray egy budapesri szállóban sajtózott ar­ról, hogy botrány lesz, valaki nem fogja aláírni, valami úgysem lesz rendben. Az MKP ügyvezető alelnöke saját kérésére került ki a Máért- ra utazó küldöttségből. Több kérdés merülhet fel, azzal kapcsolatban, miért nem ment Pestre: Félt, hogy eredményesen zárul a találkozó? Attól félt, hogy részese lenne egy kompromisszumnak, amelyet agya elfogad, de szíve nem? Vagy egyszerűen szembe akart szállni az MKP- val, a magyar kormánnyal, a többi legitim határon túli magyar képvi­selővel, hogy megmutassa: még létezik? Minden válasz rossz, a kérdé­seket pedig másképpen nem lehet föltenni. Úgy tűnik, lassan kelepcé­be csalja egymást a Fidesz és Duray Miklós. Minisztériumi huzat PÁKOZDI GERTRUD Á parlament által elfogadott kormányprogram legnagyobb hibájául el­lenőrizhetetlenségét rótta fel az ellenzék. Állítja, hogy hemzseg az ál­talánosságoktól, konkrétum alig van benne. Majd az állami költségve­tés számai fejezik ki pontosan a kormányprogramban leszögezett egyértelmű reformcélokat - válaszolja erre a miniszterelnök. Figye­lembe véve, hogy a kormány már bejelentette a megszorító intézkedé­seket, általános a vélemény, hogy mégiscsak megnyugtatóbb lenne, ha számon kérhetőbb adatokat tartalmazna az új kormány programja. Lássuk tehát, mennyire van összhangban a kormányprogram kiemelt céljaival a jövő évi költségvetési tervezet, amelynek végső változatára ugyancsak a múlt héten bólintottak rá a kormánytagok. Senki sem két- li, hogy a megszorító intézkedésekre épülő büdzsé megszavazása előtt a parlamentben olyan törvénymódosításokat hajtanak végre, amelyek nélkül azonnal felborulna a költségvetési kiadások és bevételek vi­szonylagos egyensúlya. A törvénymódosítási sorozat már meg is kezdődött, a szavazógépezet olajozottan működik, így nem várható, hogy a költségvetés parlamenti vitája során esedeg enyhítenek valamit a januártól várható szociális megszorításokon. A lakosság kezdheti a takarékosabb háztartásvezetést, már amely családban még tudnak min spórolni. A jelzett áremeléseket a lakosság zöme már-már bele­törődve fogadja, legfeljebb azon ütközik meg, hogy ugyanazok, akik a választások előtt még viszonylag bőkezűen osztogattak, most pirulás nélkül vonnak meg olyan juttatásokat, amelyekre maguk is rábólintot­tak. A kisember ismét megállapítja: a politika mindig is úri huncutság volt, és az is marad. A költségvetés-tervezetben azonban olyan meg­lepő tételek is vannak, amelyek semmiképpen sem egyeztethetők össze a kormánynak azzal a gyakran kinyilvánított szándékával, hogy mindent megtesz az olcsóbb államért. A tervezet számol például a képviselők, az államfő, a kormánytagok stb. fizetésének 5 százalékos valorizációjával. Takarékoskodási törekvéseknek itt tehát semmi jele, és az sem valószínű, hogy az ellenzék padsoraiból éppen e költségve­tési tétel esetében tesznek majd módosítási (azaz lefaragást) javasla­tot. A tervezet ezen kívül számos „érdekes” tételt tartalmaz. Köztük például a munka-, szociális és családügyi minisztérium épülete hom­lokzatának felújítására és ablakainak cseréjére szánt közel 109 milliót. E minisztériumban valóban „huzat” van, de átvitt értelemben. Meg­kérdőjelezhető - főképp a sürgősség szempontjából - a hivatalnoki, vasúti rendőrségi és hivatásos katonák részére szolgáló lakások építé­sére előirányzott 465 millió korona is. Az ilyen és ehhez hasonló téte­lek különösen szemet szúrnak olyan helyzetben, amikor a lakosság ré­szére már kiadták a takarékossági jelszót. NEUE ZÜRCHER ZEITUNG A független svájci lap tegnap Po­lémia Magyarország uniós csat­lakozásáról címmel, Orbán aggó­dik a szuverenitás miatt alcím­mel közölte tudósítója, Andreas Oplatka írását. A szerző részlete­sen ismertette az uniós csatlako­zással kapcsolatos alkotmánymó­dosítás körüli vitát, majd kitért arra, hogy Orbán Viktor nemrég megismételte követelését, amely szerint a magyar parasztoknak, valamint a kis- és közepes válla­latoknak nagyobb támogatást kell nyújtani, hogy biztosítva le­gyen túlélésük az unióban. Egy­ben arra is figyelmeztetett, hogy a külföldi vállalatoknak nyújtott adókedvezmények felszámolása esetén 150 ezer munkahely szűnhet meg. „Medgyessy Péter kormányfőnek az uniós tagjelöl­tek múlt heti varsói találkozóján tapasztalt megnyilvánulásai ha­sonló álláspontra engednek kö­vetkeztetni” - írta Oplatka, és idézett Medgyessy Péternek a Gazeta Wyborcza című lengyel lapnak adott interjújából. Ebben a miniszterelnök ltifejtette, hogy az EU által a jövendő tagoknak felajánlott mezőgazdasági támo­gatás és annak tervezett időtar­tama elfogadhatatlan. TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A gázfűtésért a következő évben háztartásonként körülbelül hat­ezer koronával fizetünk többet - ír­ja a napilap. Dana Krsákovára, a Szlovák Gázművek szóvivőjére hi­vatkozva közli, hogy a háztartáso­kat három kategóriába csoportosít­ják. Az elsőbe azok tartoznak, ame­lyek havi fogyasztása nem haladja meg a 200 köbmétert (ezekben főként főzésre használják a gázt), s ezekben a havi kiadások körülbelül 30 koronával emelkednek. A máso­dik csoportba azok a háztartások tartoznak, amelyek legfeljebb 1700 köbmétert fogyasztanak havonta (a főzésen kívül például víz melegí­tésére is fordítják a gázt); az ilye­nek esetében a havi költségek már 200 koronával ugranak meg. A leg­magasabb növekedés természete­sen ott várható, ahol fűtenek is a gázzal: havonta körülbelül 500 ko­- Gazember! Szóval te terjeszted rólam azt a rágalmat, hogy megelégszem ötezer koronánál kisebb csúszópénz- rónával. A gáz drágulása nyomán a zel is? (Marabu rajza) fogyasztói árak szakértők szerint- 0,7 százalékkal emelkednek. NATO-csúcs: semmit sem lehet kizárni a feszült világpolitikai helyzetben - egy esetleges terrorista támadást sem Prága, a megszállt cseh főváros Megszállt városhoz kezd ha­sonlítani ezekben a napok­ban Prága. Tekintettel arra, hogy ma este a cseh főváros­ba érkezik George Bush ame­rikai elnök, hogy részt ve­gyen a NATO-csúcstalálko- zón, amelyre 46 ország leg­felsőbb vezetői jelezték érke­zésüket, Prágában hétfőtől kezdve szigorú biztonsági in­tézkedések léptek életbe. KOKES JÁNOS Ezek igencsak megkeserítik az egyszerű prágai polgár vagy a vá­rosba látogató turista életét. A Moldva-parti metropolis központ­jában szemmel láthatóan egyre több a katonákkal megerősített rendőrjárőr. Lezárták a tanácsko­zás fő színhelyének, a Kong­resszusi Központnak a széles kör­nyékét, a Visegrádot, a Hradzsint, a Reprezentációs Ház és a Hilton Szálló környékét, majdnem 200 iskola néhány napos szünidőt ren­delt el, a városközpontban levő hivatalok bezártak, holnap meg­szakad a közlekedés az autópályá­kat összekötő, városon átvezető főútvonalon, s korlátozták a Ruzy- néi repülőtér forgalmát is, mert annak most elsősorban az ország­ba érkező több ezer vendéget kell fogadnia. A belvárosban egyre nő a bedeszkázott kirakatok száma, mert a tulajdonosok utcai zavar­gásoktól tartanak. A cseh hadse­reg készültségben van, s az ország légterét amerikai vadászgépek vi­gyázzák. Az egyszerű prágai pol­gár azt is észrevette, hogy mind­ezek következtében tovább rom­lott, mégpedig lényegesen, a tö­megközlekedés, holott az árvíz után az amúgy sem volt teljesítő- képessége magaslatán. A különféle anarchista és balolda­li szervezetek több mint negyven utcai rendezvényt jelentettek be a hatóságoknak; tiltakozni kíván­nak a NATO és a globalizáció el­len. A Csehszlovák Anarchisták Szövetségének vasárnap délutáni felvonulásán még csak mintegy 200-250 fiatal vett részt, s a tün­tetés rendbontás nélkül zajlott le. Tegnap már legalább ötszázan tüntettek a kapitalizmus ellen. A szervezet az egész hétre több szín­helyet is lefoglalt akciói számára. Néhány felvonulásuk a Kong­resszusi Központ körüli lezárt te­rületet is érinti. A hatóságok ed­dig ezeket a meneteket nem tiltot­ták be. Ezeken a pontokon konf­rontáció fenyeget, mert az anar­chisták jelezték, hogy át akarnak vonulni az általuk eltervezett út­vonalon, s állítólag ebben a rend­őrség sem akadályozhatja meg őket. Ma a kommunisták „NATO- ellenkonferenciát” tartanak, amelyre 25 európai országból ér­keznek küldöttek, s nem fognak hiányozni a szlovák és a magyar kommunisták sem. A tanácskozás célja: biztonságpolitikai alternatí­vát felmutatni a NATO ellen, még­pedig valamiféle másfajta összeu­rópai alapon, s amelyben közpon­ti helyet kapna Oroszország. Hol­nap délután a kommunisták nagy­gyűlést tartanak az Óvárosi téren, majd felvonulás következik a bel­városon át a cseh kormányhivatal épülete elé. Ugyancsak holnap várják Prágába az olasz radikáli­sok, a Ya Basta szervezet különvo- natját. Az olaszok 2000 szeptem­berében, a Világbank elleni prágai tüntetéseken a kemény magot al­kották, s ha megérkeznek, bizo­nyára most sem fognak kezes bá­rányként viselkedni. A cseh ha­tárokon egyébként nagyon meg­szigorították az ellenőrzéseket; eddig már több száz külföldit nem engedtek be az országba. Számos helyen hosszú órákig kell vára­kozni a határon. Az idegenrendé­szet a beutazás megtagadását nem indokolja, s pontos adatokat sem közöl. A leghevesebb NATO- ellenes tüntetéseket csütörtökre, a csúcstalálkozó első napjára vár­ják a hatóságok. A korábbi NATO-csúcsokon - el­térően az Európai Unió vagy a Nemzetközi Valutaalap legmaga­sabb fórumaitól - még nem voltak globalizáció- vagy kapitalistaelle­nes megmozdulások. Most azon­ban a tiltakozási hullám a katonai szervezetet is elérte. Prága ezért izgalmas, sőt egyes vélemények szerint viharos napokra számíthat. A hatóságok 10-12 ezer tüntetővel számolnak, akik egy része kül­földről érkezik a cseh metropolis­ba. A cseh anarchisták viszont a maguk részéről 5-6 ezer fiatal tün­tetőről beszéltek eddig. Mindenesetre Stanislav Gross bel­ügyminiszter több mint 12 ezer rendőrt és néhány ezer katonát rendelt a fővárosba erre a hétre. A rendőrök és a katonák vasárnap óta folyamatosan érkeznek a fővá­rosba, s „csatasorba” állnak. A két Prága egyes véle­mények szerint viharos napokra számíthat. évvel ezelőtti helyzethez képest most a felszerelésük és a kiképzé­sük is már jobb, s Jifí Kolár orszá­gos rendőrfőparancsnok egyér­telműen leszögezte: a rendőrök most már nem fogják hagyni ma­gukat „veretni” a tüntetőktől, ha­nem aktívak lesznek. „Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy valamit mi provokálnánk ki” - hangsúlyozta a miniszter. Azt is kijelentette, hogyha nem sikerült biztosítani a rendet, vagy pedig a rendőrök megengedhetetlen erő­szakhoz folyamodnának, akkor ő távozik tisztségéből. Egyértelmű­en azt is világossá tette, hogy a rendőrök készek vízágyúk és könnygáz bevetésére, attól azon­ban nem kell tartani, hogy orosz mintára valamiféle mérgező gázt vetnének be. „Az ilyesmi határo­zottan kizárt” - hangsúlyozta a rendőrparancsnok is. Gross úgy látja, hogy a hatóságok­nak két fő veszélyforrással kell szembenézniük: az utcai zavargá­sok és a terrorizmus fenyegetésé­vel. A zavargásokról már volt szó. Ugyanakkor a miniszter azt sem zárja ki, a hatóságok felkészültsé­gét látva, illetve a szigorú bizton­sági intézkedések következtében a tüntetések végül is nyugodtabbak lesznek, mint ahogy azt szinte mindenki várja. „Ez lenne a leg­jobb” - mondta a miniszter. Ami pedig a terrorista támadás veszélyének elhárítását illeti, ezen a téren a NATO, illetve az ameri­kaiak segítették ki a cseheket, mert Prága úgy vélte, hogy saját ereje ehhez nem elegendő. Prága és Washington megállapodása alapján november közepétől a hó­nap végéig a NATO amerikai va­dászgépei ellenőrzik a cseh légte­ret, a határon pedig egy AWACS gép fog állandóan járőrözni. A cseh légtérben a hazai repülőgé­pek mellett állandóan legalább öt­hat amerikai F-16-os vadászgép fog cirkálni. Jaroslav Tvrdík védel­mi miniszter azt is bejelentette, hogy a csúcs napjaira korszerű ra­kétarendszert telepítenek Prágá­ba, felkészülve minden eshetőség­re. A tanácskozás színhelyein mes­terlövészek vannak elhelyezve, s úgy tudni, legalább két komman­dó - egy cseh és egy amerikai - is bevetésre készen áll. A készültség nem véletlen, hiszen a NATO tör­ténetének eddigi legnagyobb, s el­ső kelet-európai csúcstalálkozójá­ról van szó. A belügyminiszter sze­rint Prágának nincsenek olyan in­formációi, hogy bármiféle terro­rista akció fenyegetné a csúcstalál­kozót, a mai feszült nemzetközi helyzetben azonban kizárni sem­mit sem lehet. Az uniósok hűek maradnak ahhoz a chiraci elvhez, amely kizár bármiféle együttműködést a szélsőséges erőkkel Gyűjtőpártban a franciaországi jobboldal DÉSI ANDRÁS Valéry Giscard d’Estaing és Edouard Balladur megálmodta, Jacques Chi­rac megvalósította - több évtizedes megosztottság, széthúzás után uniót alkotnak a francia jobbközép erők. Vasárnap hivatalosan is megalakult a Chirac mögött felsorakozó gaulle- isták (RPR), konzervatív liberálisok (DL) és centristák (UDF) gyűjtőpártja. Az UMP névre hallgató politikai formáció élére nagy több­séggel Alain Juppé volt kormányfőt választották. Bordeaux polgármes­terének az egyelőre kétéves pártel­nökség ugródeszka lehet a 2007-es államfőválasztáshoz. Igaz, mindeh­hez egy másik ambiciózus személyi­ségnek, Nicolas Sarkozy belügymi­niszternek is lesz még egy-két szava. A francia jobboldal számára törté­nelmi premiernek számító UMP lét­rejöttében komoly szerepe volt az idei választásoknak. Jean-Marie Le Pen előretörése és a baloldal össze­omlása nyomán az eddig egymással is vetélkedő jobbközép erők sorra fe­jet hajtottak az Élysée-palotából irá­nyított uniópárti törekvések előtt. Az eredmény nem is maradt el: az egység Chiracnak egy másodüt, igaz már csak ötéves államfői periódust, a jobboldalnak pedig abszolút több­séget hozott a törvényhozásban. „Ünneprontónak” egyedül Francois Bayrou maradt. Bár a centrista hon­atyák többsége átpártolt az UMP- hez, az UDF elnöke és szűk köre el­lenáll a nyomásnak - a vélemények sokszínűségét féltve a felülről, rajta­ütésszerűen levezényelt egységesí­téstől. Juppé - szakítva a gaulle-iz- mus központosító államhatalmat, a francia szuverenitást előtérbe állító törekvéseivel - az UMP-t modern Európa-párti és decentralizáló erő­ként képzeli el. A francia jobbközép gyűjtőpárt elsődleges feladata ugyan a köztársasági elnök és a Raf- farin-kormány politikájának támo­gatása, az UMP-t - Jósé Maria Aznar spanyol Néppártjának mintájára - új politikai gondolatokat kidolgozó la­boratóriumnak is szánják. Elsősor­ban olyan témákban, mint a foglal­koztatottság, a közbiztonság és a nyugdíjak - az UMP tagjai a Le Figa­róban közzétett felmérés szerint e kérdéseket tekintik az elkövetkező időszak legfontosabb feladatainak. Az uniópárt ugyanakkor hű marad ahhoz a chiraci elvhez, amely kizár bármiféle együttműködést a szélsőjobboldali erőkkel. Az intéz­ményesített egység és Juppé számá­ra az első komoly próbát a 2004-es európai parlamenti, ületve francia regionális-kantonális választások je­lentik majd. A politikai teret egyelőre uraló UMP komoly kihívást intéz a francia baloldal felé is, amely mindmáig nem heverte ki a megren­dítő választási vereséget. A kudarc nyomán a kommunisták és a zöldek a túlélésért küzdenek, míg a szocia­listáknál a különböző irányzatok kö­zött ádáz küzdelem folyik a politikai színpadról kivonult Lionel Jospin utódlásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents