Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-18 / 268. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 18. A szlovák-magyar barátság jegyében Pozsony. Ma délután félötkor tartják összejövetelüket a Szlovák- Magyar Baráti Társaság helyi klubjának tagjai a Klarisszák utcai Városi Könyvtárban. A találkozó vendége Stefan Markus, a Szlovák Köztársaság volt magyarországi nagykövete, aki ismerteti a magyar- országi szlovák kisebbség életével kapcsolatos tapasztalatait, és beszámol a mai Magyarország polgári és politikai életéről, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kárhozat útja (amerikai) 16,18, 20.30 OBZOR: Beszélj vele (spanyol) 18, 20.15 MLADOSÍ: Cseh filmnap: Valami Alenkából 17, Zengjük a dalt! 19 PÓLUS - STER CENTURY: Dons Plum Bar (amerikai) 19, 21 A kárhozat útja (amerikai) 14.35, 16.55, 19.15, 21.35 Beszél vele (spanyol) 17.35, 22.05 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30, 16.25, 18.30, 20.30, 22.30 Stuart Litde, kisegér 2. (amerikai) 15.30 Akismenő (amerikai) 15.25,19.55 A5.35,18,20.25 Sexy Boys (francia) 15.20 Kocka 2. (kanadai) 14.45, 16.45, 18.45 Jelek - Signs (amerikai) 17.20, 19.30, 21.45 Jégkorszak (amerikai) 15.15,17.10 Szökés Budára (cseh-szlovák) 20.45 AU PARK - PALACE: A kárhozat útja (amerikai) 15.15, 17.30, 19.45, 22 Beszélj vele (spanyol) 18.15,20.30,22.45 Dons Plum Bar (amerikai) 14.55,16.55, 18.55, 20.55 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.25,16.25,18.30,20.35 Libido-Vissza az ösztönökhöz (amerikai) 14.15,16.15 Szökés Budára (cseh-szlovák) 18.45, 21.20 Mexikói utazás (mexikói) 16.50, 21.25 A vörös sárkány (amerikai) 17.20, 20, 22.35 A kismenő (amerikai) 16.40 A Bourne- rejtély (amerikai-cseh) 22.10 Jelek - Signs (amerikai) 14.50, 17.05, 19.20, 21.35 Jégkorszak (amerikai) 16, 17.55, 19.55 A kaptár (amerikai-angol-német) 15 XXX (amerikai-cseh) 17, 19.35 Kegyetlen örömök (szlovák) 19.10 Különvélemény (amerikai) 18,21 KASSA TATRA: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 17 Kocka 2. (kanadai) 20 CAPITOL: Darázsfészek (francia) 16, 18, 20 ÚSMEV: A kárhozat útja (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Szerelem a végzeten (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Jelek - Signs (amerikai) 17, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Jelek - Signs (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az arany markában (amerikai-kanadai) 15, 17.30, 20 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.45, 18 Atomcsapda (amerikai-angol) 15, 17.30, 20 Hangyák a gatyában 2. (német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 15.45 Jelek - Signs (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A kárhozat útja (amerikai) 17.15, 19.45 A kismenő (amerikai) 16.15, 18.15, 20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14, 16, 18, 20 Mérges pókok (amerikai) 20.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 14.15 A vörös sárkány (amerikai) 15, 17.30, 20 XXX (amerikai-cseh) 14.45,17.15,19.45 Anyanyelvűnk fejlődése a Kárpát-medencében Három gondolkodó, három könyv. Válaszok a kérdésre: létezik-e etika korunkban, és milyennek is kellene lennie? Esszék egy őrült világról Egy Nobel-díjas magyar író, egy ugyancsak Nobel-díjas lengyel költő, író és németalföldi kultúrtörténész. Ami - egyebek mellett - közös bennük: a 20. század (ahogy egyikük jellemezte) „őrült világának” tanúiként, történelmi viharainak átélőiként vetették papírra gondolataikat, és mindhárman a Kalligram Könyvkiadó műhelyében találkoztak. Egy- egy esszékötetük ugyanis a Kalligram Eseje elnevezésű szlovák nyelvű sorozatában látott napvilágot. MISLAY EDIT A véletlen műve-e vagy tévedhetetlen kiadói éleslátás - ezt most nem tudnám megmondani, egy dolog azonban bizonyos: a Kalligram remekül időzítette Kertész Imre A száműzött nyelv című műve szlovák változatának megjelentetését. A friss irodalmi Nobel-díj révén (amelyet az író december 10-én vesz át Stockholmban) bizonyára a szlovák irodalmi életben is nagyobb érdeklődést vált ki a Vyhnany jazyk címmel Juliana Szolnokiová ' tolmácsolásában megjelent kötet, mint az talán egyébként várható lenne. A könyvek bemutatóján, melyet a közelmúltban Pozsonyban a Prasná Basta kávéházban tartottak Vladislav Gális Kertész könyvének ismertetése kapcsán elmondta: Bármennyire paradoxonként hat is, Kertész Imre a háború után „előnyösebb” helyzetben volt, mint azok a sorstársai, akik a holokauszt borzalmait átvészelve Nyugat-Eu- rópában vagy az Egyesült Államokban folyatták életüket. Kertész a szocializmus abszurd világának, belső emigrációjának „köszönhette”, hogy nem az öngyilkosságot választotta, mint nem egy nyugatra került túlélője a holokausztnak. „Kertész arra keresi a választ - mondta egyebek mellett Gális -, hogy miképp és milyen nyelvvel érdemes beszélni a holokausztról. Hogy meg lehet-e érteni a holokausztot, és ha igen, milyen összefüggésekben és szinten, és mi következik ebből. Kertész Imre alapkérdése a holokauszttal kapcsolatban a következő. Az aki túlélte a holokausztot szenvedésével az emberi megismerést gazdagította- e, vagy csupán az emberiség hihetetlen hanyatlásáról tett tanúbizonyságot, amely nem rejt magában semmiféle tanulságot, és amelyet legjobb lenne mihamarabb elfelejteni. Kertész civilizációs traumaként, meghatározó eseményként értelmezi a holokausztot, amely után új időszámításnak kell következnie.” Tegyük hozzá, a magyar író e nézetével nincs egyedül, hiszen jó pár művész feltette a kérdést: létezhet- e egyáltalán a holokauszt után művészet? Johan Huizinga (1872-1945) esz- széiből Kultúra a kríza (Kultúra és válság) címmel Adam Bzoch ültetett át szlovákra egy kötetnyi válogatást. Arról, hogy mennyiben és miért aktuálisak ma is a németalföldi szerző gondolatai, Miroslav Marcelli élvezetes kiselőadásából tudhattunk meg egy s mást. Marcelli bevallotta, hogy a kötet meglepetést szerzett neki is, mivel mind ez ideig csupán Huizinga nagyobb lélegzetű munkáival találkozott. „A könyv első esszéje megerősített egy régi meggyőződésemben: gyakran hangoztatom, menynyire fontos egy könyv első mondata - mondta Marcelli. - Ezzel a könyvel is így van ez. Nagyon fontos az első mondata, és további olvasásra ösztönző. így hangzik: Őrült világban élünk. 1935-ben, amikor Huizinga ezt kijelentette, ennek a mondatnak profetikus értéke volt.” Marcelli azonban óva intett attól, hogy Huizinga esszéiben csupán a próféciákat keresse az olvasó, mert több van bennük. Huizinga nem csupán Cassandraként a közelgő vihart jósolja meg. Ő korának analitikusa is egyben. Annak a kornak, amely talán a legnagyobb megrázkódtatásokat hozta az európai civilizációnak. Olyan kataklizmát, amilyenre azóta sem volt példa. Amikor eszmék semmisültek meg és megkérdőjeleződött a fejlődés fogalma is. „Lehet, hogy számunkra ez a kételkedés már nem annyira elsőrendű, talán már megszoktuk, hogy a fejlődés fogalommal óvatosan kell bánni - vélekedett Marcelli. - Huizinga éppen arról beszél nekünk, mi mindent hoz ez magával, milyen következtetések vonhatók le abból, hogy kissé túl könnyen mondtunk le a fejlődés fogalmáról, és más fogalmakat és kiindulási helyzeteket részesítettünk előnyben.” Huizinga úgy látta, nem a gazdaság, a tudomány - a kultúra válsága jellemző korára. Ez ösztönözte mélyreható vizsgálatra, elemzésre. Nem kínál persze naivan egyszerű használati utasításokat, hogyan is lehet ebből a válságból kilábalni, ennek ellenére kitapintható nála a kiútkeresésre törekvő igyekezet. Mit tehetünk még? Próbáljunk meg tenni valamit! - Miroslav Marcelli szerint ez Huizinga üzenete a mai olvasóinak. Czeszlaw Milosz, a Nobel-díjas lengyel költő író és esszéista, aki élete során csaknem az egész világot bejárta, a legtöbbet fordított középeurópai szerzők közé tartozik, sőt egyesek őt tartják a kelet-európai diktatúrák legavatottabb ismerőjének. Válogatott esszéjét Záhrada vied (A tudományok kertje) címmel jelentette meg a Kalligram Karol Chmel, Jozef Marusiak és Marianna Mináriková fordításában. Milyen is Czeszlaw Milosz kertje? - tette fel a kérést az esten Adam Bzoch, a kötet méltatója és meg is adta rá a választ: „Sűrűn benőtt, gazdag kert ez, amelyben fantasztikus gyümölcsök teremnek. Nem csupán közép-európai kert, hanem ugyanolyan mértékben mediterrán, kaliforniai, közép-amerikai vagy közel-keleti. Ha jellemeznünk kellene, mi a közös Czeszlaw Milosz esszéiben - így lehetne megfogalmazni: az irodalom, a filozófia, a művészet, a kultúra, a világ, az idő állandó, többnyire fájdalmas változásaiban - egy értelmiségi szemszögéből.” Adam Bzoch szerint Czeszlaw Milosz nem azok közé az esszéírók közé tartozik, akik az embert régen sejtett igazságukban erősítik meg, és ez megnyugtatóan hat rá. Éppen ellenkezőleg, Milosz esszéi nyugtalanítóiak. Igazi kihívást jelentenek tehát a tartalmas szellemi kalandokra éhes olvasónak. Három gondolkodó, három könyv. Háromféle válasz a kérdésre: létezik-e etika korunkban, és tulajdonképpen milyennek is kellene lennie? Gramma Nyelvészeti Napok AZ MKKI HÍREI Színjátszók vetélkedése ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Párkány. Laikus elképzelés, hogy a magyarul beszélő, de kisebbségben élő gyermekek (és szüleik) egynyel- vűek - hangzott el többször is a Gramma Nyelvészeti Napok című nemzetközi konferencián. Az elmúlt hét végén megtartott háromnapos rendezvényen 15 neves magyarországi és határon túli magyar nyelvész boncolgatta a mai magyar nyelv fejlődését és változásait. Kitértek arra is, hogy a kétnyelvűség akkor előny, ha valaki mind a két nyelven magas szintű tudást ér el. Ám ez csak abban az esetben van így, ha mindez az anyanyelvi tudásra alapozott. A konferencia „előzménye”, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete egy-egy kutatóállomást kívánt létesíteni Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban. Mára ezek - kisebb- nagyobb intenzitással -,de minden magyarlakta területen működnek. A legerőteljesebb tevékenységet a dunaszerdahelyi székhelyű Gramma Nyelvi Iroda fejti ki, melynek vezetője Szabómihály Gizella. A Gramma fő rendeltetése, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásoknak. Szlovákiában a kutatási eredmények felhasználásával nyelvtervező tevékenységet folytasson, valamint nyelvi jellegű szolgáltatásokat nyújtson intézményeknek és magánszemélyeknek. A nyelvészeti kutatóműhelyek első konferenciájának főszervezője a Gramma Nyelvi Iroda párkányi tagja, Vancóné Kremmer Ildikó volt. A sokrétű, sokféle nyelvészeti témát érintő rendezvényről elmondta, hogy alapvetően két célra fókuszáltak: „Eljött az ideje, hogy összehangoljuk a kisebbségi magyar kutatóállomások munkáját. Hogy megbeszéljük, mi az, amiben a jövőben még jobban együtt tudunk működni, s hogy hol tudjuk átadni-átvenni a tapasztalatokat. Másik pedig, hogy a doktoranduszok és a fiatal kutatók valamiféle képet kapjanak a különféle nyelvészeti diszciplínákról. Arról, hogy ez a tudományág éppen hol tart... A konferencia előadásainak bővített változatát szeretnénk mihamarabb megjelentetni. A tanulmányok egyetemi segédtankönyvként is szerepelhetnek, de bárki felhasználhatja majd, aki a nyelvészet valamelyik ága iránt érdeklődik. A Gramma Nyelvészeti Napokon Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese elmondta, hogy lehetőségeikhez mérten hathatósan támogatni kívánják a kisebbségi nyelvi irodákat, elsősorban a könyvtárépítésben, illetve a digitális könyvtár építésében (Szlovákiából az MTA köz- testületi tagja 72 fő). Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója pedig egyebek között a kutatóállomás-program fontosságáról, és az intézményes háttér biztosításáról szólt: „Elsődleges célunk, hogy a magyar tudományosság egyetemessége működőképes legyen - mondta - a másik cél pedig, hogy ezáltal a működőképes kapcsolatrendszer által a magyar tudományosság az önmaga potenciálját fölerősítse, és nemzetközi tudományos szinten is tudja saját magát érvényesíteni. (péczé) Vendégelőadás a Tháliában Kassa. November 20-án este 19 órakor a kassai Thália Színház új Márai Stúdiószínpadán vendégszerepei az egri Gárdonyi Géza Színház Willy Russel: Én, Shirley című drámájával. Az előadást Szegvári Menyhért rendezte, a főszerepet Nádasy Erika játssza. A vendégelőadás az intézet hozzájárulásával jön létre. Kulisszák mögött Garas Dezsővel Pozsony. Ma kerül sor a Kulisszák mögött című rendezvénysorozat újabb találkozójára az intézet székházában. A vendég ezúttal Garas Dezső Kossuth-díjas színművész, akivel életéről, hivatásától, életpályájáról Szabó G. László beszélget. Garas Dezső Endokrinológiai előadások Pozsony. November 20-án az intézet székházában délután 15 órától Endokrinológiai előadásokat hallhatnak a Magyar Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia közös kutatásairól. A találkozón Bodnár Ibolya, a budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Boris Mravec, az SZTA Endokrinológiai Intézetének tudományos munkatársa és Richard Kvetnansky, az SZTA Endokrinológiai Intézetének igazgatója tart előadást. Színpadon a Kor-Zár Pozsony. November 20-án, szerdán este 19 órakor a Kor-Zár Együttes koncertjét hallhatják a pozsonyi Deja vu Kulbest keretében a Hlava XXII (A 22-es csapdája) irodalmi kávézóban Műemlékvédelmi kiállítás Pozsony. Ma 11 órai kezdettel a kulturális intézet a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságával, valamint a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatalával közösen műemlékvédelmi kiállítást és szlovák-magyar szakmai találkozót szervez Az esztergomi királyi várkápolna és palota freskóinak restaurálása címmel az intézet székházában. A kiállítást Katarina Kősóvá, a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatalának főigazgatója, valamint Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitja meg. Előadást tart Wierdl Zsuzsanna főrestaurátor. A kiállítás november 21-ig tekinthető meg. Élőszóban az irodalomról November 20-án ismét útra kel a szlovákiai magyar írók egy kis csoportja. Ezúttal Hizsnyai Zoltán, Balázs F. Attila, Kövesdi Károly és Duba Gyula vesznek részt a szerdán kezdődő Élőszó című irodalmi körúton, melyet az intézet a Szlovákiai Magyar írók Társaságával közösen szervez. Az író-olvasó találkozók helyszíne és időpontja: November 20. Zselíz - 13.00 Városi Művelődési Központ (gimnazisták részére), 18.00 Városi Művelődési Központ, November 21. Párkány - 10.00 Magyar Tannyelvű Gimnázium, 18.00 Csemadok székháza, November 22. Érsekújvár -11.00 Magyar Tannyelvű Gimnázium A János Vitéz a Jókaiban Komárom. November 22-én 19 órakor a komáromi Jókai Színházban a színház fennállásának 50. évfordulója alkalmából színházi bemutatóra kerül sor. Kacsóh Pongrác János Vitéz című darabját Quintus Konrád, a Jókai Színház művészeti vezetője vitte színre. Díj eső a fesztiválon Szepsi/Buzita. A jószívű zsűrinek köszönhetően szinte senki sem távozott díj nélkül a falusi színjátszó-csoportok IV. országos fesztiváljáról. A fődíjat a nánai színjátszók vihették haza Képzelt beteg című előadásukért, melynek rendezője, Juhász Mária a legjobb rendezés díját is megkapta. Matuska Tamás lett a fesztivál legígéretesebb fiatal tehetsége, a legjobb epizód-szereplő díját Khéli Bálintnak ítélték. Nívódíjat kapott a tornagörgői Csillagvirág Színjátszó Kör, a legjobb férfi- és női színész is innen került ki: Sallai Gábor és Németh Klára személyében, aki a legjobb komika díját is megkapta. Ez a csoport vihette haza a legjobb képzőművészeti megvalósításáért járó különdíjat is. Az áji Árvalányhaj vegyes kórus a népi hagyományok színpadra állításáért kapott különdíjat, a szesztai Kisveréb Színpad pedig a legjobb darabválasztásért, Gárdonyi Géza: Falusi verebek című vígjátékának „leporolásáért” részesült elismerésben. Szepsi, illetve Buzita polgármesterei az ebedi, illetve a szőgyéni színjátszóknak adtak díjat. Különdíjjal jutalmazták a királyhelmeci Bodrogközi Színjátszó Csoport tevé-kenységét, a vezekényi Görbe Tükör Színjátszó Kör az eredeti paródia-műfaj ápolásáért vihetett haza díjat. A nagykürtösi Palóc Varietas az előadásban nyújtott teljesítményért kapott különdíjat. A Pódium Társaság színjátszótáborába az örösi Tavirózsa Színjátszó Kör tagjai utazhatnak, (juk)
