Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 16. Készülődés Szkopjéban a közös fényképezéshez. Baloldalt: Berlusconi Dzurindával társalog, jobboldalt Petr Mares cseh miniszterelnök-helyettes. (TASR-felvétel) Zárónyilatkozatban üdvözölték a tizenhetek a NATO és az Európai Unió bővítését Bírálatok Lulcasenkónak Közel a megállapodás a NATO és az EU között Biztatás Ankarának Bin Laden valószínűleg él Washington. Csaknem bizonyos, hogy bin Laden- nek, az al-Kaida terrorszerve­zet vezetőjének hangja hall­ható azon a felvételen, ame­lyet kedden sugárzott az al- Dzsazíra hírtelevízió - jelen­tette ki Tom Ridge, az USA belbiztonsági hivatalának vezetője. Az amerikai hírszer­zés szakértői napok óta elem­zik a hangfelvételt, és bár tel­jes egyértelműséggel még nem foglaltak állást, az elem­zők többsége szinte bizonyos a felvétel hitelességében. Ha ez így van, hosszú idő óta ez lesz az első nyilvánvaló bizo­nyíték arra, hogy bin Laden túlélte az afganisztáni bom­bázásokat. (MTI) Már e télen sem kap fűtőolajat Washington. Az USA, Dél-Ko- rea, Japán és az EU december elejétől leállítja a fűtőolaj szál­lítását Észak-Koreába, mivel Phenjan az 1994-ben kötött nemzetközi egyezményt meg­sértve dúsított uránnal titkos atomfegyverkezési programot folytatott. Washington az 1994-es egyezményben vállal­ta, hogy az észak-koreai nukle­áris program befagyasztásáért cserébe 2003-ig felépít Phen- jannak két könnyúvizes atom­reaktort, s addig évente félmil­lió tonna fűtőolajjal látja el az országot. (MTI) Frattini az új olasz külügyminiszter Róma. Franco Frattini, az ed­digi államigazgatási miniszter tölti be ezentúl az olasz kül­ügyminiszteri tisztséget, ame­lyet az elmúlt tizenegy hónap­ban Silvio Berlusconi minisz­terelnök látott el ideiglenes jelleggel. A 45 éves Franco Frattini az olasz történelem eddigi legfiatalabb külügymi­nisztere. (MTI) Hölgy a demokrata csoport élén Washington. Nancy Pelosi ka­liforniai képviselőt választot­ták a Demokrata Párt képvise­lőcsoportjának új vezetőjévé. Pelosi az első nő, aki a kong­resszusban ilyen magas tiszt­séget tölt majd be. Pelosi janu­árban - ekkor ül össze a no­vember 5-i választásokon megújított kongresszus - veszi át a képviselőház demokrata párti kisebbségi csoportjának a vezetését Richard Gephardt Missouri állambeli képviselő­től. Noha ellenfelei azzal ér­veltek, hogy túl liberálisak né­zetei, Pelosi végül mégis meg­kapta a szavazatok elsöprő többségét, a 177 szavazattal messze megelőzve Harold Ford tennessee-i képviselőt, akire csak 29-en voksoltak. Pelosi asszony - Gephardttal ellentétben - az elnököt az Irak elleni katonai fellépésre felhatalmazó kongresszusi ha­tározat ellen szavazott. Véle­ménye szerint a pártnak hatá­rozottan meg kell mutatnia, miben különbözik politikája a republikánusokétól. (MTI) Nancy Pelosi eddig a demokra­ták képviselőházi csoportjának második számú vezetője volt (Reuters) Szkopje. A Közép-európai Kezdeményezés szkopjei csúcsértekezletének tegnap elfogadott zárónyilatkozata üdvözli az EU és a NATO vár­ható közeli bővítését, és le­szögezi, hogy a KEK minden egyes tagállama számára kö­telező az EBESZ normáinak elfogadása és tiszteletben tartása. ÖSSZEFOGLALÓ A 17 tagállamot - Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Hor­vátország, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna - tö­mörítő szervezet tegnapi csúcsérte­Budapest/London/Párizs. Magyar szakember is részt vesz az iraki vegyi fegyvereket ellenőrzők munkájá­ban: Földi László őrnagy várhatóan december elején utazik Irakba, előt­te New Yorkban vesz részt egy előké­szítő kurzuson. Az őrnagy Ausztriá­ban elvégezte az iraki fegyverzetel­lenőrzési bizottság tanfolyamát is. Egyébként az ENSZ Irakba utazó el­lenőreinek első csoportját Francia- ország, az USA, Dél-Afrika, Nagy- Britannia, Egyiptom, Ausztrália, In­dia, Oroszország, Írország, Ausztria, Kína, Kanada és Hollandia szakem­Washington. Az USA-ban csütör­tökön kivégeztek egy pakisztáni férfit, aki 1993-ban meggyilkolta a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) két alkalmazottját a Közel- Kelettel kapcsolatos amerikai poli­tika miatti felháborodásában. A csütörtöki kivégzést méreginjekció­val hajtották végre a Virginia állam­beli Greensville szakintézetében. Az intézet szóvivője szerint Kasi utolsó mondata az volt, hogy „más isten nem létezik, csak Allah”. Az amerikai hatóságok jelezték, tarta­nak attól, hogy Mir Aimal Kasi ki­végzése külföldön található ameri­kai érdekeltségek elleni megtorló akciókhoz vezethet. A külügymi­nisztérium már napokkal ezelőtt fi­gyelmeztetést adott ki, a sajtó pe­dig emlékeztetett arra, hogy a gyil­kos öt évvel ezelőtti letartóztatását követően támadást intéztek egy Pa­kisztánban működő amerikai olaj­cég ellen, és megölték annak négy kezletén résztvevő szlovák küldött­séget Mikulás Dzurinda vezette. A szlovák kormányfő tegnap a mace­dón fővárosból Varsóba, az uniós tagjelöltek, azaz a laekeni tízek csúcstalálkozójára utazott. Dzurina a KEK-értekezletet az uniós tagságra való felkészülés egyik fontos állomá­sának nevezte. A KEK-nek a NATO-bővítéssel kap­csolatos tegnapi állásfoglalása az előző napon még bizonytalannak látszott, mert a fehérorosz küldött­ség fenntartásait hangoztatta, mondván, hogy Minszk nem szíve­sen látja egy olyan helyzet kialaku­lását, amelyben a fehérorosz határ lesz „a fő demarkációs vonal” az észak-adanti szervezet és az azon kí­vül álló európai országok között. Vé­gül azonban a fehérorosz küldöttség sem emelt kifogást a zárónyilatkozat ama pontja ellen, amely üdvözli a béréi adják. Az első csoport - köztük a szálláscsinálók - 21 főből áll, és hétfőn indul útnak, a második, a szakértői csoport 12 tagja november 25-én érkezik a helyszínre. Nagy-Britannia a NATO szerepválla­lását szorgalmazza vagy egy iraki el­leni katonai műveletben, vagy a há­ború utáni időszakban - értesült brüsszeli diplomáciai forrásokból a Financial Times. A lap emlékeztetett arra, hogy Washington még nem ve­tette fel hivatalosan a kérdést a NA- TO-nagykövetek tanácskozásain. Idézte azonban Lord Robertson egy minapi sajtónyilatkozatát, amely­ben a NATO főtitkára kijelentette: dolgozóját. Kasi annak idején sike­resen elmenekült a CIA langley-i székházának közeléből, miután - az épületen kívül leállított teherau­tóról - egy géppisztollyal vadul lö­völdözve lelőtte az ügynökség két alkalmazottját, három másikat pe­dig megsebesített. Már másnap si­került hazájába menekülnie, de 1997-ben letartóztatták, és kiadták őt az Egyesült Államoknak. Halálos ítéletét a kivégzés előtti órákban sem a legfelsőbb amerikai bíróság, sem a szövetségi állam kormányzó­ja nem bírálta felül. Pakisztánban a kivégzés idején több kisebb csoport tüntetett, a tüntetők hősnek minősítették Ka- sit. Az ország déli részén pedig au­tóbuszba rejtett pokolgép robbant. Két ember életét vesztette, tizen­egy megsebesült. A robbanás a Ka- racsitól 160 kilométerre délre fek­vő Hyderabadban történt. A robba­nószerkezetet a busz egyik ülése alatt helyezték el. A merénylet el­követéséért egyelőre senki nem bővítést. A KEK-csúcs ügyeiben jól tájékozott források szerint az EBESZ normáinak tiszteletben tartását megkövetelő kitétel is Fehérorosz­országra vonatkozik, nem más, mint a többi tagállam alig burkolt bírálata Minszk címére a demokratikus nor­mák megsértése miatt. A közös projektekhez legtöbb pénzt biztosító Olaszország kormányfője, Silvio Berlusconi hangsúlyozta, hogy Róma megítélése szerint a KEK fő hivatása a parlamenti de­mokrácia fejlesztése a tagországok­ban, valamint a térség békéjének és biztonságának erősítése. A gazda­sági célok, a közös projektek is e cé­lokat szolgálják. Úgy vélekedett: a KEK-nek is jelentős érdeme van ab­ban, hogy a 17 országot tömörítő szervezet tagállamai közül öt rövi­desen csatlakozhat az Európai Uni­óhoz. (TASR, MTI) George Bush amerikai elnök jelen­leg „érzelmileg, politikailag és stra­tégiailag elkötelezett a szövetség igénybevétele irányában”. Jacques Chirac tegnap óva intette Irakot attól, hogy hibát kövessen el az ENSZ-fegyverellenőreinek bag­dadi leszerelési missziója során, és a világszervezettel való teljes és felté­tel nélküli együttműködést ajánlotta az iraki vezetésnek. A francia elnök Igor Ivanov orosz külügyminisztert és Szergej Ivanov védelmi minisztert fogadva fejtette ki álláspontját a kér­désben. Figyelmeztette Szaddám Huszeint: ezúttal nem ismételheti meg a múltban elkövetett hibáit. vállalata a felelősséget, de szakér­tők szerint az erőszakos cselek­mény összefüggésben áll Mir Aimal Kasi kivégzésével. Az indo­néziai fővárosban, Jakartában a ki­végzés miatt várható merényletek­től tartva máris bezártak azok az iskolák, ahol az országban élő kül­földiek gyermekei tanulnak. A DPA MTI-HÍR Ankara. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa sze­rint közel a megállapodás a NATO és az EU között egy európai gyorsre­agálású erő létrehozásáról. Remé­nyét fejezte ki, hogy sikerül e kér­désben az egyezség Törökországgal még a jövő heti prágai NATO-csúcs előtt. Törökország a NATO tagja­ként szeretne komoly szerepet kap­ni az európai haderőben, annak el­lenére, hogy egyelőre nem tagja az EU-nak. Solana elmondta, olyan ja­vaslatot vitatott meg Ankarában Recep Tayyip Erdogannal, a török választásokon győztes Igazság és Haladás (AK) pártjának vezetőjé­vel, amely minden érintett fél szá­mára elfogadható. Solana úgy véle­kedett, ha az új török kormány olyan programot fogad el, amely esélyt ad az emberi jogok helyzeté­nek javulására, és előrelépés törté­nik a ciprusi kérdésben is, Ankara reménykedhet abban, hogy a csatla­MTI-HÍREK Jeruzsálem. Izraeli katonák tegnap kilenc külföldit, köztük három ame­rikait vettek őrizetbe: az illetők mintegy 100 palesztinhoz csatlakoz­va igyekeztek megakadályozni az iz­raeli és a palesztin területeket elvá­lasztó védőfal felhúzását a Jordán folyó nyugati partvidékén fekvő Tulkarem város közelében. Szemta­núk szerint az amerikaiak mellett spanyol, brit, ír, kanadai és svéd til­takozók is voltak. Az izraeli katonai szóvivő szerint a tüntetők összecsap­tak az izraeli katonákkal, és köveket is dobáltak. Izrael hat hónappal ez­előtt látott hozzá a védőfal, s ennek keretében a biztonsági kerítések fel­állításához, annak érdekében, hogy elejét vegye palesztin fegyveresek Izraelbe szivárgásának. kozási törekvései meghallgatásra találnak a decemberi koppenhágai EU-csúcson. Törökország ugyanis sérelmezi, hogy mindeddig nem tűzték ki csatlakozási tárgyalásai­nak kezdő időpontját. Ami a ciprusi problémát illeti, Solana annak a vé­leményének adott hangot, hogy Kofi Annán ENSZ-főtitkár ciprusi béketervével, amely konföderációs megoldást irányoz elő a 28 éve megosztott szigetországnak, „40 nap több mint elegendő” a rende­zéshez. A koppenhágai tanácskozás hivatott dönteni Ciprus 2004-es EU- csatlakozásáról. Az Anatolia hírügy­nökség közlése szerint Erdogan ma Észak-Ciprusra utazik. A Rauf Denktas vezette szakadár Észak- Ciprusi Török Köztársaságot csak Ankara ismeri el. Ahmet Necdet Sezer államfő állító­lag ma ad kormányalakítási megbí­zást az AK miniszterelnök-jelöltjé­nek. Az AFP szerint erre a legesélye­sebb Abdullah Gül, Erdogan legkö­zelebbi munkatársa. Szünetelt a tanítás is több nemzetközi iskolában az iszlám csoportok várható bosszúja miatt Pokolgépes válasz az amerikai kivégzésre MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Független vizsgálóbizottság az USA-ban Washington. A Fehér Ház és a kongresszus vezetői megállapodtak abban, hogy kétpárti független vizsgálóbizottságot alakítanak a tavaly szeptember 11-i terrortámadásokat megelőző mulasztások feltárásá­ra. Joseph Liebermann connecticuti demokrata párti szenátor a szep­tember 11-i áldozatok hozzátartozói és az egész nemzet győzelmének nevezte a megállapodást. „Végre vüágos képet kapunk arról, hogy a kormányszervek miben, hogyan és miért hibáztak” - mondta. A testü­letnek ki kell derítenie, hogy az amerikai illetékes szervek tudtak-e a készülő terrorcselekményekről, és ha igen, megtettek-e mindent meg­akadályozásuk érdekében. A Bush-kormány kezdetben ellenezte a bi­zottság létrehozását, majd pedig az összetételét kifogásolta. Az áldo­zatok családtagjai azonban a nyilvánossághoz fordultak, és nyomást gyakoroltak mind az elnökre, mind a kongresszus vezetőire, (m) Tiltakoztak az Izrael által épített védőfal ellen Kilenc külföldi őrizetben Kozák határvédelem lesz a Kuril-szigeteken Mint a cári időkben MTI-HÍR Juzsno-Szahalinszk. Kozákokat telepítenek be a Kuril-szigetek déli tagjaira, a kozák faluközösségek fejlesztésének moszkvai célprog­ramja keretében. A Szahalini terü­let vezetése tegnap bejelentette, hogy az első kozák faluközösséget „hivatalosan is bejegyzett kozákok” hozzák létre Kunasir szigetén, Go- lovnyino falu mellett. Kunasir egyi­ke a Japán által elvitatott négy Ku- ril-szigetnek - Habomai, Sikotan és Iturup mellett amelyek a máso­dik világháború után kerültek a Szovjetunió fennhatósága alá, s maradtak orosz terület, noha hírügynökség amerikai nagykövet­ségi forrásra hivatkozva megírta, hogy bombafenyegetést kapott a Jakarta Nemzetközi Iskola (JIS), ahová az amerikai kolónia gyerme­kei járnak, és ezért tegnap nem volt tanítás. Hasonlóképpen szü­netelt az oktatás az ausztrál és a brit nemzetközi iskolákban is. Jasszer Arafat palesztin vezető mos­tani tartózkodási helye, a ciszjor- dániai Rámalláh kedvezőbb Izrael számára, mint száműzése a palesz­tin önkormányzati területekről - mondta tegnap az izraeli hadsereg egyik magas rangú tisztségviselője. „Minden szakértő egyetért abban, hogy meg kellene szabadulnunk Arafattól. Nincs vita a témában, a kérdés csak az, hogyan” - állította. Az új izraeli külügyminiszter, Benja­min Netanjahu, aki egyszerre pályá­zik a jobboldali Likud vezetői tisztsé­gére és a miniszterelnöki posztra, Ariel Sáron helyére, a héten szintén kijelentette: első dolga lesz, ha hata­lomra kerül, hogy száműzze Ara- fatot. Sáron nem ért egyet az Arafat kiutasítását követelőkkel, főleg azért, mert megígérte az USA-nak, hogy nem nyúl Arafathoz. Moszkva még az ötvenes években, a békeszerződés megkötése fejében tett ígéreteket a Japánban „északi területekként” emlegetett szigetek problémájának rendezésére. Kozák települések létesülnek hamarosan a japán partok közelében fekvő ki­sebb, s nagyon gyéren lakott szige­teken is, így Zeljonij, Jurij és Tan- filjev szigeteken. A kozákok, a cári idők alatt a Fekete-tengertől és Kaszpi-tengertől északra fekvő sztyeppéken élő, a végeket őrző, s emiatt különböző kiváltságokat él­vező szabad telepesek, katonai szolgálatukért kaptak előjogokat és belső autonómiát, s a földjeik kol­lektív tulajdonban voltak. Magyarigazolványok Csökkenő érdeklődés Kolozsvár. Mostanáig a Romániá­ban élő magyar nemzetiségűek vala­mivel több mint egyötöde igényelt magyarigazolványt. Székely István, az igazolványok igényléséhez segít­séget nyújtó tájékoztatási irodák központjának vezetője elmondta, Romániában január 21-től lehet ké­relmezni a kedvezménytörvényhez kapcsolódó magyarigazolványt. No­vember 10-ig összesen 315 060 igénylést adtak be. Az idei romániai népszámlálás ideiglenes adatai alap­ján ez azt jelenti, hogy a romániai magyarok 21,96 százaléka kérte az igazolványt. A kérelmezők 23,5 szá­zaléka kiskorú volt. Az igazolványok iránt az év első három hónapjában volt a legnagyobb az érdeklődés, ak­kor havonta 13-16 ezer kérvényt töl­töttek ki. Ezt követően a kérelmezők száma folyamatosan csökkenni kez­dett, július és augusztus hónapban 6-8 ezerre esett vissza, s ez a tendencia máig tart. (MTI) London a NATO szerepvállalását szorgalmazza egy Bagdad elleni műveletben Magyar szakértő is készül Irakba MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents