Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-15 / 266. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 15. Szombaton újbor bál a kulturált borfogyasztás jegyében Kóstolgasson velünk! Gazdaság és fogyasztók Kürtre szőlészek szerveznek tanulmányutakat, egymásnak adják a kilincset a borkülönlegességek iránt érdeklődők Hazai fajborok világszínvonalon adag fanatizmus, türelem és elhivatottság kell ahhoz, hogy ma valaki ná(A szerző felvételei) Kürt. Kevés szőlőneme- sítőnek adatik meg, hogy megéli saját nemesítéseinek állami elismerését, széleskörű elterjedését. Ez a folyamat ugyanis évtizedekben mérendő. Korpás András a kivételek közé tartozik. Do- rota Pospísilovával eddig tíz olyan szőlőfajtát honosított meg, amely már benne van az állami fajtajegyzékben, a borszőlőiből készített nedű pedig a vinotékák polcain is megtalálható. A nemzetközi hírű szőlőnemesítőt a kürti szövetkezetben kerestük fel. GÁGYOR ALÍZ Korpás Andrást a hazai borásztársadalom a szakma megszállottjának tartja. „Nagy adag fanatizmus, türelem és elhivatottság kell ahhoz, hogy ma valaki nálunk szőlőnemesítéssel foglalkozzon” - jelentette ki az Érsekújvár és Párkány között félúton található Kürt szövetkezetének szőlészetiágazat-vezetőjéről a szakolcai Alojz Masaryk, aki minden évben a kürti szőlőtermelő térségben szerzi be díjnyertes borainak alapanyagát. Elismerően nyilatkozott Vilém Kraus professzor morva szőlőnemesítő szlovákiai tanítványáról (és borairól) Ronald Weiser, az Egyesült Államok szlovákiai nagykövete is, aki igazi borszakértőnek számít: magángyűjteményében állítólag 12 ezer palack különleges minőségű bor található. De megfordultak Kürtön német, olasz, francia, kanadai és dél-afrikai diplomaták és szőlészek, ide szerveznek tanulmányutakat a hazai és külföldi kertészeti és szőlészeti szakiskolák, egymásnak adják a kilincset a borkülönlegességek iránt érdeklődő szakértők és ínyencek, valamint a minőségi szőlővesszőt kereső szőlészek. Egy szó mint száz: az egykor egy szövetkezetben gazdálkodó, ma külön utat járó Kürtnek és Fürnek - Korpás András szőlőnemesítőnek köszönhetően - sikerült felküzdenie magát a borászok (világ) térképére. Szerencsés véletlenek A nagylóti származású szőlész saját bevallása szerint mindig a biológia iránt vonzódott. Ezért választotta tanulmányai színhelyéül a komáromi mezőgazdasági technikumot, majd Nyitrát, illetve a Brünni Mezőgazdasági Főiskola (ma agrár- tudományi egyetem) lednicei kertészeti karát. Harmadévesként már tudományos segéderőként dolgozhatott az akkor már nemzetközi hírnévnek örvendő morva szőlőnemesítő, Vilém Kraus professzor mellett, aki fajtakísérletein túl egy tiszteletre méltó számú cseh és szlovák szőlésznemzedéket is felnevelt, beléjük oltva a szakma iránti szeretetet és elhivatottságot. Korpás András állítása szerint ez a hatvanas-hetvenes években végzett generáció alakította ki Délnyugat-Szlovákiában a modern szőlőtermesztést. A legjelentősebbek között említette többek között a muzslai szőlőhelyen gazKorpás András szőlőnemesítő. Nagy lünk szőlőnemesítéssel foglalkozzon. dálkodó Miroslav Petrechet, valamint Vladimír Sodomát, Olga Jun- govát, a perbetei Krutek Ottót vagy a Kelet-Szlovákiában tevékenykedő Timkó Györgyöt. „A lednicei vonal hozta magával a szálvesszős művelési módot, lökésszerű fejlődést adva a nagyüzemi szőlőtermesztésnek a térségben” - állítja vendéglátóm, aki a diplomán és a szakismereteken túl kapott a mesterétől 25 saját nemesítésű szőlőfajtát is. Ezek képezték ampelográfiai gyűjteményének első példányait. Ma Korpás András fajtagyűjteményében megközelítőleg ezer fajta, fajtajelölt és klón található, az övéhez hasonló gyűjteménnyel Szlovákiában csak a Borászati Kutatóintézet büszkélkedhet Senkvicében. Szerencséje volt Korpás Andrásnak a munkáltatójával- is. Nem tudni, hogy a lednicei iskola vagy Kraus professzor hírnevének köszönheti- e, hogy a kürti-fűri szövetkezet vezetése szinte az első pillanattól megbízott a friss diplomás kertész- mérnökben és csaknem 300 hektáron modem szőlőültetvényt alakított ki, zöldet adva a vállalkozó kedvű szőlésznek, hogy' folytassa kutatásait. Az eredmények láttán a központi fajtaminősítő intézet (ÚK- SUP) is a térségben hozta létre fajtakísérleti telepét, Korpás Andrást megbízva a vizsgálatok folytatásával. Ezekből a fajtakísérletekből alakultak ki évek során a szaporító- és törzsültetvények, amelyek köszönhetően a kürti szövetkezet éves szinten ma is több mint 1 millió szemet és vadvesszőt ad el. A szőlészet tartósan a szövetkezet húzóágazatának minősül. Új csemege- és borszőlők A véletlen és szerencse hozta össze Korpás Andrást Dorota Pospísilovával. Együttműködésük eredményeként jött létre a Devín (piros tramini x piros-fehér veltelini) fehér borszőlő, amelyet 1997-ben felvettek az állami fajtajegyzékbe, valamint a szintén 1997-től engedélyezett Dunaj (Bouchet x Oportó) kék borszőlő. Az állami fajtaminősítő intézet (ÚKSUP) most végzi a páros fajtajelöltjein - eddig mintegy 250 új nemesítést mondhatnak magukénak - a minimum hat évig tartó fajtakísérleteit és alkalmazkodó ké- pességi vizsgálatokat. Ha ezek eredményesen zárulnak, azaz igazolják a nemesítők állítását, akkor a fajtaminősítő javasolja az új szőlőnemesítés állami bejegyzését. S akkor még hol vagyunk a szőlőfajta és a belőle készített bor széleskörű megismertetésétől, megkedveltetésétől, nagybani elterjesztésétől. (Az ínyencek megnyugtatására eláruljuk, hogy a Devín már kapható a szakboltokban, viszont a Dunaj csodálatos ízét és zamatét éppen a fent említett okok miatt eddig még csak kevesen élvezhették.) Beszélgetőpartnerem széles mosollyal reagál arra a kérdésemre, vajon melyik szőlőfajtája, fajtajelöltje áll legközelebb szívéhez. „A nemesítés alapfeltétele, hogy az új szőlőnek mindig szebbnek, jobbnak kell lennie, mint az alany, amelynek keresztezéséből létrejött” - magyarázza, majd beavat a nemesítés menetébe. Ä Devínt Korpás András gyöngyszemnek tartja a borfajták között, amely elsősorban a dél-szlovákiai borvidéken, s azon belül is a párkányi és kürti körzetben „képes csodákat művelni”. Belőle testes, extrakt anyagokban gazdag, aszú- jellegű bor készíthető. A korán érő Dunaj kék szőlőfajta a vörösborkedvelők igazi ínyencitalává válhat. Dél-Szlovákiában, s azon belül is a párkányi, ógyallai, kürti körzetben magas cukorfokot ér el, ennek köszönhetően különleges minőségű vörösbor készíthető belőle. Dombos vidéken aszúsodásra is hajlamos. A párosnak továbbá nyolc csemegeszőlő-fajtát is sikerült felvetetnie az állami fajtajegyzékbe (1997-től engedélyezett a Diamant, Dóra és az Opál, az idei évtől pedig a Ru- banka, Pastel, Onyx, Ametyst, valamint a Negra). Szóló szölökísérletek Különös fény csillan fel beszélgetőpartnerem szemében, amikor arról kérdezem őt, vajon vannak-e saját fajtái, fajtajelöltjei, illetve nem foglalkozott-e szőlőnemesítéssel szólóban. „Az újabb generáció fajtajelöltjei már kizárólag saját nemesítések” - tátja fel titkát. „A csemegeszőlőknél a rezisztencia és a magnélküliség elérése a cél, a borszőlőknél az illatosság. Szép csemegeszőlőnek mutatkozik az RU 4- es, az RU 6-os vagy az RU 10-es” - sorolja, majd azt is elárulja, hogy az ifjabb Korpás András, aki szintén lednicei diák, talán apja nyomdokaiba lép: „Szintén érdeklődik a szőlőnemesítés iránt, s benne talán nagyobb a lelkesedés, mint bennem” - vallja büszkén. A szőlőnemesítés, azon túl, hogy hosszadalmas, költséges is. Van-e értelme új fajtákkal kísérletezni, amikor a termelők többsége ráállt a világfajtákra? - faggatom tovább vendéglátómat. „Az csak divathullám, amely hamarosan lecseng” - vágja rá gondolkodás nélkül, s szavai alátámasztására a magyar példát hozza fel. „Magyarországon már mutatkoznak a túltermelés jelei Cabernetből és Merlóból. Bár a szlovákiai bortermelők szép Chardonnay vagy Cabernet Sauvignon borokat készítenek, mégsem tudnak olyan népszerűségre szert tenni, mint amilyet az új-zélandi, ausztrál, dél-afrikai vagy argentin termelők kivívtak maguknak. A mi borainknak a fogyasztók szerint mindig más jellege lesz. Az idei szőlészeti és borászati világkongresszuson is, amelyet Pozsonyban rendeztek, hallottam olyan megjegyzéseket, hogy a mi Chardonnay boraink „nem az igaziak”. Nekünk ne- mesítőknek és szaporítóanyagtermelőknek azonban foglalkoznunk kell ezekkel is, mert van kereslet irántuk. De mi lesz akkor, ha az eladott szőlők mind termőre válnak? Exportálni aligha fogjuk tudni a termést, illetve a belőle készített borokat, hazai tömegfogyasztásra pedig túlontúl drága lesz. A hozzánk látogató külföldieknek sem tudjuk majd eladni - a világfajtákat továbbra is a megszokott termelőktől szerzik be. Ellenben a kárpát-medencei fajták térségünkben kitűnő és változatos borokat adnak. A világkongresszuson többen is felvetették, hogy miért erőlködünk a Chardonnay fajtával, miért nem foglalkozunk inkább az igazi csemegének ígérkező régióbeli fajtákkal, mint amilyen az Olaszrizling, a Kékfrankos, az Oportó, a Zwei- geltrebe Leányka, a Devín, az Irsai Olivér vagy a Cserszegi fűszeres.” Beszélgetésünk során természetesen szóba került az uniós csatlakozás is, amelyre Korpás András szerint a szlovákiai szőlészek és borászok többsége még nem készült fel, s nemcsak a szőlészeti regiszter kialakításával kapcsolatban van ez így - vallja vendéglátóm. „Az unióban hatályos jogszabályok, rendeletek átvétele és betartása sokakra hidegzuhanyként hat majd, termelőkre és nemesítőkre egyaránt. A piacnyitás után a hazai boltokat elárasztják majd az olcsó dél-európai asztali borok. Éppen ezért kellene a hazai termelőknek felkarolniuk a térségbeli fajtákat, s összpontosítaniuk a minőségi és a különleges minőségű borokra, ebben a kategóriában lényegesen jobbak az esélyeik.” ÚJ SZÓ-MEGHÍVÓ Pozsony. Szlovákiában még mindig nagyon alacsony szinten van a borfogyasztás kultúrája. Tükrözi ezt a hivatalos statisztika is, mely szerint az egy főre eső évi borfogyasztás megegyezik az egy főre eső töményital-fogyasztással, a szőlőt soha nem látott kváziborok aránya pedig akár a 30 százalékot is meghaladhatja. A hazai vendéglők többsége sajnos, még mindig csak két borfajtát különböztet meg, a fehéret és a vöröset, s messze nem szentel kellő figyelmet annak, hogy vendégeinek az ételhez harmonikusan illő italokat (legyen az bor, sör vagy alkoholmentes ital) kínáljon és tálaljon. Persze vannak pozitív példák is, s számuk szerencsére, igaz a vártnál lassabban, de gyarapszik. Erre gondolt lapunk főszerkesztője és a kiadó reklámmenedzserei, amikor előrukkoltak az újbor bál megrendezésének öüetével. A bál, pontosabban az ennek keretében holnap tartandó borkóstoló fővédnökévé Korpás Andrást kérték fel, aki tagja annak a 25 főből álló állami borminősítő szakbizottságnak is, amely a hazai és külföldi minőségi és asztali borok besorolásáról, piaci forgalmazhatóságáról dönt. A nemzetközi hírű szőlőnemesítő maga is kitűnő borász. Meg is ígérte a bál szervezőinek, hogy egy-két érdekességgel meglepi a borkóstolóra jelentkező vendégeket. Korpás András példáján további térségbeli borászok is felbuzdultak, így a kürti 1075 vagy a szálkái Pro Bonum társaság. Aki tehát szombaton részt vesz az Új Szó és a Vasárnap bálján és vállalkozik minőségi borok de- gusztálására, az feledhetetlen élményben részesül. Ez a borkóstoló ugyanis nem (csak) arról szól majd, hogy milyen ételekhez milyen típusú borok illenek. A borászok és borszakértők helyben be is mutatják boraikat, el is magyarázzák italuk fajtajellemzőit. A kóstolásnak pontos menetrendje és forgatókönyve van. Például az sem mindegy, hogy milyen poharakba öntik a nemes nedűt. Jó tudni, hogy a pohár alakja és anyaga nagymértékben képes befolyásolni, sőt átalakítani az ízérzeteket,-de erről szakértőink is szólnak majd a szombati borkóstolón. Aki a bált megelőzően szeretné a borkóstolást gyakorolni, jó ha tudja, hogy a nedű színét, habzását, mozgékonyságát már kitöltéskor megfigyelhetjük, ám a színt igazán fehér háttér elé tartott pohárban lehet helyesen meghatározni. A bor tisztaságát úgy tudjuk megítélni, ha a poharat fényforrás felé fordítjuk. A hort ezt követően apró gyors levegővételekkel megszagoljuk. Az illatanyagok nagy részét az orr nyálkahártyáján keresztül érezzük, így elég a néhány apró szippantás ezek érzékeléséhez (10-20 másodpercnél tovább egyszerre ne szagolgassuk a bort, mert az orrunk elfárad). Ezt követően a bort megforgatjuk a pohárban, majd megszagoljuk. Bele is szagolhatunk, de orrunk ne érjen a pohárhoz. Csak ezt követően kóstoljuk meg az italt. A kóstolás során lehetőleg mindig azonos mennyiségű bort vegyünk a szánkba. A kisebb kortyot a nyál jobban felhígítja, így a bor ízét torzítva érzékeljük. A bort 15-30 másodpercig tartsuk a szánkban, ennyi idő szükséges ugyanis az ízek érzékeléséhez, utána az ízérzékelésünk csökken, kifárad. Az italt megrágjuk, majd lenyeljük, nyelvünkkel a szájpadláson csettintve a szánkon és az orrunkon egyszerre kilélegzünk. így érzékeljük az utóízeket, az íztartósságot és a zamatokat. A borkóstolás leírása talán összetettnek tűnik, ám jó ha tudjuk, hogy a mértékkel fogyasztott bor egészséges, emeli az ünnep hangulatát, az asztal fényét. A franciák azt tartják, az étkezés bor nélkül olyan, mint a nap napfény nélkül. Bár sok víznek kell lefolynia a Dunán, amíg térségünkben is így gondolkodnak majd, a szombati borkóstolóval egybekötött bál kísérlet e cél elérése érdekében. Szándékaink szerint hagyományteremtő kísérlet, (gy) A Korpás-pince féltve őrzött kincsei A borivók tízparancsolata 1. Sose igyál bort éhgyomorra. 2. Borivás előtt ne egyél édes ételeket. 3. Mindig légy figyelemmel a bor hőmérsékletére. 4. Ügyelj a palackos bor kupakjának helyes felbontására, tiszta kendővel töröld meg a palack nyílását. 5. Abort mindig lassan igyad. 6. Apró kortyokban élvezd az italt. 7. Nemes fajbort soha ne keverj vízzel. 8. Tarts mértéket a borivásbán. A bort tilos vedelni és üvegből inni! 9. Jobban ízlik a bor, ha eszel valami „hozzá harmonikusan illőt“. 10. Mielőtt megkóstolod a bort, gondolj arra, hogy mennyi fáradságos, verejtékes munka van ebben a pohárnyi nedűben. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuál is jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,668 Lengyel zloty 10,507 Angol font 65,702 Magyar forint (100) 17,498 Cseh korona 1,358 Svéd korona 4,583 Dán korona 5,611 Szlovén tollár (100) 18,183 Japán ien (100) 34,406 Svájci frank 28,437 Kanadai dollár 26,280 USA-dollár 41,409 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,52-42,82 40,17-42,57 1,33-1,39 16,53-18,53 OTP Bank 40,58-42,70 40,25-42,48 1,32-1,39 16,88-18,18 Postabank 40,52-42,82 40,05-42,77 1,33-1,39 15,70-19,30 Szí. Takarékpénztár 40,56-42,54 40,26-42,33 1,31-1,39 16,72-18,29 Tatra banka 40,59-42,75 40,34-42,50 1,32-1,40 16,84-18,22 UniBanka 40,61-42,69 40,40-42,47 1,32-1,39 15,78-19,24 Általános Hitelbank 40,75-42,92 40,50-42,65 1,32-1,39 16,71-18,64 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
