Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-14 / 265. szám, csütörtök

002. november 14., csütörtök 6. évfolyam, 11. szám tz Európai Unióban érvényesített közös mezőgazdasági politika (CAP) alapelvei a vetőmagforgalmazásban A vetőmagok forgalmazása Illusztrációs felvételek AGRÁRPERSPEKTÍVÁK Előtérben az intenzív termelés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A feltételezések szerint a következő 40-50 évben a világon megkét­szereződik az élelmiszerfogyasztás, s ez nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem az ágazati tudományok és fejlesztés számára is rendkívüli kihívást jelent. Annál is inkább, mivel az új évszázad első negyedében több mint 8 milliárd ember számára kell élelmet biztosí­tani, miközben ezek négyötöde a fejlődő országokban él majd. Az új piaci lehetőségeket elsősorban azok a termelők tudják majd kihasz­nálni, s elfoglalni a piaci szegmenseket, amelyek versenyképesen és hatékonyan tudják előállítani a jó minőségű élelmiszereket. Ebben a versenyben az egyes országok agrár-élelmiszeripari termelői számá­ra nagyon fontos szerep jut az ágazati támogatásokban az agrártu­domány és -kutatás finanszírozásának. Mint ismeretes, a hazai hely­zet ezen a területen nem éppen rózsás, hiszen az ágazati kutatás, fej­lesztés központi forrásokból való támogatása és finanszírozása az el­múlt évtizedben fokozatosan kiesett a honatyák érdeklődésének homlokteréből. Ugyanakkor az ágazatban kidolgozott előrejelzések alapján ma már egyértelműen ismertek azok a területek, amelyek­ben az elkövetkező időszakban komoly változások várhatók, s ezekre a változásokra nemcsak a gyakorlati életben, hanem hosszabb távon a legújabb ismeretek feltárásával is fel kell készülni. Szakemberek által kidolgozott előrejelzések alapján jelentős válto­zások várhatók a mezőgazdasági földterületek hasznosításában. A' növénytermesztésben egyértelműen a termelés intenzív jellege kerül előtérbe, ami alapvetően befolyásolja majd az egyes növények ter­mesztésének gazdaságossági mutatóit és a versenyképességet. Feltételezik, hogy a gabonafélék, a hüvelyesek, a burgonya és a zöld­ségfélék valamint a gyümölcs és szőlő termesztése továbbra is növe­kedő tendenciát mutat. Az intenzitás terén jelentősebb változások várhatók a növények vegyszeres védelmében és a tápanyagpótlás­ban. Az elképzelések szerint tíz év alatt a gabonafélék hozamai 15 százalékkal, az olajosoké 40 százalékkal a cukorrépáé 20 százalék­kal növekedhetnek az említett tényezők hatékony kihasználás révén. Ugyancsak növekedni fog a takarmánynövények termesztésében a termelés intenzitása. Az állattenyésztésben, amelyet nálunk a növénytermesztéshez viszo­A szerző illusztrációs felvétele nyitva egyelőre alacsonyabb hatékonyság jellemez, várható, hogy a gazdasági állatok tartásának hatékonysága növekedni fog. Ezen a te­rületen már az ország EU-ba való belépése után várhatók jelentős változások. A tejtermelésben 30 százalékos, a szarvasmarhák súly- gyarapodásában 60 százalékos, a sertésekében 30 százalékos növe­kedéssel számolnak. Az előrejelzések alapján az elkövetkező időszakban a lakosság élel­miszerfogyasztásában a sütőipari termékek és a lisztből készült élel­miszerek iránt fokozottabb érdeklődés és kereslet nyilvánul majd meg, ugyanakkor a cukor és az édességek fogyasztása várhatóan csökkenni fog. Növekedéssel számolnak viszont a burgonya és a tej fogyasztásában, miközben a sajtok, a marhahús és a tojás fogyasztá­sa stagnálni fog. A baromfihús feltételezhetően a sertéshús kárára tovább növeli térhódítását. Várható, hogy az EU-ba való belépésünk után az élelmiszerek árai átmenetileg növekedni fognak. Ez elsősor­ban a már említett péktermékekre, valamint a cukorra és a vörös hú­sokra lesz érvényes. (szí) Vetőmagnemesítők és -termelők konferenciája A genetikai erőforrásokról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ közös mezőgazda­A sági politika alap­jait már az Európai Gazdasági nmnnjuun, Közösségl958-as római szerződése ; magában foglalta. Ennek célja az gyes tagországok közötti kereske- elemben a mennyiségi kötöttsé- ek feloldása, másrészt egységes ülső tarifák megszabása a nem agországokkal való kereskedelem zámára. Ezeket az alapelveket lőször a gabonafélék kereskedet­tében kezdték el érvényesíteni, s Az EU-ban a piacszer­vezés keretében az egyes termények szá­mára célárak vannak meghatározva későbbiek során a többi termény zámára is modellértékűvé váltak, t közös piacszervezés keretében íz egyes termények számára cél- trak vannak meghatározva, áme­nek a termelők által elvárt árga- anciákat határozzák meg. Ezek a élárak az alapjai az ún. interven­:iós áraknak, amelyekkel az unió egységes belső piacán vásárolhat­lak. Ugyanezek alapján szabják neg a a küszöbárakat is, amelyek /iszont a közösség külpiacaira ér­vényesek. Az intervenciós és a kü­szöbárak közötti különbség révén [.a küszöbár a magasabb) az unió agországai az egymás közötti ke- -eskedelemben előnyösebb hely- tetben vannak a külföldi szállítók- <al szemben, egyúttal a változtat- tató behozatali vámok azt is bizto­sítják, hogy az unióba importált, esetleg jelentős mértékben támo­gatott termékeket ne hozhasák be a küszöbár alatti szinten. Ez az alapelv biztosítja azt is, hogy az ex­porttámogatások révén az uniós termékek árait a világpiaci szintre hozzák. Létrehozták az Európai mezőgazdasági irányítási és garan­ciaalapot, amelyből az exporttá­mogatásokat, piaci beavatkozáso­kat és a szerkezetváltási intézkedé­seket finanszírozzák. Az unióban tehát megvalósult a mezőgazdasá­gi termékek szabad áramlása bár­minemű illeték fizetése nélkül, ugyanakkor ez a külvilágtól elszi­getelten zajlik. A végrehajtott reformok ellenére az ágazati piacszervezés e formája rendkívül költséges a közösség szá­mára, elvonja az unió teljes költ­ségvetésének felét, s a jelenlegi előrejelzések szerint 2005-re ezek a költségek akár 44 milliárd eurora is rúghatnak. A közös mezőgazda- sági politika költségei azonban jó­val magasabbak, mint amennyit az unió költségvetése biztosít. A je­lenlegi mintegy 113 milliárd euro értékű költség 57 százalékát a ma­gas élelmiszerárakban a fogyasz­tók, 43 százalékban pedig az adófi­zetők fedezik. A vetőmagtermesztés 1971 óta tá­mogatási program keretében zaj­lik, amely a farmerek számára biz­tosítja a vetőmagtermelés és a -fogyasztás közötti egyensúly fenntartását. A támogatást mint­egy 40 növényfajta vetőmagjára, főleg fűfélékre, hüvelyesekre, né­hány gabonafélére és lenmagokra folyósítják. A támogatások mérté­ke a közös mezőgazdasági politika keretében kétévenként kerül meg­határozásra. Az unió költségveté­séből erre a támogatásra évente 82 millió eurot költenek. A nem tagországokból származó vetőmagok behozatala esetén azok csak olyan országokból importál­hatok, amelyek minősítési rend­szere a közösségben érvényes mi­nősítési rendszer szintjén van, s ezek az országok hivatalos ún. ek­vivalens minősítési engedéllyel rendelkeznek. Esetleges hiány ese­tén ezek a követelmények ugyan módosíthatók, ugyanakkor ehhez az EU vetőmagokkal foglalkozó ál­landó bizottságának jóváhagyás­ára van szükség. A bizottság évente legalább tízszer ülésezik, s elsősor­ban a hatáskörébe tartozó szabvá­nyok változtatásairól dönt. A vető­magokkal foglalkozó irányító bi­zottság a vetőmagpiac alakulásá­val és a vetőmagokkal kapcsolatos támogatási programok fejlesztésé­vel foglalkozik. Az egyes növényfajták vetőmagjá­nak forgalmazását szabályozó uni­ós előírások a szlovák törvényho­zás által 1996-ban jóváhagyott faj­tákról és vetőmagokról szóló 291/1966 sz. jogszabályba már be­kerültek, akárcsak a törvény mó­dosítását célzó javaslatba, vala­mint az ágazati minisztérium által kiadott 2365/2001-100 sz. rende­letbe. Az uniós jogszabályokkal va­ló teljes összhang kialakítását a végrehajtó rendelkezések kiadásá­val 2003-ra tervezik megvalósíta­ni. A felsorolt előírások meghatároz­zák az egyes vetőmagfajták forgal­mazási feltételeit, a vetőmagok kategorizációját és a minősítések sémáját, megszabják a vetőmagter­melők és -forgalmazók nyilvántar­tásának módját és formáit, egyút­tal a vetőmagok és ültetőanyagok egységesen kötelező certifikációjának feltételeit és az OECD előírások figyelembevételé­vel bevezetik a fajták szerinti egy­séges certifikáció rendszerét. Országunk fajták szerinti certifikációs rendszere kompatibi­lis az OECD vetőmagsémáival, s mivel ezt a rendszert az Európai Unió is teljes mértékben elismeri és a saját jogrendjébe is bevezeti, a Az uniós jogszabá­lyokkal való teljes összhang kialakítását a végrehajtó rendelke­zések kiadásával 2003-ra tervezik meg­valósítani. szlovák vetőmagminősítési rend­szert szabályozó jogrend teljes mértékben összhangban van az eu­rópai jogrenddel. Országunk tagja a gabonafélék, herefélék, fűfélék, hüvelyesek, olajosok cukorrépa és takarmányrépa, kukorica és a zöldség vetőmagok minősítési rendszerének, amely a tag- és a résztvevő országok számára bizto­sítja olyan kiváló minőségű vető­magok felhasználását, amelyek megfelelnek a rendszer követelmé­nyeinek, biztosítja a termesztők rendszeres ellenőrzési szabályai­nak és a vegetációs vizsgálatoknak a betartását. A megszabott feltéte­lek esetén az országok jogosultak arra, hogy az exportált vetőmagot OECD védjeggyel lássák el és nem­zetközileg érvényes OECD minősí­tést adjanak ki. Az ágazati minisztérium 2365/2001-100 sz. fajtákról és ve­tőmagokról szóló rendelete értel­mében alap- és minősített vetőma­got olyan országból lehet behozni Szlovákiába, amelyet az adott or­szágban nyilvántartásba vettek, és a kiviteli dokumentumaihoz hoz­zácsatolták: • az ISTA certifikátumot a vető­mag minőségéről - a laboratóriumi vizsgálatokat, az ellenőrzést a nemzetközi társulás szabályai alapján végzik el, • OECD certifikátumot a vetőmag valódi eredetéről - az ellenőrzést végző intézet a gazdasági együtt­működés és fejlesztés nemzetközi szervezetének külkereskedelmi szabályai alapján jár el. Két ország ellenőrzési intézete kö­zötti egyezség esetén az ISTA és az OECD certifikátumok az adott in­tézmény által kiadott certifikátummal helyettesíthetők. (Forrás: www.asociacia.sk - sz) ozsonyban novem­ber elején zajlott a vetőmagnemesítők és -termelők nem­zetközi szövetségé­nek 2. évzáró talál­kozója, amelyen a nemzetközi szervezetbe tömörült vetőmag­nemesítők regionális együttműkö­déséről tartott beszámoló mellett előadások hangzottak el a vető­magtermelésről és a növények ge­netikai erőforrásairól. Nemesítő szakemberek az erőforrások hely­zetét mind a FAO, az ENSZ élelme­zésügyi világszervezete, mind pe­dig az ISF a vetőmagnemesítők szervezete szempontjából elemez­ték. Előadás hangzott el az egyes növényfajták nyilvántartásának je­lenlegi helyzetéről és távlatairól az Európai Unióban, az új fajták gyakorlati bevezetésének amerikai tapasztalatairól, az új technológi­ák és a genetikai erőforrások kap­csolatáról, a globalizálódó vető­magpiacon való fennmaradás le­hetőségeiről. A rendezvényen je­lenlevő több mint száz szakember a találkozó másnapján üzleti ta­nácskozásokon cserélhetett esz­mét partnereivel. (yo)

Next

/
Thumbnails
Contents