Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-14 / 265. szám, csütörtök
002. november 14., csütörtök 6. évfolyam, 11. szám tz Európai Unióban érvényesített közös mezőgazdasági politika (CAP) alapelvei a vetőmagforgalmazásban A vetőmagok forgalmazása Illusztrációs felvételek AGRÁRPERSPEKTÍVÁK Előtérben az intenzív termelés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A feltételezések szerint a következő 40-50 évben a világon megkétszereződik az élelmiszerfogyasztás, s ez nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem az ágazati tudományok és fejlesztés számára is rendkívüli kihívást jelent. Annál is inkább, mivel az új évszázad első negyedében több mint 8 milliárd ember számára kell élelmet biztosítani, miközben ezek négyötöde a fejlődő országokban él majd. Az új piaci lehetőségeket elsősorban azok a termelők tudják majd kihasználni, s elfoglalni a piaci szegmenseket, amelyek versenyképesen és hatékonyan tudják előállítani a jó minőségű élelmiszereket. Ebben a versenyben az egyes országok agrár-élelmiszeripari termelői számára nagyon fontos szerep jut az ágazati támogatásokban az agrártudomány és -kutatás finanszírozásának. Mint ismeretes, a hazai helyzet ezen a területen nem éppen rózsás, hiszen az ágazati kutatás, fejlesztés központi forrásokból való támogatása és finanszírozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiesett a honatyák érdeklődésének homlokteréből. Ugyanakkor az ágazatban kidolgozott előrejelzések alapján ma már egyértelműen ismertek azok a területek, amelyekben az elkövetkező időszakban komoly változások várhatók, s ezekre a változásokra nemcsak a gyakorlati életben, hanem hosszabb távon a legújabb ismeretek feltárásával is fel kell készülni. Szakemberek által kidolgozott előrejelzések alapján jelentős változások várhatók a mezőgazdasági földterületek hasznosításában. A' növénytermesztésben egyértelműen a termelés intenzív jellege kerül előtérbe, ami alapvetően befolyásolja majd az egyes növények termesztésének gazdaságossági mutatóit és a versenyképességet. Feltételezik, hogy a gabonafélék, a hüvelyesek, a burgonya és a zöldségfélék valamint a gyümölcs és szőlő termesztése továbbra is növekedő tendenciát mutat. Az intenzitás terén jelentősebb változások várhatók a növények vegyszeres védelmében és a tápanyagpótlásban. Az elképzelések szerint tíz év alatt a gabonafélék hozamai 15 százalékkal, az olajosoké 40 százalékkal a cukorrépáé 20 százalékkal növekedhetnek az említett tényezők hatékony kihasználás révén. Ugyancsak növekedni fog a takarmánynövények termesztésében a termelés intenzitása. Az állattenyésztésben, amelyet nálunk a növénytermesztéshez viszoA szerző illusztrációs felvétele nyitva egyelőre alacsonyabb hatékonyság jellemez, várható, hogy a gazdasági állatok tartásának hatékonysága növekedni fog. Ezen a területen már az ország EU-ba való belépése után várhatók jelentős változások. A tejtermelésben 30 százalékos, a szarvasmarhák súly- gyarapodásában 60 százalékos, a sertésekében 30 százalékos növekedéssel számolnak. Az előrejelzések alapján az elkövetkező időszakban a lakosság élelmiszerfogyasztásában a sütőipari termékek és a lisztből készült élelmiszerek iránt fokozottabb érdeklődés és kereslet nyilvánul majd meg, ugyanakkor a cukor és az édességek fogyasztása várhatóan csökkenni fog. Növekedéssel számolnak viszont a burgonya és a tej fogyasztásában, miközben a sajtok, a marhahús és a tojás fogyasztása stagnálni fog. A baromfihús feltételezhetően a sertéshús kárára tovább növeli térhódítását. Várható, hogy az EU-ba való belépésünk után az élelmiszerek árai átmenetileg növekedni fognak. Ez elsősorban a már említett péktermékekre, valamint a cukorra és a vörös húsokra lesz érvényes. (szí) Vetőmagnemesítők és -termelők konferenciája A genetikai erőforrásokról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ közös mezőgazdaA sági politika alapjait már az Európai Gazdasági nmnnjuun, Közösségl958-as római szerződése ; magában foglalta. Ennek célja az gyes tagországok közötti kereske- elemben a mennyiségi kötöttsé- ek feloldása, másrészt egységes ülső tarifák megszabása a nem agországokkal való kereskedelem zámára. Ezeket az alapelveket lőször a gabonafélék kereskedettében kezdték el érvényesíteni, s Az EU-ban a piacszervezés keretében az egyes termények számára célárak vannak meghatározva későbbiek során a többi termény zámára is modellértékűvé váltak, t közös piacszervezés keretében íz egyes termények számára cél- trak vannak meghatározva, ámenek a termelők által elvárt árga- anciákat határozzák meg. Ezek a élárak az alapjai az ún. interven:iós áraknak, amelyekkel az unió egységes belső piacán vásárolhatlak. Ugyanezek alapján szabják neg a a küszöbárakat is, amelyek /iszont a közösség külpiacaira érvényesek. Az intervenciós és a küszöbárak közötti különbség révén [.a küszöbár a magasabb) az unió agországai az egymás közötti ke- -eskedelemben előnyösebb hely- tetben vannak a külföldi szállítók- <al szemben, egyúttal a változtat- tató behozatali vámok azt is biztosítják, hogy az unióba importált, esetleg jelentős mértékben támogatott termékeket ne hozhasák be a küszöbár alatti szinten. Ez az alapelv biztosítja azt is, hogy az exporttámogatások révén az uniós termékek árait a világpiaci szintre hozzák. Létrehozták az Európai mezőgazdasági irányítási és garanciaalapot, amelyből az exporttámogatásokat, piaci beavatkozásokat és a szerkezetváltási intézkedéseket finanszírozzák. Az unióban tehát megvalósult a mezőgazdasági termékek szabad áramlása bárminemű illeték fizetése nélkül, ugyanakkor ez a külvilágtól elszigetelten zajlik. A végrehajtott reformok ellenére az ágazati piacszervezés e formája rendkívül költséges a közösség számára, elvonja az unió teljes költségvetésének felét, s a jelenlegi előrejelzések szerint 2005-re ezek a költségek akár 44 milliárd eurora is rúghatnak. A közös mezőgazda- sági politika költségei azonban jóval magasabbak, mint amennyit az unió költségvetése biztosít. A jelenlegi mintegy 113 milliárd euro értékű költség 57 százalékát a magas élelmiszerárakban a fogyasztók, 43 százalékban pedig az adófizetők fedezik. A vetőmagtermesztés 1971 óta támogatási program keretében zajlik, amely a farmerek számára biztosítja a vetőmagtermelés és a -fogyasztás közötti egyensúly fenntartását. A támogatást mintegy 40 növényfajta vetőmagjára, főleg fűfélékre, hüvelyesekre, néhány gabonafélére és lenmagokra folyósítják. A támogatások mértéke a közös mezőgazdasági politika keretében kétévenként kerül meghatározásra. Az unió költségvetéséből erre a támogatásra évente 82 millió eurot költenek. A nem tagországokból származó vetőmagok behozatala esetén azok csak olyan országokból importálhatok, amelyek minősítési rendszere a közösségben érvényes minősítési rendszer szintjén van, s ezek az országok hivatalos ún. ekvivalens minősítési engedéllyel rendelkeznek. Esetleges hiány esetén ezek a követelmények ugyan módosíthatók, ugyanakkor ehhez az EU vetőmagokkal foglalkozó állandó bizottságának jóváhagyására van szükség. A bizottság évente legalább tízszer ülésezik, s elsősorban a hatáskörébe tartozó szabványok változtatásairól dönt. A vetőmagokkal foglalkozó irányító bizottság a vetőmagpiac alakulásával és a vetőmagokkal kapcsolatos támogatási programok fejlesztésével foglalkozik. Az egyes növényfajták vetőmagjának forgalmazását szabályozó uniós előírások a szlovák törvényhozás által 1996-ban jóváhagyott fajtákról és vetőmagokról szóló 291/1966 sz. jogszabályba már bekerültek, akárcsak a törvény módosítását célzó javaslatba, valamint az ágazati minisztérium által kiadott 2365/2001-100 sz. rendeletbe. Az uniós jogszabályokkal való teljes összhang kialakítását a végrehajtó rendelkezések kiadásával 2003-ra tervezik megvalósítani. A felsorolt előírások meghatározzák az egyes vetőmagfajták forgalmazási feltételeit, a vetőmagok kategorizációját és a minősítések sémáját, megszabják a vetőmagtermelők és -forgalmazók nyilvántartásának módját és formáit, egyúttal a vetőmagok és ültetőanyagok egységesen kötelező certifikációjának feltételeit és az OECD előírások figyelembevételével bevezetik a fajták szerinti egységes certifikáció rendszerét. Országunk fajták szerinti certifikációs rendszere kompatibilis az OECD vetőmagsémáival, s mivel ezt a rendszert az Európai Unió is teljes mértékben elismeri és a saját jogrendjébe is bevezeti, a Az uniós jogszabályokkal való teljes összhang kialakítását a végrehajtó rendelkezések kiadásával 2003-ra tervezik megvalósítani. szlovák vetőmagminősítési rendszert szabályozó jogrend teljes mértékben összhangban van az európai jogrenddel. Országunk tagja a gabonafélék, herefélék, fűfélék, hüvelyesek, olajosok cukorrépa és takarmányrépa, kukorica és a zöldség vetőmagok minősítési rendszerének, amely a tag- és a résztvevő országok számára biztosítja olyan kiváló minőségű vetőmagok felhasználását, amelyek megfelelnek a rendszer követelményeinek, biztosítja a termesztők rendszeres ellenőrzési szabályainak és a vegetációs vizsgálatoknak a betartását. A megszabott feltételek esetén az országok jogosultak arra, hogy az exportált vetőmagot OECD védjeggyel lássák el és nemzetközileg érvényes OECD minősítést adjanak ki. Az ágazati minisztérium 2365/2001-100 sz. fajtákról és vetőmagokról szóló rendelete értelmében alap- és minősített vetőmagot olyan országból lehet behozni Szlovákiába, amelyet az adott országban nyilvántartásba vettek, és a kiviteli dokumentumaihoz hozzácsatolták: • az ISTA certifikátumot a vetőmag minőségéről - a laboratóriumi vizsgálatokat, az ellenőrzést a nemzetközi társulás szabályai alapján végzik el, • OECD certifikátumot a vetőmag valódi eredetéről - az ellenőrzést végző intézet a gazdasági együttműködés és fejlesztés nemzetközi szervezetének külkereskedelmi szabályai alapján jár el. Két ország ellenőrzési intézete közötti egyezség esetén az ISTA és az OECD certifikátumok az adott intézmény által kiadott certifikátummal helyettesíthetők. (Forrás: www.asociacia.sk - sz) ozsonyban november elején zajlott a vetőmagnemesítők és -termelők nemzetközi szövetségének 2. évzáró találkozója, amelyen a nemzetközi szervezetbe tömörült vetőmagnemesítők regionális együttműködéséről tartott beszámoló mellett előadások hangzottak el a vetőmagtermelésről és a növények genetikai erőforrásairól. Nemesítő szakemberek az erőforrások helyzetét mind a FAO, az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, mind pedig az ISF a vetőmagnemesítők szervezete szempontjából elemezték. Előadás hangzott el az egyes növényfajták nyilvántartásának jelenlegi helyzetéről és távlatairól az Európai Unióban, az új fajták gyakorlati bevezetésének amerikai tapasztalatairól, az új technológiák és a genetikai erőforrások kapcsolatáról, a globalizálódó vetőmagpiacon való fennmaradás lehetőségeiről. A rendezvényen jelenlevő több mint száz szakember a találkozó másnapján üzleti tanácskozásokon cserélhetett eszmét partnereivel. (yo)
