Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-12 / 263. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 12. Sok a jelentkező Afganisztánba Budapest. Még nem is tudni, hogy mennek-e magyar katonák, és ha igen, akkor milyen feladatokkal Afganisztánba, de máris több tucat hivatásos és szerződéses katona jelentkezett. A legnagyobb vonzerő természetesen a pénz, a havi zsold elérheti a 700 ezer forintot is. A magyar szerepvállalás nem lesz olcsó mulatság: egy- milliárd forintba kerülne a kontingens felszerelése. A magyar katonák nem harcolnának, csak műszaki, logisztikai feladatokat látnának el. Egy 25-30 fős csapatot Afganisztánt megjárt orosz veteránok két-három hónap alatt felkészítenének az ottani körülményekre és feladatokra. (Index) Balin nem volt külföldi robbantó Jakarta. Indonéz állampolgárok hajtották végre október 12- én Báli szigetén a 192 halálos áldozatot követelő pokolgépes robbantásokat. Ezt állította tegnap Mangku Pastika vezérőrnagy, a töhbnemzetiségű nyomozócsoport vezetője, aki beszámolt arról is, hogy a merénylet első számú gyanúsítottja az Amrozi nevű személy, aki beismerte, hogy köze volt a robbantásokhoz. A vezérőrnagy elmondta: Amrozi ugyan nem örült, de nem is mutatott semmilyen megbánást amiatt, hogy a merényletben mintegy 90 ausztráliai állampolgár halt meg, miközben a fő célpontok amerikai turisták voltak. (MTI) Hatalmas éhínség fenyeget Addisz Abeba. Meies Zenawi kormányfő szerint Etiópiában minden idők legnagyobb éhínsége fenyeget. Jelenleg hatmillió embernek lenne szüksége élelmiszersegélyre, de ha a segítség elmarad, ez a szám könnyen 15 millióra nőhet. Kijelentette, hogy az etióp kormány nem képes saját erőből a probléma megoldására, ez csak külföldi támogatással oldható meg. (h) Labusz nem akar ismételni Belgrád. Miroljub Labusz jugoszláv miniszterelnök-helyettes tegnap bejelentette, hogy nem kíván indulni a megismételt szerbiai elnökválasztáson, és kilépett a szerbiai kormányfő pártjából, amely - mint mondta - a választáson hátat fordított neki. Labusz közel feleannyi szavazatot szerzett az elnökválasztás második, október 13-i fordulójában, mint vetélytársa, Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő. De mivel a részvételi arány nem érte el a szükséges 50 százalékot, a választás érvénytelen volt. A megismételt elnökválasztást december 8- án tartják, de már a módosított választójogi törvény szerint, amelyből kikerült az a cikkely, amely a 2. forduló érvényességét 50 százalékos részvételhez köti. (MTI) Labusz közölte: az év végéig a G17 nevű szakértői csoport, amelynek ő is tagja, eldönti, hogy politikai párttá alakul-e (Képarchívum) ___________________________________________________________________________ Meg figyelők pozitív döntést várnak Bagdadtól az ENSZ BT határozatának ügyében Minden Szaddámtól függ Bagdad. Tegnap estére ígérte a bagdadi vezetés az iraki parlament összehívását a BT pénteki, kemény leszerelési határozata ügyében. A BT-határo- zat óta drágult a nyersolaj ára a világpiacon, vasárnap este pedig, a BT határozata után első ízben mértek légicsapást amerikai és brit gépek dél-iraki célpontokra. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Reuters úgy tudja, a tegnap estére összehívott rendkívüli törvényhozási ülést Szaddám Húszéin elnök rendelte el. Bagdadnak a múlt pénteki határozat értelmében egy héten belül kell elfogadnia azt a BT-döntést, amely korládan hozzáférést biztosít a fegyverellenőröknek valamennyi olyan iraki létesítményhez, amelyet tömegpusztító fegyverek előállításával gyanúsítanak. Ellenkező esetben Iraknak „komoly következményekkel” kell számolnia. Az Arab Liga tagországainak hét végi rendkívüli külügyminiszteri értekezletén kiszivárgott: van esély arra, hogy Irak elfogadja a határozatot. Ez esetben a fegyverellenőrök vezetői már a jövő hét elején Bagdadba utaznak, és az ellenőrzés karácsony tájékán megkezdődhet. Az arab miniszterek üdvözölték az ENSZ-határozatot, amely szerintük a békés rendezést segítheti, de figyelmeztettek arra, hogy egy Irak elleni esetleges támadást minden arab állam nemzetbiztonságára vonatkozó fenyegetésnek tekintenek. Egyébként a szaúdi külügyminiszterre hivatkozva már vasárnap olyan hírek láttak napvilágot, hogy Szaddám elfogadta a BT- határozatot, de ezt később Irakban is, Egyiptomban is cáfolták. Az amerikai-brit koalíció harci repülőgépei vasárnap este légicsapásokat intéztek iraki légvédelmi célpontok ellen Bagdadtól mintegy 280 kilométerre délkeletre. Olyan célpontokról volt szó, amelyeket az iraki repülőgépek számára tiltott övezetbe telepítettek, és amelyek jelenléte fenyegetést jelent a szövetséges gépek számára. Az al-Dzsumhúríja című hivatalos iraki lap tegnap felszólította az arabokat, hogy csapjanak le amerikai érdekeltségekre, ha az USA megtámadná Irakot azzal az ürüggyel, hogy Bagdad nem tartja be az ENSZ BT-nek az országra vonatkozó új határozatát. „Ha Irakot agresszió éri, minden arabnak, beleértve a kormányokat és a néptömegeket, az a kötelessége, hogy lecsapjon az amerikai érdekeltségekre, valamint bevesse az olajfegyvert és az arab országok külföldi javait az arab nemzet és ellenségei közötti harcban.” - írta a hivatalos lap, amely szerint az arab népnek nincs más választása, mint a szent háború. A Szaddám Húszéin legidősebb fia, Udaj által irányított Babel című iraki lap szerint nem Irak hívja ki a világot, hanem az amerikai kormányzat teszi azt, tömeggyilkosságaival, zsarnoki uralmával és a terrorizmusban élenjáró pártok támogatásával, élükön a „cionista entitással”. Mire hatalmaz fel a BT-határozat? Budapest. Az ENSZ BT 1441. számú, múlt pénteken hozott határozata, amely Irak lefegyverzését követeli, nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján az amerikaiak és a britek minden további nélkül fegyveres erőt alkalmazhatnának Irak ellen, ha az arab ország megsértené a határozatot. Az MTI kérdésére Valki László nemzetközijogász kifejtette: azzal, hogy iraki jogsértés esetére a BT „súlyos következményeket” helyezett kilátásba, csak figyelmeztette Bagdadot, fegyveres erőszak alkalmazásához viszont az ENSZ-alap- okmány értelmében kifejezett felhatalmazás szükséges. Ezt támasztja alá, hogy John Negroponte, az USA ENSZ-képviselője a BT múlt pénteki ülésén kijelentette: „... ez a határozat a fegyveres erőszak alkalmazását illetően nem tartalmaz rejtett gyutacsot és automatizmust sem. Ha Irak megint megsértené a BT határozatát, az ügyet megvitatás céljából ismét a BT elé kell terjeszteni. Jeremy Greens- tock brit ENSZ-képviselő kijelentette: ilyen esetben „elvárjuk a BT- től, hogy teljesítse kötelességét” - jegyezte meg Valki professzor. Második fordulót kell tartani december 1-jén - a jelenlegi kormányfő az esélyesebb Drnovselc lehet az új szlovén elnök MTFJELENTÉS Ljubljana. Nem hivatalos eredmények szerint a szavazatok közel 45 százalékának megszerzésével Szlovénia jelenlegi miniszterelnöke, a liberális demokrata Janez Drnovsek nyerte vasárnap az elnökválasztás első fordulóját. De mivel nem érte el az ötven százalékot, a végső döntéshez december 1-jén második fordulóra lesz szükség Drnovsek és a vok- sok 31 százalékát megszerző Barbara Brezigar ügyésznő között. A harmadik helyre a nacionalistának számító Zmago Jelinek futott be 8,5 százalékkal. Drnovsek főként gyakorlatias vezetői stílusával, a balkáni konfliktusok távol tartásával és országának a fő európai irányvonalba illesztésével nyerte el a szavazók többségének támogatását. Bírálatok elsősorban azért érték őt, mert a piacgazdaságra térés jegyében nyereséges állami cégeket privatizált, illetve tervezett eladni, és ezzel egyesek szerint nem használt az ország hosszú távú érdekeinek. Az 52 éves kormányfő vasárnap éjjel kijelentette, hogy a második forduló kimenetelét illetően is derűlátó. Riválisa, a függetlenként Janez Drnovsek indult, de a jobbközép ellenzék támogatását élvező Brezigar asszony ugyancsak elégedettségét fejezte ki az első forduló eredményeivel kapcsolatban, és úgy vélte, az ország vezetésében új arcokra van szükség. Szlovéniának mindenképpen új elnöke lesz, mert Milan Kucan eddigi államfő - aki 1991 óta tölti be a főként protokolláris jelentőségű elnöki tisztséget - az alkotmány értelmében harmadszor már nem szállhatott harcba a választáson. Drnovsek Barbara Brezigar (Reuters-felvételek) helyét, ha ő lesz az elnök, várhatóan Anton Rop eddigi pénzügyminiszter veszi át a miniszterelnöki székben. A szavazás után Kucan maga is Drnovsek megválasztása mellett szállt síkra: „Örülök, hogy a szavazók legtöbbje úgy döntött, ahogy én. Dr- novseknek jó esélyei vannak a második fordulóban.” Szlovéniát e hónap végén várhatóan meghívják a NATO-ba, két éven belül pedig feltehetően az EU-hoz is csatlakozhat. A holland parlament a holland politikusokat és katonákat terhelő felelősségről Vizsgálják a srebrenicai mészárlást MTI-JELENTÉS Hága. A holland parlament tegnap nyilvános vizsgálatot kezdett az 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárlás ügyében, hogy megállapítsa, kiket terhel a tényleges felelősség a holland békefenntartók védelme alá helyezett, több mint 7500 muzulmán civil haláláért. A legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy a holland kormány valóban megpróbálta-e takargatni az igazságot az öldöklésről, védve a felelősöket - jelentette a BBC. A mészárlás miatt, amely a legsúlyosabb Európa II. világháború utáni történetében, már számos nemzeti és nemzetközi vizsgálatot tartottak. A holland politikusokat és katonákat terhelő felelősség azonban mostanáig felderítetlen maradt. A srebrenicai eseményekről szóló jelentés, amelyet a holland háborús dokumentumok intézete készített, áprilisban Wim Kok szociáldemokrata kormányának és Ad van Baal tábornoknak, a szárazföldi hadsereg főparancsnokának lemondásához vezetett. A dokumentum, amely szerint a holland képsapkásokat lehetetlen küldetésbe vezényelték, mind a világszervezet, mind a holland kormány felelősségét megállapította, egyúttal megvádolta a katonai hierarchiát, hogy bizonyos információkat eltitkolt, Esetleg kártérítési keresettel fordulhatnának a holland államhoz. nehogy még inkább tompítson a hadsereg megfakult fényén. Drámai politikai fordulatok nem várhatók a vizsgálattól, de az egyéni felelősségek kinyilvánítása megteremtheti a jogi alapot arra, hogy a túlélők és az áldozatok hozzátartozói kártérítési keresettel forduljanak a holland államhoz, illetve az érintett személyekhez. A háromhetesre tervezett meghallgatásokon, amelyeket közvetít a tévé, 37 politikus, katona és ENSZ-tisztségviselő tesz tanúvallomást. Az eljárás hétfőn Jelte Groen, az 1995-ben Sreb- renicában szolgálatot teljesítő holland zászlóalj egyik századparancsnokának meghallgatásával kezdődött az alsóház vizsgálóbizottságában. Állítása szerint a kéksapkások- gyenge fegyverzete nem tette lehetővé az ellenállást. A kelet-boszniai muzulmán enklá- vét, Srebrenicát az ENSZ 1993-ban védett övezetnek nyilvánította, és elvben mintegy 200 holland kéksapkás oltalmazta. 1995. július lián Ratko Mladics tábornok boszniai szerb erői elfoglalták a várost, ahol több mint 7500 polgári személyt mészároltak le. Megszületett a megállapodás Kalinyingrádról EU-orosz csúcstalálkozó MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU és Oroszország brüsszeli csúcstalálkozóján Moszkva elfogadta a kalinyingrádi probléma rendezésére tett uniós javaslatok főbb elemeit, a nap folyamán már csak technikai jellegű kérdéseket kellett tisztázni. Kalinyingrád az EU bővítése után teljes egészében az unióba ékelődött terület lesz, ami elsősorban a körzet és Oroszország közötti tranzitforgalom, valamint a vízumszabályozás területén vetett fel megoldandó problémákat. A tizenötök javaslata szerint ezeket átmenetileg úgynevezett egyszerűsített átutazási dokumentumok (FTD) bevezetésével hidalják át, ami elkerülhetővé teszi, hogy a Litvánián átutazó oroszoknak vízumot kelljen váltaniuk. A csúcs után, az esti órákban Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő bejelentette, hogy megállapodásra jutottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette delegációval - olyan megoldást találtak, amely megfelel az EU, Oroszország, valamint az érintett uniós tagjelölt államok érdekeinek is. Korántsem volt ilyen egyszerű a helyzet a csúcs másik fő témájának, a terrorizmus elleni közös fellépésnek az ügyében. A moszkvai túszdráma után Putyin elnök az eddiginél is meggyőzőbben érvelhet amellett, hogy a csecsenföldi konfliktus minden tekintetben a terrorizmusellenes harc része. Az unió nem egészen így látja, de kérdéses, hogy konkrét elképzelésekkel is alá tudta-e támasztani a tárgyalásos úton történő politikai rendezést szorgalmazó álláspontját. Kémkedés miatt Stockholm kiutasított két diplomatát Svéd-orosz konfliktus MTI-HÍREK Stockholm/Moszkva. Svédországból kiutasítottak két orosz diplomatát a kábel nélküli távközlési berendezéseket gyártó Ericsson cég kémbotrányával kapcsolatban. Az orosz nagykövetet bekérették tegnap stockholmi külügyminisztériumba és közölték vele: nem kívánatos személynek nyilvánították a nagy- követség két, diplomáciai státust élvező alkalmazottját a nemzetbiztonságot is sértő ipari kémkedési ügy miatt. A kiutasítottak nevét és beosztását nem árulták el. Egyébként Svédországban pénteken elrendelték három svéd állampolgár előzetes letartóztatását, mert azzal gyanúsítják őket, hogy ipari titkokat adtak át egy külföldi titkosszolgálatnak. A csoport vezetőjét, az Ericsson cég egyik volt alkalmazottját akkor vették őrizetbe, amikor épp találkozott egy külföldi hírszerzővel. A volt Ericsson-alkal- mazottat nemzetbiztonságot sértő kémkedéssel gyanúsítják. A két másik gyanúsított, az óriáscég fejlesztési részlegének alkalmazottai elleni vád ipari kémkedés. Az Ericsson részt vesz a Gripen svéd harci repülőgépek radar- és rakétavezériési rendszereinek fejlesztésében is. Moszkvában tegnap „értetlenül és sajnálattal” fogadták az orosz diplomaták kiutasítását, s a külügy szerint Oroszország hasonló lépésre szánhatja el magát Stockholmmal szemben. Netanjahu dollárt vagy eurót akar a sékel helyett Merénylet és válaszcsapás MTI-HÍREK Jeruzsálem. Egy palesztin fegyveres a tegnapra virradó éjszaka behatolt egy észak-izraeli tanyára a Jordán nyugati partján fekvő palesztin terület határán, és megölt öt izraeli polgári személyt. A fegyveres behatoló sajtóértesülések szerint vaktában lövöldözni kezdett a mezőgazdasági közösség tagjaira. Az öt halálos áldozat - köztük két gyerek - mellett több sebesültje is van a támadásnak. Az AFP szerint a támadást az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai szervezet egy telefonhívásban magára vállalta. Ez a szervezet Jasszer Arafat palesztin vezető Fatah mozgalmához is kötődik. Nem sokkal korábban ugyanott felrobbant egy autó, és benne meghalt két palesztin. A robbanás az előtt következett be, hogy az izraeli rendőrség ellenőrizte volna a gyanús autót. A rendőrség szerint az autóban ülők öngyilkos merényletre készültek. E merényletek után, tegnap hajnalban izraeli helikopterek rakétákat lőttek ki a palesztin Gáza belvárosára. Tanúk szerint legalább nyolc lövedéket indítottak egy főként autójavítással foglalkozó fémipari üzem területére. Jasszer Arafat palesztin vezető tegnap elítélte a kibuc elleni támadást, amelyért Benjamin Netanjahu izraeli külügyminiszter Arafatot tette felelőssé. Arafat azt is megígérte, hogy bizottságot hoz létre a véres támadás körülményeinek tisztázására. Utalt rá, hogy az akciót olyan időpontban hajtották végre, amikor az általa vezetett Fatah Kairóban tárgyal a Hamász szélsőséges palesztin szervezettel az Izrael-ellenes merényletek leállításáról. Arafat a kibucban történt gyilkosságot szabotázsakcióként értékelte, amelynek célja megakadályozni a megbékélést a Palesztin Hatóság és a Hamász között. Megfontolná a dollár vagy az euró bevezetését a sékel helyett Benjamin Netanjahu, aki a Likud színeiben indulna a kormányfői posztért a közelgő izraeli választásokon. A politikus állítólag már Izrael EU-tagságát is felvetette. A Jediót Ahronot napilap szerint Netanjahu - aki még a választások előtt megpróbálja megszerezni a Likud vezetői posztját is Ariel Sarontól - úgy véli: Izraelnek nincs más választása, mint a két vezető globális valuta valamelyikének meghonosítása. Egykori kommunista politikusok a bíróság előtt Vád Hoffmann ellen KOKES JÁNOS Prága. Csehországban rövidesen újabb volt magas rangú kommunista politikus kerül bíróság elé. Az államügyész tegnap a prágai városi bíróságon hazaárulási vádat emelt Karel Hoffmann ellen, aki a hetvenes és a nyolcvanas években tagja volt a CSKP legfelsőbb vezetésének és a szakszervezeti mozgalmat irányította. Dagmar Máchová államügyész szerint a ma 78 éves Hoffmann a hazaárulást 1968 augusztusában, a Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulása után követte el, amikor az országos távközlési hivatal igazgatójaként az augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel utasítást adott a korabeli állami televízió és rádió műsorának megszakítására, hogy megakadályozza a párt és az állami szervek megszállást elítélő hivatalos álláspontjainak terjesztését. A vád szerint tette egyértelmű együttműködés az idegen megszállókkal, és kimeríti a hazaárulás fogalmát. A vád anyagát a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal (UDV) gyűjtötte össze és adta át az államügyészségnek. Hazaárulás vádjával jelenleg két másik volt kommunista vezető ellen is folyik bírósági eljárás. Milos Jakest és Jozef Lenártot a prágai városi bíróság ugyan szeptemberben felmentette, de az államügyész fellebbezett, így az ő perük a legfelsőbb prágai bíróság előtt folytatódik.
