Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-11 / 262. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 11. Szlovák Kalligram-könyvek bemutatója Pozsony. A Kalligram Kiadó műhelyében készült, szlovák nyelvű kötetek bemutatóját tartják holnap 16 órától a Prasná Basta kávéházban. Kertész Imre A száműzött nyelv című művét Vyhnany jazyk címmel jelentette meg a kiadó Juliana Szolnokiová fordításában. Johan Huizinga könyve - Adam Bzoch tolmácsolásában - Kultúra a kríza címmel, Czeszlaw Milosz munkája pedig - Karol Chmel, Jozef Marusiak és Marianna Mináriková fordításában - Záhrada vied címmel látott napvilágot szlovák nyelven. A könyveket Vladislav Gális, Miroslav Marcelli és Adam Bzoch méltatja. Az estet Adrián Potancok vezeti, (ú) Szívderítő NAPtár a Vámbéryben Dunaszerdahely. Szívderítő NAPtár címmel, A család kalendáriuma 2003 alcímmel jelent meg a Nap Kiadó új kiadványa, melynek bemutatója csütörtökön 18 órától lesz a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Bőven kínál közérdekű információt, szépirodalmat, továbbá ismert közéleti embereket, művészeket mutat be. A Szívderítő Naptárt Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója ismerteti, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Quijote 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Egy művész idős kori arcképe (a prágai Nemzeti Színház vendégjátéka) 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ - STÚDIÓ: Márai Sándor 15 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Sylvia 18.30 HHMHHHHt mozi POZSONY HVIEZDA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16, 18, 20.30 MLA- DOST: Mexikói utazás (mexikói) 16,18,20 IC. SK: Vadméhek (cseh) 19.30 Az ördög éve (cseh) 18 A belső bolygó - K-Pax (amerikai) 20 Szökés Budára (cseh-szlovák) 17.45, 20.30 ISTROPOLIS: Kocka 2. (kanadai) 17.30, 20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 15.30, 18, 20.30 A kismenő (amerikai) 16, 18.15, 20.15 PÓLUS - STER CENTURY: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Szökés Budára (cseh-szlovák) 19.15, 21.50 Libido - Vissza az ösztönökhöz (amerikai) 16.55, 18.55 Kocka 2. (kanadai) 16.15, 20.15, 22.15 A vörös sárkány (amerikai) 17.30, 19, 20.10, 21.40 A kismenő (amerikai) 14.50, 20.55 XXX (amerikai-cseh) 15.05 A Bourne-rejtély (amerikai-cseh) 17.35, 20.05, 22.35 Sexy Boys (francia) 14.15,18.15 Jelek- Signs (amerikai) 15.10,17.25,19.45,22 AU PARK - PALACE: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.25, 16.25, 18.25,20.25 Libido - Vissza az ösztönökhöz (amerikai) 14.10,16.10, 18.10, 20.10 Szökés Budára (cseh-szlovák) 14.10,16.45,19.30 Mexikói utazás (mexikói) 16.50,19.10,21.25 Harry csak jót akar (francia) 21.45 A vörös sárkány (amerikai) 15,17.30, 19.35, 20.05 A kismenő (amerikai) 15.35,17.40 A Bourne-rejtély (amerikai-cseh) 19.40 Jelek - Signs (amerikai) 15, 17.15, 18.15, 19.30, 20.30, 21.45 Jégkorszak (amerikai) 16, 17.55, 19.55 A kaptár (amerikai-angol-német) 19.05 XXX (amerikai-cseh) 14.35, 17 Kegyetlen örömök (szlovák) 19.45 Különvélemény (amerikai) 15,18,21 KASSA TATRA: Libido - Vissza az ösztönökhöz (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 17 Halloween: Feltámadás (amerikai) 20 ÚSMEV: Jégkorszak (amerikai) 16 A vörös sárkány (amerikai) 18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Szörny Rt. (amerikai) 17 Zengjük a dalt (cseh) 19. ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kaptár (amerikai-angol- német) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 15.45,18 A Bourne-rejtély (amerikai-cseh) 17.40, 20 Hangyák a gatyában 2. (német) 13.15,15.30,17.45, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 15.45 Jelek- Signs (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Akárhozat útja (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 A kismenő (amerikai) 14.15, 16.15,18.15, 20.15 Mérges pókok (amerikai) 18, 20 A vörös sárkány (amerikai) 15, 17.30, 20 XXX (amerikai-cseh) 14.45, 17.15, 19.45 2020: A tűz birodalma (amerikai) 20.15 AZ MKKI HÍREI Marczi Mariann koncertje Pozsony. Csütörtökön a 16. Városi Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében kerül sor Marczi Mariann zongoraművész koncertjére. A zongoraesten Chopin, Debussy, Ligeti, Bartók és Brahms művei hangzanak el. Marczi Mariann 1977-ben született Sárospatakon. Zenei tanulmányait négyévesen kezdte, s 2000-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zongoraművész és művésztanári diplomát szerzett kiváló minősítéssel. A Fischer Annie ösztöndíjas zongoraművész több nyári zeneakadémián és számos mester- kurzuson vett részt neves zongora- művészek vezetésével, továbbá számos zongoraversenyen nyert díjat. Magyarországon kívül Ausztriában, Németországban, Francia- országban, Olaszországban és Nagy-Britanniában koncertezett. Marczi Mariann zongoraestje 18 órakor kezdődik a pozsonyi Zichy- palotában. A belépés díjtalan. Szökés Budára Hujber Ferenccel. Cseh-szlovák-magyar összefogásban rendezett játékfilm bemutatója Pozsonyban Lendületből vissza Pestre Férfias játék a filmben. Középen Hujber Ferenc (Václav Polák felvétele) Másfél évig tartó forgatás és több hónapos utómunkálatok után elkészült Miloslav Luther cseh-szlovák és magyar koprodukcióban született alkotása, a Szökés Budára. A regényt Vladislav Van- cura, a forgatókönyvet a rendező és Martin Porubjak írta. Boráros Attilát, a történet egyik kulcsfiguráját Hujber Ferenc alakítja. SZABÓ G. LÁSZLÓ Prága, 1919. A történet első fejezete. Egymásba szeret egy polgári családból származó cseh lány és egy jómódú szlovák gazda fia. Hogy kapcsolatuk zavartalan legyen, ne szólhasson bele sem a lányát féltő mama, sem a politika, a szerelmesek Budára „szöknek”. S amíg egymás karjaiban keresik a boldogságot, Európa szívében már működni kezdenek az új határok. Mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Boráros Áttila, a kassai születésű szeszital-forgalmazó nem engedi, hogy az új helyzet áthúzza számításait. Számára egy a fontos: az üzlet. Vérbeli kereskedő lévén fütyül a változásokra, ő továbbra is keresztül-kasul utazgat az országban. A magyaroknak cseh sört, a cseheknek és szlovákoknak magyar pálinkát szállít. Őt nem állíthatja meg senki és semmi. Az ő életét nem lehet tönkretenni. Nem úgy az ifjú párét. Az ő kapcsolatukra egyre sötétebb árnyak vetülnek. Miloslav Luther ezúttal is színes történelmi tablót fest. Új filmje azonban nem a könnyű szórakozást kereső néző számára készült. A Szökés Budára több mint kétórás játékfilmváltozata igazi intellektuális mozi, amelyhez nemcsak szív - ész is kell. Vancura regényeiben egyébként is erős szimbiózist alkot az értelem és az érzelem. A moziváltozat pénteki bemutatóján (már elkészült az ötrészes tévéfilm is) jelen volt Hujber Ferenc, az alkotás budapesti szereplője is, aki ragyogó játékával nemcsak a film rendezőjét, hanem Vladimír Hollós operatőrt és Martin Porubjak dramaturgot is elkápráztatta. Ä vetítés utáni percekben Emília Vasáryová, a Szlovák Nemzeti Színház jeles művésze és Bólék Polívka, a neves morva komikus is elismerően gratulált magyar kollégájának, aki pályája második fontos lépcsőfokának tartja a Miloslav Lutherrel való együttműködést. „Az első üyen lépcsőfok a Közel a szerelemhez fiatal rendőre volt. Azt a szerepet Salamon Andrástól kaptam. A két film között eltelt pár év, és megélhettem néhány fontos sikert, ezt az időszakot azonban én mégis inkább érési fázisként könyveltem el. Megismertem és elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok. A Szökés Budára, Miloslav Luthernek köszönhetően, friss lendületet adott. Most megint alapjaitól tudom újragondolni az életemet.” Hujber Ferenc eleven játékának már a forgatás során híre kelt. Cseh és szlovák színészkollégái mellett még a stábtagok is lenyűgözve nézték, mire képes. „Itt most mindenkitől azt hallom, hogy beszél a szemem. Ez nem új a filmgyártásban. De hogy ennyire rákattannak a tekintetemre, és hogy ennyire akarják, hogy tudjam, milyen erő van a szememben, az nem lehet véletlen. És az a jó, hogy ezt hiteles emberek állítják. Porubjak úr nem látott a forgatáson, csak a napi felvételek alapján beszélt rólam elismerően. A rendező úr felesége elmesélte: két lányával együtt ő is eljárt musztereket nézni, csak hogy lássa, hol tartok a szerepben. Ez így mind olyan hitel, amely a legrosszabb esetben is kamatozik. Ezt tiszta emberek mondták, és így megnyugodhatok: megint előbbre jutottam a pályán.” Négy év eseményeit taglalja a film. 1919-től 1923-ig ível a történet, bemutatva mindazt a politikai-társadalmi változást, amely nem egy esetben családok széthullásához vezetett. „Művészfilmről Vagy intellektuális filmről kell beszélnünk, hiszen a Szökés Budára olyan dolgokat ecsetel, amelyekről sajnos már az én korosztályom sem tud sokat, nem még a nálunk fiatalabbak. A Monarchia időszakához nem szőttek szép meséket. A történelem- órákról is csak annyi maradt meg az emlékezetemben, hogy Magyar- országon akkoriban pezsgő kulturális élet folyt. Aztán történt, ami történt, és elvesztettünk nagyon sok kulturális központot. Boráros Attila ezt gyorsan feldolgozza magában, sőt még hasznot is húz belőle, mert leleményes, sőt bizonyos értelemben gátlástalan férfi, ezzel együtt mégsem antipatikus. Neki az a fontos, hogy ne legyen vesztese az új helyzetnek. Luther ezt szerencsére úgy ábrázolja, hogy nem egy olyan magyart lát a néző, akinek semmi sem számít, és holttesteken gázol előre, hanem egy olyan embert, aki mindenhol otthon érzi magát, mert a legzűrö- sebb helyzetekben is képes talpon maradni. Boráros Attila simlis, de nem gerinctelen. Önző, de nem ellenszenves. Nagyon nagy ász! Ő akkor is seftelne, ha a Monarchia fennmaradt volna. Ö az örök túlélő. Az eltiporhatatlan.” A film főszerepeit cseh színészek játsszák, és egy emlékezetes jelenetben, pár perc erejéig, Jifí Menzel is feltűnik. „A cseh színészek pontosan úgy játszanak, ahogyan élnek. Sem kevésbé szenvedélyesen, sem kevésbé apatikusan. Ámi mindig is rokonszenvessé teszi őket: van bennük egy nagyon erős ösztön, de nem törik össze magukat. Boráros Attila jellemébe ez nem fér bele. Ami pedig a grófot illeti, akit Jifí Menzel formál meg nem egész három perc alatt, nekem Baradlay Richárdot juttatta eszembe a Kőszívű ember fiaiból, amikor elmegy az öreg zsidóhoz, és felfedezi nála a saját arcképét. Jifí Menzel megjelenik a kereskedőnél, elad neki egy festményt, de a kabátjáról, amelyre a férfi hirtelen szemet vet, nem mond le. Ez a gyönyörű ebben a filmben! Minden egyes szereplőjének elvei vannak. Határozott életfilozófiája. Fél perc alatt kiderül, ki mit gondol a vüágról, önmagáról, a Monarchiáról és annak széteséséről. Jifí Menzel számomra kuriózum a fűmben. Kuriózum mint színész, hiszen önmagát adja. Még akkor is, ha dús körszakállban játszik.” Értékes, elgondolkoztató, sokat adó film a Szökés Budára. Hujber Ferenc azonban azt is hozzáteszi: „Szívesen mondanám, hogy szenvedélyes, de nem az. Olyan, mint a zen-buddhizmusban a nem cselekedve cselekedni. A cseh nép tud lázadni, harcolni, de a lelke mélyén nem kis lustaság lakozik. Vagy mondhatnám úgy is: a szláv népekre jellemző töretlen nyugalom. Náluk másképp múlik az idő. A Monarchia széthullott, de majd csak lesz valahogy, gondolják. Úgy még sosem volt, hogy sehogy se legyen, olvasom le az arcokról. Luther pedig nem úgy szeret bele egy karakterbe, hogy az teljes egészében kell neki. Nem titkoltan kiemel belőle valamit, és azt fogja hangsúlyozni. Boráros Attilának olyan a tekintete, a karizmája, hogy szó nélkül senki sem tud elmenni mellette. Igen, a Szökés Budára a jö- vőmre, pályám további alakulására is jelentős mértékben kihat. Jeles alkotókkal dolgozhattam benne, aki végig, a forgatás utolsó percéig éreztették velem: fontos vagyok számukra. Vladimír Hollós, az operatőr azt mondta az előbb, hogy itt sajnos nem becsülik meg annyira a színészeket, mint Magyarországon. Nekem ezen nevetnem kellett. Édes Istenem, ha engem úgy megbecsülnének otthon, mint ebben a filmben, akkor eszembe sem jutott volna, hogy el kellene menni külföldre dolgozni. Az sem véletlen, hogy itt szerettek bele a szemembe. Otthon még az egykori igazgatóm sem vette észre a Vígben, hogy mi van bennem. Beszélhettem én neki bármiről. Tehetségről, szomorúságról, szenvedélyről... nem segített semmi. És akkor azt mondtam, rendben, ha neked nem kellek, majd fontos leszek valaki másnak. De ahhoz, hogy lépni tudjak, kellett Luther úr is. Túlzás nélkül állíthatom, rajtam ez a film nagyon nagyot lendített.” Robert de Niro három alkotással is jelen van a brit filmkritikusok által összeállított Top 10-es listán Az Apokalipszis, most a legjobb film UNO-HÍR A Brit Filmintézet Sight & Sound című magazinja ismét szavazást rendezett: ezúttal arról kérdeztek ötven brit filmkritikust, melyik szerintük az elmúlt negyedszázad legjobb filmje. A győztes Coppola Apokalipszis, mostja lett. A tízes listára egyetlen brit film került fel. A sötétség mélyén' című Joseph Conrad-regény nyomán készült Apokalipszis, most, amely a vietnami háború őrületét mutatja be, a Sight & Sound szerkesztője, Nick James szerint megérdemelten lett a győztes, mivel „összetett és merészen kísérletező háborús film, amely annak köszönheti sikerét, hogy sosem esik le a kötélről, miközben az extravagancia és a mélység között egyensúlyoz.” A második legjobb filmnek Martin Scorsese Dühöngő bikáját ítélték, és Scorsese jegyzi a negyedik helyen álló Nagymenőket is. Mindkét film főszereplője Robert De Niro, aki egy harmadik filmmel, a lista tizedik helyére került Volt egyszer egy Amerikával is jelen van. A harmadik helyen Ingmar Bergman Fanny és Álexanderje végzett, az ötödik David Lynchtől a Kék bársony, a hatodik Spike Lee 1989-es Szemet szemért című filmje. A Top 10 egyetlen sci-fije a hetedik Szárnyas fejvadász, amelyet a hongkongi Kar-wai Wong Chungking Expresse követ, nyomában a brit Terence Davies Distant Voices, Still Lives című filmjével. Érdekesség, hogy a Star Wars- filmek negyedik - időrendben első - epizódja nem indulhatott a vetélkedésben, mivel csak az 1978. január 1-je után készült filmekre lehetett szavazni. A Top 10: 1. Apokalipszis, most 2. Dühöngő bika 3. Fanny és Alexander 4. Nagymenők 5. Kék bársony 6. Szemet szemért 7. Szárnyas fejvadász 8. Chungking Express 9. Distant Voices, Still Lives 10. Volt egyszer egy Amerika Apokalipszis, most - jelenet a filmből (Képarchívum)
