Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-11 / 262. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 11. | Külföld Tömeges ételmérgezés Moszkva. Csaknem ezernégy- százan kerültek kórházba Oroszország keleti részén tejtermékből készült étel fogyasztása után. Az orosz egészség- ügyi hatóságok tájékoztatása szerint összesen 1380 személy, köztük 949 gyermeket ápolnak hasmenéses tünetekkel. Egy szombaton nyilatkozó egészségügyi tisztviselő szerint a krasznödari területen tapasztalt ételmérgezéshez hasonló már évtizedek óta nem fordult elő. A fertőzés okozója egy déloroszországi üzem által készített joghurtkrém. A kórházba került embereknek magas a láza, gyomorfájással és hányással kezelik őket. (MTI) Meghalt Ehud Sprinzak Jeruzsálem. Hatvankét éves korában elhunyt Ehud Sprinzak politológus, akit Izraelben a terrorizmus elleni harc, a jobboldali, szélsőséges zsidó csoportok szakértőjének tartottak. Izraelben talán a legjobban ismerte a szélsőjobboldali szervezeteket. O volt az egyetlen, aki annak idején előre megérezte, hogy veszélyben forog Jichák Rabin egykori miniszterelnök élete és ezt akkor közölte is vele. A legkiemelkedőbb egyetemi előadónak számított a jeruzsálemi héber egyetemen, majd létrehozta a kormányzati tanulmányok Lauder Iskoláját. Nemcsak a szakmabeliek ismerték el tudását, hanem tanítványai is szerették. (MTI) Reformot és autonómiát Bukarest. Belső választások megtartását, majd erdélyi magyar nemzetgyűlés összehívását tartja szükségesnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség keretén belül működő Reform Tömörülés (RT) nevű platform - jelentette ki tegnap Toró T. Tibor, az RMDSZ belső ellenzékeként számon tartott tömörülés vezetője. Az RT vezetőjének helyzetértékelése szerint az erdélyi magyar közösség döntő többsége támogatja azt, hogy a romániai magyarok teljes jogú állampolgárai legyenek Romániának és ezzel egy időben a határokon átnyúló magyar nemzetnek. Ezt szerinte a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiák intézményrendszere biztosíthatná. (MTI) Ki robbantott Balin? Dzsakarta. Bár az al-Kaida terrorszervezet elismerte, hogy ők állnak a közel kétszáz halálos áldozatot követelő, Báli szigetén történt merénylet mögött, továbbra sem tisztázott, valójában ki áll a terrorcselekmény mögött. A bizonytalansághoz tegnap az indonéz rendőrség egyik magas rangú tisztjének nyilatkozata is hozzájárult. Edward Aritonang ugyanis leszögezte: a rendőrség információi szerint a támadók Malájföldön vannak. (MTI) Edward Atironang (Reuters-fel vétel) Brit egységek átcsoportosítását rendelték el Londonban Novemberben támadás indul? London. Brit lapértesülések szerint várhatóan november végére Kuvaitba érkeznek az első brit harci egységek egy Irak elleni háború előkészületei keretében. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A brit hadsereg 7. páncélos dandárja egységeire épülő mintegy 15-20 ezer katona a Perzsa-öbölben készenlétben álló mintegy 50 ezer fős amerikai erőkhöz csatlakozik, hogy készen álljon egy Irak elleni katonai fellépésre arra az esetre, ha Szad- dám Húszéin iraki elnök nem működik együtt az ENSZ-fegyverzetellen- őreivel - tudta meg brit védelmi illetékesektől a The Sunday Times és a The Sunday Telegraph vasárnapi lap. A katonák felsorakoztatása valószínűleg egybeesik az iraki fegyverzetellenőrzés kezdetével. Az ENSZ-ellenőrök első csoportjának november 25-e után kell megkezdenie a munkát Irakban. A brit védelmi tárca illetékesei közölték, hogy a brit egységek mobilizálásának hivatalos bejelentésére még a héten, a parlament új ülésszakának szerdai hivatalos megnyitója után sor kerül. Elrendelik a tartalékosok mozgósítását, a hadsereg szállítóhajókat bérel a katonai eszközök - köztük mintegy 200 Challenger harckocsi - térségbejuttatására. Az ENSZ új iraki leszerelési határozatának elfogadása adott jelzést a teljes körű brit katonai mozgósítás első szakaszának elrendelésére. Brit védelmi illetékesek az iraki vezetésre való nyomásgyakorlás szükségességével indokolták a lépést, mondván meg kell győzni Szaddám Húszéin iraki elnököt arról, „halálos következményekkel” kénytelen számolni, ha nem teljesíti maradéktalanul az ENSZ-határozatban megfogalmazott leszerelési követeléseket. Az amerikai és az brit katonák teljes felsorakoztatása három hónapot vehet igénybe. Katonai stratégák szerint a háború nem valószínű, hogy kezdetét veszi február 21-e, az ENSZ-ellenőrök munkájának végső határideje előtt. A The Sunday Times tudni véli, hogy a katonai beavatkozás előkészületei keretében a kaliforniai Mojave sivatagban megkezdődött a brit hadsereg kommandósainak kiképzése a sivatagi illetve városi hadviselésre. Washington szabad kezett adott Vlagyimir Putyinnak Szaddámért Csecsenföld mti-hír Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Moszkva számára elfogadható kompromisszumot jelent az ENSZ Biztonsági Tanácsában pénteken egyhangúan elfogadott új, Irakra vonatkozó határozat. Az államfő tegnap az orosz kormány tagjaival találkozva leszögezte: Oroszország számára elvi jelentőségű az a döntés, hogy a dokumentum nem hatalmazza fel az Egyesült Államokat katonai erő alkalmazására Bagdad ellen. Orosz megfigyelők is úgy értékelik viszont, hogy a hosszas huzavona után elfogadott határozat legfeljebb elodázhatja a háborút - különösen annak tükrében, hogy amerikai sajtóértesülések szerint George W. Bush amerikai elnök jóváhagyta az Irak elleni hadműveletek tervét. Oroszország korábban ellenzett bármilyen új iraki ENSZ-dokumentu- mot, az utóbbi időben viszont finomodott álláspontja, és nem zárkózott el olyan határozat elfogadásától, amely megerősíti az ENSZ fegyverzetellenőreinek mandátumát, de nem hatalmaz fel katonai csapásokra, és nem tartalmaz Bagdad számára „teljesíthetetlen” követeléseket. Az október 23-26. közötti moszkvai túszdráma után nyugati és orosz megfigyelők sem zárták ki, hogy Washington szabad kezet ad Putyinnak Csecsenföldön, Moszkva pedig „feladja” Szaddám Húszéin iraki diktátort. Ennek a véleménynek a megerősítését látják többen azokban a washingtoni hírekben, hogy az amerikai kormányzat fontolgatja a csecsen szakadárok felvételét a nemzetközi terrorszervezetek „feketelistájára”. Moszkva két üyen csecsen szervezetet nevezett meg, de Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetője szerint az orosz-amerikai egyeztetések sikere érdekében egyelőre korai lenne megnevezni azokat a nyilvánosság előtt. Moszkvában tárgyalt John Bolton amerikai külügyi államtitkár. A diplomata a soron következő oroszamerikai csúcstalálkozó előkészületeiről tárgyalt Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettessel. Az orosz Interfax hírügynökség értesülései szerint a Putyin-Bush eszmecserére november utolsó harmadában, a prágai NATO-csúcs után kerül sor, valószínűleg Szentpéterváron. A két államfő eredetüeg már Mexikóban, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés október végi mexikói csúcsértekezletén is találkozott volna, de Putyin a moszkvai túszdráma miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Az afgán hatóságok tegnap a muzulmánok szent hónapja, a Ramadán alkalmából szabadon engedtek húsz, „erkölcsi vétségek" miatt bebörtönzött nőt. Szabadon bocsátásukat Hamid Karzai afgán elnök rendelte el. Döntése előtt néhány nappal az EU több női parlamenti képviselője látogatást tett Afganisztánban. Figyelmeztettek, hogy az európai segélyek csökkentéséért emelik fel hangjukat, ha a nők jogai nem bővülnek. (Reuters-felvétel) „Megsértette a prófétát", ezért halálra ítélték az iráni ifjúság egyik kedvencét Nyugtalanság a „békés” Teheránban MTI-INFORMÁCIÓ Teherán. Egyetemisták százai tüntettek szombat este Teheránban a keményvonalas iráni bírák ellen. Az utóbbi három év legnagyobb politikai demonstrációja keretében a te- heráni egyetem előtt gyűlt össze mintegy félezer diák, hogy felemelje szavát Hasem Aghazsari reformszellemű író és tanár halálra ítélése ellen. A politikai foglyok szabadon bocsátásért síkra szálló, a politikai helyzetről egyenesen népszavazást követelő fiatalok a keményvonalas iráni vezetőket bíráló jelszavakat kiabáltak, de nem kímélték Mohammed Hatami reformpárti köztársasági elnököt sem. Különösen súlyos szavakkal illették Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt iráni elnököt, a törvényhozás legfelsőbb ellenőrző szerve, az Egyeztető Tanács konzervatív elnökét, akit Augusto Pinochet volt chilei diktátorhoz hasonlítottak. A tüntetés hírére a helyszínre vonult a rendőrség és mintegy száz, civil ruhába öltözött iszlám milicista is. A környéket lezárták, de a rendőrök 90-100 méternél nem mentek közelebb a diákokhoz, mindössze egy könnyfakasztó gránátot lőttek ki rájuk. Á tüntetés végül viszonylagos nyugalomban oszlott fel. Három évvel ezelőtt, 1999 júliusában éppen ennél az egyetemnél csaptak össze a demokráciát követelő diákok és keményvonalas iszlám önkéntesek. Az önkéntesek betörtek egy kollégiumba, majd az ezt követő, hat napon át tartó erőszakos diákmegmozdulásokat a rendfenntartó erők könyörtelenül elfojtották, és egyetemisták tucatjait vetették börtönbe. Iránban azóta nem volt jelentősebb diáktüntetés, vagy polgári békétlenség. Hasem Aghazsari reformszellemű írót és egyetemi történelem tanárt azért ítélte csütörtökön halálra a nyugat-iráni Hamadán város bírósága, mert bizonyítottnak látta, hogy a vádlott „megsértette a prófétát” és megkérdőjelezte az iszlám vallás kötelező hittételeit. Az író egy júniusi beszédjében az iszlám megreformálását szorgalmazta, és kijelentette, hogy a muzulmánoknak nem kell vakon követniük a vallási vezetőket. Aghazsari nagyon népszerű a diákok között. Halálra ítélése élénk visszhangot váltott ki a haladó szellemű iráni értelmiség körében, azt a nyomásgyakorlás egyik olyan eszközének tekintik, amelyet a konzervatívok vetettek be a reformerőkkel, valamint a külfölddel vívott erőpróbában. Az 1997-ben megválasztott, 2001-ben újraválasztott köztársasági elnök hiába próbálja előmozdítani a demokrácia ügyét a 65 milliós országban, erőfeszítéseit rendre megtorpedózzák konzervatív ellenfelei, akik hatalmuk alatt tartják az igazságszolgáltatást, a hadsereget, az elektronikus hírközlési eszközöket, valamint több nem választás útján létrehozott ellenőrző testületet. Bizonytalan, hogy az orosz, vagy az iszlám törvények alapján ítélik-e majd el Sámil Bászájev már nem hadúr MTI-HÍR Moszkva. Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető megfosztotta a katonai hierarchiában viselt posztjától és vád alá helyezte a moszkvai Dubrovka színház elfoglalását magára vállaló Sámil Bászájev hadurat. Aszman Ferzaulli, Maszhadov dániai képviselője úgy nyüatkozott vasárnap, hogy Bászájev fölött az orosz törvények szerint fognak ítélkezni, a szakadár csecsen-pressz internetes lap viszont azt közölte, hogy a hadúr iszlám bíróság elé kerül. Bászájevet azért vonná felelősségre a szakadárok politikai vezetője, mert tudta és engedélye nélkül szervezte meg a moszkvai túszejtő akciót. Moszkva egyelőre nem kommentálta Maszhadov bejelentését. Orosz politikai körök korábban úgy értékelték Bászájev nyilatkozatát, hogy a hadúr tisztára akarja mosni Maszhadovot, aki nyilvánvalóan tudott a készülő terrorcselekményről. Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetőjének bejelentése értelmében a színházat elfoglaló Movszar Barajev lehallgatott telefonbeszélgetései is Maszhadov érintettségét támasztják alá. Ibragim Szulejmenov, Csecsenföld katonai biztosának helyettese viszont arról számolt be tegnap, hogy információik szerint Maszhadov gyakorlatilag lemondott a csecsen elnöki posztról. A tábornok közlése szerint a szakadár vezetők legutóbbi tanácskozásán Maszhadovot „a csecsen modzsahedek legfőbb emírjé- vé” választották, Bászájev pedig katonai főparancsnok lett ebben az új struktúrában. Szakadár források nem erősítették meg a Moszkva-ba- rát csecsen katonai vezető értesülését. A jelenlegi helyzetben kizárta a szakadárokkal való tárgyalás lehetőségét az egyébként a csecsen válság politikai megoldását szorgalmazó Grigorij Javlinszkij, a Jabloko tömörülés vezetője is. Á liberális politikus szerint a moszkvai túszdráma után lényegesen megváltozott a helyzet. Javlinszkij érvei között az is szerepelt, hogy a Koppenhágában október végén megrendezett csecsen világkongresszus résztvevői csak érintettségüket cáfolták Barajev akciójában, de nem ítélték el a terrorcselekményt. Javlinszkij és a másik orosz liberális pán, a Jobboldali Erők Szövetségének vezetője, Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes sem fogadta el a szombaton Moszkvában megkezdődött, jogvédők által szervezett csecsen békekonferencia meghívását. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap a Kreml épületében fogadta azokat a befolyásos csecsen közéleti személyiségeket és vallási vezetőket, akik szombaton nyílt levelet intéztek hozzá, a csecsenföldi alkotmányos folyamat felgyorsítását szorgalmazva. Putyin egyetértését fejezte ki a felhívás közzétevőivel, hangsúlyozva, hogy a politikai-társadalmi stabilizáció a csecsen nép, és egész Oroszország érdeke is. Egy közvélemény-kutatás értelmében ugyanakkor az oroszországi polgárok mintegy 80 százaléka tart újabb terror- cselekményektől. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. A Kínai Kommunista Párt XVI. kongresszusára összegyűlt pártelit tegnap zárt ajtók mögötti megbeszéléseket folytatott a pártvezetésben esedékes generációváltásról és ennek részeként Csiang Cö-min pártfőtitkár és más idősebb pártfunkcionáriusok visszavonulásáról A résztvevők szűkszavúan nyüatkoznak a hétvégén lezajlott, ülésekről. Közléseik szerint a párt hamarosan dönteni fog a fontosabb ügyekben, és jelenleg éppen ezekről a témákról folyik az eszmecsere. A 70 éven felüli pártvezetők visszavonulása az állam és a párt irányításából Kína legfőbb közjogi méltóságait is magában foglalja: Csiang Cö-min államfőn kívül Csu Zsung- csi kormányfő és Li Peng parlamenti elnök pártfunkcióikról való lemondása is várható a jövő héten. A kérdés csütörtökön dől el, amikor a 2114 kongresszusi küldött megválasztja a párt új, 193 tagú Központi Bizottságát, amely ezt követően pénteken tartja majd első ülését. Ezen az ülésen a KB-tagok választják meg a 21 tagú Politikai Bizottságot, illetve annak állandó bizottságát. Az új vezetők személye csak akkor derül ki, mikor a kongresz- szusnak bemutatják a hét főről várhatóan kilenc főre bővülő állandó bizottság tagjait. A pártelit a kiválasztást nem bízza a véletlenre: az elmúlt hónapok vezetőváltásai már jelzést adtak a delegáltaknak, milyen vonalon érdemes szavazniuk, a jelöltek neveinek nyilvánosságra hozatala után pedig egyrészt tanácskozások kezdődnek, majd próbaszavazás előzi meg a végső jelölést. A tegnapi üléseken továbbra is Csiang pénteki nyitóbeszédét méltatták a képviselők, s az abban elhangzott „három képviseletről“ szóló elképzelést nyilvánvalóan máris a párt irányvonalává tették. E szerint a kommunista pártnak a munkások, parasztok, szellemi dolgozók és katonák mellett az újgazdagokra és vállalkozókra is kell támaszkodnia. Az újgazdagokra is épít az új kínai pártdoktrína Nem bízzák a véletlenre
